Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-03 / 28. szám

Sok a gond, de nem rossz az évkezdés Búzás Mihály a Dél-magyar, országi Cipőnagykereskedelmá Vállalat kecskeméti lerákatá- nak vezetője a következő meg­rendelést tette Keserű János elnök asztalára: 1000 pár fekete gyapjú tutyi 200 pár zöld gyapjú tutyi 210 pár házicipő, négy színben 600 pár gyerekcipő, szállítási idő: minél előbb Tavaly július elsején Moszk­vában a Raznoexport üzletkö­tője negyedmillió pár műbör- cipűre és 70 ezer pár csizma vásárlására írt alá szerződést. — A szovjet partner meg­bízható, jól fizet A hazai ke­reskedőkről ez nem mondható. Tavaly például százezer pár tutyit rendelt tőlünk a bel­kereskedelem. Májusban csök­kentették a rendelést, har­mincezerre. Félévig tároltuk a nyersanyagot, átszerveztük a termelést — mondja a szövet­kezet elnöke. Nem rózsákkal, göröngyök­kel volt kirakva a Kövendi Sándor Tolna megyei Cipész Kisipari Termelőszövetkezet múlt évi útja. Milyen lesz az idei? Hogyan kezdődött január elsején? Keserű János, a szövetkezet elnöke így mondotta eL — Az 1972-es gazdasági év számunkra múlt év július el­sején kezdődött. A külkereske­delemtől kapott információk alapján, a magunk kutatásait hozzátéve, alakítottuk 1972-es tervünket. Moszkvában tartot­tunk egy termékbemutatót, hetvenezer pár csizmára azon­nal kaptunk rendelést. Ne­gyedmillió pár cipőre is. Szep­temberben aláírhattuk a szer­ződést, tehát hozzáfoghattunk a termelés konkrét előkészíté­séhez. A műbőr házicipő még telje­sen új a szovjet piacon. Be lehet rá rendezkedni hosszú időre. Persze akkor, ha az ár is, a minőség is, a szállítási határidő is kedvező a partner, nek. Harmincöt modellt mutat­tak be. Ötöt fogadtak ed, tehát igen nagy szériában tudják gyártani. November 15-én volt az utolsó tárgyalás: a házi­cipő szőrmegallérja helyett lakk-műből szegélyt kért a Raznoexport. Az első szállít­mányt — a MERT vizsgálata után — egy hét múlva küldjük Moszkvába. Tavaly 24,4 millió forint ér­tékű volt a szovjet export, idén 38,5 lesz. Több mint egymillió forintot költöttek különféle célgépek vásárlására, a technológia kor­szerűsítésére. Az idén különö­sebb nroblémát nem okozna a termelés — ha az anyagellá­tás is olyan volna, mint a szö­vetkezet technikai fölkészült- eége. Nincs műbőr A csizmák ég házicipők alap­anyagát Győrből szállítják. Szállítanák. A Bőrellátón ke­resztül kapnák a termeléshez szükséges — idén csak az első negyedévben negyvenezernél több négyzetméter kellene — alapanyagot. A Könnyűipari Minisztérium máris közölte, hogy az exporthoz szükséges anyag felét tudja csak adni. A februári rendelést csak április­ban küldi a Bőrellátó, a már­ciusit májusban. Előfordulhat, hogy „ideöntik egyszerre az egész évit”. (Tavaly az Atlasz cipőbéléssel jártak így. A gyár az első félévben készített ilyen anyagot, lezúdította, az egész évit egyszerre.) Hogyan lehet műbőr nélkül cipőt készíteni. Kölcsönből. Előfordul, hogy autót keH küldeni valamelyik cipőgyárba, vagy szövetkezet­be bizonyos fajta műbőrért. S az is gyakori, hogy a szekszár­di szövetkezethez jönnek nagy cipőgyárak — mint az Alföldi — kölcsön kérni ezy tehergép. kocsi rakomány, pár ezer négy­zetméter anyagot. Azután a rugalmas partner is segít. Tavaly például az utolsó tizenháromezres tételt barna műbőrből kellett volna készíteni De nem volt. Köl­csön sem tudtak kapni. Gyors telefon Mœzkvàba: — Hatezer párat csak úgy tudunk szállítani, ha megfelel az 573-as számú szín. Fél óra múltán a Raznoex­port nyugtázta a kérést: „Jö­het az 573-as lilás színű cipő!” Bár a külföldi partner nem volna köteles tudomásul vermi a szövetkezet gondjait, hisz már korábban leadta a rende­lést, szín, darabszám, szállítási idő megjelöléssel. Ég ha nem sikerül a rende­lést teljesíteni? A termelő mindenképpen kárát látja. A szekszárdi szö­vetkezet miután mindig pon­tosan szállított, egy évre szóló rendelést kap. Más gyárak, fél­éves, negyedéves időre szólót Hosszú a zippzár Sajnos nemcsak az alap­anyag miatt kerül veszélybe egy szállítmány. Most például a villámzár — zippzár — okoz sok gondot A termékhez hu- szonnyolcas méretű kellene, az ellátó csak harmincasat tu­dott küldeni. Természetes, hogy az ilyen hosszú zippzárt nem lehet csizmába szerelni, mert túlságosan mélyre nyúlik a bo­ka alá, és ott a víz befolyik. Ezért aztán néhány munkás azzal foglalkozik a szövetke­zetben, hogy a villámzárakat kurtítja. A gyártási költség csak néhány fillérrel több pá­ranként, de tízezer párnál más­ként jelentkezik. Ez még bele­fér a kalkulált költségbe. Na­gyobb baj kerekedik abból, ha a talpat készítő cipőgyár — például két-három forinttal —- egyik napról a másikra megemeli az Íírat. Ezt már le­hetetlen beleszámítani a csiz­ma árába. Nem tudják azt sem elbújtatni sehol, ha a dol- boz darabjának árát harminc fillérrel akkor emelik, — a na­pokban kaptak ilyen értesítést — amikor a termékre kész a kalkuláció, amikor a rubel-ár is ismert, és elfogadott... Szóval idén sem lesz gond­talan éve a Kövendi Sándor nevét viselő kisipari szövetke­zet vezetőinek. Mert mondani sem kell, hogy ilyen nagy té­teles villámzár-, meg talpár ügyek mellett vannak kisebb gondok is. Például az, hogy hiánycikk a csiriz. Valamikor könnyű volt a kisiparosnak: néhány kiló rozsliszt elég volt egész évre. Most néhány mázsa Arany Csiriz kellene. Sokszor hónapokig nem lehet kapni. Ilyenkor körbeszaladják a szomszéd megyéket, néhány ki­ló beszerzése már főnyere­mény. Mert a méretes munká­hoz niég sok csiriz kell. Idén például ké'rrv.úió forint értékű méretes lábbeli készítenek. Az első hónapi munka azon­ban azt igazolja, hogy a kicsi, meg a nagy problémák eltűn­nek a sok munkáskéz között, és sok-soir leleménnyel a ter­melés folyamatosságát biztosí­tani tudják. Szükség is van er­re, mert az idén ötvenkét- millió forint értékű árut csak egyenletes munkával tudnak előállítani. PALKOVÁCS JENŐ Növény véd el mi tanfolyam Szék szárd on A szekszárdi földhivatal ta­nácstermében január 31-től február 12-ig továbbképző tanfolyamot tart a Fácánker­ti Növényvédő Állomás veze­tősége. A megye mezőgazda- sági üzemeinek növényvédő szakmunkásai — mintegy negyvenen — vesznek részt ezen. A jelentkezés önkéntes volt. Az érdeklődésre való te­kintettel azonban még egy turnust indítanak. Felkért előadók irányítása mellett sa­játítják el szorgalmas jegyze­teléssel a modern növény- védelem aktuális kérdéseit. A növényvédő állomás vezetői nagyon fontosnak tartják ezt a továbbképzést, hiszen a használt gépek típusai szinte évenként változnak. Felkerestük Kisérdi Józsefet, az AGROKER gépészmérnö­két, aki egyik előadó a tan­folyamon, és a következő tá­jékoztatást kaptuk tőle: — A mai témánk a növény­védő szivattyúk ismertetése általában. Elsősorban azon­ban a műanyaggörgős szivaty- tyúval foglalkozunk, mert ez új típus a mezőgazdaságban. Kezelése nagyobb szakértel­met követel. Újnak mondha­tó még a Kertitox gépcsalád is. Ezek nagyüzemi gépek, amelyeknek új változatai a KR—10-es és a KR—20-as, az NA—10-es és az NA—20-as. Az eddigi típusoktól eltérően a felsorolt gépek koncentrál­tabb növényvédő szerek ki­szórására is alkalmasak. Ezen­kívül teljesítményük is sok­kal nagyobb. — Témánk még a negyedik ötéves terv komplex gépesíté­sének ismertetése — folytatta Kisérdi József. — Ezt azért tartjuk fontosnak, hogy a tanfolyam hallgatói távlatban is lássák mezőgazdaságunk tervszerű fejlesztését, ennek lehetőségeit és összefüggéseit A turnus időtartama alatt lényeges témaként szerepel még az agrotechnikai követel­mények, a gépek szerkezeté­nek alapos ismerete, a nö­vényvédő gépek típusainak is­merete, valamint a munka- védelmi és óvó rendszabályok betartása és betartatása. Az elméleti oktatást termék szetesen gyakorlati bemutatók sorozata zárja be, amit Fácán- kertben tartanak a tanfolyam vezetői. Az előadó elmondta még, hogy a megye növényvédő gépekkel nem teljesen ellá­tott. Az optimális szükséglet­nek csak körülbelül a hatvan százalékát tudják biztosítani. Az új gépek drágák, ezért in­kább a már meglévőket javít­gatják, hogy üzemképesek le­gyenek. Ennek persze az a hátránya, hogy sokszor a ki­esés veszélye áll fent, és a ja­vításra fordított összeg magas; K. Z. Kossuth statisztika Az idei terv : 220 mű, közel 4 millió példányban A Kossuth Könyvkiadó 45 millió forint forgalmat bonyo­lított le 1971-ben. Ehhez az összeghez mennyivel járult hozzá a Tolna megyei kiren­deltség? — A múlt évi tervünket 110 százalékra teljesítettük. — mondja Háhn László, a Tolna megyei kirendeltség vezetője. — Ez 748 400 forintos bevé­telt jelentett. A folyóirat elő­fizetéses állományi tervünk teljesítése is 110 százalékra si­került Ez annyit jelent, hogy 1652 előfizetőt gyűjtöttünk a különböző pártfolyóiratokra; a Pártéletre, a Béke és Szocia­lizmusra, a Nemzetközi Szem­lére és a Társadalmi Szemlé­re. — Ha összehasonlítanánk a múlt évet az 1970-es évvel, an­nak eredményeivel, milyen következtetéseket lehet levon­ni? — 1971-ben a forgalom 6—8 százalékkal aie csőn vabb volt, mint 1970-ben. A hetvenes, po­litikailag mozgalmas év volt; az évfordulók és a kongresz- szusok éve. Az alkalomhoz il­lően, ünnepi könyvek soka­sága jelent meg. A kiadvá­nyok száma is mintegy 10 szá­zalékkal magasabb volt. Ha mindezt egybevetjük, elége­detteknek kell lennünk az 1971. évi forgalmazással is. — A Kossuth Könyvterjesz­tő az egész országban bizo­mányosokkal dolgozik. Milyen a megyei hálózat? * — A mi terjesztőink párt­megbízatásként végzik mun­kájukat, a járási, városi párt- bizottságok tervei alapján. Az eredmények főként a ter­jesztő buzgalmától függnek. Vannak, akik igen kiválóak — mint például, akiket a közel­múltban ismertünk el. az öt­tízéves terjesztői jelvények ki­osztásával — de szép szám­ban vannak sajnos még azok is, akiket szinte egyáltalán nem is érdekel a dolog. Hang­súlyozni szeretném, hogy a mi munkánkban, _s a terjesztők munkájában nem a minden­áron! forintteljesítés a dön­tő. A lényeg az, hogy a fon­tos pártkiadványok eljussa­nak azokhoz, akiknek szól­nak, akikhez el kell jutniok. — A járások milyen arány­ban yették ki a részüket a megyei kirendeltség eredmé­nyéből? Hatvanná! a Barátság II. M 'jusban keresztezi a Dunát, november 7-én mór szállít az új kőolajvezeték Képújság 5 1972. február 3. Elérte Hatvan városát a Barátság II. kőolaj- vezeték amely a Szovjetunióból szállítja a szénhidrogént hazánk feldolgozó üzemeibe, először Százhalombattára, majd pedig Lanin- városba. összesen 298 kilométeres hosszúság­ban építik ki a vezetéket, a Záhony—Kisvár­ba—Bolgár—Zsámbok—Budapest és Százha­lombatta útvonalon. A több mint évmilliárd forintos költségű beruházás munkálatain 400 szakember dolgozik. Szovjet gépek készítik elő a 700 milliméter átmérőjű csövek helyét, amelyek egy méteres mélységben, húzódnak majd a föld alatt. Az év; 10 millió tonna kőolaj szállítását két szivattyúrendszer segíti. Az elsőt már felépí­tették Fényeslitkén, a másodikat pedig Lenin, városban helyezik majd üzembe. A szakemberek véleménye szerint az eleö legnehezebb munkafolyamaton már túl van­nak, Polgárnál sikeresen keresztezték a Tisza útját. Májusban kerül sor az utolsó nagy erő­próbára. Ekkor vezetik át Százhalombattánál a Duna medrén a vezetékeket. Ezt a munkát úgy kell megoldaniuk, hogy a viziközlekedés- ben semmiféle fennakadást ne okozzon. A Ba_ rútság II. kőolajvezetéken november 7-én kezdik meg a szállítást. (MTI) — Pénzügyi tervét — 3 szekszárdi járás kivételével, amelyik 20,2 százalékkal el­maradt, — valamennyi járási és városi pártbizottság telje­sítette. A legnagyobb, a tamá­si járásban volt a forgalom. Összesen 127 500 forintnyi. A folyóirattervét azonban csak a tamási járás teljesítette. Van két városi jogú pártbizottsá­gunk is; a BM és a Tolna me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat pártbizottsága. Folyóirat- tervükpt mindketten teljesí­tették, pénzügyi eredménye­ik már rosszabbak. A BM nyolc százalékkal, az ÉM. pe­dig 57 százalékkal maradt el tervétől. — Melyek voltak az elmúlt év sikerkönyvei? — A legsikeresebb könyve­ket még ma is keresik. Több­ségüket, sajnos hiába. Van olvan, amelynek már a má­sodik kiadása is, szintemmé egy szálig elfogyott. Ilyen si- kerkönyv például: Kuzmi­csev: A maya papok titka. Dusán Calic; Ég a Reiehstag, Berimenszkij : Hitler halála, Radó: Dóra jelenti, amelynek már a második kiadása is el­fogyott, s éppen így a Politi­kai kisszótár is. amelyből úgy 500-at adtunk el. A pártmun­kások kézikönyvéből hatszáz- nyi. A pártcsoportokról című kiadványból, amely „A párt­munkások kiskönyvtára” soro­zat talán legsikeresebb da­rabja, úgy ezer talált vevőre. — Mi ismeretes az 1972-es év kiad vány tervezetéből? — Összesen 220 művet ad ki a Kossuth Könyvkiadó 1972- ben, 3 millió 930 000 példány­ban. Ezek között 11 klasz- szikus, 37 filozófiai, 28 törté­nelmi és munkásmozgalmi, 27 nemzetközi munkásmozgalmi, 10 pártépítési kiadvány sze­repel. Harminc szépirodalmi művet is kiad a Kossuth 1 mil­lió 22 000-res példányban

Next

/
Oldalképek
Tartalom