Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-25 / 47. szám
n 1 ¥ Tolna megye növénytermesztésének alakulása A mezőgazdasági termelés bruttó termelési értékének nagyobb hányadát a növénytermesztés adj.a a megyében is. Ezentúl az állattenyésztés ta- karmáinyaiapjának majdnem 100 százalékát ez a termelési ág biztosítja, valamint igen jelentős alapvető fogyasztási cikkeik termelése történik e területen. Mindezek figyelem- bevételével nagy szerepe van ■a növéeytermeszitésniek az egész mezőgazdasági termelés alakulásában és a fogyasztási igények kielégítésében. A szántóföldi növénytermesztés vetésszerkezetének vizsgálata részben kedvező változást mutat, részben az eltolódás kedvezőtlen. A második és a harmadik ötéves terv idején a termelés területileg eltolódott az árutermelés felé és ez 1971-ben még tovább folytatódott. Ez általában helyes, de egyes területeken ennek következtében a tömegtakarmány biztosítása és az alacsony termésátlag problémát jelent. Jelentősen növekedett az 1966—70-es évek átlagterületéhez viszonyítva a napraforgó (61 százalék), a repce, az olajlen (300 százalék), a rostién (hatszorosára) vetésterülete. Növekedett a kukorica (12 százalékkal) és a lucerna területe is. mely az üzemek takarmány- alapját növeli, de egy része áruként kerül ki az üzemből. Kedvezőtlenül alakult viszont a cukorrépa vetésterülete, mely a korábbi öt év átlagterületéhez viszonyítva 35 Százalékkal csökkent A zöldségfélék területe 12 százalékkal, a burgonyáé 47 százalékkal, a babé 71 százalékkal csökkent. Ezek a területkiesések esetenként...jelentős, problémát okoznak a megyei fogyasztás; alap biztosítósában és hozzájárulnak a zöldség magas fogyasztói áraihoz. Differenciáltan, de egyes esetekben jelentős mértékben csökkent egyes tömegtafcarmányt biztosító növények vetésterülete, az Itt jelentkező kiesést a termésátlagok stagnálása — e növényeknél sajnos nem biztosítja. A területi átrendeződéssel párhuzamosan az egyes növények termésének mennyiségében is jelentős eltolódás történt. Búzából 1971-ben 26 százalékkal több termést takarítottak be a mezőgazdasági üzemek, mint a harmadik ötéves terv átlagéiban. Ezt viszont hat százalékkal kisebb területen érték el. lényegesen megnőtt a termésmennyiség kukoricából 20 százalékkal, vagy napraforgóból 79 százalékkal. Sajnos a területtel azonos, vagy nagyobb arányban esett vissza a burgonya, cukorrépa, bab, zöldségfélék és tömegfia- karmányok termésmennyisége. Szükséges a lakosság és a mezőgazdaság saját fogyasztásának zavartalan biztosítása érdekében ezeknek a növényféleségeknek termésmennyiségét növelni, a vetésterület és termésátlagok emelésével. A főbb növények termésátlagainak alakulása: 1966—70 évek 1971 év százalékos átlaga q emelkedés Búza 15,2 20,3 34 őszi árpa 13,4 18,2 36 kukorica 22,1 23,6 7 bab 3,2 2,7 *—16 cukorrépa 186,4 154,9 —17 napraforgó 8,4 9,4 12 lucerna 25,9 24,0 —7 burgonya 65,1 71,9 ie A növénytermesztésben végbemenő változás általában megfelelőnek mondható, különösen igen jelentős a termésátlagok emelkedése. Az eredmények azt mutatják, hogy a megye mezőgazdasága sikeresen birkózott metg olyan nagy feladatokkal, mint a kenyér- gabona-, vagy a kukoricatermesztés megoldása és ez biztosíték arra, hogv eredményesen megoldja a zöldség- és cukorrépa-termesztés területén jelentkező nehézségeket. A növénytermesztés szerkezeti változásával párhuzamosan végbemegy egy lassú területi; átrendeződés is. Ez az átrendeződés alkalmazkodik a terület természeti adottságához, mely biztosítja egyben a szántóföld hatékonyabb kihasználását. A gyorsabb területi átrendeződésnek azonban igen sok gátló körülménye van. Egyik ilyen fékezője a korábban kialakult, de jelenleg is meglévő egész gazdálkodási szerkezet, a terület foglalkoztatási problémája, az átrendezéshez szükséges anyag; eszközók szűkös volta. Mindezek ellenére szükséges a növénytermesztés szerkezetének tudatos átalakítása és a jelenleginél hatékonyabb területi átrendezése. Ezt a közgazdaság; szabályozók mellett a mezőgazdasági üzemek vezetőinek és szakembereinek tudománvos alapon nyugvó szervező tevékenységével lehet biztosítani. BUCSI ELEK gazd.-pol. osztályvezető Tsz-jogászok tanácskozása az alapszabály-módosításról A szekszárdi területi tsz- szöystség t-agszövetkezeteinek jogtanácsosai csütörtökön délelőtt értekezletet tartottak a szövetség nagytermében. A tanácskozáson olyan fontos napirendi pontok szerepeltek, mint a Büntető Törvénykönyv módosítása, és az egységes szövetkezeti törvénynek megfelelően a termelőszövetkezetek alapszabályainak módosítása. A BTK módosításáról, a büntető novelláról dr. Paiger Vince, megyei, főügyészhelyettes tartott előadást, részletesen ismertetve a módosítás részleteit. így a büntetési nemeket, a feltételies szabadságira bocsátást, a mentesítést, a fiatalkorúakra, a fegyveres erők tagjaira vonatkozó tételeiket. Különös hangsúllyal foglalkozott azokkal az új tételekkel, amelyek a pazarló gazdálkodást, a felelőtlen eladósodást, a vesztegetést, a befolyással üzérkedést szankcionálják. Dr. Farkas László, a tsz- szövetség jogtanácsosa számolt be ezek után a küldöttválasztó közgyűlések tapasztalatairól, a tervtárgyaló közgyűlések előkészületeiről, illetve az alapszabály-módosítás előkészítéséről. közgyűlések elé viteléről. Ezt követően a tsz-jogászok részletesen megvitatták a módosított alapszabály-tervezetet, illetve azt, hogy az egységes szövetkezeti törvény tételeit hogyan lehet a leeegységeseb- ben, de a termelőszövetkezetek helyi adottságainak megfelelően alkalmazni. • ■ I ülésezett a szekszárdi városi Vöröskereszt vezetősége Ebben az esztendőben tegnap délelőtt ült először össze Szekszárd városi Vöröskereszt vezetősége. Az ülésen értékelték az elmúlt esztendőben végzett munkát és meghatározták az ez évi feladatokat. Munikatervüknek legfontosabb részét képezi az egészség- nevelés, az ifjúsági munka és Új kapcsolat, brigádok között A Zománcipari Művek bonyhádi gyárának egyik szocialista brigádja a közelmúltban levelével kereste fel a csehszlovákiai Fülek zománcgyárának egyik szocialista brigádját, mivel azt megelőzően már a gyár vezetői ellátogattak Fülekre és szóban megállapodtak egy olyan szakmai, baráti kapcsolat kiépítéséről, mely elősegíti a brigádok jobb szakmai tudását. A tervek szerint a brigádok tagjai cserelátogatások keretében találkoznak egymással és ezekről beszámolót tartanak gyáruk más szocialista brigádjainak, hogy ezzel is elősegítsék ennek a nemzetközi szakmai kapcsolatnak minél szélesebb körű elterjedését. A tervek szerint először május folyamán látogatnak el a fülekiekhez. az oly sokat emlegetett, gyakran hiányolt tisztasági mozgalom megszervezése. A tisztasági mozgalommal kapcsolatban számtalan hasznos javaslatot tettek a vezetőség tagjai, s úgy határoztak, hogy márciusban egy újabb értekezletet hívnak össze, melyre meghívják a többi tömegszervezet vezetőit, a vállalatok képviselőit és a városi tanács illetékes osztályait is. A tegnapi ülésnek nagyon kedves színfoltja volt, amikor dr. Sümegi István, a városi Vöröskereszt elnöke a nemzetközi nőnap alkalmából előre köszöntötte a vezetőség nőtagjait. Népújság 3 1972. február 25. A munkavédelem helyzete és a panaszok intézésének tapasztalatai az SZMT elnöksége előtt A Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége Pál József elnökletével tegnap délelőtt ülést tartott. Ezúttal szinte az egész megyét érintő kérdésekről esett szó, hangzott el jelentés. Zrínyi János, az SZMT munkavédelmi felügyelője terjesztette elő azt a jelentést, amelyben összegezték az 1971-es év munkavédelmi tapasztalatait Lassú fejlődés tapasztalható, a súlyos balesetek száma csökken, összességében azonban a bázishoz viszonyítva 5,6 százalékkal nőtt a balesetek száma. Tolna megyében 1971-ben az ipari üzemekben 28 299 munkanap esett ki a termelésből baleset miatt. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 30 166 munkanap. A felügyelet jelentését élénk Vita követte. Dr. Szendéi Imre a HVDSZ megyei titkára elmondotta, hogy a költségvetési üzemek jelentős többségében nincs munkavédelmi felügyelő, a munkások védelméért igen keveset tettek. Molnár Lajos a KPVDSZ megyei titkára elmondotta, hogy a gazdasági vezetők nem szeretik a munkavédelmi társadalmi aktívákat. Sőt egyes helyeken még be sem jelentik az üzembeállított gépeket, termelőberendezéseket, holott ezeket a megyei felügyelet engedélye nélkül nem volna szabad üzemeltetni. Javasolta, hogy ne csak a dolgozók részére szervezzenek munkavédelmi oktatást, hanem a gazdasági vezetőknek is. Sőt a korábbi gyakorlatot is meg kell változtatni, amely szerint egységes oktatást kapott boltvezető, eladó, műszaki vezető, igazgatósági elnök stb., szakosítani kell a munkavédelmi oktatást. Egyed Mihály, az SZMT titkára elmondotta, hogy a megyei tanács vezetőivel megállapodtak; eszerint az illetékes osztályokon függetlenített felügyelőket állítanak munkába és szorgalmazzák, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben is mind több főhivatású munkavédelm; szakember dolgozzék. A munkavédelmi helyzet további javítása érdekében az SZMT elnöksége megfelelő határozatot hozott. Második napirendként —■ kisebb módosítással — elfogadta az elnökség az SZMT káderhatásköri jegyzékét. Ezután került sor a Reichardt Jenőné SZMT-titkár által előterjesztett jelentés megvitatására. A szakszervezeti szervekhez beadott panaszok, bejelentések intézésének tapasztalatairól készített jelentést ugyancsak vita után fogadta el az elnökség. Egyébként erre a témára lapunkban — éppen fontossága miatt — külön cikkben visszatérünk. E napirend tárgyalása során külön felhívta az elnökség tagjainak figyelmét Király Ernő, az SZMT vezető titkára, hogy az emberek panaszaival nem bürokratikusán, ridegen kell foglalkozni, hanem úgy, hogy érezzék a munkások, panaszuk intézésében a legnagyobb emberséggel járnak el a szak- szervezet politikai munkásai. A két elnökségi ülés között végzett munkáról Király Ernő adott számot, majd egyéb ügyeket tárgyalt a testület. Ezek közül említésre méltó az iregszemcsei ÁFÉSZ-vezetők fellebbezésének elutasítása, melyet egy munkavédelmi ügy kapcsán kiszabott bírságra nyújtottak be. Határozott az elnökség arról is, hogy 78 ezer forintot költsenek a hátrányos helyzetben lévő fizikai dolgozók gyermekeinek egyetemi, főiskolai felvételét előkészítő tanfolyamra. Végül az 1972. évi üdülőjegyek — külföldi hajó- és csereüdültetés — elosztását hagyták jóvá. — Pi — KISZ-titkárok koordinációs tanácsa a pécsi yasútigazgatóságnál A KISZ KB Intéző Bizottsága határozata értelmében 1972. január 19-én megalakult a KlSZ-tifkárök koordinációs tanácsa a pécsi vasúti gazga- tóságnál. A koordinációs tanácsban tizenhárom szolgálati hely KlSZ-titkárai vesznek részt. A tanács két vasúti csomóponti KISZ-bizottságot, egy csúcsbizottságot és 37 KISZ- alapszervezetet képvisel 1084 taggal. A tanács koordináló titkári teendőivel Betlehem Istvánt, a pécsi csomópont KISZ- bizottságának titkárát bízták meg. Meghatározták a koordinációs tanács hatáskörét is. Ez a pécsi igazgatóság létszámába tartozó ifjúság egészét érintő legfontosabb kérdésekre, megállapodásokra terjed ki. Feladatai a következők: A fiatalok mozgósítása időszerű gazdasági, politikai és közéleti feladatok megoldására. A vasutasfiatalok érdekeinek képviselete. Együttműködés a szakszervezettel a helyes bérpolitika kialakításában, a kollektív szerződés előkészítésében és más kérdésekben. A MÁV-nál folyó ifjúsági szocialista munkaverseny összehangolása, az új kezdeményezések támogatása, gondoskodás az elért eredmények propagálásáról, véleménynyilvánítás a fiatalok erkölcsi és anyagi megbecsülésével kapcsolatban. Az érintett KISZ-szervekkel egyetértésben közös politikai akciók, kulturális és sport- rendezvények, tapasztalatcserék szervezése. A koordinációs tanács munkaterv szerint dolgozik. Működése felett a koordináló titkár székhelye szerint illetékes pécsi vasúti csomóponti pártbizottság és a Pécs városi KlSZ-bizottság gyakorol felügyeletet. A tanács munkájának elősegítése érdekében az igazgatóság vezetője valamennyi szolgálati helyet felszólította, hogy a legmesz- szebbmenőkig támogassák a KISZ koordinációs tanácsának munkáját. A tanács rugalmasan, a területi elveket figyelembe véve koordinálja az ifjúsági munkát az őt megye területére kiterjedő pécsi MÁV -igazgatóságnál. *
