Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-25 / 47. szám
V T W A hazánkban ismert zöldségfélék választéka elég kicsi. Dr. Szalva Péter kandidátus, a Kertészeti Kutató Intézet szentesi kutatóálloMásának igazgatója többfajta, külföldről származó zöldségféle hazai meghonosításával kísérletezik. Különösen érdekes a fodros petrezselyem, mely télen is vitamindús zöldet ad, a metélőhagyma, a laskatök és a póréhagyma. A kísérletek jelenleg üvegházban folynak, majd később nagyüzemi termesztésben is kipróbálják. Képünkön: a hatalmas termetű külföldről származó, vitamindús fodros kel. (MTI foto: Fehérváry Ferenc felvétele — KS). KNEB-vizsgálat a vízszennyeződésről Rokonlátogatáson Szaunában A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság első félévi munkatervének megfelelően országos vizsgálatot indított, amelynek során ellenőrzik a vizek szennyeződésének megakadályozására hozott kormányrendeleteik végrehatását. A vizsgálat az elmúlt négy év tapasztalatait öleli majd fel, s a fővároson kívül — ahol kilenc kerületet érint — Bács- Kiskun, Borsod, Fejér, Komárom, Szolnok, Vas és Veszprém megyékre terjed ki. Ezeken a helyeken ellenőrzik, hogy az iparvállalatok és a mezőgazdasági üzemek, valamint a tanácsok és más hatóságok milyen intézkedéseket tettek és tesznek a vizek szeny- nyeződésének megakadályozására, s megvizsgálj ák az eddigi intézkedések hatását. Szemügyre veszik azt is, hogy az Országos Vízügyi Hivatal és területi szervei kellő mértékben alkalmazzák-e a bírságolást, gondoákodnak-e az ebből származó bevételek rendeltetésszerű felhasználásáról, stb. Magyarországon — műszaki ellenőrzésekkel alátámasztott szakmai vélemények szerint — az ipar évente 40€ millió köbméter szennyezet vizet bocsát ki, s ennek csupán 17 százalékát tisztítják megfelelően. Hasonló arányban tisztítják meg a települések szennyvizét is, amelynek mennyisége évente mintegy 350 millió köbméter. Becslések szerint az ipari szennyvíz évente 40—50 millió, 'a településeké 30—40 millió köbméterrel növekszik, s ez még inkább megköveteli Népújság 4 1972, február 25. a fokozott tisztítást. A' meglévő berendézésék szakszerűbb üzemeltetése mellett olyan eljárásokat. technológiákat kell bevezetni, amelyek a népgazdaság nagyobb megterhelése nélkül is hatékonyabbá teszik a víz minőségének védelmét. (MTI) Az Országos Mentőszolgálat 1971-ben végzett munkájáról és a hálózat fejlesztésének terveiről tájékoztatta az MTI munkatársát dr. Bencze Béla főigazgató. Elmondotta, hogy a jmúlt esztendőben 100 769 esetben nyújtottak a helyszínen elsősegélyt, ami az előző évhez képest tízszázalékos emelkedést jelent. A múlt esztendőben összesen 1 308 000 beteget szállítottak, ennek során a mentőgépkocsik több mint 32 millió kilométer utat tettek meg. Légi úton tavaly 1200 beteget szállítottak a mentők. A legtöbb beteghez — 118 000 esetben — az év utolsó hónapjában, decemberben vonultak, ki a mentők, ami jelentős részben a nagyarányú influenzajárvánnyal magyarázható. Ami a fejlesztési terveket illeti, a főigazgató közölte, hogy az idén Mezőcsát mentőállomássál gazdagodik. Az épületet a helyi tanács biztosítja, a felszerelésről, a személyzetről a mentőszolgálat gondoskodik. A régi helyett új, korszerű mentőállomást kap Eger és Debrecen is. Az utóbbi az ország legnagyobb ilyen jellegű vidéki intézménye lesz. Ezenkívül további négy-öt, már meglévő mentő- állomást helyeznek el a mostaninál lényegesen korszerűbb, jobb körülmények között. Tervezik 40 új mentőgépkocsi II. Kibírhatatlannak hittük a 30—32 fokos meléget augusztusban;. dupláját mutatott -a szauna borszeszhőmérője, amikor beléptünk. Felmentünk a háromlépcsős padkára, ott még melegebb volt. Száraz meleg. A kályha tetején kőhalom parázslott, ontotta a meleget. És amikor azt hittük. hogy ennél melegebbet már nem lehet kibírni. Valje Beek, az Avangard kolhoz elnöke odalöttyintett egy pohár vizet az izzó kőhalomra. Ezt már valóban nem lehetett kibírni. Mintha forró vízbe estünk volna. Eltelt egy perc, aztán még néhány és egyre kellemesebben éreztük magunkat. Amikor pedig már patakokban folyt rólunk a víz vagy tíz perc után, ki a szabadba, nyakig a tó hideg vizébe. — Ez a víz tisztább, mint sok helyütt a vezetékből folyó. Ezt szakemberek állapították .meg! — dicsekedett úszás közben Evald Kaldu, a tartui járási tanács elnöke. Valóban, minden kis kavics látszott az alján. — Van ilyen tavunk még néhány, de ezt szeretik az emberek. Már szabályozni kellett, hogy hova lehet szaunát építeni. — Néhány tó? — Észtországiban 1500 tó van. — És a járásban? — Itt is van száz. Bár a járás nem nagy. A tartui járásnak 55 ezer lakosa van és területe 3032 négyzetkilométer. Két városa is bizony aprócska. Elvának 6—7 ezer lakosa van. Kallastennek mindössze kétezer. Tartu nem tartozik a járáshoz. A városi rangot egy település nem a lélekszá- ma, hanem az ipara, területi jelentősége és történelmi múltja alapján kapja meg. A járás „vegyes érdekeltségű” vidék. Van mezőgazdasága, jól termelő kolhoza több is, de nem hiányzik a váltoforgalomba állítását is, amelyekkel együtt a kocsipark országosan megközelíti majd a 680-at. Az úgynevezett rohamkocsi-szolgálatnál két járművet újjal cserélnek ki, és előreláthatóan, az egyik nagy vidéki város is kap ilyet. Az idén valamennyi mentőautót ellátják ultrarövid-hullámú rádiótelefonnal. Dr. Bencze Béla elmondta még, hogy a helyszíni, illetve a szállítás közben történő betegellátás színvonalának növelésére évente 70—80 dolgozó a mentőszolgálatnál szakápolói képzésben részesül. Egy másik tanfolyamon mentő- tiszteket képeznek ki a helyszíni és a szállítás közbeni ellátás feladataira. A mentő- tisztképzés egyik formája az is, hogy a Budapesti Orvos- tudományi Egyetem általános orvosi karán az ötödéves hallgatók fakultatív alapon elsajátítják a mentő szakismereteket, a sürgős orvosi ellátáshoz szükséges tudnivalókat. Az érdeklődést mutatja, hogy évente átlag 150-en végzik el ezt a tanfolyamot, s a legeredményesebben vizsgázók részt vesznek a fővárosi mentők munkájában is. Ugyanilyen képzési lehetőséget biztosítazatos ipar sem. Az ipari üzemek többsége a mezőgazdaságra épült, települt. Más szóval: elsősorban a mezőgazdasági nagyüzemek termékeit dolgozza fel. Van a tartui járásban konzervgyár, tej- feldolgozó, halkomhinát. Ezenkívül tőzegfeldolgozó, elektromos üzem, áramszabályozókat gyártó vállalat. Elektromos készülékeket nemcsak a köztársaság, hanem az egész Szovjetunió számára készítenek. Néhány száz méternyi úszás után — vissza a szaunába. Ott talán még melegebb volt, mint először, de már nem kellemetlen. Sőt. Nyírfalevélből kötött „csokrokat” hideg vízbe mártottunk, és pirosra csapkodtuk magunkat vele. Már magunk öntöttük a vizet a kőre. És közben faggattuk a tanácselnököt. — Milyen a választottak és választók kapcsolata, hogyan alakúi a demokratizmus? — Az első kapcsolat a választások alkalmával alakul ki, amikor- a jelöltet szavazataikkal elküldik a tanácsba a választók. Ez a kapcsolat erősödik a hónapok, az évek során. A tanács tagjai nemcsak üléseznek, hanem rendszeresen találkoznak a választóikkal is. Évente kétszer kötelesek számot adni a munkájukról, elmondják, hogy milyen határozatokat szavaztak meg az üléseken és azokat miképpen hajtották végre; — Hogyan segíti a tanácsa tanácstagok megfelelő tájékozódását? — Az üléseken valameny- nyien részt vesznek, véleményt nyilvánítanak, döntenek. ■ Itt mindig elmondjuk, milyen kisebb döntéseket hoztunk a két ülésszak között. Ezenkívül írásos anyagot állítunk össze számukra, hogy megfelelő választ adhassanak választóiknak. Bizony gyakran elhangzik olyan kérdés az ilyen beszámolók alkalmával, hogy „személyesen maga mit csinak Debrecenben az ottani orvostanhallgatóknak, speciálkollégium keretében. Az Országos Mentőszolgálat változatlanul törekszik a jelenleginél korszerűbb mentőeljárások alkalmazására, ilyen például a lélegeztetésnél a leszívópumpa, amely szabaddá teszi a légutakat és így jelentősen csökkenti a fulladás veszélyét. Újdonság a vákuummatrac is, amely töréses sérülésnél egykét perc alatt lehetővé teszi a gipsz keménységű rögzítést, (MTI) I Negyven város zöldövezeti- fásítási tervét készítette el az Erdőrendezöségek Műszaki Irodájának fásítási tervező osztálya Balatonfilreden. A 40 város között sok az alföldi település. Így például Békéscsaba, ahol a kialakítandó zöldövezet eléri az 500 hektárt. Különös gonddal készült a völgyben fekvő városok — Ózd, Komló és Salgótarján — fásítási terve, ahol arra törekedtek, hogy az erdő .nált a tanácsban”? A választópolgárok nemcsak a testületi döntésre kíváncsiak, hanem arra is, hogy tanácstagjuk miként felelt meg a bizalomnak. — Hogyan alakult ki a községi tanácsoknál az önállóság, a helyi döntések joga? — Természetesen nincs abszolút önállóság, hiszen a központi akaratnak is érvényesülnie kell. Azért, ha százalékban kellene kifejeznem az önállóságot, a helyi döntési jogot, ákkor úgy 25—75 százalékos arányt mondanék. Vagyis az alsóbb tanácsok, a községe^ és városok 75 százalékban döntenek, határoznak a saját választóikat érdeklő és érintő ügyekben, míg 25 százalékban a központi, a járási, a köztársasági akarat érvé-: nyesül. Például a járási tanács szakigazgatási osztálya, dönt a kulturmunkások. a pedagógusok kinevezéséről, elhelyezéséről, bírálja el a benyújtott pályázatokat. Ugyan-1 akkor kinevezésük után már a községi, a városi tanácsok! gondoskodnak róluk. , Harmadszor, vagy negyed«! szer ültünk már a forró szauna magas padkáján. MondjukS úgy tudtuk, a szauna finn ere-; detű. Azt mondják, tévedési Az Igaz, hogy az északi népek kedvelik, de lám, Nixon elnök! még a Fehér Házban is építtetett. Másrészt a „saun” für- dőt jelent, sajátos, forró-: levegős fürdőt — és nem gőzfürdőt. Nem volt feltűnő, hogy be^ szélgetés közben Beek elvtársi a kolhozelnök egy dézsa vizeit hozott a szaunáiba. Gondoltuk; ezzel hűsíti majd magát, ha már égeti a hőség. Ellenkezőleg! A hideg vizet egy hirtelert mozdulattal ráborította a kályha izzó köveire. Szemöldö- künket, fülünket, karunkat égette^ a hirtelen forróvá vált levegő, menekültünk a tó vizébe, ő pedig maradt és neve-’ tett. Tréfából azt javasoltuk al tanácselnöknek, legalább há-' romszor adják vissza átdolgozásra a kolhoz tervét. — Az nem olyan egyszerű — fordította komolyra a szót Kaldu elvtárs. — Mert igaz, hogy mi vizsgáljuk a kolhozok terveit és mi hagyjuk' jóvá azokat. De az utóbbi években ebben is növekedett a tsz-ek és állami gazdaságok önállósága. Mi csupán azt nézhetjük meg. megfelel-e a tervük a köztársasági, vagy az össz-szövetségi elképzeléseknek. Ha eleget tettek a köz érdekeinek, akkor szabadon termelhetnek és értékesíthetik árujukat. Az mondják, egy ilyen szauna-délután másfél-két kilót is levesz az emberről... és még csak interjú sem kell hozzá. CSABA—GÂLDONYI levezesse a légmozgást és frissítse a települések levegőjét. Terveket dolgoznak ki Bala- tonfüreden az országutak fasorainak legcélszerűbb kialakítására is. Folyamatosan mintegy 30 000 kilométernyi útmenti fásítást és felújítást hajtanak végre. Szakítva a korábbi évtizedek hagyományaival, az utak mentén változatos képet nyújtó fafajtákat telepítenek. Harminckétmillió kilométer egy év alatt Több mint százezer elsősegélynyújtás Az Országos Mentőszolgálat 1971-es mérlege (Folytatjuk). Nagyszabású fásítási tervek