Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-03 / 28. szám

/ 1 i » y Kodály módszere Kecskeméten Kísérletek az óvodai énekes tananyag bővítésére Kecskeméten, Kodály Zol­tán szülőhelyén mind nagyobb szerepet kap az énektanítása legalsó fokon, az óvodában is. A város felsőfokú óvónőképző intézetének gyakorlóóvodájá­ban kísérleteket folytatnak az énekes tananyag bővítésére. Az eredményeket a hazai és a külföldi szakemberek is fi­gyelemmel kísérik. Az óvodai énektanítás kor­szerűsítése során többek kö­zött Kodály Zoltán „Kisembe­rek dalai”-nak feldolgozásá­val is eredményesen próbál­koznak. E gyűjteményt — amely ötven szép gyermekdalt Az idegenforgalmi igények évroi évre nu„eií, a fej tüdőssel azonoan csak részben tud lé­pést tartani az országos ide- geruorgatmi hálózat. A fejlő­dés meggyorsítására az Orszá­gos Idegenforgalmi Tanács határozatára pályázatot írtak ki, amely az idegenforgalmi alapból meghatározott feltéte­lek mellett támogatást és az illetékes bank útján hitelt biztosít azoknak a vállalatok­nak, szövetkezeteknek, szer­veknek, hivataloknak stb. amelyek új létesítményeket építenek. A Balatonon és Bu­dapesten (Duna-kanyarban), vagy a nemzetközi turizmus­ban érdekelt egyéb területe­ken 40 százalékos vissza nem térítendő támogatást és 45 szá- szalékos bankhitelt kapnak a hétvégi telepeket — komfort­tal ellátott szabadon álló fa­házakat — felépítő vállalko­tartalmaz — korábban zenei­leg nehézkesnek tartották óvo­dai „használatra”. A gyakor­lat viszont bebizonyította, hogy a nagyobb korcsoportos óvodások — részben könnye­dén, másrészt többszöri: gya­korlással — meg tudják tanul­ni e dalokat, éneklésük örö­met okoz nekik, különösen, ha még játékos mozgással is párosul. Bár még most is vi­tatják, hogy Kodály milyen korú gyerekeknek szánta, e népdalkincsünkkel rokon ze­nei gyöngyszemet, tény, hogy óvodások is el tudják sajátí­tani. (MTI) zók, akiknek a beruházási költségek 15 százalékát kell saját anyagiakból fedezniök. A Balatonon, az M—7-es és 5-ös főközlekedési úton ven­déglátóegységek létesítésére lehet igénybe venni az ide­genforgalmi alapból kiutalt összeget és a bankhitelt: eb­ben az esetben a beruházónak a létesítmény költségeinek 20 százalékát kell előteremtenie. A pályázat egyéb létesítmé­nyekre. például kereskedelmi pavilonokra és büfékre is kedvezményeket biztosít A pályázóknak ajánlataikat a beruházási bankhitel kére­lem-szabályainak megfelelően kell elkészíteniök. és a hitel- kérelmet hat példányban 1972. február 8-ig kell az Országos Idegenforgalmi Tanács tit­kárságához beküldeni. A pá­lyázat eredményeit 1972. már­cius 31-lg kihirdetik. (MTI) IV. — Hogy lesz valakiből tea­kóstoló? — kérdeztük Kirno- szov Kiva Anyiszimovicsot. az irkutszki teagyár laborató­riumának vezetőjét, hivatásos teavizsgálót. Előttünk porce­láncsészében aranyszínű tea gózölgött. Az asztal tele kü­lönböző keverékeket tartal­mazó pléhdobozokkal. Kiva Anyiszimovics elmondja hogy majd 50 évvel ezelőtt Krasznodarban a Komszomol bízta meg őt ezzel a feladat­tal és azóta nem vált meg a hivatásától. Lelkesen, nagy- nagy hozzáértéssel beszél a teakészítés ezernyi fortélyáról, tudományáról. Az irkutszki gyárban keve­rik azokat a teafajtákat, ame­lyeket a Szovjetunió külön­böző területein termesztenek" Grúziában, Azerbajdzsánban, és Krasznodarban. A keveré­kekhez külföldről — Kínából, Vietnamból, Indiából és Cey­lonból — érkezett különleges fajtákat is felhasználnak. A ' beérkezett szállítmányok el­lenőrzéséhez és a legjobb ke­verékek elkészítéséhez bizony nagy szakértelem szükségest Megtudjuk, hogy a teacser­je hajtásainak hegyét levág­ják, a levelekből kiszárítják a nedvességet, majd speciális gépekkel sodorják a leveleket. A tea jellegzetes tulajdonsá­gait — az ízét. az aromát — amelyek a levelekben szuny- nyadnak. fel kell „ébreszte­ni”. Ebből a célból a teát fermentálják, erjesztik. Er­jesztés után újra szárítják, majd osztályozzák. Az irkutszki teagyár már ilyen osztályozott teákból ke­veri és csomagolja a különbö­ző minőségű készítményeket. A legkiválóbb „zamatos” és „extra” minőségekhez a júli­usi és augusztusi szedésből származó zsenge leveleket használják fel, mert ebben az Pályázat az idegenforgalmi hálózat fejlődésének meggyorsítására „Nemzetközi kikötő” Dunaújvárosban A hirtelen jégzajlás elől 28 külföldi és 45 magyar vízi jár­mű keresett menedéket a du­naújvárosi kikötőben. A tele­lő hajók, uszályok és egyéb vízi járművek, munkagépek, pontonok számára telelőpa­rancsnokságot létesítettek. Az IMII Foto Esztergom nevű motoros hajó töri a jeget és rendezi a ha­jókat a nemzetközivé vált du­naújvárosi kikötőben. — Szilágyi Pál feiv. — KS.) A tea művészete Egy kis teakóstoló az irkutszki teagyárban. Kirnoszov Kiva Anyiszimovics (balról) a szerző társaságában nagy szakértelemmel ízleli a fenséges italt. időszakban halmozódnak fel a tealevelekben az ízt és aro­mát meghatározó értékes ve- gyületek. A pontosan kidolgo­zott recepttel biztosítják, hogy minden teaféle állandó minő­ségű legyen. Kiva Anyiszimo­vics elárulja azt is, hogy a teát jól lezárt üveg-, vagy bá­dogdobozban kell tárolni, mert könnyen beszívja a kör­nyezetében található tárgyak szagát. Az ideális teafőzés re­ceptje: a porcelánedény aljára szórjunk megfelelő mennyisé­gű teát (1 deci vízhez 4 gr-t), majd öntsük le frissen forralt vízzel, hagyjuk állni 5 percig, töltsünk hozzá utólag ízlé­sünknek megfelelő mennyisé­gű forró vizet és azonnal fo­gyasszuk. "Melegíteni, forral­ni nem szabad a teát. Kísérőm végigvezet bennün­ket a hatalmas munkaterme­ken, ahol a korábbi kézi mun­kát egyre inkább gépekkel végzik. Büszkén számol be róla, hogy a legtöbb speciális gépet maguk a gyár dolgozói szerkesztették. Külön érdekesség a múze- " um, ahol képek, ajándéktár­gyak emlékeztetnek a gyár múltjára. Az irkutszki tea­gyárat Jakov Kovalov keres­kedő 1661-ben alapította, ami- koris Kínából szállított ide teát. Innék az orosz „csaj” el­nevezés is. ami kínaiul italt jelent. Táblák számolnak be a tea élvezetével kapcsolatos hagyományokról, amelynek itt Szibériában különleges je* lentősége van, mert hiszen a téli nagy hidegekben a tea itt úgyszólván nélkülözhetet­len. Még a pásztorok zsákjá­ban is megtalálhatók a préselt tealapok, amelyekből kint sza­badtűzön főzik az illatos italt’ Olvastunk egy táblát a tea ke­letkezéséről; Egy szerzetes nagyon fáradt volt, lefeküdt, de nem akart elaludni. Mégis elaludt. Felébredvén dühödten kitépte a szemöldökét és a földre szórta. Az kikelt és kis cserjéket alkotott, amelynek leveleiből főzte a szerzetes az első teát. Ez az ital aztán el­űzte álmát. Nehezen búcsúzunk a tea­gyár dolgozóitól. Kiva Anyi- szimpvics egész az utcáig kí­sér bennünket. Az üzem par­kosított udvarán óriási teás­kanna és csésze hirdeti gyárt­mányainak kiválóságát. Kiva Anyiszimovics búcsúzóul ajándékként díszes dobozba csomagolt extra finom grúziai teát nyújt át. GÁTI ISTVÁN (Folytatás következik.) Városligeti vásárok Még meglehetősen távoli a vá­sárnyitás napja, majd négy hó­nap választ el a BNV esemé­nyeitől, de a résztvevők, s a vá­sárrendező iroda, a HUNGEXPO számára mór megkezdődött az igazi „nagyüzem". Már eleget tettek a jelentkezők helyigényei­nek, fogadják a külföldi kiállító­kat, pavilonigazgatókat, építésze­ket. Egyik-másik kiállítási csar­nokban már hozzá is kezdtek az előkészítő munkákhoz. Május 19. és 29. között rende­zik meg a budapesti vásárváros­ban, a Városligetben a Buda­pesti Nemzetközi Vásárt. A ha­zai ipar érdeklődésének csupán a hely hiánya szab határt. Tíz szocialista ország jelentette rész­vételét — több éves szünet után ismét kiállít a BNV-n a Koreai Demokratikus Köztársaság és a Kínai Népköztársaság is. Ezenkí­vül eddig huszonnégy ország je­lezte részvételét a vásáron. Kö­zülük első ízben szerepel a BNV-n Mexikó és Kenya. A tőkés orszá­gok egy-egy téma köré csopor­tosítják árubemutatójukat. Az Egyesült Államok modern oktatá­si- és szemléltető eszközökkel, Olaszország elektronikus- és épí­tőipari berendezésekkel vonul fel. A szovjet pavilon érdekessé­ge a „Lunahod” holdjármű pon­tos másának bemutatója lesz. A BNV-n kívül számos szak­mai rendezvény, kiállítás színhe­lye lesz a vásárváros. Tavasszal, március 24 és 28 között nemzet­közi építő- és útépítőgép kiállí­tás nyílik. Nagyteljesítményű szov­jet betonkeverők, csehszlovák út­építő gépek, francia, osztrák, olasz, nyugatnémet hernyótalpas rakodók, hidraulikus berendezé­sek, teleszkópos daruk szerepel­nek majd a nagyszabású bemu­tatón. 40 külföldi és 25 hazai ki­állító részvételével — nemzetkö­zi műanyagipari kiállítás nyílik; április 12 és 18 között. Az Orszá­gos Találmányi Hivatal júliusban „Budapatent ’72" címmel nem­zetközi találmányi kiállítást és vásárt rendez. A „Barkács ’72'* — a kislakás, kert — és lakás­díszítéshez, a szabadidő eltölté­séhez ad ötletet, tanácsot. Az „Autoservice ’72" a gépjármű­ápoló, -javító, kényelmi és biz­tonsági cikkek bemutatója lesz. A Budapack — csomagolóanya­gok, és gépek az „Otthon ’72” lakberendezési cikkek bemutató­ja lesz.- Gazdag kiállítási programot, sok látnivalót kínál az idén a vásárváros.

Next

/
Oldalképek
Tartalom