Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-03 / 28. szám
« > \ Újabb iskolatípusok diákjai kaphatnak családi pótlékot Ismeretes, hogy január elsejétől módosították a családi pótlékról szóló rendelkezést, s eszerint három- vagy többgyermekes családok, továbbá az egyedülálló egy- vagy kétgyermekes dolgozók, a vak házaspárok, az egy vagy két testi, illetve szellemi fogyatékos gyermeket eltartó családok az idei év kezdetétől 100 ÍQrint családipótlék-emelésben részesülnek. Az új rendelkezés bővítette a jogosultak körét is. Az eddigiek mellett milyen újabb iskolatípusok diákjai kaphatnak családi pótlékot? — erről tájékoztatták a pedagógusok szakszervezetében az MTI munkatársát. — A jövőben az érettségi vizsga után szakmunkástanulóképzésben részesülő fiatalok után is folyósítanak családi pótlékot — természetesen az általános szabályok szerint — addig, amíg a szóban forgó fiatal 19. életévét betölti. A középfokú iskolák nappali tagozatán tanulóknak tekintik a szakmunkásképző iskolákban. valamint a középfokú oktatás keretein kívül nappalig tagozat formájában működő és rendszeres elfoglaltsággal járó szakiskolákban — például ápolónőképzőkben, gyors- és gépíró iskolákban — tanuló diákokat, s az általános szabályoknak megfelelően részükre is folyósítanak családi pótlékot. Azoknál a családoknál, ahol az elmúlt év decemberében vagy ezt követően két vagy több gyermek után voltak családi pótlékra jogosultak, az új rendelkezés szerint akkor is jár egy gyermek után a családi pótlék, ha a többiek jogosultsága megszűnik. Az ilyen esetekben az egy gyermek után járó családi pótlék összege 150 forint A szülők együtt élése esetén a jogosultság feltételeivel rendelkező anya részére kell a családi pótlékot megállapítani, ha az apa arra nem jogosult. (MTI). Pártbizottsági ülés Szekszárdon Ülést tartott a városi párt- bizottság február 2-án délelőtt Szekszárdon. Az ülésen három napirendi pontot tárgyaltak, amelyeket a pártbizottság tagjai írásban kézhez kaptak. Az első napirendi ponthoz „A város értelmiségi dolgozóinak helyzete, helye, szerepe a politikai, gazdasági és kulturális életben” című anyaghoz Hinkel Károly, agitáció- és propaganda-csoportvezető tartott kiegészítőt. Â második és a harmadik napirendi pontról a pártbizottság 1971. évi tevékenységéről, illetve a pártbizottság és a végrehajtó bizottság 1972. évi munkaprogramjáról és az első félévre javasolt munkatervezetről Rúzsa János első titkár tájékoztatta a választott testület tagjait. Az értekezlet az elnöki tisztet betöltő dr. Péter Szigfrid zárszavával fejeződött be. » Vissza az Öreg utcába... Dr. Gyugyi János, a megye» tanács elnökhelyettese, nyugdíjba vonulása alkalmából tegnap délelőtt adta át Szekszárdon a Munka Érdemrend bronz fokozatát dr. Flieg József gyógyszertárvezetőnek. Dr. Flieg Jó- zsefné a decsi gyógyszertár vezetője — szintén nyugdíjba vonulása alkalmából — ugyancsak e napon vett® át az Egészségügy Kiváló Dolgozójdi kitüntetést. Egy évvel az új tanácstörvény után Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az elmúlt, 1971- es esztendő korszakos jelentőségű volt a magyar tanács- rendszer életében és az akkor kezdődött folyamat átnyúlik erre az évre is. 1971 volt az első esztendeje, a párt X. kongresszusán kialakított elvek gyakorlati érvényesítésének az államélet, a tanácsi tevékenység a szocialista demokrácia fejlesztése érdekében. Ehhez a múlt év elején megszavazott új tanácstörvény szolgáltatta a keretet. Milyen, lehetőségeket kínált az új tanácstörvény és mi valósult meg azokból közel egy év alatt? Elsősorban a szocialista demokrácia szélesítésének minden eddiginél hatékonyabb alapjait, eszközeit teremtette meg, amelyeknek egyben kellő jogi biztosítékáról is gondolkodott. A tanácsok nép- képviseleti. önkormánvzafi jellegének kikristályosodását főleg a helyi IV. ötéves tervek megerősítése, a területi, valamint a településhálózatfejlesztési tervek, a főbb ágazati programok kidolgozása, a központi és a helvi társadalompolitikai célkitűzések végrehajtásának .kidolgozása, valamint az újszerű falugyűlések során tapasztalhattuk. A népképviselőt jellemző vonásait fedezhettük fel mindenütt a testületek döntéseiben is, amelyek most már a megnövekedett önállóság és felelősség jegyében születtek. Az önkormányzati vonások érvényesülését nedig főképpen az segítette elő, hogy az időközben — a tanácstörvényen kívül — megjelenő központi intézkedések eredményeképpen a tanácsok általában rendelkeznek a gazdasági tevékenységükhöz szükséges intézményfenntartási, vállalatfelügyeleti, gazdálkodási és az ehhez kapcsolódó hatósági jogkörökkel, s az ezek .gyakorlásához szükséges pénzeszközökkel. Mert ezek nélkül természetesen nem sokra mentek volna községeink, városaink a fejlesztési munkában! A költségvetési törvény azonban öt évre előre meghatározta a szilárd pénzügyi forrásokat, s a több mim 111 milliárd forintnyi költségvetési előirányzat majdnem 90 százalékát már a saját és az állammal megosztott bevételek képezik. A pénzeszközök fel- használásában is nőtt az önállóság. A tanácsi tervezés és gazdálkodás demokratizmusának kiszélesítését tapasztalhattuk az elmúlt év folyamán. A tanácstagok és a lakosság most már valóban értelmét látta annak, hogy beleszóljon az ügyek eldöntésébe, hogy részt is vállaljon a tervek valóra váltásából. Egyre inkább előtérbe került a területi elv a tanácsok testületi tevékenységében, vagyis az adott terület egészének fejlesztéséért, az egész lakosság ellátásáért érzett felelősség. Ez a felfogás teszi mind gyümölcsözőbbé a tanácsok gazdasági koordinációs törekvéseit is, amelyek a nem tanácsi vállalatok, intézmények, szervek egyre nagyobb mérvű, s immár „legális” bevonását igyekeznek megvalósítani a lakosság élet- körülményeinek javításában, különböző igényeinek kielégítésében. A tanácsok államigazgatási tevékenysége a hatósági • ügyintézés, a legközvetlenebbül függ .össze a lakosság mindennapjaival, s így fontossága mind politikai, mind társadalmi szempontból vitathatatlan. A törvény meghozatala óta eltelt egy év alatt a tanácsok hatósági munkája, az állampolgárok ügyes-bajos dolgai- -nak intézése kétségtelenül javult. Főképpen a helyi — a községi és a városi — tanácsok hatáskörének nagyobb arányú bővítésével, a járási tanácsok helyett, a járási hivatalok létrehozásával a bürokrácia egy „fokozatának” kihagyásával —, az ügyintézés fokozatos egyszerűsödésével. Nehéz lenne elsorolni azokat a kézzel fogható eredményeket, amelyeket ez az apparátus a maga sajátos eszközeivel a legkülönbözőbb ágazatokban — oktatás, népművelés, egészségügy, szociálpolitika. kommunális ellátás, szolgáltatás stb. — a szorosan vett ügyintézésen kívül elért, a legkisebb községtől kezdve a fővárosig. De különösebb vizsgálódás nélkül is bárki észreveheti maga körül a fejlődés számtalan jelét, amely a tanácsok hatékonyabb tevékenységével függ össze, akár a közéleti légkör pezsgését tekintjük. Közéi'‘egy évvel ezelőtt, a tanácstörvény parlamenti vitájakor hármas célt tűztek ki a jogalkotók: az új jogszabály teremtsen jogi feltételeket ahhoz, hogy növekedjék a tanácsi munka hatékonysága, szak- szerűsége és kulturáltsága, s egyben csökkenjenek az ügyintézés bürokratikus vonásai; növelje főleg a helyi tanácsok önállóságát, hatáskörét és gazdasági lehetőségeit; végül az előbbiekkel egyidejűleg erősítse a központi irányítás hatékonyságát. Az eddigi tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy a tanácsszervezet jó úton halad a célok megvalósítása felé. N. G. Uj „alkotmány” a szociális otthonoknak Uj „alkotmányt” kapnak a szociális otthonok és intéze- tek, az 196‘0-ban készült sza- oalyzat ugyanis már sok te- kintetben^ elavult. Az azóta el- telt 12 évben a szociális otthonok lakóinak összetétele alaposan megváltozott: ma már a gondozott öregek mintegy 50 százaléka jövedelemmel rendelkezik: nyugdíjds, tsz-járadék kos, özvegyi nyugdíjat kap stb. Korszerűbb formák honosodtak meg az ellátásban, s a korábbihoz képest átalakult a szociális otthoni kollektívák élete: Az idős emberek közösségeiben : is mind jobban előtérbe kerülnek az önigazgatás különböző ■ módszerei, formái. Az Egészségügyi Minisztérium tudományos alapossággal készíti elő az „alkotmány- módosítást”. Szakértők ' bevonásával tanulmányokat állítottak- össze. A tanulmányok összegezik, a helyi tapasztalatokat, az otthonokban kialakult gyakorlatot, s mérlegre teszik a fejlesztési lehetőségeket is. Ami a tartalmi változtatásokat illeti : bizonyos, hogy egyik újdonság lesz az elő- beutalási rendszer bevezetése, amit néhány helyen már sikerrel kipróbáltak. Ennek lényege, hogy az otthonok igazgatói a beutaló határozat birtokában felkeresik és mintegy már előzetesen megismerik az általuk vezetett intézmény leendő lakóit. Egyidejűleg meg is hívják őket: lássák, hova kerülnek, hogy költözéskor ne legyen számukra idegen az új környezet. Az új szabályozás elősegíti, hogy az idős gondozottak minden szempontból teljes jogú állampolgároknak érezzék magukat, hogy ügyeiket, problémáikat a soraikból alakult különféle bizottságok révén maguk intézzék, oldják meg. A szabályzatot végleges formájában a megyei tanácsok, a helyi szervek, az otthonvezetők véleményének, javaslatainak, észrevételeinek figyelembevételével állítják össze. Budapestről érkeztek az örömteli eseményre és mindketten elfogódottak. — Ez az életünk első interjúja — szabadkozott dr. Flieg József, aki 1972. január 11-ig Szekszárdon. a megye legna- gyobb gyógyszertárának a vezetője volt, s arról nevezetes, hogy — feleségével, Nóra asz- szonnyal együtt — mindig lépést tartott a gyógyszerészeti tudomány fejlődésével. Mindketten átlagon felüli teljesítményükért részesültek a fent említett kitüntetésben. Több, mint két évtizedet töltöttek Tolna megyében. 'Nóra nén; mindvégig Decsan vezette a községet és a környező községeket ellátó gyógyszertárat. Józsi bâcsj a gyógyszertári központnál különböző beosztásokban dolgozott, és minden munkakörében úgy, hogy rengeteget segített a hozzá beosztott gyógyszerészj élőiteknek, nagyon sokat tett a gyógyszertári asszisztensek, drogisták képzésében és továbbképzésében. Most az a kérdés, — több mint két évtizedes Tolna megyei munkálkodásuk után Budapestre költözve legidősebb fiukhoz — milyen lélekkel gondolnak a megyére, Decsre, ahol laktak? Nóra asszony az emlékek rohamától könnyezve mondta el, hogy neki — aki hosszú éveken át községi tanácstagja is volt Decsnek — minden fa a szívéhez nőtt. — Deeset nem lehet elfelejteni. És nemcsak a munka miatt, hanem azért is, mert itt nőttek fel a gyerekeink. A lányunk, itt ment férjhez itt él. Egyik fiunk a szekszárdi járás egészségügy^ osztályán dől go. zik. Dr. Flieg József: — Mihelyt beköszönt a tapasz, lejövünk. Tetszik tudni, mi a legrosszabb a nyugdíjba menésben? Először az, hogy az ember öreg és már nehéznek találja a töltött káposztát. A másik, hogy nincs mit tegyen friss nyugdíjasként, holott az eltelt évek a szüntelen munkálkodáshoz szoktatták. A Hunyadi utcában laktak, amit Decsen csak így emlegetnek: öreg utca. Ebben az utcában úgy élnek az emberek, mintha egy családot alkotná., n-ak. Itt lakik az asszonylány. Itt várja a gyógyszerészházaspárt az elszállt ifjú évek, rengeteg közös gond és öröm emléke. Józsi bácsit ma sem akarja elengedni a víztársulás, amiben intéző bizottsági tagként olyan sokat tett a jó ivóvízért. — Most a szennyvízcsatornázás van soron. Ha megépül a mangántalanítónk a környéken, Decsnek lesz a legjobb ivóvize ! Az idekötöző szálak nem tudtak hát elszakadni, budapesti lakosokként is megmaradnak deesieknek. És ami a legszebb ebben, a község lakóinak őszin. te örömére. Dr. Flieg József 41 éves, dr. Flieg Józsefné 34 éves gyógyszerészi munkájuk elismeréseképpen vették át kitüntetésüket és úgy vonulhattak nyug. díjba, hogy nem őriznek rossz emlékeket a munkájuk révén hazájukká lett szűkebb hazáról. Olyan kivételes gazdagságú útravaió ez a .pihenés elkövetkező éveire, ami megkönnyíti azt az átmenetet, amiben most élnek. Érdemekkel szolgáltak a nyugalomra és arra a közmegbecsülésre is, ami Decs és Szekszárd utcáin Valahánvszor így köszön rájuk; — Hát hazajöttek? Haza. És jó itthon annak, aki emelt fővel nézhet vissza az eltelt évekre, évtizedekre... — lászló—
