Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-15 / 38. szám
(Patkoíáfcováesofc Ami fa van az alacsony, poros falu kovácsműhelyben, az mind tűztől sebhelyes. A szerszámok nyele, az üllő alatti, kövérre hízott tőke, a szenesláda oldala, a keskeny, mindig billegő lóca. Ami van a kovácsmúhelyben, az mind tűztől fekete. Az előre elkészített és sorba rakott patkók, az üllő, a tűzhely platni ja. Ami egy cserép zöld van az ablakban, az kormos és halott. Itt a tűz az úr. Itt Æ;ak a tűz él, és csak a tűz által életre hevített anyag. Itt csak a szerszámok ütésre, vágásra használt feje, éle csillog, és a fiatal kovácsok szeme, akaratos arcukban, meg az arany karikagyűrű erős, húsos ujjúkon. A kovácsok fiatal emberek és fiatal házasok. Várják, hogy a tűzhelyen engedelmeskedésre hevüljön a vas. Ifj. Tóth Károly a hasával támaszkodik az üllőnek, Áfra László a jobb kézével, és szótlanul néznek ki a poros, kormos ablakon arrafelé, amerre a házuk van Nem beszélgetnek. Jól ismerik egymást. Együtt gyerekesked- tek, együtt tanulták a mesterséget, egymás mellett dolgoznak. Egy utcából indulnak hajnalban, együtt isszák meg a kupica pálinkát, együtt vasalják a lovakat, javítják a kocsikat, együtt fáradnak, izzadnak, fáznak, hogy az egész napi munka után lejátsszanak egy parti biliárdot, megigyanak egy korsó sört. És ugyanígy szó nélkül megértik egymást a legnagyobb munkában is. Megértik egymást a mozdulatokból, a kalapácsütések erejéből, irányából, pontosságából, az anyag izzásából, színéből, formálódásából. Néznek ki az ólomszürke tájba, hallgatják a tüzet szító ventillátor egyenletes zümmögését, és a vasalószínbe kötött lovak Iábdobogását. Tudják, nehéz munka vár rájuk. Vénusz és Dáridó, a két négyéves csikó még alig ismeri a Csalás a jó idő ! hámot és a. nyerget. Makrancosak. Áfra már kifaragta patájukat, most a patkókat igazítják. Tóth Károly komótosan maga elé köti a bőrkötényt, aztán fogóval kipenderíti az izzó vasat az üllőre. Kézbe kerülnek a kalapácsok, és acélok csengésével telik meg a kis kovácsműhely. A nagy ütések nyomán megremegnek a szer- ■ számos állványok, rajta a fogók, vágók, lyukasztók. Aztán a még izzó patkóval sietnek ki a vasalószínbe, ahol erős, hortobágyi kötőfékek és erős emberek tartják a csikókat. Az egyik ló, Dáridó „pipázik”, azaz cigánypipával megszorítják az orrát, hogy elkábuljon a fájdalomtól, ne figyeljen a lábára. A patkó már ott füstölög a patáján. Amikor a másik csikó. Vénusz megérzi az égés szagát, felhorkan, és megfeszíti erejét Menekülne.., Itt, a mezőkeresztesi Aranykalász Termelőszövetkezet lovasiskolájában sokszor kerül sor a cigánypipa használatára. Hiába ezek' versenylovak. _ Ha ez nem használ. csigával „emelik” a kovácsok elé a lovat, de itt van még a kaloda is. Előfordult, hogy nyolcán sem birtak megtartani egy lovat, és fekve kellett megpatkolni Miskolcon, az állatkórház műtőasztalán, amíg tartott az injekció hatása. Dáridó sem adja magát könnyen. Szorít, fáj a cigány- pipa; mégis előrevág a lábával. Gyorsan, ügyesen dolgoznak a kovácsok. Az élő, érző és a holt, de izzó anyag találkozása nem könnyű a munka. Aztán egy kis pihenő következik a lovaknak és az embereknek egyaránt. Tóth Károly igazít még a patkón, Áfra László., pedig kezeügyébe igazítja a vasaló«sztalt. sorba rakja rajta a- vasalószerszámokat. Az ő dolga a patkó felverése. Hatlyukas a patkó, Áfra hét szöget vesz kézbe. Aztán két-három gyors, pontos és erős ütést mér egy-egy szögre Dáridó nem állja a pipát, rángatja a fejét, s mivel az egyik első lábára kerül a patkó, nem ajánlatos most a háta mögé állni. A szögek a helyükön. A kovács meghúzza a patkót. Aztán a ráspolyt veszi kézbe, aláreszel, csonkol és csinosít. Azt tartják, hogy akkor szép a munka, ha a pata valamivel beljebb van, mint a vas. de csak annyira, hogy a patkón egy ici-pici egérke körbe tudjon szaladni... A kovács csak akkor egyenesíti ki a derekát, ha befejezte a vasalást, helyrerakta a szerszámokat. Lassan megnyugszik • az ember és a lószerszám és kötőfék. — Kész — mondja az egyik kovács, és a feje búbjára tolja a bőrből készült sildes sapkát. — Kész — mondja a másik kovács, és cigarettát igazít a szájába. — Kész — mondják az emberek, akik a lovat tartották- Dáridó emelgeti a lábát! azt, amelyik fél kiló vassal lett most nehezebb. Később megjáratják, figyelik, jól passzol-e a patkó. Bent, a poros falú kovácsműhelyben ifj. Tóth Károly a hasával támaszkodik az üllőnek, Áfra László a jobb ke- ( zével. Várják, hogy a tűzhelyen engedelmeskedésre hevüljön a vas. Néznek ki az ablakon, amely a házuk felé nyílik. ' — Esni fog a hó — szólal meg elgondolkozva az egyik kovács. — Lehet — mondja a másik, rr Annak van itt az ideje,,. Néznek ki az ólomszürke tájba, hallgatják a tüzet szító J ventillátor egyenletes zümmögését és a vasalószínbe kötött lovak dobogását. A községi népfrontbizottságokat újjáválasztó falugyűlések ÜTEMTERVE II. ütem Decs Harc Tabód Tengelic-Sz.-hegy Murga Szedres Závod Dunaszentgyörgy Németkér Mucsi Nagykónyi Kisvejke Mucsfa Aparhant Nagyvejke Lengyel Cikó Mőcsény Grábóc Bátaapáti Mórágy Kisdorog Báta Fácánkert Tamási Madocsa Kurd Stakes Gyulaj Nak Várong Lápafö Kocsola Tengelic Keszőhidegkút Dunakömlöd Őcsény Várdomb Sióagárd Majos Bonyhád Nagydorog Alsónyék Mözs Bogyiszló Gerjen Kajdacs Sárszentlőrinc Pusztahencse Bikács Paks Dalmand Bölcske Pálfa Tevel Felsőnána Szekszárd város Dombóvár város Szek-zárH, 1972. II. II. 15 19 h II. 16 19 h II. 16 19 h II. 17 19 h II. 17 19 h II. 18 19 h II. 19 18 h II. 20 14 H II. 20 14 h II. 20 15 h II. 20 18,30 h II. 21 18 h II. 21 18 h II. 21 18 h II. 21 18 h II. 21 18 h II. 21 18 h II. 21 18 h II. 21 18 h II. 21 18 h II. 21 18 h II. 21 18 h !l. 21 19 h II. 21 19 h II. 21 19 h II. 21 18 h II. 21 19 h II. 21 19 h II. 21 19 h II. 21 19 h II. 21 19 h II. 21 19 h II. 21 18 H II. 21 19 h II. 21 19 h II. 22 18 h II. 22 19 h II. 23 19 h II. 23 19 h II. 23 18 h II. 24 17 h II. 24 19 h II. 24 19 h II. 25 19 h II. 25 19 h II. 26 18 h II. 27 15 h II. 27 13,30 h I. 27 9,30 h 1. 27 14 h '!. 28 18 h 1. 28 18 h II. 28 18 h II. 29 19 h II. 29 18 h II. 29 18 h II. 24 H2 3 h II. 25 17 h Művelődési ház Művelődési ház Művelődési ház Művelődési ház Művelődési ház Művelődési ház Művelődési ház Művelődési hóz Művelődési ház KISZ-székház Művelődési ház Művelődési ház Művelődési hoz Művelődési ház Művelődési ház Művelődési ház Művelődési ház Művelődési ház Művelődési ház Művelődési ház Művelődési ház Művelődési ház Művelődési ház Művelődési ház Művelődési ház Művelődési hár Művelődési ház Művelődési ház Művelődési ház Művelődési ház Művelődési ház Művelődési ház Művelődési ház Művelődési ház Művelődési ház Művelődési ház Művelődési ház Művelődési ház Művelődési ház Művelődési ház Művelődési ház Művelődési ház Művelődési ház Művelődési ház Művelődési ház Művelődési ház Művelődési ház Művelődési ház Művelődési ház Művelődési ház Művelődési ház Művelődési ház Művelődési ház Művelődési ház Művelődési ház Művelődési ház Művelődési ház II. Csajbók Kálmán Könnyen meghűlhetünk a „tavaszias“ Idöfárásban Az utóbbi napok enyhe, tavaszias időjárása együtt járt a meghűléses betegségék, nátha, köhögés stb. számának szaporodásával. Közegészség- ügyi szakemberek véleménye szerint ez több tapasztalati ténnyel is összefügg. Az egyik az, hogy a változékony időjárás, különösen a hirtelen időjárásváltozás, a hideg-vagy a melegfront általában érzékenyebbé, hajlamosabbá teszi az embereket a betegségekre. Közismert dolog, hogy fokozódik a trombózis- és emíbólia- hajlam, növekszik a szívinfarktusok száma, sőt a szülések is meglehetősen nagy ingadozást mutatnak a front hatására. A fővárosi mentőik statisztikája az utóbbi napokban eléggé meggyőzően igazolta ezt a tapasztalatot: a halállal végződő hirtelen rosz- szullétek száma csütörtökön, pénteken és szombaton egyaránt tíz körül járt, kétszeresen, háromszorosan sőt négyszeresen is meghaladva a szokásos napi átlagot. Vasárnapra viszont már normalizálódott a helyzet. Egy másik, ugyancsak régi megállapítás, hogy a télutó, tavaszelő idején a szervezet már jócskán elfogyasztotta az előző nyáron, ősszel felszedett tartalékait, és főleg a vitaminellátása szegényes. Ez pedig fontos szerepet játszik a betegségekkel szembeni, ellenállóképesség gyengülésében. Következő okiként említhetjük. hogy a szervezet — részben a vitaminhiány következtében is — nehezebben alkalmazkodik a hőmérséklet hirtelen változásához. A túl- ölitözöttség és a meleg holmik korai elhagyása egyaránt káros, és meghűlés forrása lehet. Azt is tudni kell, hogy nem maga a lehűlés betegíti meg az embert, hanem különböző kórokozók, amelyeknek megtelepedéséhez, elszaporodásához jó alapot szolgáltat a megfázás, a szervezet gyors lehűlése. Mindebből következik, hogy a mostani szeszélyes és sok évi átlagnál jóval melegebb időjárásban akikor védjük legjobban egészségünket, ha a hőmérsékletnek megfelelően rétegesen öltözködünk és a fűtés abbahagyása he-' lyatt inkább gyakori szellőztetéssel gondoskodunk a megfelelő szobahőmérsékletről. A gyaikori szellőztetésnek többek között az is a haszna, hogy a friss levegőben a kórokozóik jelentős része elpusztul. Szervezetünk ellenállóképességét pedig helyes táplálkozással, fokozott vitaminfogyasztással tarthatjuk fenn, illetőleg növelhetjük. A hőven rendelkezésre álló citromon kívül hasznos vitaminforrás a csipkebogyótea, a nyers káposzta, a savanyú paprika is. Ha netán megáznánk, gyorsan vegyük le átnedvesedett ruházatunkat, főleg lábbelinké4,. s forró vízben fürödjünk meg, (MTIj ORAVEC JÁNOS megyei népfronttitkár A szegedi Uj Élet Tsz-ben tízezer négyzetméter alapterületű üvegház épült, amelynek vázszerkezetét a dániai Christensen cég szállította. Az új kertészetben megkezdődött a termelés. (MTI foto: Tóth Béla felvétele — KS)
