Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-12 / 9. szám
1 f r » / A saigoni hadsereg feladja kambodzsai fő támaszpontját Saigon, Hanoi (MTI) Egy saigoni katonai szóvivő kedden bejelentette, hogy a saigoni parancsnokság feladja keletkambodzsai fő katonai támaszpontját és erőinek zömét visz- szavonja a határon túlra. Mindössze 5000 főnyi katonát hagynak Kambodzsában, míg a visszavont erők feladata Saigon védelme lesz, a holdújév a tét idején várhatóan megélénkülő partizántevékenységgel szemben. A hanoi keddi lapok szerint a dél-vietnami felszabadító erők kedden támadták az amerikaiak 11. számú gépesített ezredét, Saigontól 37 kilométernyire északnyugatra. A Felszabadulás hírügynökség (Giai Phong) folytatja a dél-v:stnami hazafiak 1971. évi hadműveleti mérlegének Meghalt Csen Ji Peking, Hongkong, Tokió (MTI), A hírügynökségek az Uj Kínára hivatkozva jelentik: Csen Ji, a nép; Kína volt külügyminisztere csütörtökön, január 6-án 71 éves korában Peringben meghalt. , Emlékezetére hétfőn gyász- szertartást rendeztek, amelyen Mao Cetung elnök, Csou En-laj miniszterelnök és több más kínai vezető részt vett. Csen Ji politikai pályafutását mint Sanghaj polgármestere kezdte 1949-ben, a Kínai Népköztársaság kikiáltása után. Mint külügyminisztert, a vörösgárdisták élesen bírálták a kulturális forradalom idején, s 1969-ben eltűnt a politikai színtérről. Washington (MTI). Visszatért Washingtonba a Nixon kínai útját előkészítő amerikai szakértőcsoport. Ronald Ziegler, a Fehér Ház sajtótitkára a repülőtéren kijelentette, hogy kínai tárgyalópartnereik rendkívül készségesen működtek együtt az elnöki látogatás előkészítésében. A 25 fős csoport azon az útvonalon haladt, amelyet Nixon felesége társaságában fog beközlését. Eszerint a központi Nambo körzetében a felszabadító erők — a helyi lakossággal együtt — egész éven át — a saigoni bábbadsereg „pacifikáló” hadművelete ellen harcképtelenné tették és foglyul ejtették az ellenség 32 620 katonáját és tisztjét, megsemmisítettek 420 páncélautót és 40 ágyút, eltaláltak, vagy elsüllyesztettek 149 hajót, lelőttek 72 repülőgépet és felrobbantottak 22 fegyver-, vagy lőszerraktárt. Washington Köves Tibor, az MTI tudósítója írja: A Fehér Ház Herbert Klein -tájékoztatási igazgató útján cáfolta, hogy „szavahihetőségi szakadék” támadt az indo-pakisz- táni háború kapcsán. Klein a CBS tv-hálózat „Szemtől szembe a nemzettel” című szokásos vasárnapi műsorában tagadta, hogy ,a Fehér Ház hazudott és több sajtóorgánumot megvádolt: rágalmazta dr. Henry Kissingert, Nixon elnök nemzetbiztonsági főtanácsadóját. Az amerikai sajtóban egyébként folytatódik az Anderson- okiratok elemzése. James Reston, a New York Times elnökhelyettes szerkesztője vasárnapi cikkében azt fejtegette: „Az indo-pakisztáni háború során tanúsított magatartás azt bizonyítja, hogy a Nixon-kormány vajmi keveset tanult a vietnami háborúval kapcsolatos Pentagon-okiratok leleplezéseiből”. utazni február 21-től kezdődően. Bár részleteket nem hoztak nyilvánosságra, nyugati hír- ügynökségek úgy tudják, hogy mintegy 100 újságíró és tv-ri- porter kíséri el Kínába az Egyesült Államok elnökét. Ziegler és csoportja most jelentést tesz tárgyalásai eredményeiről Nixonnak és csak ezután teszik közzé az előkészítő megbeszélések részleteit. Pullai Árpád hazaérkezett Chiléből Pullai Árpád, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, aki a Magyar Szocialista Munkáspárt képviseletébe^ részt vett a Chilei Kommunista Párt megalakulása 50. évfordulójának ünnepségein, kedden este hazaérkezett Santiagóból Budapestre. (MTI). „Minden ilyen hivatalos félrevezetés nyilvánosságra hozatala alkalmával a kormányé« a sajtó közötti konfliktusként tálalják az ügyet, de a probléma ennél mélyebb. A kormányon belüli konfliktusról van szó, arról, miként alakítsák és tálalják a politikai döntéseket oly módon, hogy megtartsák a kormánytisztviselők, a kongresszus, a nemzet és más kormányok bizalmát.” A régi történet ismétlődik, annak a története, ami csaknem egy évtizeden át, Johnson és Nixon elnök vezetése alatt egyaránt megmérgezte az amerikai politikát. Mint Reston aláhúzza: a Johnson- és a Nixon-adminisztráció becsapta a közvéleményt, de még a Pentagon-dokumentumok és az Anderson-okiratok után sem az a következtetés: a baj az. hogy becsaptak bennünket és tévedtek, hanem az, hogy rajtakapták őket. Reston befejezésül a december 4-i jegyzőkönyvből idéz, amely szerint „dr. Kissingert nem érdekelte, miként reagálhatnak harmadik felek (más.or- szágok — Reston magyarázó beszúrása) csak az a fontos, hogy Bush nagykövet jól megértse. -mit kell mondania”. Ehhez Reston hozzáfűzi: Mit számít az, hogy mit gondolnak „harmadik felek”. Mit érdekelne bennünket a kelet-pakisztáni vérfürdő emberi következményei. Mit nekünk a stratégiai következmények és India elvesztése az oroszok javára. Mit számít az, hogy mást teszünk és mást mondunk. Csak az a fontos, hogy megtegyilk, amit az elnök mond!” Visszatért a Nixon kínai útját előkészítő küldöttség Kissingert támadják az amerikai sajtóban az indo-pakisztáni politika miatt Brüsszeli jelzések Brüsszel nevét, amely a NATO-székhellyel és az évenként ismétlődő atlanti tanácsülésekkel kapcsolatban nem éppen kedvező kicsengést kapott, más hangsúllyal említik a legújabb jelentések. A belga fővárosban összegyűltek földrészünk társadalmának képviselői, ldváló közéleti személyiségek, hogy előkészítő munkálatokat folytassanak az európai népek közgyűlésének összehívására. A cél adott: kontinensünk biztonsága. Ma már aligha kell bizonygatni, milyen jelentősége van annak, hogy összeüljön egy összeurópai biztonsági értekezlet, s megteremtődjék Európa szilárd békéje. Amennyiben ezt a célt elérjük, jelentősen csökkenne a feszültség a legveszélyesebb zónában, a két legszámottevőbb katonai szövetség ütközőpontján, s egyben tág tere nyílna a kontinentális méretű együttműködésnek. Európa példája pedig minden bizonynyal jótékonyan hatna a többi válsággócokra is. A kérdés ma már egyre inkább úgy hangzik: mi indokolhatja egyáltalán, hogy ne üljön össze mielőbb ez a biztonsági értekezlet? Hiszen azóta, hogy elhangzott a budapesti felhívás, a szocialista országok emlékezetes kezdeményezése, sorra sikerült elhárítani az akadályokat. Lényegében megegyezés született a résztvevőket illetően; nagyjából kialakult a lehetséges napirend; és széles körű elvi egyetértés mutatkozik a multilaterális, sokoldalú előkészítés szükségességét illetően. NATO-körök hosszú időn át különböző feltételek támasztásával próbálták lefékezni a biztató folyamatokat, de a Nyugat-Berlinről kötött négyoldalú egyezmény, majd a két német állam megállapodása minden halogatási alapnak véget vetett. A szocialista országok — köztük hazánk is — változatlan következetességgel küzdenek ' Európa biztonságáért. Egyre aktívabbak földrészünk semleges államai, elegendő utalni a finn kezdeményezésre, a nagyfokú osztrák és svéd érdeklődésre. Több kisebb NATO-ország is pozitívan foglalt állást, a francia külügyminiszter pedig kijelentette, hogy Párizs rövid időn belül lehetségesnek tartja a helsinki nagyköveti klub tanácskozásainak megkezdődését. A legutóbbi brüsszeli atlanti tanácskozáson már nem lehetett tovább érvényben tartani a piros jelzést, de a politikai közlekedési lámpa egyelőre csak sárgára váltott. Äz Ígéretes zöld fényt tehát még nem adta meg. Az igazi ok, hogy az Egyesült Államok és néhány szövetségese egyelőre nem kívánja az európai biztonság ügyét valóban előmozdítani. Nyíltan nem bonthatnak zászlót, de. újabb feltételek állításával lnsérleteznek, a többi között a legbonyolultabb leszerelési kérdésekhez kívánják kapcsolni földrészünk ügyeit. Nem idegen tőlük az időhúzás sem, az elnökválasztási kampányra hivatkozva 1973-ra akarják áttolni még az előkészületi munkák megkezdését is. Ez a helyzet indokolja, hogy — az állami szintű erőfeszítésekkel párhuzamosan — foA Magyar Nemzeti Bank elnökének tájékoztatója a hitelpolitika kérdéseiről Dr. László Andor államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kedden a hitelpolitika kérdéseiről tájékoztatta az újságírókat. László Andor elmondotta, hogy a hitelpolitikai irányelveket alapvetően nem módosította a kormány, hanem olyan intézkedéseket hozott, amelyek lehetővé teszik , az elvek következetesebb érvényesülését. Az egyik fő cél, hogy mindenekelőtt a folyamatban lévő beruházások gyors befejezését segítsék hitelekkel, s csak olyan vállalatok, szövetkezetek kaphassanak hitelt, amelyeknél a gazdaságos fel- használásnak megvannak a feltételei. A Magyar Nemzeti Bank az idén- összességében a tavalyinak megfelelő összegű, vagyis mintegy 10 és félmiíli- árd forint hitelt folyósít. Mivel az igények ennél lényegesen nagyobbak, ezt az összeget elsősorban a megkezdett beruházások befejezésére koncentrálják. Az anyagi erők koncentrálása érdekében 1972. június 30-ig csak meghatározott célokra engedélyeznek új beruházási hiteléket. Ilyen hitelt nyújtanak a többi között az úgynevezett konvertálható export-árualapokat növelő kapacitások fejlesztésére, az építőipar anyagellátását szolgáló nélkülözhetetlen beruházásokra, az építőipar termelőképességének bővítésére, a lakosság számára nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos fejlesztésekre, a mező- gazdaság tavaszi és nyári munkáihoz nélkülözhetetlen gépek beszerzésére, élelmiszerfeldol- gózó létesítményekre. Beruházási hitelt, vagy forgóalap-megelőzési hitelt csak az a vállalat kaphat, amely sa- ját fejlesztési alapjából legalább 30 százalékos arányban hozzájárul a fejlesztéshez. A mezőgazdasági üzemeknek nyújtott hitelekről szólva elmondta, hogy elsősorban a szarvasmarha- és sertéstenyésztéssel, a korszerű tárolók építésével, az élelmiszerfeldolgozással kapcsolatos beruházásokat támogatja a bank, előtérbe helyezve a beruházás jövedelmezőségét. Ez évben az egyik legfontosabb feladat a már épülő szakosított tehenészeti és sertéshizlaló-telepek befejezése. Ezért a bank minden más mezőgazdasági berukozott tömegmozgósítás történjék az európai biztonság érdekében. Belga közéleti személyiségek kezdeményezésére már több találkozó jött létre, s kedvező visszhangra talált a ) brüsszeli gondolat, hogy tartsák meg az európai népek képviselőinek találkozóját. Sok országban az elmúlt hónapokban reprezentatív bizottságok alakultak e kezdeményezés megvalósításának elősegítésére. Hazánkban is létrejött az európai béke és együttműködés magyar nemzeti bizottsága, amely társadalmunk legkülönbözőbb rétegeinek véleményét tolmácsolta, amikor néhány napja a Parlamentben tartott ülésén ugyancsak sürgetőleg lépett fel az európai kibontakozásért. Brüsszelben is ott vannak most a magyar küldöttek, hogy 27 európai ország társadalmának delegátusaival együtt, új lendületet adjanak a, békés együttműködés ügyének. A NATO Brüsszelben csak a sárga fényjelzésig jutott el. Európa legkülönbözőbb országainak képviselői most jogosan követelik Brüsszelben, hogy nyíljon végre zöld út az összeurópai konferencia előtt. R. E. házast megelőzően ezeknek az építkezéseknek a befejezésére folyósít hitelt. Az előző években jelentősen, növekedett a mezőgazdasági nagyüzemek állóeszköz-állománya, állatférőhelyek, tárolók, stb. — épültek. Ez évben különösen fontos, hogy ne újabb építési beruházásokat kezdjenek, hanem a meglévő létesítmények kihasználásához szükséges forgóeszközökről — tenyészállatokról, takarmányról stb. — gondoskodjanak. A hitelekről is ennek szellemében döntenek. Ezután arról szólt, hogy ■ a reform első három évében külkereskedelmi mérlegünket az export rendkívül dinamikus növekedése jellemezte. 1971- ben — tovább javuló gazdaságosság mellett — nemcsak az előző évben elért export- szintet tartottuk, hanem 8—9 százalékkal növeltük is. A Magyar Nemzeti Bank 1971-ben is folytatta azt a politikáját, hogy közép- és hosz- szú lejáratú külföldi hitelek felvételével egészíti ki a belföldi pénzügyi forrásokat, ez- zel is elősegítve a leghatékonyabb fejlesztési programok gyorsabb megvalósítását. Ezzel kapcsolatban László Andor utalt a nemzetközi gazdasági együttműködési banktól kapott középlejáratú hitelekre, a nemzetközi beruházási bankban jóváhagyott hosszú lejáratú hitelekre, a londoni tőkepiacon az elmúlt évben első ízben kibocsátott hosszú lejáratú kötvény kölcsön re és a december elején dollárban felvett nagyobb összegű közép- lejáratú pénzkölcsön ok re. Mindent egybevetve fizetési mérlegünk 1971-ben — az előző évinél nagyobb külkereskedelmi deficit ellenére — a forgalom nagyságához viszonyítva jelentéktelen hiánnyal zárult. László Andor kitért a tőkés- országokban végrehajtott árfolyamváltozások kérdéseire is. A májustól decemberig tapasztalt valutáris bizonytalanság időszakában népgazdaságunk devizális érdekeinek védelmében átmeneti árfolyamintézkedéseket hoztak a magyar pénzügyi szervek. Most a már hosz- szú ideje túlértékelt USA- dollár leértékelése és több más nyugati valuta felértékelése nyomán hazánkban is azonos mértékben módosították a nyugati valuták forintárfolyamát. így a forint változatlan aranytartalmának figyelembe vételével 1971. december 23-tól nem a kereskedelmi fizetéseknél (az idegenforgalomban, a nemzetközi személyszállításban. stb.) 30 forintról 27,63 forintra csökkentették a dollár pótlékolt középárfolyamát. A dinár árfolyama 2 forintról 1,60 forintra csökkent, míg például a nyugatnémet márka árfolyama 8,20 forintról 8,57, az osztrák shillingé 1,15-ről 1,18, a svájci franké 6,86-ról 7,19 forintra emelkedett. Hasonló intézkedések történtek 1972. január 1-től a külkereskedelmi elszámolásokban js. A Nemzeti Bank egyébként a múlt év folyamán különös gondot fordított a nemzetközi elszámolásokban érdekelt vállalatok pénzügyi biztonságára. A tőkés valutaválságból adódó veszélyekre felhívták a vállalatok figyelmét, javasolva a legcélszerűbb pénzügyi megoldásokat. Ily módon minimálisra csökkenthették a külföldi árfolyamváltozásból adódó kockázatokat. Ennek tulajdonítható, hogy a valuta- átértékelések a magyar vállalatok túlnyomó részénél nem idéztek elő kedvezőtlen hatásokat. (MTI) i /
