Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-12 / 9. szám
1 t ! 3 4 „A nőkérdés váljék társadalmi üggyé !” Erdei Lásxlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke Jubiláló munkásőrök Ne csupán fegyveres erő a paksi Lányok-asszonyok klubjában Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke hétfőn Paks vendége volt. A „Kiváló” címmel kitüntetett járási könyvtár Lányok-asszo- nyok klubja hívta meg, hogy tagjai így első kézből kapjanak tájékoztatót a múlt év (Októberében, a Parlamentben megtartott nőkonferencián elhangzottakról. A kedves vendéget a délutáni órákban a járási könyvtár épületében a könyvtár igazgatója, Szederkényi Lászlóné fogadta. Ott voltak a megyei nőbizottság, s Paks község politikai, gazdasági és társadalmi vezetői is, akik a község lakosságának életkörülményeiről, helyzetéről tájékoztatták Erdei Lászlónét. Ezt követően a Paksi Konzervgyárba látogatott a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, ahol az üzem vezetői, a nőbizottság tagjai fogadták. örömmel mutatták meg a szociális helyiségeket. Tisztaság, rend — mindenütt, — Milyen meghitté, otthonossá teszi ezt az öltözőt a sok növény! — mondta Erdei Lászlóné. Takács Jánosné, aki az öltözőben dolgozik, örömmel hallgatta a dicsérő szavakat, hiszen ott volt a kíséret tagjai között. — A második otthonom ez az üzemi öltöző — magyarázta. — Napi tíz órát töltök itt. Természetes, hogy igyekszem én is, no meg a munkatársaim is, hogy minél otthonosabbá tegyük ezeket a helyiségeket. Erdei Lászlóné végigjárta a termelő üzemrészeket is. A szovjet exportra készülő za- kuszkát gyártó szalagsornál dolgozó asszonyokkal elbeszélgetett. Megismerkedett a gyártási folyamattal, a félautomata gépekkel, a sterilizáló gépek mechanizmusával. A készáru- raktár mennyezetig tornyosuló befőttjeit, főzelék- és savanyú- ságkonzervjeit is érdeklődéssel járták körbe a vendégek. A gusztusos, szép áruval telt üvegek láttán könnyen támadt az étvágy. S nem hiába. ízlésesen terített — főként a gyár termékeivel terített — asztal várta a vendégeket az iroda épületében. Itt mutatta be Dániel Mária képviselőnő, az üzem dolgozója Erdei Lász- lónenak azokat az asszonyokat, akik az üzembe érkezése óta a kíséretéhez tartoztak, s akik az egyes üzemrészek női dolgozóit képviselték, s tevékeny résztvevői a gyár nőbizottságának. Bemutatta Bencze Jánosnét, Zsigmond Jánosnét, Takács Jánosnét, Gyene Istvánnét, Kiss Józsefnét, Dévai Lajosnét, Sö- modi Andrásnét és Kürtös KáL mánnét. Velük beszélgetett el Erdei Lászlóné. — Tizennégy éves korom óta dolgozom az üzemben — mondta Bencze Jáncsné. — Talán nincs is olyan munka amelyhez ne értenék! Többen beszéltek a fizetésekről. — Nem kevés az, illetve nem lenne kevés, ha az árak nem emelkednének... De így?! Az élelmiszeripar bizony még ma is a rosszabbul fizetett munkahelyek közé tartozik. A munka pedig itt sem kevés! — mondták az asszonyok. Beszéltek arról is, hogy milyen sokat változtak a munka- körülmények. — Nehéz gazdálkodnia az üzemnek. Az idén is kevés volt a zöldségféle, meg a gyümölcs is. Az ára éppen ezért elég magas volt. A konzervnek viszont kötött ára van, amit mint háziasszonyok, bizony helyeselni is tudunk... De! A drágább nyersanyagból miként állítson elő az üzem olcsó kon. zerVet? — szólt közbe másvalaki. ■— Patronálunk egy négygyerekes egyedülálló asszonyt — szólt brigádja nevében Kürtös Kálmánná — az ünnepekre megleptük egy kis ajándékkal. Hogy mehnyire boldogok voltak a törődésért! Magam is majdhogynem jobban örültem megajándékozásuknak, miht a saját gyermekemének. Ez az asszony, összes gondjával, bajával, problémájával, nagyon szívünkhöz nőtt S látjuk rajta, hogy ő is ragaszkodik hozzánk, mert érzi, hogy nincs magára hagyatva. Úgy toppant be hozzánk, mint a rakéta; négyszáz forint családipótlék- emelést kaptam! — mondta. Nem sok ez a pénz, de ekkora családnál mégis nagy segítség. A járási könyvtárban, a Lányok-asszonyok: Klubjának tagjai várták Erdei Lászlónét, • Nemcsak Paksról, de a környező községekből is bejöttek az asszonyok. Nevükben is köszöntötte Erdei Lászlónét Süth Miklós, a Hazafias Népfront járási titkára, s megkérte beszámolója megtartására. — Az MSZMP Központi Bizottságának határozata mondta ki, hogy a társadalmi szerveknek, de a politikai és gazdasági vezetőknek is úgy kell dolgozniuk, hogy a nőkérdés társadalmi üggyé váljék — mondta Erdei Lászlóné. — Az országban a lakosság 51,7 százaléka, s a dolgozók 45 százaléka nő. Helyzetük a társadalmi életben, a munkában, de a családon belül is nagyot változott a felszabadulás óta. Különleges tisztelet és megbecsülés illeti az asszonyokat, mert biológiai adottságuk folytán felbecsülhetetlen értéket hoznak a világra, — a gyereket, az embert. A szocializmust ma. gasabb szinten építeni tovább, az azt is jelenti, hogy az alkotmány biztosította egyenjogúságon, a törvények biztosította jogokon kívül az emberiesség nevében, mindenki tudatában is méltón ítéljék meg az asszonyokat Erdei Lászlóné ezután elmondotta, hogy a múlt év októberében megrendezett másfél napos nőkonferenciát a párt megbízása alapján hívták ösz- sze. így kívánták felmérni, hogy milyen változások történtek a párthatározat óta eltelt több mint egy év alatt, a nők helyzetének megítélésében. Arról beszélt, hogy az öt szekcióban működő konferencián 196 felszólalás hangzott el. Részletesen a felvetődött problémák közül a fontosabbakról beszélt. — Igaz, hogy „egyenlő munkáért, egyenlő bér” jár, a gyakorlatban azonban ez az elv máig sem érvényesül mindenütt és maradéktalanul. Azért nem, mert a 26 esztendő alatt nem sikerült bérezési rendszerünket, a bérek arányát úgy Igazítani, hogy az ennek az elvnek megfeleljen. Elég csak a könnyű- és az élelmiszeripari béreket említeni. S ezeken a munkahelyeken főként nők dolgoznak. S azért sem érvényesül maradéktalanul ez az elv, mert olyan a bérezési rendszerünk, amely alkalmat nyújt arra, hogy a nőket alacsonyabb besorolásba tegyék. Még manapság is előfordul, hogy azok, akik a bérbesorolást végzik, családfenntartónak a férfit tekintik, s mint ilyennek magasabb fizetést adnak, s megfelejtkeznek arról, hogy ki mennyit érdemel. A KB- határozat megjelenése óta e tekintetben bizonyos változási folyamat kezdődött. Szólott a nők közéleti tevékenységének helyzetéről is, a gyermekintézmények fejlesztésének — főként az óvoda- hálózat fejlesztésének — elképzeléseiről, terveiről. ' — A konferencián az abortuszok aggasztóan magas számáról, s az azt követő egészség- ügyi problémákról is sok szó esett. Az Egészségügyi Minisztérium figyelmét felhívta a konferencia, hogy hatásosabb intézkedésre van szükség, alaposabb felvilágosító munkára, a megelőzés, a prevenció széles körű elterjesztése érdekében. Beszélt a dolgozó nők otthoni munkáját megkönnyítő intézkedésekről, arról, hogy a konferencia több félkész ételt, olcsóbb és jobb háztartási kisgépet sürgetett, hogy a háztartási munkát megkönnyítő vegyi cikkek jobb propagandáját ideje volna megszervezni. Előadása végén megindítóan beszélt Erdei Lászlóné a harcoló Vietnamban tett látogatásának személyes tapasztalatairól. M. É. Pályakezdő fiatalok a munkahelyi tapasztalatokról A Munkaügyi Minisztérium nyolcezer pályakezdő fiatal, továbbá vállalati igazgatók, KISZ-vezetők. tanácsi munkaügyi osztályvezetők véleménye alapján felmérést készített a pályakezdők helyzetéről. A válaszokból kitűnt, hogy a fiatalok 94,6 százaléka egészében Vagy részben elégedett munkahelyével (egészében 28,4 százalék), elégedetlenségét csak 5,4 százalékuk fejezte ki. Azok, akik munkahelyükön jól érzik magukat, mindenekelőtt a munkatársak ió kapcsolatát, majd sorrendben a vezetők és beosztottak jó együttműködését, a dolgozókkal való jó bánásmódot, a fejlődési lehetőségeket, a saját ügyekbe való beleszólás lehetőségét, az anyagi megbecsülést, a szociális gondoskodást. végül az üdülési, sport- és kulturális lehetőségeket tartják vonzónak. A vállalatoktól elkívánkozók viszont elsősorban az anyagi megbecsülés hiányára, a saját ügyeikbe való beleszólási joguk csorbítására és a munkatársak közötti rossz kapcsolatokra panaszkodnak. A fiatalok többsége — saját vallomása szerint — nem törődik bele, ha jogosnak érzett panaszát, javaslatát elutasítják. A fiatalok 40 százaléka nemcsak saját, hanem a helyi közösség érdekében is rendszeresen fellép, 34 százalékuk pedig a vállalat egészének ügyeivel is szívesen foglalkozik. A megkérdezettek 73 százaléka szerint a vezetők az — baráti, családi közösség is legyen A párt hívó szavára tizenöt évvel ezelőtt vállaltaik, hogy fegyverrel védik a néphatalmat. Tsz-tagok, üzemi munkások, tisztviselők, pedagógusok, orvosok... Napi munkájuk után fel- öltik a szürke egyenruhát, kiképzésre járnak, őrséget állnak, lövészeteken, gyakorlatokon vesznek részt, hogy ha kell, kellő eréllyel sújtsanak le az ellenségre. A felszabadulás nincstelenként érte. Vagyona csupán a két keze volt, és fiatalos ereje. Ott állt a választás előtt. Elmenjen ipari munkásnak? Maradjon otthon, és dolgozzon napszámban ? Az utóbbit választotta. A politikában is nehezen igazodott el. Úgy érezte, valahova mégis kötődnie, tartoznia kell, A kisgazda pártba nem megy, mert rpint nincstelent úgyis kinéznék. Mi kötné a szociáldemokrata párthoz? A kommunista pártban akkor még a néhány régi, becsületes mozgalmi ember mellett ott voltak, érdekemberek, akik valamiféle kiváltságlevélnek tekintették a pártkönyvet. Belépett a parasztpártba, a néhány holdas újgazdák közé, ott viszont a taggyűlések szinte kizárólag termelési tanácskozások voltak. Egy-két év múlva onnan is kimaradt... Fordulatot 1949 hozott, amikor Kajmádon is megalakult az állami gazdaság. Úgy érezte, megtalálta a helyét. Állatgondozó lett. A vezetők felfigyeltek a szorgalmas, igyekvő fiatalemberre. Tanfolyamra küldték. Telepvezető lett, majd egy ideig bérelszámoló, végül gondnak. Ebben a munkakörben dolgozik már tíz év óta. 1952 óta párttag, tizenöt év óta munkásőr. Röviden ennyi Kiss József életútja. emberek jó munkáját észreveszik, tehát ezért is érdemes jól dolgozni. A jó munka elismeréséről azonban erősen eltérőek a tapasztalatok. A vizsgálatból kitűnt, hogy a fiatalok nagyra értékelik a tudást, a tanulást, többségük úgy vélekedik, hogy szakmai fejlődésük legfontosabb feltétele, érvényesülésüknek útja a jó munka és a tanulás. A Munkaügyi Minisztérium következtetései szerint a pályakezdő fiatalokat általában egészséges ambíciók és törekvések jellemzik, értékrendszerük alapjaiban szocialista, bár ez az esetek egy részében még nem tudatos. Becsülik a tudást, a segítőkészséget, örömüket lelik a jó munkában és erősen törekednek a munkahelyi sikerre. (MTI), Negyvenhat éves. Ha életerői beszél, akkor a legszívesebben az utolsó tizenöt évről, amióta fegyverrel szolgál-: ja a pártot. — A munkásőrség kezdettől fogva jó nevelőiskola volt. Akárhányszor felvette az ember a szürke egyenruhát, érezte az erőt, amelyet kifejezett, érezte a felelősséget a szocialista rendszer védelmezésé- ért. Pedig a kezdeti időszakban nem volt könnyű a szolgálat. Kajmád — akkor még önálló gazdaság — volt a bázisa a szakasznak, amelynek tagjai a gazdaság, a fácánkerti téesz, a szedresi gépállomás, az alsóhídvégi gazdaság munkásai voltak. Sörös Gyula — most a dombóvári járási egység parancsnoka volt az első szakaszparancsnok. Amikor az ellenforradalmárok által elszórt, elrejtegetett fegyvereket kellett összeszedni, bizony, aggódva engedtek el bennünket otthonról az asszonyok. Éppen az asszonyok megnyugtatására alakult "ki akkor, a kezdeti időszakban az a családias kapcsolat, amely a szolgálaton kívül is összetartott bennünket. Közös kirándulások az akkor még fel nem fedezett Dombo- riba. a Sötétvölgybe, hogy a feleség, a család is lássa, érezze, mit vállaltunk, amikor fegyvert fogtunk a kezünkbe. Úgy voltunk, mint testvér a testvérrel, és ez a kapcsolat ad erőt most is ,a feladatok elvégzéséhez. Kiss József 1959 óta a szekszárdi városi-járási egység ellátó alegységének a parancsnoka. Munkájáért megkapta a 'kiváló parancsnok címet és a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát. — Milyen feladatokat jelent az- ellátás? — Ha éleslövészet, vagy gyakorlat van. legelőször ennek az alegységnek kell bevonulni a körletbe, majd ki a lőtérre, a gyakorlat helyére. Elő kell készíteni a szükséges anyagot, felszerelést, a lőszert. Gondoskodni kell az állomány élelmezéséről. Nagyon lényeges, hogy a kiérkező szakaszokat reggeli, a lövészet, a gyakorlat befejezésekor kész ebéd várja. És, mindezeken felül az ellátó-alegység munkásőreinek is meg kell felelni az általános kiképzés követelményeinek. Szilveszterkor éppen kaj- mádiak látták el a szolgálatot a megyei pártbizottságon, önkéntes jelentkezés alapján: Szászi János, az alapszervezet párttitkára és Kaposi János, aki kora szerint a legidősebb, mégis a .legharcosabb, a leg- ítöbbet vállaló tagja az alegységnek. Az sem érdektelen, hogy a többség 9—10—11 éves szolgálattal rendelkezik, kilencen tulajdonosai a kiváló jelvénynek. — A kezdeti időszak hagyományait ma is. a jövőben is ápolni akarjuk, fenntartani azt az elvet, hogy ne csupán a párt fegyveres erejének tagjai legyünk, hanem valóban szocialista, elvtársi, baráti, családi közösség is. Lesz még tennivalónk, csak egészségünk legyen hozzá. Messze van még a nyugdíj, és még utána is... BOGNÁR ISTVÁN 1972. január 12. \
