Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-08 / 6. szám

* 4 í t Compact tontra Édesipar Minisztériumi vizsgálat kávcügyben . A gazdaságirányítási reform bevezetése óta különösen a kávévásárlók megszerzéséért alakult ki nagy verseny a vál­lalatok között. A hatás nem is maradt el, állandóan növe­kedett a kávéforgalom, a fő­városban évi 3,63 kiló, vidéken 1.45 kiló a kávé fejadag Né­hány éve még csak egyfajta, később háromféle kávét kí­náltak a boltok. A Magyar Édesipar és a Compack Vál­lalat azonban egymás után je­lent meg újfajta keverékekkel a piacon, s így jelenleg már csaknem 20 féle kávé van for­galomban. A kávéversenynek voltak vadhajtásai is, ezért 1970. végén a két illetékes mi­nisztérium utasítást adott a kávéreklám és -propaganda költségeinek csökkentésére. Nemrégen az első „hivatalos” nézeteltérésre is sor került. A múlt év novemberében a rádió nyilvánossága előtt az Édesipar Zamat gyárának igazgatója kifogásolta, hogy az üzletekben nem lehet kapni az általuk gyártott olcsó kávé­kat, a boltok a Compack ter­mékeit részesítik előnyben, az Édesipar kávéértékesítése ezért nem alakult kielégítően. A Compackkal egy minisz­tériumhoz tartozó budapesti FÜSZÉRT Vállalatot is az a vád érte, hogy nem szívesen rendeli az édesipari kávékat. A nyilatkozat után a Bel­kereskedelmi Minisztérium a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériummal közös vizsgálatot rendelt el. A reví­zió megállapította, hogy a nyilatkozatban elhangzott állí­tások nem felelnek meg a va­lóságnak. A közönséget félre­vezette az, hogy a Magyar Édesipar kávéforgalma rende­lés hiányában visszaesett. El­lenkezőleg; az Édesipar egyes kávéfajtákból nem tudta tel­jesíteni a kereskedelem meg­rendeléseit. Az Édesipar kávé­termelése egyébként is dina­mikusabban fejlődött, mint a Compack-é. A vizsgálat ide­jén egyes üzletekből hiányzott néhány édesipari kávé. más boltokban viszont Compack kávékat nem lehetett kapni. A minisztériumi állásfogla­lás szerint semmiféle vállalati érdek nem indokolhatja, hogy a fogyasztókat helytelen in­formációkkal tévesen tájékoz­tassák. Ebben az esetben ez történt. Ezért a bizottság vé­leménye alapján a Belkeres­kedelmi Minisztérium kérte a nyilatkozó felelősségre vonását a vásárlókat félrevezető állí­tásokért. (MTI). Maszekolás állami cégérrel Negyedmilliós kár a társadalmi tulajdonban Izgalmas volna megtudni, hogy párt- és állami vezetők­nek a harácsolást keményen megbélyegző szavai hallatán mit éreznek azok, akiknek ke­zéhez nem néhány százas ta­pad, hanem akik száz- és százezer forintokkal károsítot­ták meg — éveken át — a tár­sadalmi tulajdont, s akiknél a szólásmondásbeli papzsák sem telhetetlenebb. Sajnos, van­nak emberek, akik csak azért dézsmálják csupán két kézzel a közöst, mivel négy kézzel nem rendelkeznek. Persze, ezek is csak rövid ideig csal­hatnának, ha nem akadnának olyanok, akik akár tudva, akár nemtörődömségből hagy­ják' manipulálni őket. Ez utób­bi kategóriába tartoznak — például — az olyan belső el­lenőrök, akik helyett a kiál­tó törvénytelenségeket is a rendőrségnek kell felfedeznie. Az enyveskezûek, a hányave- tiek vesztére sok a becsületes ember, aki állampolgári köte­lességének tartja, hogy jókor hallatott szavával felhívja a figyelmet a bűnözőkre. Ez tör_ RChandler novellájából rajzolta Schubert Péter tént annak a bűncselekmény­sorozatnak esetében is, ame­lyet a Pécsi Geodéziai és Tér­képészeti Vállalat — az aláb­biakban : PGTV — három munkavállalója követett el. A haverizmus csúnya, de találó kifejezés. Jelentése: baráti, alapon nyúj­tott, törvénysértő, elvtelen kedvezés. A ha'verizmus szá­lai fűzték egymáshoz idősb Hámori Jánost és Bodai Lajost, aki a bűncselekmények idején a PGTV igazgatójavolt. Az előbbi családi házzal, autó­val és havi 3000 forintos le­gális jövedelemmel rendelke­zett, az utóbbi nyugdíja havi 5180 forint. Idősb Hámorit Bö- dai 1962-ben irányította mo­hácsi munkahelyéről Szek- szárdra. Hámori a szekszárdi kirendeltség vezetését csak úgy vállalta el. hoev ..rianí- ron” továbbra is Mohácson maradt. — tehát a napidíj, a szállásköltség révén tetemes fizetéskiegészítésben részesült. Az igazgatói székben üldögélő jóbarát áment mondott a tör­vénytelenségre. Az áment még akkor sem vonta Vissza, ami­kor Hámori részére lakást utaltok ki Szekszárdon. Ifiabb Hámori János ha­sonló jogosulatlan előnyöket élvezett a vállalatnál. Töb­bek között ezzel a csalással há­lálta meg. hogy a PGTV tár­sadalmi ösztöndíjával felsőfo­kú földmérői technikumot vé­gezhetett. Mint az igazságügyi könyvszakértő kimutatta, a két Hámori az ismertetett módon majdnem 117 ezer forintot vett fel jogelleheseh. Talán ér- ' demes megjegyezni. hogy if­jabb Hámorit serH inrven fog­lalkoztatták. Havi 3000 forint volt a keresete. Az idősebb Hámori azt sem röstellte, hogy megtévessze a vállalat igazgatóját, személyes jóbarátját. Képzelt személye­ket jelentett be a bérigénylé­sen, s illetményüket — több mint 40 ezer forintot — bezse­belte; A fusizás sem irodalmi , kifejezés, de közérthető... Bár kormány- rendelet tiltja, hogy magán- személy pénzért földmérést vé­gezzen, a két Hámori mégis vállalkozott rá. Dolgoztak a Szekszárdi Városi Tanács, va­lamint a szekszárdi Garay és Béri Balogh Ádám Tsz részé­re, továbbá a Paksi Községi Tanács és két szekszárdi la­kos számára. Mivel a termér- dek munkát nem győzték, a Tolna megyei Földhivatal és a PGTV néhány szakemberét foglalkoztatták, — jóval keve­sebbért, mint amennyit ők megbízóiktól kaptak. Idősb Hámori mindezek mellett 55 ezer forinttal csapta be a két ' termelőszövetkezetet, 11 ezer forinttal a Szekszárdi Városi Tanácsot, 12 ezerrel pedig a Paksi Községi Tanácsot. A két Hámori a szekszárdi fusizást a PGTV-nél társadal­mi munkaként jelentette be. Törvénysértő tanácsot adott Jencski Ferenc, a Szek­szárdi Városi Tanács VB épí­tési és közlekedési osztályának ügyintézője annak a két szek­szárdi ingatlantulajdonosnak, alá házhelyek kialakítását sürgette. Jencski' javasolta, hogy „maszek aiapon” végez­hessék el a munkát idősb Há­morival. Arra a hamis igazo­lásra, amely ez esetben is tár­sadalmi munkáról szólt. Jenes, ki tette rá a hivatalos bélyeg­zőt. Jencski ellen közokirat-ha­misítás miatt indult büntető- eljárás. Számos enyhítő körüli ményre tekintettel az ellene indult nyomozást megszüntet­ték, s csupán fegyelmi felelős­ségre vonására került sor. Fi­gyelmeztetésben részesült a szekszárdi Garay Tsz főkönv- velője. aki ellenőrzés nélkül engedélyezte idősb Hámori ré. szére négyezer .forint rezsikölt- ~ ség" kifizetését. A szekszárdi városi-járási ügyészség • idősb Hámori Já­nost, ifjabb Hámori Jánost és Bodai Lájost a társadalmi tu­lajdonban különösen nagy kárt okozó bűncselekményekkel vá­dolja. A kár meghaladja a ne­gyedmillió forintot. Az ügyész­ség a kár megtéríttetését is in­dítványozza. A Hámori-ügyet a közeljö­vőben nyilvánosan tárgyalja a Szekszárdi Járásbíróság dr. Uzsák Zoltán tanácsa. BORVARÓ ZOLTÁN Magyar kálváriák „Magyar kálváriák” című dolgozatával a négy első díj egyikét nyerte el Szilágyi Ist­ván szombathelyi' építész a Magyar Építőművészek Szö­vetsége és az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium közelmúltban kiírt építészeti témájú tanulmányi pályáza­tán. Hazánkban óz ‘ az első iro­dalom és népszokásból kiala­kult áhitatgyákorlat építészeti kellékeiről, a kálváriákról. A fiatal szakember évek óta szenvedélyesen tanulmányoz­za a kálváriákat idehaza és külföldön, s a hóink szóló nemzetközi, főleg ölasz és né­met irodalmat. _ötvenhét oldalas, öt fejezet­ből álló pályaművében átte­kintést ad az itthoni kálváriák keletkezéséről, építészetéből. Hazánkban a XVII. századtól talált rájuk vonatkozó emlé­keket. A jezsuiták, a ference­sek és a pálosok jeleskedtek létrehozásukban. A legkoráb­ban a Nyugat-Dunántúlon, a Felvidéken, Budapesten és környékén épültek. A Selmec­bányáit, a kőszegit és a - kis­martonit a - legértékesebbek között tartják számon. Mű- vészettörténetileg a budanesti úgynevezett epreskerti ér a legtöbbet. Elterjedésük a ba­rokk korra esik, zömük ezt a stílust testesíti meg. Körülbe­lül hatvanra, becsüli azoknak a számát, amelyek műemlé­kileg számításba jöhetnek. Ezek szervesen hozzá tartóz, nak a magyar barokk és klasszicista építészethez. Számtalan érdekes népszo­kás!, néprajzi vonatkozás tar­tozik hozzájuk. Zalaegersze­gen például nagypénteken éj­szaka gyertyafény mellett vir- rasztottak, s puskával lövöl­döztek a kálvária mellett. Még egyházi embereket is megle­pett, hogy nem mindig 14 ál­lomásból (stációból) állt a kál­vária. A pápai például öt. de Lengyelországban léteznek 30 —40 jelenetesek. Egyébként ez a tény utal leginkább népi eredetükre. Csak utólag sza­bályozta a pápa. hogy egysé­gesen mindenütt 14 stáció le­gyen. A hegyoldalban álló kőszegi kálváriát most tatarozták. Hengeres, fazsindelytetős há­rom tornyával, szecessiós • stációival a provinciális barokk kimagasló, példánya. A mellet­te lévő remetelakot is helyre­hozták, régen ugyanis a te­kintélyesebb kálváriáknál re­meték laktak. Ahogy a kősze­giek helytörténetéből ismert — a hegyoldal szőlőit, gyümöl­csöseit őrizték, s búza, vala­mint rozs járandóságot kaptak ezért a várostól. Vihar esetén kötelességük volt harangozni 3 »rossz felhők” çllejv . ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom