Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-07 / 5. szám
% i. Ot év alatt megkétszereződik a műanyag-felhasználás A műanyag hetvenéves létezése óta világszerte az utóbbi évtizedben fejlődött a legszámottevőbben. Hazai viszonylatban a negyedik ötéves terv időszaka jelenti az eddigi legnagyobb előreugrást: a termelt mennyiség megkétszereződik és a tudományos prognózis szerint 19C0—85 között lesz az az időszak, amikor a felhasznált mennyiség az összes fémes szerkezeti anyagokat meg fogja haladni. Dr. Hardy Gyula tanszék- vezető egyetemi tanár a Budapesti Műszaki Egyetemen a Magyar Távirati Iroda munkatársának elmondotta, hogy a műanyag- és gumiipari tanszéken jelenleg többirányú kutatás folyik — az országos kutatási terv keretében — a műanyagok feldolgozásával és alkalmazásával összefüggésben. Hangsúlyozta: a tanszéknek a gyártók és a felhasználók irányában egyaránt fontos feladatai vannak: ráirányítani az alkalmazók figyelmét a meglévő műanyagokra, megszerettetni velük, de ugyanakkor megtanítani őket helyes használatukra is. — Egyik legismertebb műanyagunk a polietilén. Gyakorlati alkalmazása jól kiállta a próbát, és ma már a legkülönbözőbb területeken használják fel élelmiszerek csomagolására, továbbá csővezetőként, nagy- feszültségű kábelek szigetelésére, és belőle készítik a különféle folyékony anyagok tárolására alkalmas tartályokat is. Ebből az anyagból a Tiszavidé- ki Vegyikombinát évente jelenleg 24 ezer tonnát gyárt, 1975-ben azonban már több mint százezret. A professzor elmondotta még, hogy a gázfűtésre való áttérés is komoly problémákat vet fel, amelyek megoldásán szintén tanszéke kísérletezik. A felhasznált gáz nagy része ugyanis vízzé ég el, a kémények átáznak, belső vakolatuk lehull, s az átszivárgó víztől a lakás falain foltok képződnek. Több év óta tartó kutatómunkával próbálunk olyan műanyagtartalmú vakolatot kidolgozni, amely ellenáll a gáz égési termékeinek és megakadályozza az említett károsodást. — A tanszék ezenkívül — szocialista szerződésben a Villamosszigetelő és Műanyaggyárral — egy nagyon korszerű fékanyagot dolgozott ki; minősége teljesen azonos, sőt több szempontból jobb a hasonló nyugati anyagokénál. Ugyancsak e szerződés keretében dolgoztuk ki a nyomtatott áramkörök előállítására szolgáló úgynevezett folirozott lemezek gyártási technológiáját is. és üzemesítettük a nagv elektromos szi^etelőképességű műgyanták előállítását. — A mezőgazdaságban rendkívül nagy változást hoz a műanyagok alkalmazása, kezdve a talajtakarástól a mező- gazdasági épületekig, a műanyagfóliából készült hajtató melegházak rendszeréig Ezen a téren eddig világviszonylatban is komoly eredményeket értünk el, es a hazai müanyagkutatók megbecsülésé', látjuk abban, hogy az idei nyáron a műanyagok mezőgazdasági alkalmazásával foglalkozó világkongresszust Budapesten rendezik meg — A műanyagok világszerte tapasztalható rohamos elterjedése ellenére nálunk sajnos nagy elmaradás tapasztalható: hazánkban az egy főre jutó műanyagfogyasztás csak 14—15 kiló — ami még szocialista relációban is nagyon kevés —, a fejlett tőkés országokban viszont már a 60 kilóhoz közelít. A cél az, hogy mihamarább elé-üík az egy főre számított legf'1"Kb 28—30 kilós átlagot. (MTI). Megjelent az országos árvíz- és belvízvédekezés! szabályzat Az Országos Vízügyi Hivatal elnökének rendelkezésére kiadták az országos árvíz- és bslvízvédekezési szabályzatot. Az új szabályzat legfontosabb vonása, hogy a szervezettség fokozásával növeli a védekezés erőinek azt az időelőnyét, amelyet a veszély bekövetkezéséig a bajok elhárítására, megelőzésére fordíthatnak. A szabályzat öt fejezetben tárgyalja és határozza meg az eddiginél sokkal részletesebben, szélesebb körben a védekezés irányításának, a felkészülésnek, a védelem ellátásának, a védekezés megszűnését követő időszaknak, és a saját szervezettel védekező városoknak a feladatait. Fontos vonatkozása a szabályzatnak, hogy növelte a védekezési készültség fokozatainak számát. A figyelőszolgálaÜMT tot jelentő elsőfokú készültség. majd a védekezés megkezdését elrendelő másodfokú és a fokozott védekezési feladatokra utaló harmadfokú készültség után új kategória a rendkívüli készültség. A veszélyeztetett területeken akkor kerülhet sor a rendkívüli ár- védekezés; készültségre, amikor az áradás a harmadfokú készültségre mértékadó vízszintet is meghaladta, és még további áradás várható, vagy ha az előrejelzések szerint olyan rendkívüli árvízveszély bekövetkeztével lehet számolni, amelynek elhárítása a vízügyi szervezet anyagi és műszaki erőit, felkészültségét meghaladja, tehát országos összefogásra, segítségre van szükség. A hazai vízügyi szervezet fontos célja, hogy nemcsak a folyók felső szakaszain észlelt vízszintemelkedések, hanem már lehetőleg a vízgyűjtő területre hullott csapadék alapján vonhassanak le következtetéseket, megállapításokat a várható veszélyes helyzetek helyére, mértékére, időpontjára. Az országos szabályzattal egyidőben kiadták az árvíz- és belvízvédelmi kormánybiztosi törzs szervezet; és működési szabályzatát is. A védekezés egységének érdekében a vízügyi igazgatóságok is a kormánybiztosi törzsnek megfelelően alakítják ki saját védekezési törzsüket. (MTI) Jár-e több? Újabb fajta népbetegség van terjedőben Magyarországon : a telhetetlenség. Semmiből sincs elég. semmi nem elég. Nem véletlen, hogy az ország vezetőinek olyan határozottan közbe kellett lépnie a mértéktelen beruházásoknál is, főleg azért, mert egyes vállalatok, gazdásági egységek tovább nyújtózkodtak, mint ameddig a takarójuk ért, s ennek nemegyszer az volt az oka, hogy egymást igyekeztek túllicitálni. S ami érvényes népgazdasági szinten, ugyanúgy érvényes kisebb csoportoknál, családoknál, s egyes embereknél is. A kettő egymásra hatással van: rossz hatással. Telhetetlenek vagyunk. Nemegyszer találkozni családokkal, akik annyira be vannak táblázva OTP-kölcsönökkel, hogy a megmaradó összegből szinte képtelenek megélni. Sokszor nem szükségből teszik ezt. Nem elég, ami van — több vagy kevesebb — még több és több kell. s ahelyett, hogy akár kulturálódásra fordítanának többet, vagy szüleiket, kevésbé ió anyagi körülmények között élő rokonaikat segítenék, költekeznek és költekeznek. Ebbe persze senkinek sincs beleszólása. legfeljebb annyit tehet, hogy levonja a konzekvenciát, vagy nem szól semmit, vagy azt mondja: kinek mi köze van hozzá. Úgy tűnik. ez utóbbiak vannak legtöbben. ‘ A telhetetlen igények kielégítéséhez ügyesség és pénz kell. S az ügyeskedő pénzszerzésnek nem csupán törvénytelen útja van. Nemrégiben az amúgy sem alacsony keresetű idősebb tisztviselő kitüntetéseire. okleveleire hivatkozva kért magasabb fizetést főnökeitől, mondván: nyugdíj előtt áll nem mindegy, hogy az utolsó éveiben mennyi a keresete. Kérését a következőképpen indokolta: Egész életemet a munkámra áldoztam. Letettem a magam kenyerét a rép asztalára. Kiváló dolgozó, törzsvárdatag vagyok, akkor is a vállalatnál dolgoztam, amikor a süllyedő hajóról mindenki elmenekült. Miért nem érdemiem én meg a magasabb anyagi megbecsülést? A vállalat vezetői nem adták meg a fizetésemelést — nagyon helyesen. Annál is inkább, mert ennek p.z embernek a fizetésénél korát, szaktudását, munkáját már amúgy is figyelembe vették. Érdem-e az, hogy valaki kiváló do! gozó. törzsgárdatag, hogy számtalan kitüntetést mondhat magáénak? Érdem. Csak mintha néha az erkölcsi elismerésnek nem lenne, elég a súlya, legalábbis nem tulajdonítanak neki akkora jelentőséget, mint ami megilletné, sem azok, akik kapják, sem azok, akik adják. Marad hát a lehetőség: a kitüntetésre hivatkozva anyagi előnyöket lehet kicsikarni. Ezt azonban a tárasdalmi igazságérzet nem ismeri el. Dehát nem kötelessége-e valakinek, ha dolgozik, jól dolgozni? Jár-e azért több? Mert valaki jól elvégzi a munkáját, azt a feladatkört, amiért kapja a fizetését. Persze a viszonyítási alap mindig az, hogy a gyengébb munkaerő is majdnem annyit kap, hát miért ne kaphatna többet a megbízható, a jobb? De legtöbbször még ez sem. Olykor elvakult- ságukban pénz utáni sóvárgásukban se istent, sem embert nem néznek, csak kérnek, szakadatlanul kérnek, akár megérdemlik, akár nem. S ha nem megy, továbbállnak. Ismerek jó szakmunkást, aki egy év alatt háromszor akart elmenni a munkahelyéről, s ugyanannyiszor kapott órabéremelést. Alkalmanként egy forintot, s vele együtt kénytelenek voltak a munkatársak fizetését is emelni, ha nem akartak az üzemen belül feszültséget teremteni. Meddig lehet a telhetetlen igényeket kielégíteni? Ment nincs mese. ha szükség van a jó munkaerőre, előbb- utóbb még a szigorú, határozott vezetés is kénytelen engedni. Fizetéscsökkentésről nem hallani. Fizetésemelésről, fizetésemelés iránti kérelemről. harcról, sokszor talpnyalásról igen. De maradjunk a kitüntetést lobogtatóknál. Azoknál, akik örökké a saját vállukat veregetik. Mindig felvetődik bennem a kérdés, mikor az érdemeiket sorolják — hogy részt vettek a termelőszövetkezetek megszervezésében, hogy annak idején ők, később ők, most megint ők mit tettek valamilyen ügy érdekében — mégis mit gondolnak? Ugyanakkor mások a babérjaikon ültek? Hogy ugyanakkor a bányász, a tisztviselő, a földműves, az esztergályos nem tett-e a nemzet asztalára? Sokszor bizony kevesebb szóval, de annál nagyobb akarattal, szerényen, és kötelesség- tudón. Aki valami módon egyszer kiérdemelte az erkölcsi elismerést, azzal együtt legtöbbször anyagi elismerésben is részesült. De egy rókáról két bőrt lehúzni nem lehet. A dolog persze kétoldalú. Lehet kérni, de nem mindig lehet kapni. Némelyik vezető szinte megkönnyezi az ügyesen tálalt kiselőadást, s ad. Jól ad-e? Jókor és jónak ad-e? Tévedés ne essék: a kitüntetés tisztesség, a kitüntetésnek ilyen módon való felhasználása: becstelen ügyeskedés. Telhetetlenek vagyunk. A lehető leggyorsabban elfelejtettük, hogy nem járunk ki-, fordított ruhákban, nem fejel- tetjük a cipőnket és nem tetetünk rá flekket, hogy sok cukrot és citromot teszünk a teánkba és még lehetne sorolni sok mindent. Kár pedig, hogy olykor-olykor ez nem jut eszünkbe. D. V. M. A harmadik emeletet szerelik Szekszárdon a Kinizsi utcában épülő 9 emeletes lakóházon. Foto: Gottvald A IV. ötéves terv végére kétszeresére nő az alumínium késztermék A negyedik ötéves terv végére csaknem kétszer annyi alumíniumot dolgoznak fel késztermékké, mint az elmúlt esztendőben. A termelés meny- nyiségi növekedésével egyidő- ben tovább bővül a felhasználás köre is, s újabb területeken alkalmazzák a;z értékes fehér fémet. A felhasználás új helyeit, módjait az alumíniumalkalmazástechnikai központ kutatja, vizsgálja. 1971. legnagyobb eredményének tartják, hogy már a gyakorlatban is beváltak az alumínium panelek, amelyek tra- pézhullámlemezből és műanyaghabból készültek. Első lépésként hűtőházakat, újszerű átmeaeti törpe hűtőtárolókat építettek belőle. Ebben az évben kezdik meg azokat a kísérleteket, amelyek a jövőben több ezer lakás építésének alapjai lehetnek. A trapéz hullámlemezek különben a hazai építőipar nagy lehetőségei. Gyártásukat az elmúlt hónapban kezdték meg a Magyar Alumíniumipari Tröszt alumíniumszerkezeti üzemében. Tízezer tonna év; kapacitású gépet állító Itak be, amelynek terméke a panelek mellett kiválóan alkalmas házak burkolására, tetőfedésre is. Az új „építőanyag” felhasználható vikendházak építéséhez is. A tervek szerint ebben az évben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság finanszírozásával 21 új prototípust gyártanak alumíniumból különböző felhasználási területekre. Ezek közül a szállítást korszerűsítik majd a különböző méretű konténerek, amelyek többek között ércek és szenek szállítására is alkalmasak. Érdekességnek számítanak az alumínium boroshordók, amelyekben az eddigi tapasztalatok szerint nemcsak szállítható, hanem tárolható is a bor. Újfajta öntözőberendezések létesítésére is alkalmasnak találták a könnyű fémet. A Kertészeti Kutatóintézet és a Szőlészeti, Borászati Kutatóintézet tanácsadásával ebben az évben többféle öntöző- berendezést készítenek. (MTI)
