Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-07 / 5. szám

Megjelent a Jelenkor januári száma J anus Pannonius évforduló­jának jegyében kezdi új évfo­lyamát a Pécsett szerkesztett irodalmi és művészeti folyó­irat. Az élő Janus címen in­dított rovatában vázlatos ké­pet ad legnagyobb humanista költőnk munkásságáról. A ja­nuári számban a Dicsőítő ének a veronai Guarinóhoz c. panegirikusz részleteit olvas­hatjuk Csorba Győző fordítá­sában és jegyzeteivel. A költe­mény mellett bemutatja a fo­lyóirat Martyn Ferenc Janus alakját és világát idéző rajz­sorozatának néhány darabját. Az új évfolyamban is foly­tatódik Bertha Bulcsu interjú- sorozata. A januári számban Déry Tiborhoz látogat a fo­lyóirat, s a beszélgetéshez csatlakozik az író emlékezése a Nyugatról. A szépprózai írások sorában emellett Kolozsvári Grandpierre Emil önéletrajzi regényének új részletét, Mé­szöly Miklós notesz-feljegyzé­seit és Bertha Bulcsu lírai Balaton-szociográjiáját olvas­hatjuk. A művészeti írások közül ki­emelkedik Németh Lajos emlé­kezése Fülep Lajosra, valamint Dévényi Iván cikke a mű­gyűjtés problémáiról. Az iro­dalmi tanulmányok sorában ér­deklődésre tarthat számot Ge­ra György esszéje Pierre Re­verdy költői világáról. Vezet a villamos és a trolibusz Egy most kiadott jelentésből kitűnik, hogy minden berlini évente 8—9-szeY keresi fel or­vosát. A szűrővizsgálatok és a konzultációk növekvő számá­nak eredményeképpen az el­múlt években csökkent a meg­betegedések száma. A továbbiakban közli a je­lentés, hogy a berlinieknek öt fő-közlekedési eszköz: villa­mos, trolibusz, autóbusz, föld­alatti és gyorsvasút áll rendel­kezésükre. Érdekes, hogy leg­többen (az utazók 38 százalé­ka) a villamost és a trolibuszt veszi igénybe, azután követke­zik a gyorsvasút (34 százalék), az autóbusz (15 százalék) és végül a földalatti (13 százalék). A villamos-, a trolibusz és a földalatti vasút jegyei és az ára is azonosak; egy út 20 pfennigbe kerül. A gyorsvasúti tarifa, amely a megtett út tá­volságához igazodik] 20 Pfen­niges jegyárral kezdődik. Termékek a minőség mérlegén A vásárló bemegy a boltba és — első látásra vagy hosz- szas válogatás után — talál egy pár cipőt, amely éppen jó neki, tetszik is, modern vo­nalai ellen sincs kifogása, megveszi tehát és hazaviszi. Kétszer-háromszor felveszi, s akkor derül ki, hogy a talpa hamar leválik, a felsőrészről lepattogzik a festék, vagy va­lami más, a boltban nem lá­tott hibája van. Becsomagolja az új holmit, s visszaviszi a boltba. A boltvezető pedig — első szóra vagy hosszadalmas Vita után — kicseréli a cipót egy másik párra, esetleg visz- szaadja a vételárat. Néha úgy tűnik: a jó vagy rossz vásár­lás csupán a szerencsén múlik. Arról, hogy mégse legyen így, a Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Intézet gondoskodik. Csupán egyetlen adat: 1971 második negyedévében több, mint 500 esetben tiltotta meg vagy kötötte a vásárlók érde­keinek védelmét biztosító fel­tételekhez a KERMI az álta­la kifogásolt árucikkek forga­lomba hozatalát. Intézkedésé­re ki kellett vonni a forga­lomból — például — egyes zománc- és olajfestékeket, ci­pőkrémeket, kerékpár gumi­abroncs-tömlőket és más cik­R.Chandler novellájából rajzolta Schubert Péter TETT A SZrOEUÁfJ. SZÉPEM ÖSSZEFOGTA. E2ŸEJ&UENT fJEM TETSZIlZ MEJcEM, way EZ AZ ÙR. KÉT TANÚ ELŐTT NYÚZTA ILI A WALÖÓ ' NEVŰT. keket. (S ha már bevezetőben a cipők hibáiról esett szó, ér­demes még egy számot idézni: a második és harmadik ne­gyedévben összesen 3734 rek­lamáció érkezett az intézethez a lakosságtól a lábbelik minő­sége miatt, s ezeknek a kifo­gásoknak 68 százaléka alapos­nak bizonyult). Az új termékek minőségéről sok szó esik manapság. Két­ségtelen, hogy ma már majd­nem mindent lehet kapni a boltokban, s ez eredmény, még a néhány év előtti helyzettel összehasonlítva is. Az egyes cikkfajtákon bélül is mind na­gyobb a választék, s még sok­kal nagyobb lehetne, ha a gyártó és az importáló cégek nagyobb súlyt helyeznének a minőségre. Ismét egy jellemző szám: a KERMI 1971 harma­dik negyedévében különféle cikkcsoportok 688 termékét vizsgálta meg, s ezek közül csak 51 százalékot talált olyan minőségűnek, hogy minden változtatás, javítás nélkül for­galomba kerülhessen. Mi ta­gadás: ez az arány igien ala­csony. S hogy a minőségileg kifogá­solható cikkek piacra hozatala nem csupán egyes hazai, a más módon is nagyobb haszonra tö_ rekvő vállalatoknál tapasztal­ható, arra ismét a KERMI szolgáltatott bizonyítékokat. Forgalomba hozatalra alkal­matlannak minősített — pél­dául — angol kártolt szövetet, belga női esernyőt, csehszlo­vák bútorokat, holland gyap­júszövetet, iráni olaj kályhát, japán zsebrádiót, olasz lami­nált műszőrméket, svéd na­rancslét stb. A vizsgálatok és a szigorú ellenőrzések jelentősen hozzá­járulnak ahhoz, hogy egyre több olyan cikk kapható a bol­tokban, amelyek a legkénye­sebb Ízlést is kielégítik. A lis­ta hosszú, hiszen a KERMI vizsgálatai mindenféle áru­cikkre kiterjednek a mosósze­rektől a gépkocsikig, a pék­süteménytől a televíziós készü­lékig. így például 1971 első negyedében az Uni-Bio és a Bio-Ultra mosószereket, a Ro- dur nevű, víz nélküli kéztisz­títót, a Trinát zom V cfestéket és a Duracell nevű munkaru­haanyagot találta — a többi között — kitűnő minőségűnek és forgalomba hozatalra ajánl- hatónak a KERMI. A második negyedévben a „700 éves Győr” nevű teasüteményt, a „Körösi serlásrizotto” nevű ételkonzer- vet, a fekAeribizli ivóiét és a Bankett pipadohányt. Ugyan­ekkor sorolta fel a jó minősé­gű termékek között a színes televízió-vevőkészüléket, amely Videcolor néven kerül forga­lomba és a javított kiadású 150 K típusú hűtőszekrényt. A hamadik negyedév legjobbnak ítélt termékei között szerepel a selypi cukorliszt, a polipack csomagolású félzsíros fogyasz­tási tej, néhány új bőrápoló szer — és az S 140 típusú abszorpciós hűtőgép, az érté­kelés szavaival: „az első olyan hazai gyártmányú készülék, amely a háromcsillagos mély­hűtőkkel szembeni követelmé­nyeket kielégíti”. A boltokban kapható sok­ezer cikk, a bővülő áruválasz­ték láttán lassanként talán rossz emlék marad csupán az „eszi, nem eszi” időszak, ami­kor a vásárló sokszor örült, ha „valami hasonlót” kapott, s nem feltétlenül ragaszkodott annak megvásárlásához, amiért bement a boltba. Ma már sok minden van a polcokon, de az sem mindegy, hogy milyen minőségben, örvendetes, hogy egyre több kereskedelmi válla­lat is észreveszi a helyzet ilyen változását, a forgalomba került vagy kerülő cikkekre ellenőr­ző vizsgálatot kér a KERMI- től. A vásárló — természetesen — a lehető legjobb árut kí­vánja megkapni a pénzéért, a magasabb árat is hajlandó megfizetni, ha biztos abban, hogy az árral együtt a minő­ségi mérce is emelkedett. Ha egy boltba sokszor hoznak vissza ott vásárolt árut, x az árthat a bolt jó hírének, s ha egy gyár termékei ellen gya­koriak a reklamációk, az előbb-utóbb feltétlenül a gyár hitelének a rovására megy, Nemcsak a vásárló érdeke te­hát, hogy jobb legyen az áruk minősége! A KERMI vizsgá­latai sok hiba megszüntetésé­ben segítettek és segítenek, de a legtöbbet mégis a munka- padoknál és a tervezőasztalok­nál — no meg a kalkulációs Irodákban — lehet és kell ten­ni a jobb minőség érdekében, V, E, Dr. Hárdi István s Lelki élet^ lelki bajok Immár hatodszor jelenteti meg a Medicina Kiadó dr. Hárdi István: „Lelki élet, lel­ki bajok” című könyvét. A mű minden érdeklődő laikus szá­mára az ember magasabb idegműködésének, lelki világá­nak területéről kíván áttekin­tő tájékoztatást adni, s megis­mertetni a legfontosabb kóros jelenségekkel. A cél — a könyv kifejezésével — a „pszicholó­giai kulturáltság növelése”. A rendkívül élvezetes és köz­vetlen formában megírt mű mindenki számára közérthető­en foglalkozik a szerelem, a gondolkodás, a tanulás, a szo­rongás, az emberi jellem kér-' déseivel, bátran nyúl olyan té­mákhoz, melyeket előítéletek öveznek, mint pl.: az elmebe­tegségek, a pszichés bántal- mak problémája. Mindenkit ér­dekel az ideges pimaszok, a neurózis fejezete. Megismer­kedünk ennek tüneteivel, okai­val, gyógyításával. , A lelki egészségvédelem szol­gálatában áll ,,A harmónia út­jain” című zárófejezet, amely­ben megismerkedhetünk a min­dennapi élet pszichés nehézsé­geivel, s az ellenük való véde­kezéssel, az idegrendszeri egész­ség megóvásával. (KS) Az ideális vákum A varsói „Csityelnyik” könyvkiadó gondozásában meg­jelent Sztanyiszláv Lem, neves lengyel író új műve, „Az ideá­lis vákum”. „Az asztronauták”, „Égi napló”, „Magellán-felhő”, „Szolárisz” című, az egész vi­lágon ismert tudományos-fan­tasztikus regények szerzője eb­ben a művében hű maradt ere­deti tematikájához; új könyve ’valóságos gyűjteménye „a nem­létező müvek recenzióinak”. Mindegyik ismertetés kitűnő­en megszerkesztett, sajátos hangvételű, művészileg meg­formált intellektuális kaland. Az író maga is megírhatta volna ezeket a műveket, de az ötletek és újdonságok ilyen halmaza meghaladja egy szer­zőnek az erejét még akkor is, ha az olyan termékeny, mint Lem. Ebben a művében feltár­ja újszerű elképzeléseit, meg­írásra kínál egy egész sor té­mát, azzal a sorok közötti uta­lással, hogy idő hiányában ő egymaga nem képes mindeze­ket feldolgozni. Az ismertető-gyűjtemény tré­fás hangnemű. Az elgondolások egy része az irodalmi kísérle­tezések karikatúrájának műfa­jába tartozik; a tudományos­fantasztikus regények és a tu­dományos elméletek keveréke. Ezeknél a szatirikus elembe komoly gondolatok vegyülnek, a tréfa belefonódik az izgal­mas fantasztikus irodalmi re­gény szokatlan látomásába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom