Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-07 / 5. szám
Brandí-nyilatkozat a két német állam ENSZ-felvételéről Bonn (MTI). Meglepően tartózkodóan nyilatkozott csütörtökön Brandt nyugatnémet kancellár a két német állam ENSZ-tagságának időszerűségéről. Brandt — aki Nixon amerikai elnökkel történt találkozója után családjával Floridában üdül — a1 DPA hírügynökség tudósítójának kijelentette, hogy a szövetségi kormány nem tekinti égetően sürgősnek az NDK és NSZK felvételét a világszervezetbe. „Eddig is megvoltunk ENSZ-tagság nélkül és ezután is meglehetünk nélküle” — mondotta. Willy Brandt külső és belső okokkal magyarázta tartózkodását. Egyrészt hivatkozott ismét arra, hogy az ENSZ-be történő felvétel előtt „általános szerződésben” kell rendezni a két német állam viszonyát. e kérdés „aktualizálása” nem múlik kizárólag a két német állam tárgyalásainak alakulásán, hanem külső tényezők is közrejátszanak. — mc dotta. A derűlátóbb bonni megnyilatkozásoktól eltérően a kancellár teljesen bizonytalannak minősítette a két német állam tár-palásainak várható időpontját is. A keleti szerződések ratifi kálásának esélyeit Brandt derűlátóan ítélte meg, holott arra számít, hogy az ellenzék a ratifikálás ellen szavaz. A DPA-tudósító kérdésére válaszolva Brandt érdeklődését fejezte ki a nyugatnémetkínai kapcsolatok rendezése iránt. Az NSZK ettől a múltban sem zárkózott el — mondotta — és „bizonyos, hogy a Kínai Népköztársasághoz fűző. dő viszony bennünket ugyanúgy foglalkoztatni fog, min másokat”. Célszerűtlen lenne viszont — utalt a közeljövőre vonatkoztatva —, ha ebben a pillanatban vagy akár az el következő hónapokban is ennek módjáról és időpontjáról nyilatkoznék. Szato Kaliforniában San Clemente (MTI). A kaliforniai San Clemente-be érkezett Szato Eiszaku japán miniszterelnök csütörtökön magyar idő szerint 22 óra 15 perckor kezdte meg tárgyalásait Nixon amerikai elnökkel. A Fehér .Ház helyettes szóvivője, Gerald Warren szerint megvitatják a két ország jövendő Kína-politikáját, a tajvani kérdést, valamint a Jtét országot érintő kérdéseket. Japán körök szerint Szato „biztosítékot” kíván Nixontól arra vonatkozólag, hogy az Egyesült Államok a Kínával szemben folytatott politika bármi esetleges változását megelőzően szoros kapcsolatot létesít Tokióval. Ennek megkönnyítése érdekében Szato előreláthatólag „forró drót” létesítését javasolja majd. A japán delegációhoz közelálló körök szerint a japán kormányfő^nagymértékben érdekelt abban, hogy minél korábbi időpontra tűzzék ki Okinawa visszaadását. Ugyanilyen fontosnak tartja Szato, hogy Nixon nyilatkozzék, vagy legalábbis ígéretet tegyen az összes amerikai atomfegyverek Okinawáról való teljes eltávolításáról. Amerikai kormánytisztviselők tájékoztatásából kitűnik, hogy az Egyesült Államok a többi között kedvezményes vámok megállapítására szeretné rávenni Japánt mezőgazdasági termékek és elektronikus számítógépek vonatkozásában. szocialista országokba öt évig érvényes útlevéllel lehet utazni a jövőben A Belügyminisztérium közleménye 1972. január 1-től kezdődő hatállyal a személyi igazolvánnyal együtt érvényes útlevéllapok helyett a Bolgár Népköztársaságba, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságba, a Lengyel Népköztársaságba, a Német Demokratikus Köztársaságba, a Román Szocialista Köztársaságba és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségébe 5 évig érvényes útlevéllel lehet utazni. Ezen út- \ levél magánutazás és meghatározott körben szolgálati utazás céljára használható fel. Az útlevél érvényességének lejárta után további 5 évre meghosszabbítható. Az útlevél érvényességi idején és érvényességi területén belül szabadon felhasználható azzal a feltétellel, hogy az első kiutazást követő minden kiutazáshoz kilépési engedély beszerzése szükséges. A kilépési engedély több kiutazáshoz előre megváltható. Az útleveleket és az esetenkénti kilépési engedélyeket — a betétlapokhoz hasonlóan — a kérelmező lakhelye szerint illetékes budapesti kerületi, vidéken a megyei, városi-járási rendőrhatósági szervek adják ki. Az első alkalommal az útlevélkérő laphoz 1 db 5x6 cm-es igazolványképet kell mellékelni. A belügyminiszter ennek megfelelően módosította az útlevelekről szóló 4 1970. (III. 3.) Korm. számú rendelet végrehajtására kiadott 2'1970. (III. 3.) BM. számú rendeletnek az útlevéllapokra vonatkozó részét. Az utazást a kilépési engedélyben szereplő bármely ország határátkelőhelyén (ideértve a repülőteret és a nemzetközi hajókikötőt is) meg lehet kezdeni, illetve közülük bármely országon keresztül haza lehet térni. Egyidejűleg a pénzügy- miniszter rendeletben szabályozta az új útlevél illetékét: — Az útlevél kiállításakor — akár turista-, akár szolgálati jellegű — 150, az útlevél érvés- nyének meghosszabbítása vagy az útlevéllel ismételt kiutazás engedélyezése 100 forint. Jugoszláviába történő utazásoknál az illeték: —• Az útlevél kiállításakor turistautazásnál 550 forint, szolgálati utazásnál 500 forint, látogató utazásnál 150 forint, az útlevél érvényének meghosszabbításakor vagy ismételt kiutazás engedélyezésekor turista- és szolgálati utazásnál 500, látogató utazásnál 100 forint. Az új útlevelekre az eddigi rendelkezéseknek megfelelően továbbra is személyenként és évenként 6000 forint keretben igényelhető valuta. A valuta- kiiszolgáltatással kapcsolatos eljárás és az elszámolás módja változatlan. Az új útlevél bevezetésével egyidejűleg megszüntetik a személyi igazolvánnyal érvényes útlevéüap kiadását, az 1971 évben kiadott útlevéllapok azonban érvényességi idejükön belül utazásra jogosítanak. Ez az intézkedés része annak a folyamatnak, amelynek során az illetékes szervek az állampolgárok külföldre utazásának könnyítésére töreksze. nek. Az illetékes szervek tárgyalásokat folytatnak, hogy milyen további könnyítéseket* egyszerűsítéseket lehet bevezetni a szociálista országokba történő utazások vonatkozásában. (MTI). Ülést tartott az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) alakulását, s tevékeny részt vállalunk e nagy jelentőségű cél további előmozdításában is. — Sok minden történt már eddig is az európai biztonság és együttműködés érdekében. Szerződést kötött a Szovjetunió és Lengyelország a Német Szövetségi Köztársasággal; négyhatalmi egyezményt írtak alá Nyugat-Berlinről; megállapodások születtek a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetség; Köztársaság, valamint az NDK és a nyugatberlini szenátus között. Kibontakozóban van az európai biztonsági konferencia létrehozása. A szocialista országok békepolitikájának jelentős eredményei ezek, olyan eredmények, amelyek mindkét fél számára előnyösek. — Akarjuk e pozitív folyamat folytatását: az említett szerződések ratifikálását és életbe léptetését; a Német Demokratikus Köztársaság teljes nemzetközi jogi elismerését: a két német állam egyidejű felvételét az ENSZ-be: az európai biztonsági értekezlet összehívását még ebben az évben. A nyugati országokban azonban jelentős erők mást akarnak. Ezek politikai leküzdése nemcsak a szocialista országok kormányainak, de az európai népeknek is alapvető érdekük. — Hosszabb ideje folyik a Tézisek a JKSZ II. országos konferenciájára A győri Vagon- és Gépkar harmincháromezer négyzetméter alapterületen új acélöntődé építését kezdte meg. (MTI foto — Mező Sándor felv, — KS) Belgrád, (MTI). Nyárádi. Róbert, az MTI tudósítója jelenti: Csütörtökön Belgrádban. „A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének fejlődése és időszerű feladatai” címmel közzé tették a JKSZ január 25-én kezdődő II. országos konferenciájának téziseit. Az 5 fejezetből álló terjedelmes dokumentum egyebek közt a következő témákat taglalja: — A jelenlegi politikai helyzet a kommunisták szövetsége nagvobb eszmei és politikai akcióképességét igényli; — A munkásosztály, az ön. igazgatás és a JKSZ; — A JKSZ felelőssége az egveniogúságnak és a nemzetek, illetve nemzetiségek egységének megszilárdításában; A tézisek közzététele alkalmából a Komuniszt, a JKSZ hetilapja vezércikket közöd, amely többek között megállapítja: „a JKSZ II. országos konferenciája elé kerülő dokumentum ismételten leszögezi, hogy a párt szerves része a munkásosztálynak és nincs és nem is lehet más célkitűzése, mint a munkásosztálynak”. A téziseket idézve így folytatja: „a munkásosztály társadalmi szerepének és erősítésének alá kell rendelni a JKSZ káder- politikáját, szervezeti formáit és társadalmi struktúráját”. A cikk ezután azokra a területekre utalva, ahol „bonyodalom és eszmei zűrzavar keletkezett” megemlíti azt a „tévhitet, hogy a szocialista társadalom akkor is gyorsan és erőteljesen haladhat előre, ha nem erősödik a munkásosztály politikai és más befolyása”. A vezércikk leszögezi: „olyan önigazgatásra van szükség, amely nem más, mint a munkásosztály követlen hatalma”. vita az európai szervezett dolgozókat képviselő szakszervezetek európai találkozójának szükségességéről. Ilyen találkozó jelentősége igen nagy lenne. Sok nehézséggel találkoznak azok, akik ebben az akcióban érdekeltek, sok a meg nem értés, a gyanakvás, sok a formákhoz ragaszkodás a „politikamentesség” érdekében. De az a tény, hogy a gondolat megszületett, hogy eszmecserék folynak róla, máris pozitívan értékelhető. December első felében Oslóban ülésezett a Béke-világtanács európai bizottsága, témája szintén kontinensünk jövője volt. Folytathatnánk a sort a lezajlott más tanácskozásokkal, — a közös vonás bennük azonos: felelősségérzet és tenni akarás, — A felelősség nagy. a tennivaló sok. Ez a felismerés vezeti azokat is, akik újabb nagyszabású társadalmi akcióra készülnek: az európai népek közgyűlésének összehívására. Bizottságunk ennek az akciónak szorgalmazója és tevékeny részese. Munkánk lényege ennek az akciónak a segítése, mert céljai azonosak népünk, az európai népek, a világ népeinek céljaival. Bizottságunk az európai biztonság és együttműködés nevet viseli, törekvéseinkkel a világ más térségeiben is a békét, a biztonságot, a társadalmi haladás ügyét akarjuk elősegíteni. Ezért követeljük, hogy mindenütt számolják fel az imperialista agressziókat. Ugyanakkor meggyőződésünk, hogy Európa biztonsága döntő hozzájárulás lesz az egész világ biztonságához — zárta beszédét Kállai Gyula. A bizottság ezután meghallgatta Garai Róbert beszámolóját az európai népek közgyűlésének előkészületeiről, megvitatta és elfogadta az 1972. január 11—13. között Brüsszelben, a közgyűlés előkészítésével foglalkozó értekezleten képviselendő magyar álláspontot. A beszámolókat felszólalások követték. A tanácskozáson végezetül négytagú delegációt jelöltek ki, amely a magyar nemzeti bizottság képviseletében részt vesz az európai társadalom küldötteinek január 11—13. között Brüsszelben tartandó konzultatív értekezletén. A küldöttség vezetője dr. Bartha Tibor református püspök, tagjai: Duschek Lajosné. a SZOT titkára, dr. Perényi Imre, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora és Garai Róbert, a bizottság titkára. Az ülés Kállai Gyula zárszavával ért véget. (MTI).
