Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-07 / 5. szám

\ TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MŰNKÁRPÁÉT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXII. évfolyam, 5. szám ARA: 80 FILLER wsmmtaam Péntek, 1972. január 7. • • Ülést tartott az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága Kállai Gyulának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének vezetésével csütörtökön a parlament d?le- gációs termében ülést tartott az európai biztonság és együttműködés magyar nemze­ti bizottsága. A tanácskozáson a nemzetközi helyzet és az európai politikai élet aktuáv's kérdéseivel, valamint az euró­pai népek közgyűlésének elő­készítésével foglalkoztak. Kállai Gyula megnyitó be­szédében hangsúlyozta, hogv Euróoában az események fő vonala a reményt és a bizal­mat alapozza meg mindenki­ben, akinek sokat jelent a kontinens békéje, biztonsága, jövője — még akkor is, ha nem lebecsülendő erők nehezí­tik ezt a sokat ígérő fejlődést. • — Tudatában vagyunk an­nak — mondotta a továbbiak­ban —, hogy az európai biz­tonságért folytatott harc elvá­laszthatatlan része annak a küzdelemnek, amelyet a szo­cialista országok hosszú évek óta vívnak a békés egymás mellett élés elvének megvaló­sításáért. A jelenlegi világhely­zetben Európában érlelődtek meg leginkább e politika érvé­nyesítésének feltételei, de szükségessége is. tekintettel ar­ra. hogy itt húzódnak a két szembenálló világrendszer fő erővonalai. A szocialista orszá­gok az európai kontinens vi­lágpolitikai jelentőségét felis­merve törekedtek a biztonság és együttműködés akadályai­nak felszámolására, e törekvé­sek az évek során növekvő tá­mogatásra találtak a világ sza­badságszerető népeinek sorai­ban és azoknál a kormányzati tényezőknél, amelyek politiká­jukban egvre inkább számol­nak — vagy kénvtelenek szá­molni — a realitásokkal. — Európa sorsáért érzett felelősségünk ugyanakkor nem jelentheti, s nem is jelenti azt, hogy közömbösek len­nénk a világ más tájain zajló és súlyos aggodalmat tápláló eseményekkel szemberr. Ezért szükséges foglalkoznunk a kontinens földrajzi határain túli eseményekkel is. Mély­séges meggyőződésünk, hogy földünkön az emberiség sors­döntő lépéseket tesz előre a társadalmi haladás útján, a háború megszüntetéséért. Az emberiség rendelkezik mind­azzal, amivel e célt elérheti — az egyre erősödő szocialis­ta világgal, a történelmi har­cát vívó nyugati kommunista és munkásmozgalommal, s az antiimperialista nemzeti fel­szabadító mozgalom sok száz­milliós erejével. — Megelégedéssel látjuk, hogy ennek az összefogásnak szükségességét egyre jobban és egyre többen ismerik fel a világban. Ebben döntő szere­pe van a szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió békepolitikájának, s a világ haladó erőinek. Ezek az erők a békés egymás mellett élés elvének érvényesítéséért küz­denek, s ezt a folyamatot az imperializmus már nem képes megállítani. E küzdelem sike­rében való érdekeltséget ma már nemcsak a szocialista or­szágok, nemcsak a kommunis­ta és munkáspártok vallják és hirdetik, hanem egyre több polgári párt, vallásos mozga­lom, sőt tőkés kormány is fel­ismeri. — A világban folyó nagy küzdelmek közös, jellemző vo­nása: törekvés az antiimperia­lista, haladó erők összefogásá­ra, törekvés a szocialista vi­lággal való összefogásra. — A világ békéjét még min­dig a vietnami nép, az indokí­nai népek elleni amerikai ag­resszió veszélyezteti leginkább. A tömeges népirtásra, a ter­rorista bábrezisimek támoga­tására, a független, szocialista Vietnami Demokratikus Köz­társaság elleni terrorbombázá. sokra nincs és soha nem lesz semmiféle mentsége az Egye­sült Államok kormányának. A „vietnamizálás” ködösen fogal­mazott, valójában pedig na­gyon is embertelen politikájá­nak lényege a terrorbombázá­sok - révén félreérthetetlenül világos lett: ez a politika az indokínai népeik szabadságtö­rekvései elleni féktelen gyűlö­let politikája, amely teljes bi­zonyossággal történelmi zsák­utca az Egyesült Államok szá­mára. Az egész haladó világ újra és újra egyre határozot­tabban követeli az amerikai kormánytól, hogy vessen véget a szégyenteljes agressziónak, adjon világos, érdemi választ a dél-vietnami ideiglenes for­radalmi kormány hétpontos ja­vaslatára, vonja ki csapatait Indokínából és szüntesse meg a senkit sem képviselő -dél­vietnami bábrendszer támoga­tását. — A Biztonsági Tanács, az EN'SZ-közgyülés világos hatá­rozatai, az arab országok nagy részének konstruktív törekvé­sei ellenére sincs előrehniadá-s a válság igazságos politikai rendezésében. A történelmi fe­lelősséget ezért az amerikai és az izraeli kormánynak koll vi­selnie. A szocialista országok politikáját változatlanul az in­ternacionalizmus határozza meg — támogatjuk az impe- li ahsta agresszió ellen küzdő arab népeket és kormányukat, helyeseljük következetes tőreit, vésüket a politikai megoldásra ég vitathatatlannak tartjuk jo­gukat megszállt területeik fel­szabadítására. — Érdekes folyamat kibon­takozásának vagyunk tanúi La- tin-Amerika földjén is. Chilé­ben a baloldali egységfront, bé­kés úton való hatalomra jutá­sa a legjelentősebb fordulat a kontinensen a kubai forrada­lom győzelme óta. Bebizonyo­sodott, hogy a fegyveres út mellett a népi forradalom győ­zelmének viszonylag békés úMa is lehetséges Latin-Ameriká- ban. — A chileihez hasonló egy­ségtörekvéseket találhatunk más latin-amerikai országok­ban is. Uruguay-ban, bár a december eleji választásokon a nemrégen született „széles front” még nem győzött, ered­ményei azt mutatják, hogy ez a nép; tömörülés az ország harmadik politikai erejévé vált. A kolumbiai baloldali erők is felismerték, hogy szükséges és lehetséges a népi egység kiala­kítása, mert az ország csak ennek segítségével képes- meg­szabadulni az imperializmus elnyomása alól. — Európa politikai helyze­tének alakulása az általános világhelyzet alakulásának egyik meghatározó tényezője. Európában a biztonságért és együttműködésért folytatott harc nyilvánvalóan biztató si­kereket ért. el. Szocialista és európai ország lévén. ebben különösen érdekeltek v-agyunk. A szocialista közösség tagja­ként felelősséget vállaló érde­keltek vagyunk az általános enyhülésben, a világbéke megszilárdításában. Megelége­déssel látjuk az európai biz­tonság feltételeinek kedvező (Folytatás a 2. oldalon.) <3® Összeült Párizsban a Vietnam- értekezlet Párizs (MTI) Csütörtökön délelőtt Párizsban összeült a Vietnammal foglalkozó négyes értekezlet 139. ülése. Az ülés megkezdése előtt a VDK és a DIFK képviselői rövid nyilat­kozatban élesen bírálták Nixon január 2-i sajtóértekezletén tett kijelentéseit. Rámutattak, hogy az ameri­kai elnök eddig még sohasem beszélt az amerikai csapatok teljes kivonásának végleges időpontjáról. Nixon említett sajtóértekezletén azt állította, hogy a csapatok teljes kivoná­sának végső időpontja „a pá­rizsi tárgyalásokon már több­ször szóba került, de az észak­vietnami fél teljes mértékben elutasította annak megvitatá­sát”. Nguyen Van Tien, a DIFK képviselője kijelentette: „Ha­tározottan állíthatom, hogy a párizsi értekezlet megkezdése óta — már három éve tart a konferencia — az amerikai kormány még soha nem java­solt konkrét időpontot had­erőinek visszavonására”. Xuan Thuy, a VDK képvise­lője hangsúlyozta, hogy Nixon január 2-i sajtóértekezlete „a képmutatás mintaképe”. Hoz­záfűzte. Nixon az úgynevezett ^fiadifogolykérdést Thieu dél­vietnami miniszterelnök támo­gatására akarja felhasználni, nem pedig arra, hogy kivonja az amerikai csapatokat Viet­namból. Kínai körúton az amerikai küldöttség Peking (MTI) A Nixon-láto- gatást Kínában előkészítő amerikai küldöttség pénteken Pekingből Sanghajba utazik, — közölte az AFP tájékozott for­rásra hivatkozva. A Ziegler—Haig-misszió két napot tölt Sanghajban, s eköz­ben időt szakít magának arra is, hogy az elnök útiprogram­jába beiktatott harmadik vá­rosba, Hangcsouba is ellátogas­son. Sanghajból a küldöttség ha­zautazik. Bhutto ismét hangoztatta : Még egyszer tárgya! Rahman sejkkel Indira Gandhi meghívást fogadott el Dacaiba Zulfikar Ali Bhutto pakisz­táni elnök szülővárosában, Larkanában fogadta a tudósí­tókat, akiknek elmondotta, hogy pénteken visszatér Ra- walpindibe és még egyszer tárgyal Rahman sejkkel, a független Bangla Desh megvá­lasztott elnökével. Sokat sej­tető szavakat mondott arról, hogy folytatni akarja vele a párbeszédet és Rahman sejk hamarosan „elmondja majd a világnak, hogyan vélekedik az egész helyzetről". Ami országának belső hely­zetét illeti, az elnök határo­zottan leszögezte, hogy továb­jelenleg Nvilatko­Befejeződtek a szocialista brigádvezetők vállalati tanácskozásai — Ma kezdődnek az ágazati értekezletek Országszerte befejeződtek a vállalati szocialista .brigád­vezetői tanácskozások, amelye­ken több mint százezer bri­gádvezető, egy és negyedmillió brigádtag képviseletében tár­gyalt a brigádok életéről, mun­kájáról. az eredményekről és a feladatokról. Ezeken az ér­tekezleteken választották meg azokat a küldötteket, akik a január 7-én kezdődő ágazati tanácskozásokon képviselik majd a szocialista brigádokat. Az első ágazati tanácskozást a vízgazdálkodási vállalatok szocialista brigádvezétői pénte­ken .tartják. Februárban a MEDOSZ-hoz tartozó további ágazatok, vagyis az állami gazdaságok és az erdőgazdasá­gok szocialista brigádvezetői is megtartják értekezletüket. A Ruhaipari Szakszervezet ja­nuár 27-re. a Vasutas Szak- szervezet február 4-re, a tex­tileseké február 8-ra tervezi az ágazati ttanácskozást. A leg­nagyobb szakszervezetei:, mint például a vasasok, az építők, a bányászok két-két napot szánnak a brigádvezetői érte­kezletre, mindhárom tanács­kozásra február közepe .táján kerül sor. Március végéig várhatóan valamennyi ágazatban meg­tartják az értekezleteket. A legtöbb helyen az ágazati mi­nisztérium vezetőit kérik fel a beszámolóra. Az ágazati tanácskozásokon felmérik a szocialista brigád- vezetők 1969. évi áprilisi har­madik országos tanácskozása óta elért eredményeket, és a problémákat. Az ágazati értekezleteken vá­lasztják meg azt a mintegy ezer küldöttet, aki május má­sodik'felében az országos ta­nácskozáson képviseli a szoci­alista brigádokat. (MTI) bi államosításokat nem kezdeményez, zatával egybehangzóan Ha- szan pénzügyminiszter is cá­folta azokat a szerdai hírügy­nökségi jelentéseket,' amelyek szerint a pakisztáni kormány átvette az ellenőrzést a pénz- és biztosító intézetek fölött. Az ország külső helyzetét illetően Bhutto kijelentette, hogy kész a párbeszédre In­diával és szerinte Kelet-Pa- kisztán (azaz Bangla Desh) népe még mindig vonzódik az egységes Pakisztán eszméjé­hez. » Mohamed Abdul Számadót. Bangla Dgsh külügyminiszte­rét csütörtökön Uj-Delhiben fogadta Indira Gandhi indiai miniszterelnök, majd Szvaran Szingh külügyminiszter. A mintegy 3 órát tartó két esz­mecserét a külügyminiszter újságírók előtt gyümölcsöző- eknek nevezte.. Ami Mudzsi- bur Rahman Sejk sorsát ille­ti Szamod hangoztatta, hogy nincs bizalmuk Bhuttóban, ezért csak akkor hiszi el, hogy a sejk szabad, ha saját sze­mével láthatja. 'Hivatalos új-delhi körök szerint Indira Gandhi meghí­vást fogadott el Daccá ba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom