Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-30 / 25. szám

* f * y \ ? I Az idei terv : a múlt évi eredmény Kommunista aktívaülés a MEZŐGÉP Vállalatnál A társadalmi munka magas szintű elismerése A Magyar Agrártudományi Egyesület Kommunista aktívaülésen tárgyalták a Tolna megyei MEZŐGÉP Vállalat elmúlt évi gazdasági eredményeit — az ötéves terv első évének teljesí­tését — és az idei feladatokat. Mint Varga Pál párttitkár megnyitójában elmondotta: nagy jelentőségűnek tartják az ilyen szintű kommunista aktí­vaülést, amely képes arra, hogy az elhangzottakat minden szinten ismertesse a dolgozók­kal. A jelenlevők a gyáregysé. gek gazdasági, párt-, szakszer­vezeti vezetői, a nők, a fiata­lok. a szocialista brigádok kép. viselői. A vállalat igazgatója, Zsigo- vits Ferenc, tartotta meg érté­kelő beszámolóját. Elmondotta, hogy a vállalat eredményes évet zárt. Az 1971. évi terme­lési érték a tervezett 296 mil­lió 386 ezer forinttal szemben megközelíti a 304 és fél milliót. A mintegy háromszázalékos túlteljesítés azt igazolja, hogy a vállalat a múlt év; terv el­készítéséhez a lehetőségeket jól vette figyelembe. A 304 milliónak hetven százaléka az élelmiszergazdaságnak végzett gyártási és egyéb munkákból adódik. S ez igen jó arány, ami igazolja azt, hogy a vál­lalat eleget tett a vele szem­ben támasztott követelmények, nek. A tervezett harmincöt milliós vállalati eredmény he­lyett negyvennégy és fél mil­lió forint értéket sikerült megteremteni. Zsigovits Ferenc ezután rész­letesen foglalkozott a termeié, kenység alakulásával, a főbb gyártmányok kérdéseivel. A vállalat termelésére jelentős befolyást gyakorol a kooperá­ció, részben más vállalatokkal — főleg a cukorrépa-gépsor gyártásában —. de igen hasz. nos volt a vállalat gyáregysé­gei közötti kooperáció is, amelynek értéke meghaladta a húszmillió forintot. Nehézsé­geket okozott az, hogy az AGROTRÖSZT az ősz folya­mán visszamondta a negyedik negyedévre szóló ör.tözőcső- megrendelést, végül az év vé­ge előtt sikerült kiszállítani, értékesíteni a teljes mennyisé­get. A vállalat bérgazdálkodásá­ról, illetve létszámgazdálkodá. sóról megállapította, hogy egész éven keresztül negyven fős létszámhiány volt, viszont a korábbi évekhez képest le­lassult a munkaerő-vándorlás. A kilépők fele két évnél ke­vesebb időt töltött a vállalat­nál. A kilépések okai között szerepel a nagyobb kereset le­hetősége, az otthonhoz köze­lebbi munkahely, családi és egyéb problémák. A törzsgár­da anyagi megbecsülését jelzi, hogy évente háromszázhatvan­ezer forint hűségjutalmat fi­zetnek ki a törzsgárdaszabály- zatnak megfelelően. A bérszint növekedése év végére elérte a 4,3 százalékot, az eredetileg tervezett két százalék helyett. Ez a növekedés egymilüó-hat- száznyolcvainnégyezer forintot tesz ká. A műszaki fejlesztésről el­mondotta az igazgató, hogy az öntözőberendezések korszerű, sítése volt az egyik legfőbb cél: az alumíniumcső-gyártás kifejlesztése, a Tisza I. és Ti­sza II. szórófejek kialakítása. Azonkívül több olyan kifej, lesztett terméke van a válla­latnak, amelyekből a piaci igé­nyektől függően megindulhat a sorozatgyártás. Az 1972-es feladatokról el­mondotta Zsigovits Ferenc, hogy azok magasabb szintű üzem- és munkaszervezést kö­vetelnek. A vállalat főbb ter- ispékei iránt; esötekenfc g teeres» 1st, ezért megfontolt, óvatos gazdaságpolitikát kell folytat­ni, hogy a feladatokat az idén is teljesíthessék. Az idei terv a tavalyi eredményekre alapoz, tehát 306,4 millió forintos ter­melési értékkel és 44 millió 300 ezer forintos, vállalati eredménnyel számol. Ehhez az egy főre jutó termelési értélcet 6,4 százalékkal kell növelni. A gyártmányfejlesztésben meg­kezdődik — a mezőgazdaság igényeinek megfelelően — az önjáró öntözőberendezések ki­alakítása, alacsony és magas növénykultúráknak megfelelő­en. Folytatódik a cukorrépa- gépsor teljes kialakítása, a francia Moreu-cukorrépafejező gép továbbfejlesztése a magyar mezőgazdaság igényeinek meg­felelően. Az eddigieknél sok­kal jobban be kell tartani az üzemi titoktartást, a verseny- képesség érdekében a gyárt­mányfejlesztésnél, de nem sza­bad energiát pazarolni olyan műszaki megoldásra, amelyet másutt már kidolgoztak. — Mindig a kommunisták voltak azok, akik a népgazda­ság, a vállalat érdekeit e’őre- vitték és az ő feladatuk meg­oldásában is a kommunistáktól várjuk a vezetőszerepet, <■ mozgósító erőt — fejezte be tájékoztatóját az igazgató. Nem volt meglepő az az ak­tivitás, amely a beszámolót kö­vető vitában megnyilvánult, összesen huszonnégyen szólal, tak fel a jelen levő mintegy százhúsz dolgozó közü1. Gaz­dasági vezetők, párt-. KISZ-, szakszervezeti vezetők, szocia­lista brigádtagok mondták el véleményüket a beszámoló ál­tal meghatározott feladatokról. A felszólalásokban megnyilvá­nult, hogy milyen komoly je­lentőséget tulajdonítanak a munkaversenynek. A bölcskei gyáregység KlSZ-titkára, Fe- renczi Júlia bejelentette, hogy a KISZ-szervezet ugyanúgy, mint tavaly, az idén is védnök­séget vállal a cukorrépa-gép­sor gyártása felett, mindent el­követnek azért a fiatalok, hogy határidőre elkészüljenek ezek a gépek. A bölcskei KISZ-esek vállalását támogatták a bony­hádiak, a gyönkiek. a szek­szárdiak is, miután ezek a gyáregységek is részt vesznek a cukorrépa-gépsor program­jában. A vitában felszólalt Bucsi Elek, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője. Megállapította, hogy a szekszárdi MEZŐGÉP ered­ményesen oldotta meg terme­lésfejlesztési feladatait, kedve­zően alakult a vállalati nye­reség. Ezután ismertette a Központi Bizottság decemberi határozatát a gazdasági mun­káról. A hozzászólásokra válaszolva Zsigovits Ferenc elmondotta egyebek között, hogy a további termelésfejlesztést szolgálja a szerszámgyártás körének bő­vítése. Ezt szolgálja részben az A Művelődésügyi Minist térium javaslatainak figye­lembevételével, január 28-án kezdődött az a két évre ter­vezett továbbképzés, melynek keretében a megye könyvtá­rosainak valamint múzeumi dolgozóinak állítottak össze szakmai programot. A továbbképzés annyiban különbözik az eddigiektől, hogy az előadót az érdekeltek saját körükből választják, így a helyi ismereteket job­ban alkalmazni lehet majd @3 elhangzó előad á&okfeoíb ■. év elején megkezdett beruhá­zás is. Ha ez befejeződik, 1974- től a vállalat nemcsak a saját gyáregységeit, hanem a tröszt többi vállalatait is ellátja megfelelő szerszámokkal. Je­lenleg ugyanis országos gond a szerszámgyártás szűk kapa­citása. A tennivalónk most az, hogy minden szinten, minden­kivel megértessük a feladato­kat, beszéljünk őszintén 1971- ről és tárjuk fel 1972 lehetősé­geit — fejezte be válaszát az igazgató. S. Kovács Józsefné 1056 fo­rintos fizetését tízezer forintos letiltás terheli. A letiltást a Paksi Nagyközségi Tanács adóügyi csoportja rendelte el 1971 október hatodikán. Az­óta S. Kovács Józsefné ötszáz forint körüli keresettel bír ha­vonta. Aki nem fizeti meg adóssá­gát, annak letiltják azt a fi­zetéséből. Nagyon helyesen, így kívánja a törvény, meg az igazság is. Csakhogy S. Ko­vács Józsefné, nem a maga csinálta adósságot törleszti. A szóban forgó tízezer fo­Országos mezőgazdasági könyvhónap kezdődik február 1-én. Megyénk állami, szövet­kezeti és társadalmi szervei­nek összefogásával tartalmas szakmai program várja az öt járás érdeklődőit. A mezőgazdasági könyvhó­nap megyei megnyitójára feb­ruár 1-én 15 órakor kerül sor a Dalmandi Állami Gazdaság művelődési otthonában, ahol Kazareczki Kálmán mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes tart ünnepi beszédet. Az események sűrűn követik egymást, a megye majdnem minflfen jelentősebb községében mezőgazdasági szakemberek tartanak előadá­sokat aktuális problémákról, eredményekről és 'tervekről. A dombóvári járásban Lá- pafőn február 10-én dr. Ko- váts Jenő, az Állategészség­ügyi Állomás igazgatója tart előadást az állategészségügy­ről, 25-én az újdombóvári klub könyvtárában pedig Me­cseki János kertészmérnök „Szőlő és bor” című előadá­sát hallgatják meg az érdek­lődők. A tamási járás rendezvé­nyei között szerepel 9-én az újdombóvárival megegyező cí­mű előadás, melyet dr. B ara­nyi József, a Borgazdasági Vállalata^ Trösztjének főosz­tályvezetője tart. Tamásiban A továbbképzés célja, hogy minden hallgatót aktív része­sévé tegyen és minél jobban bevonja a továbbképzésbe. A két évre tervezett prog­ram során a szakemberek a művelődési politika időszerű kérdéseiről, a képzőművészet és zene kapcsolatáról, honis­meretről. helytörténetről hall­hatnak előadásokat. A honismereti és helytörté­neti előadások keretében Is­merd meg megyédet címen a két évre nyolc tanulmányi ki- Sáodulá^t szerveaoefe , jubileumi országos A 20 éves Magyar Agrártu­dományi Egyesület január 28- án tartotta jubileumi országos választmányi ülését Budapes­ten, a Kertészeti Egyetem dísz­termében. Az ülésen dr. Soós Gábor, a MÉM első miniszterhelyettese, az egyesület elnöke és György Károly, az egyesület főiátkára értékelte a 200 fő taggal ala­kult és ma már 15 ezer tagot számláló társadalmi szervezet munkáját. Ezt követően dr. Di- mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter „Ag­rárpolitikánk időszerű kérdé­sei” címmel tartott nagy ér­deklődéssel fogadott előadást, rint, — alkalmazottak utáni társadalombiztosítási hátra­lék. Ennek befizetését pedig a volt kisiparos és volt férj, S. Kovács József mulasztotta el, még 1966 májusa és 1967. decembere között. A Társada­lombiztosítási Főigazgatóság követeli az összeget. A törlés­ről hallani sem akar. S ez érthető, a tízezer-ötszázötven forint hatvan fillérhez joga van. Az ügyben a községi tanács első ízben 1967-ben indított el­járást. Azóta húzódott a do­log. Az összeget S. Kovács Jó­pedig 21-én dr. Czéh Miklós megyei állatorvos a méhbe- tegségekről tájékoztatja a hall­gatókat. Február 25-én Re- gölyben Rimler Károly, a „Ba­romfitenyésztés” című szaklap szerkesztője beszél a baromfi­tenyésztés aktuális problémái­ról. A paksi járásiban Dunaföld- váron és Pakson 22-én dr. Sárközy Péter és dr. Fábián László szakírók tartanak elő­adásokat Amerika mezőgazda­ságáról, Pálfán és Pusztahen- csén a szarvasmarha-tenyész­tésről beszél Vasadi Lajos fő- állattenyésztő, illetve Farkas C^örgy felügyelő. A szekszárdi járásban a megyei növényvédő állomás és az AGROKER növényvé- delmf vándorkiállítást és nö- vényvédőszer-ismertetést ren­dez a községekben. 14-én Tóth Tihamér, a városi tanács me­zőgazdasági osztályának ter­mesztési főfelügyelője a szek­szárdi rekonstrukcióról beszél a Garay Tsz-ben, Domonyai Péter felügyelő pedig 21-én a szekszárdi Jóreménység Tsz- ben ismerteti a szekszárdi sző- lőrekonstruktiót és a legújabb telepítési, művelési módokat. A bonyhádi járásban Győrén szaki ilmrvetítéssel egybekötött előadáson Bea Istvánná be­szél a növényvédelemről. Mő- csényben pedig Szikora And­rás, a „Baromfiipar” szerkesz­tője tart előadást a nyúlte- myésztésróL • ! • T; — R — Mély fájdalommal közöl­jük, hogy szeretett édes­apánk ás férjem MAKRAI MIHÁLY életének ötvenhetedik évében, hosszas betegség után edhunyt. Hemetéae február 1-én lesz, délután két órakor, M újvárosi temetőben. GyStnoU család (381) választmányi ülése melyben a mezőgazdasági szak_ emberek társadalmi tevékeny­ségének szükségességéről be­szélt. Sor került a tudományos egyesület legeredményesebb munkát végző aktivistáinak ki­tüntetésére, amelynek kereté­ben a miniszter az ország leg­jobb 10 aktivistájának, köztük Szakái Lászlónak, az egyesü­let Tolna megyei szervezete tit­kárának az egyesület „Tessedik Sámuel” emlékérmét adta át. Dr. Koch Henrik, a megyei szervezet állatorvosok szakasz., tályának elnöke a „Mezőgazda­ság kiváló dolgozója” minisz­teri kitüntetésben részesült. zsefen behajtani nem tudták és mind a mai napig sem tud­ják. Amikor volt állandó és elérhető munkahelye, s a ta­nács elrendelte a letiltást, — azonnal odébbállt. Azóta úgy tudják, alkalmi munkákból éL így aztán egyetlen megoldás­nak a volt feleség fizetésének letiltása kínálkozott S. Kovács Józsefné két gyer­mekével éL A nagyobbik má­sodéves főiskolai hallgató Pé­csett, orosz—magyar szakos pedagógus lesz belőle. Tanít­tatásához a megyei tanács ösz­töndíjjal járul hozzá. A ki­sebbik gyerek Veszprémben tanul, a vegyipari szakközép- iskolában. A család jövedel­me: az asszony keresete, a családi pótlék, meg valamennyi jutalék a lottó és a totó áru­sítása után. A volt férj, — gyerektartást nem fizet. Ott lakik a házban, az asszony szüleinek házában, egy szobá­ja van. annak használatáért sem fizet egy fillért sem. A házasfeleket 1967. január 18-án választotta el a bíróság. Eszerint S. Kovács Józsefné olyan 11 hónapi hátralékot is fizet, amely akkor keletkezett, amikor törvényesen sem tar- tozott már S. Kovács József­hez. De a válóperi okirat gon­dos tanulmányozásából más is kiderül. A következő mon­dat olvasható ebben az irate ban: „Az életközösség közöttük 1966 február hónapban sza­kadt meg.” Eszerint, a volt kisiparos ak­kor követte el mulasztását, amikor már nem élt a csa­ládjával Hogy milyen ember lehet S. Kovács József —■ aki ezt és még más mulasztásokat is el­követett, aki elnézi, hogy gyerekeit érje anyagi hát­rány, — arról mindenkinek meg lehet a véleménye. Nem beteg, ép munkabírású 49 éves. Amit elkövetett, jobban tenné, ha vállalná. Ha önma­gától nem teszi, jó volna meg­találni a módját annak, hogy kényszerítsék rá. Mert a két gyerek és az asz- szony „büntetése” igazságta­lanság, még akkor is. ha a fennálló törvények ehhez le­hetőséget nyújtanak. A párt és a kormány határozatok so­rát hozta a közelmúltban és hozza napjainkban is, azok­nak az asszonyoknak a vé­delmében és megsegítésére, akik egyedül nevelik gyere­keiket. A különböző fórumo­kon sokat és gyakorta foglal­koznak gondjaikkal, problé­máikkal. Talán túl sokat is. — s időnként mégis szem elől tévesztenek konkrét eseteket. Hát S. Kovács Józsefné ese­te ilyen konkrét eset. Segít­ségre van szüksége. Mit szól az ügyhöz a helyi rendőrség: mit a helyi tanács és a Társa­dalombiztosítási Főigazgatóság? M£BY ÉVA Könyvtárosok és múzeumi dolgozók továbbképzése B. L S. Kovács Józsefnénak segíteni kell ! Februárban : Mezőgazdasági könyvhónap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom