Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-30 / 25. szám

?

P

«

I

c^vc

Pusztahencse

b mg-jaea p^-rrsM

Közgondolkodás

Szülők9 gyermekek

Pusztahencse és- Nagydorog között mindössze néhány, .-kilométer a távolság, s a két község tanácsa egyesült Nagydorog közigazgatási központtal* Az egyesített tanács elnöke pusztahencsei születésű fiatalember lett,, Gazdag István.

— Mi 'jellemzi a szülőfaluját?

— A mezőgazdaság. Ezen belül a lakosság igen intenzív háztáji gazdálkodást is folytat. Pusztahencsén sokkal több a koca, mint egész Nagydoro- gon, noha ez a falu jóval nagyobb. A lakosság sok baromfit is tart, de. tehenet alig. Jók a megélhetési viszonyok, és a falu nem egyszer igen példás társadalmi - összefogásról tett tanúbizonyságot. De az igazsághoz az is i, hozzátartozik, hogy. .számos olyan negatívum tapasztalható Pusztahencsén, ami komoly közgoridot okoz.

A falu — méretéhez képest — korszerű, költségés művelődési otthont kapott körülbelül egy évtizeddel ezelőtt:- Megnyitása után egv ideig tömve volt, de: mostanában legtöbben tálára sem néznek. A lakosság, főként a középkorú és az idősebb. éeyre kevésbé igényli. Megtörtént1 már." hogy a tsz megvette' az előadásra a' jegyeket, és osztogatta a tagok között,■ de még , ingyçn,,. sgifi* akadt elég:-látogatói Valftrpifáie'.. maradiság ez. A legkülönbözőbb módszerekkel,-próbál i-iik fel rá zfti a.,- -JakosiáKok -tfyíost • pél dfüggetlenített vezetőt állítunk -a kultúrotthon élére, talán, ez majd segít valamit.-----Ugyanakkor a lakosság

a

nyagi helyzeté jó. Szerintem jobb, mint , Nagydorogon és ?ok 'más községben. ' ahol nincs ilyen, kulturális • közöny. Sőt, nem is csak kulturális.. i

Falugyűlésen .felvetődött, hogy törpevízművet kellene építeni. Ehhez megteremthetők lennének a pénzügyi feltételek, anélkül, hogy az indokolatlanul nagy- megterhelést jelentene az egyes családokra,. A legtöbb helyen öröm.mel élnek az ilyen lehetőséggel, Pusztahencsén azonban n-aívon sokan ágá'nak ellene. Még a falugyűlésen is' megpróbáltak hangulatot- tefem+eni ötlene. Fűként gz idősebbek ellenz'lc. Elég széles körű az’ olyasfajta nézet, hoev eddig jó volt. a kerekes kút, jó-lesz ezután is. Pedig az • igazsághoz hozzátartozik; hogy' az 'ëgész faluban alig lehet ' -kifogástalan vizet

találni a hagyományos kutakban. .

■Sok helyen éppen az idősebb generáció hoz nagy áldozatokat a 'falu fejlesztésé érdekében, függetlenül- attól, hogÿ a fejlesztés hasznát majd a gyermekek,- unokák'élvezik. Törődnek azzal a holnappal, amit ők már -nem érnek meg. Sajnos, ez a mentalitás meglehetősen hiányzik' Pusztahencsén. Természetesen tisztelet a kivételnek. Hasonlatként hadfi említsem meg. hogy’ éppen ma reggel járt- nálam a nagydorogi Damjanich, utcából egy kül- _ döttség: húsz asszony és 3 férfi, nagyobb részük, idős. Köves út építését tervezzük ebben, az utcában, és a telek utáni hozzájárulás meglehetősen ma. gas. Az, ott lakók nem voltak kellően tisztában a fizetési feltételékkel-, úgy tudtak, hogy igen rövid idő alatt ki kell fizetni a nagy összegű . hozzájárulást, és, ez nemtetszést váltott ki bennük, Amikor azonban elmagyaráztam rtékik ■ a feltételedet, egyből megváltozott a hangulat, megnyugodva távoztak, mert 'abban valamennyien egyetértettek, hogy kein-az át. Hangsúlyozom, idős koruk ellenére. Az egyik még • meg-is jegyezte:.„Legalább el tud jönni a fiúnk autóval a

,házunkigjrífáajpa, itjabam. ...” ■.'Ilyen riâgÿ a Különbség a két

v'AÖntöde a

Az épület a lakóházaiktól távol áll. Valamikor kisállattenyésztési "célokat ‘' szolgált; majd egyebet. Most éppen ipari üzemmé —1 öntödévé — alakítják át. Kívülről erősen látszik rajta a sok, rontásbontás, hozza toldozás nyoma. Ott még . a sok építőanyag, szerszám,.... ..és észrevehetően. most csak azért .nincsenek itt az építők, mer-t. a- .mínusz 10 fok alatti hideg nem teszi lehetővé a külső munkálatokat. Közben megkezdődött a próbaüzem. A kapunál már portásfülke és portás, az üzemépületben pedig- javában folyik a próbaöntés.' -Persze, egyelőre még példátlan összevisszaság ural mindent, mert hiszen félkész az 'épület, . a termelés is " meglehetősen szé- dett-vedett fohinában,1 folyik,- mert ahhoz még • megközelítően sincsenek meg a kívánatos feltételek. A • gépek nagy- része nincs beállítva, félkész

faluban élő idősebbek hozzáállása között.

— Mi ennek az oka?

—• Nem tudjuk. Próbáljuk elemezni a részleteket, mert hiszen addig nem sok változást remélhetünk, amíg az okot nem kutatjuk fel Pusztahencse nem telepes község. Ezt azért hangsúlyozom, mert a köztudat szerint főként némelyik telepes községben laktak olyan rétegek, amelyek nemigen törődtek a falu holnapjával. Pusztahencse magyar település. a lakosság 90 százaléka őslakos, és szinte kivétel nélkül gazdasági cseléd, napszámos.' részes arató volt a felszabadulás elölt a környező uradalmakban. A felszabadulás után felnőtt generác'ó jórészt búcsút mondott a falunak, és arra gondolunk, hogy a jelenlegi tespedtség talán ezzel is összefügg. Ugyanis ha ezek nagyobb része megmarad, koruknál fogva — fiatalosabb lendületükkel, modem gondolkodásukkal — kedvező hatással. lehetnének a falu közf'on- do'lkodtisára. Am't lehet, mindenesetre megteszünk Puszta- hencséért. Reméljük, hogy az ellenzők ellenére is sikerül megépíteni a törpevízművet. Szeretném egykor megváltozott közgondplkodású településnek, látni ä szülőfalumat

faîiï szélen

a berendezés. Az olvasztó áraszt ugyan némi meleget, de a szál szinte akadálytalanul süvölt át a helyiségeken, mert még semmi sem kész. és a folyamatban lévő berendezési munkák miatt bőven talál magának ideiglenesen meghagyott rést, utat a szél.

— Ilyen a kezdet — mondja Kocsis Tibor művezető, — s ebből alakítjuk ki fokozatosan a jól szervezett üzemet. A Szekszárdi Vasipari Vállalj lat kihelyezett részlege va- • gyünk. Itt adódott terület, épület és munkaerő, és ezért telepítettek idm bennünket. Az olajkályhákhoz öntjük az alkatrészeket. Az öntőformákat egyelőre még kézzel készít- ' jük. de .már öntöttünk egy csomó alkatrészt. Jelenleg még sok a selejt, de igyekszünk minél előbb rendes kerékvágásba zökkenteni a termelést.

A felszabadulás után új iskolaépülettel gyarapodott a falu, de osztályterem nincs elegendő, a gyereklctszám csökkenése ellenére sem. Van időszak, amikor egy-egy osztályfoglalkozást a folyosón tartanak meg. Éppen- ,,belebotlottam” egy ilyen órába: a

gyermekek és a tanítónő télikabátban védekeztek a hideg ellen.... További épületfiej- Icsztést azonban nem terveznek Pusztahencsén, mert az a perspektíva — tekintettel a falu várható demográfiai változásaira —, hogy bekörzetcsí- íik az isk >lát Nagydoroghoz.

Az iskolai létszám megcsappant. Hat évvel ezelőtt még 180 gyermek ült a padokban, jelenleg csak 154, de úgy eny- nyi, hogy közben ide olvasztották be a földespusztai alsótagozatosokat is. A különféle szociális intézkedések hatásával számolnak: várhatóan nő az általános iskolai létszám, mert az utóbbi években valamivel több gyermek született, mint korábban. Az előzetes számítások szerint azonban sosem tudja elérni az iskola a 180-as létszámot. A regihez képest mindenképpen kevesebb lesz a körzetben a gyermek, következésképpen továbbra is számolni kell a falu lakosságának csökkenésével. A lakosság az utóbbi két évtizedben már körülbelül a kétharmadára csökkent...

Ugyanakkor sosem élt olyan jól a lakosság, mint napjainkban. Egyesek erre ezt mondják: „Talán ez is a baj..A nem egészen másfélezer lakosú községben 72 új ház épült, s a régiek közül alig akad néhány, amelyiken ne végeztek volna komoly átalakítást. Az iskolás gyermekek anyagi környezete feltűnően jó. Az általános iskolai ballagok néha annyi ajándékot kapnak, hogy alig tudják számon tartam. Ha kirándulni viszik a gyerekeket, legtöbbjük erszénye duzzad a sok zsebpénztől. Azt sem tudják, mire költsék.., Néha túlzott a szülők anyagi törődése, olyannyira, hogy zavaria az iskola nevelési törekvéseit:

nehezen tudatosul bennük a p-nz mögött megtestesülő nehéz munka, és különösebben nem becsülik a zsebükben lévő pénzt. Ahhoz könnyen hozzájutnak, attul többnyire köny- nyen, meggondolatlanul megválnak. A szülői gondoskodás, gondviselés elsősorban anyagi jellegű. Ez nagyon megmutatkozik a pályaj-lasztásnál is: annak az eldöntésénél, hogy milyen pályára menjen a gyermek, gyakran azt veszik figyelembe, hogy milyenek a kereseti lehetőségek. Ez annak az életmódnak reakciója, amelyben a szülők éltek: a

legtöbbjük rendkívül szegényes körülmények közt nőtt fel: jó volt, ha eljutottak 4—6 elemiig, az ajándék, költőpénz ismeretlen fogalom volt, örültek, ha ez alapvető megélhetési feltételekre szűkösen tellett. Ezek az egykor szegény sorú gyermekek ma felnőttek, szülők, anyagilag tehetősek, és a gyermeküknek szeretnék megadni mindazt, az anyagit, ami nekik nem adatott meg.

Ennek azonban megvan a maga hátulütője is: a felnövő generációban a kelleténél jobban növeli az igényességet, és egyebek közt ezzel is ösz- szefügg, hogy a fiatalok nagy ütemben orientálódnak el a faluból.

(iPetrás László iskolaigazgatóval, Német lmre pedagógussalés Soós Margit iskolagondnokkal — az utóbbi kettő helybeli születésű — folytatott beszélgetés alapján.)

Laza szerkezetű telepük

évi

Pusztahencse belsősége lazán összefüggő, a Xl*v. sz. folyamán kialakult részekből áll. A belsőség jelölése alig illik rá, mert nincs településközpont, olyan mag. ameiy korül a többi rész szerves kapcsolattal alakúit volna ki. A belsőség és külsőség még szinte átszövik egymást. A település két, egymástól távol fekvő mélyedést közrefogó háton alakult ki. A kettőt csak pár évtizede köti ösz- sze utca.

Hencsét a XIV. sz. oklevelei említik. A török időkben, 1572-ben 60 adózó házzal a jelentősebb falvak közé tartozott. Az 1631. ' * hübérdefterben nem szerepel, s XVII. sz. végéig elpusztul. Nine bizonyíték arra, hogy a templom domb valóban a hajdani fal központja lett volna. Mai helyé: ház és juhakol áll, ahol a pince ásásnál négyszögletes téglák mai előkerülnek. 1783-ban Hencséne: csak a Paks—-Nagydorog út menl kocsmáját jelöli a térkép, majo rok meg nincsenek. Ezek a XIX sz. első felében alakulnak ki, é faddi nagybirtokhoz tartoznak, i lakosok számáról pontosabb ké pet az 1910. évi külterületi ada 99? : Alsó- és Kózéphencs

227, Felsohencse 175, Bagóhegy 28! Az első világháború után Pusz~ta henese néven közigazgatási ön állóságot nyer 872 lakossal. 1928 ban azonban Györkünyhöz kerü és csak 1945 után nyeri vissza ön állóságát. Alsó- és Középhencsi egymástól kb. l km-re vannak Középhencsétől Felsohencse rég kocsmájáig a távolság 2 km.

Alsóhencse sajátos településmor fológiai képe — az urasági kas tely, a hozzátartozó nagy gazda 6ági épületek,, magtárak, lakóhá. zak — majdnem változatlanul ma radt meg. A gyökeres társadalm változást az élet árulja el. A ré gi helyükön maradt uradalmi cse lédek mint önálló gazdák földje ikkel termelőszövetkezetbe tömö' rültek, s a kastély ennek központja. Alsóhencse településmorfo- lógiailag és gazdaságilag külör egység.

Középhencse uradalmi majorjának régi épületei már nincsenek meg. 1941-ben birtokosa a földel eladásával egyidejűleg az épületeket is eladta. Ezek anyagúnak nagy részét a közelben épült lakóházakhoz használták fel. Ké; helyen is alakult a régi Középhen. cse közelében az út mentén csoportos település. Egyik sem nagyobb 9—10 háznál.

Felsőhencse alkotja a község legnépesebb részét, mondhatni magát a falut. D-i vege ott van, ahol Ny-nak utca indul. Az iskola és a k'.'zeli tanácsháza jelzik vafame_ lye~t a fűnkéit ná’.Ts központot. A K-I7/-1 irányú szalagtelkes utca az 1920-as években egyidejű telek«

osztással keletkezett, és 2 évtized

alatt épüxt ki. Történelmi múltja nincs. Feisonencsé E-i részének kialakulása a majorokkal körülbelül egyidős. 1860-ban mindössze 10 ház voit s a fejlődés lassú. 1906- ig 30 ház épült. Az útnak csak a Ny-i olualán épültek házak, mert a K-in a nedves, mélyebb fekvésű rét közel került az úthoz. Nem szabályos szalagtelkes renddel alakult ki, mert a ház- teiek mélységé eredetileg is igen különböző volt. Az igen hosszú* 2—3 kh-as szánt óba-szolöbe átmenő telkek melleit egész kicsinyek is vannak. Nagybirtok-parcellázás és későbbi házlielyvásárlás nyoma ez. A telkek kialakítása a K— Ny-i irányú utcával ellentétben fokozatosan következett be. A házsor ma sem teljesen zárt.

Felsőhencse harmadik utcája a Bagonegy. Eredeiueg kajdácsi és nagyuüiogi lakosok szólói voltak itt. Az elöregedett szolokét megvették az uraaalmi pusztákon dolgozó munkások es cseiedek. Kicsiny hazaik szamára elegendő volt az 50—60 öles udvar, a többin még egy ideig megmaradt a szőlő. Gazdasági épület az udvar^ ban alig van. A hazak szegényesek. Külsejében elárulja a korábbi agrárféiproletár jelleget. A Bagóhegy kialakulásában íckoza- tosan besűrüsódött szórvány ; alapja nem a szántómüvelés, hanem az idegenben végzett bérmunka és ház mellett végzett szőlőművelés volt. 1360-ban E-i részén 15 ház volt, D-i része beépítetlen. Gyorsabban épült be mint a fő út mente. Szabályosságát a korábbi sző- lőparcenáknak köszönheti. ií 10-ben 2C9, 1930-ban 333 lakosa volt. Ma

Bagóhegyen van Pusztahencse házainak körülbelül fele. Bagóhegy telepítő tevékenység nélkül kialakult mezőgazdasági munkáskolónia volt.

Felsőhencse három utcája egyen® ként kb. egy km hosszú. A köztük fekvő szántók és szőlők beépítésére kilátás nincs. A jelenlegi helyzet hosszú időre véglegesnek tekinthető, morfológiailag elkülönülő központ kialakulására ázámítani nem lehet. Pusztahen., cse olyankor született, amikor a feudális nagybirtok a telepítésben már nem volt érdekelt, a kapitalista állam pedig vajmi kevés segítséget nyújtott:

A járás nyugati falvaiban a hal- mazos jelleg úgyszólván teljesen eltűnt, csak néhányban találjuk halvány nyomát. A belsőségek mindenütt az útifalu típusát mutatják.

(Dr. Wallner Ernőnek, a földrajzi tudományok kandidátusinak Népesség- és településfóldrajzi sa- ' játosságok a paksi járásban című müvéből.)

BO DA FERENC