Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-30 / 25. szám

? P « I c^vc Pusztahencse b mg-jaea p^-rrsM Közgondolkodás Szülők9 gyermekek Pusztahencse és- Nagydorog között mindössze néhány, .-kilo­méter a távolság, s a két köz­ség tanácsa egyesült Nagydo­rog közigazgatási központtal* Az egyesített tanács elnöke pusztahencsei születésű fiatal­ember lett,, Gazdag István. — Mi 'jellemzi a szülőfalu­ját? — A mezőgazdaság. Ezen be­lül a lakosság igen intenzív háztáji gazdálkodást is foly­tat. Pusztahencsén sokkal több a koca, mint egész Nagydoro- gon, noha ez a falu jóval na­gyobb. A lakosság sok barom­fit is tart, de. tehenet alig. Jók a megélhetési viszonyok, és a falu nem egyszer igen példás társadalmi - összefogásról tett tanúbizonyságot. De az igaz­sághoz az is i, hozzátartozik, hogy. .számos olyan negatívum tapasztalható Pusztahencsén, ami komoly közgoridot okoz. A falu — méretéhez képest — korszerű, költségés művelő­dési otthont kapott körülbelül egy évtizeddel ezelőtt:- Meg­nyitása után egv ideig tömve volt, de: mostanában legtöbben tálára sem néznek. A lakosság, főként a középkorú és az idő­sebb. éeyre kevésbé igényli. Megtörtént1 már." hogy a tsz megvette' az előadásra a' je­gyeket, és osztogatta a tagok között,■ de még , ingyçn,,. sgifi* akadt elég:-látogatói Valftrpifáie'.. maradiság ez. A legkülönbö­zőbb módszerekkel,-próbál i-iik fel rá zfti a.,- -JakosiáKok -tfyíost • pél dfüggetlenített vezetőt állítunk -a kultúrotthon élére, talán, ez majd segít valamit.-----Ugyanakkor a lakosság a nyagi helyzeté jó. Szerintem jobb, mint , Nagydorogon és ?ok 'más községben. ' ahol nincs ilyen, kulturális • közöny. Sőt, nem is csak kulturális.. i Falugyűlésen .felvetődött, hogy törpevízművet kellene építeni. Ehhez megteremthetők lennének a pénzügyi feltételek, anélkül, hogy az indokolatla­nul nagy- megterhelést jelente­ne az egyes családokra,. A leg­több helyen öröm.mel élnek az ilyen lehetőséggel, Pusztahen­csén azonban n-aívon sokan ágá'nak ellene. Még a falu­gyűlésen is' megpróbáltak han­gulatot- tefem+eni ötlene. Fű­ként gz idősebbek ellenz'lc. Elég széles körű az’ olyasfajta nézet, hoev eddig jó volt. a kerekes kút, jó-lesz ezután is. Pedig az • igazsághoz hozzátar­tozik; hogy' az 'ëgész faluban alig lehet ' -kifogástalan vizet találni a hagyományos kutak­ban. . ■Sok helyen éppen az idő­sebb generáció hoz nagy áldo­zatokat a 'falu fejlesztésé ér­dekében, függetlenül- attól, hogÿ a fejlesztés hasznát majd a gyermekek,- unokák'élvezik. Törődnek azzal a holnappal, amit ők már -nem érnek meg. Sajnos, ez a mentalitás meg­lehetősen hiányzik' Pusztahen­csén. Természetesen tisztelet a kivételnek. Hasonlatként hadfi említsem meg. hogy’ éppen ma reggel járt- nálam a nagydoro­gi Damjanich, utcából egy kül- _ döttség: húsz asszony és 3 fér­fi, nagyobb részük, idős. Köves út építését tervezzük ebben, az utcában, és a telek utáni hozzájárulás meglehetősen ma. gas. Az, ott lakók nem voltak kellően tisztában a fizetési fel­tételékkel-, úgy tudtak, hogy igen rövid idő alatt ki kell fizetni a nagy összegű . hozzá­járulást, és, ez nemtetszést váltott ki bennük, Amikor azonban elmagyaráztam rtékik ■ a feltételedet, egyből megvál­tozott a hangulat, megnyugod­va távoztak, mert 'abban vala­mennyien egyetértettek, hogy kein-az át. Hangsúlyozom, idős koruk ellenére. Az egyik még • meg-is jegyezte:.„Legalább el tud jönni a fiúnk autóval a ,házunkigjrífáajpa, itjabam. ...” ■.'Ilyen riâgÿ a Különbség a két v'AÖntöde a Az épület a lakóházaiktól távol áll. Valamikor kisállat­tenyésztési "célokat ‘' szolgált; majd egyebet. Most éppen ipari üzemmé —1 öntödévé — alakítják át. Kívülről erősen látszik rajta a sok, rontás­bontás, hozza toldozás nyoma. Ott még . a sok építőanyag, szerszám,.... ..és észrevehetően. most csak azért .nincsenek itt az építők, mer-t. a- .mínusz 10 fok alatti hideg nem teszi le­hetővé a külső munkálatokat. Közben megkezdődött a pró­baüzem. A kapunál már por­tásfülke és portás, az üzem­épületben pedig- javában fo­lyik a próbaöntés.' -Persze, egyelőre még példátlan össze­visszaság ural mindent, mert hiszen félkész az 'épület, . a termelés is " meglehetősen szé- dett-vedett fohinában,1 folyik,- mert ahhoz még • megközelí­tően sincsenek meg a kívána­tos feltételek. A • gépek nagy- része nincs beállítva, félkész faluban élő idősebbek hozzá­állása között. — Mi ennek az oka? —• Nem tudjuk. Próbáljuk elemezni a részleteket, mert hiszen addig nem sok változást remélhetünk, amíg az okot nem kutatjuk fel Pusztahen­cse nem telepes község. Ezt azért hangsúlyozom, mert a köztudat szerint főként néme­lyik telepes községben laktak olyan rétegek, amelyek nem­igen törődtek a falu holnapjá­val. Pusztahencse magyar te­lepülés. a lakosság 90 száza­léka őslakos, és szinte kivétel nélkül gazdasági cseléd, nap­számos.' részes arató volt a fel­szabadulás elölt a környező uradalmakban. A felszabadulás után felnőtt generác'ó jórészt búcsút mondott a falunak, és arra gondolunk, hogy a jelen­legi tespedtség talán ezzel is összefügg. Ugyanis ha ezek nagyobb része megmarad, ko­ruknál fogva — fiatalosabb lendületükkel, modem gondol­kodásukkal — kedvező hatás­sal. lehetnének a falu közf'on- do'lkodtisára. Am't lehet, min­denesetre megteszünk Puszta- hencséért. Reméljük, hogy az ellenzők ellenére is sikerül megépíteni a törpevízművet. Szeretném egykor megváltozott közgondplkodású településnek, látni ä szülőfalumat faîiï szélen a berendezés. Az olvasztó áraszt ugyan némi meleget, de a szál szinte akadálytala­nul süvölt át a helyiségeken, mert még semmi sem kész. és a folyamatban lévő berende­zési munkák miatt bőven ta­lál magának ideiglenesen meghagyott rést, utat a szél. — Ilyen a kezdet — mond­ja Kocsis Tibor művezető, — s ebből alakítjuk ki fokozato­san a jól szervezett üzemet. A Szekszárdi Vasipari Válla­lj lat kihelyezett részlege va- • gyünk. Itt adódott terület, épület és munkaerő, és ezért telepítettek idm bennünket. Az olajkályhákhoz öntjük az al­katrészeket. Az öntőformákat egyelőre még kézzel készít- ' jük. de .már öntöttünk egy csomó alkatrészt. Jelenleg még sok a selejt, de igyek­szünk minél előbb rendes kerékvágásba zökkenteni a termelést. A felszabadulás után új iskola­épülettel gyarapo­dott a falu, de osztályterem nincs elegendő, a gyereklctszám csökkenése elle­nére sem. Van időszak, amikor egy-egy osztály­foglalkozást a fo­lyosón tartanak meg. Éppen- ,,be­lebotlottam” egy ilyen órába: a gyermekek és a tanítónő télikabát­ban védekeztek a hideg ellen.... To­vábbi épületfiej- Icsztést azonban nem terveznek Pusztahencsén, mert az a pers­pektíva — tekin­tettel a falu vár­ható demográfiai változásaira —, hogy bekörzetcsí- íik az isk >lát Nagydoroghoz. Az iskolai létszám megcsap­pant. Hat évvel ezelőtt még 180 gyermek ült a padokban, jelenleg csak 154, de úgy eny- nyi, hogy közben ide olvasz­tották be a földespusztai alsó­tagozatosokat is. A különféle szociális intézkedések hatásá­val számolnak: várhatóan nő az általános iskolai létszám, mert az utóbbi években vala­mivel több gyermek született, mint korábban. Az előzetes számítások szerint azonban so­sem tudja elérni az iskola a 180-as létszámot. A regihez ké­pest mindenképpen kevesebb lesz a körzetben a gyermek, következésképpen továbbra is számolni kell a falu lakossá­gának csökkenésével. A lakos­ság az utóbbi két évtizedben már körülbelül a kétharmadá­ra csökkent... Ugyanakkor sosem élt olyan jól a lakosság, mint napjaink­ban. Egyesek erre ezt mond­ják: „Talán ez is a baj..A nem egészen másfélezer lakosú községben 72 új ház épült, s a régiek közül alig akad néhány, amelyiken ne végeztek volna komoly átalakítást. Az iskolás gyermekek anyagi környezete feltűnően jó. Az általános is­kolai ballagok néha annyi ajándékot kapnak, hogy alig tudják számon tartam. Ha ki­rándulni viszik a gyerekeket, legtöbbjük erszénye duzzad a sok zsebpénztől. Azt sem tud­ják, mire költsék.., Néha túlzott a szülők anyagi törődé­se, olyannyira, hogy zavaria az iskola nevelési törekvéseit: nehezen tudatosul bennük a p-nz mögött megtestesülő ne­héz munka, és különösebben nem becsülik a zsebükben lé­vő pénzt. Ahhoz könnyen hoz­zájutnak, attul többnyire köny- nyen, meggondolatlanul meg­válnak. A szülői gondoskodás, gondviselés elsősorban anyagi jellegű. Ez nagyon megmutat­kozik a pályaj-lasztásnál is: annak az eldöntésénél, hogy milyen pályára menjen a gyermek, gyakran azt veszik figyelembe, hogy milyenek a kereseti lehetőségek. Ez annak az életmódnak reakciója, amelyben a szülők éltek: a legtöbbjük rendkívül szegé­nyes körülmények közt nőtt fel: jó volt, ha eljutottak 4—6 elemiig, az ajándék, költőpénz ismeretlen fogalom volt, örül­tek, ha ez alapvető megélheté­si feltételekre szűkösen tellett. Ezek az egykor szegény sorú gyermekek ma felnőttek, szü­lők, anyagilag tehetősek, és a gyermeküknek szeretnék meg­adni mindazt, az anyagit, ami nekik nem adatott meg. Ennek azonban megvan a maga hátulütője is: a felnö­vő generációban a kelleténél jobban növeli az igényességet, és egyebek közt ezzel is ösz- szefügg, hogy a fiatalok nagy ütemben orientálódnak el a faluból. (iPetrás László iskolaigazga­tóval, Német lmre pedagógus­salés Soós Margit iskolagond­nokkal — az utóbbi kettő helybeli születésű — folytatott beszélgetés alapján.) Laza szerkezetű telepük évi Pusztahencse belsősége lazán összefüggő, a Xl*v. sz. folyamán kialakult részekből áll. A belső­ség jelölése alig illik rá, mert nincs településközpont, olyan mag. ameiy korül a többi rész szerves kapcsolattal alakúit volna ki. A belsőség és külsőség még szinte átszövik egymást. A település két, egymástól távol fekvő mélyedést közrefogó háton alakult ki. A kettőt csak pár évtizede köti ösz- sze utca. Hencsét a XIV. sz. oklevelei em­lítik. A török időkben, 1572-ben 60 adózó házzal a jelentősebb fal­vak közé tartozott. Az 1631. ' * hübérdefterben nem szerepel, s XVII. sz. végéig elpusztul. Nine bizonyíték arra, hogy a templom domb valóban a hajdani fal központja lett volna. Mai helyé: ház és juhakol áll, ahol a pince ásásnál négyszögletes téglák mai előkerülnek. 1783-ban Hencséne: csak a Paks—-Nagydorog út menl kocsmáját jelöli a térkép, majo rok meg nincsenek. Ezek a XIX sz. első felében alakulnak ki, é faddi nagybirtokhoz tartoznak, i lakosok számáról pontosabb ké pet az 1910. évi külterületi ada 99? : Alsó- és Kózéphencs 227, Felsohencse 175, Bagóhegy 28! Az első világháború után Pusz~ta henese néven közigazgatási ön állóságot nyer 872 lakossal. 1928 ban azonban Györkünyhöz kerü és csak 1945 után nyeri vissza ön állóságát. Alsó- és Középhencsi egymástól kb. l km-re vannak Középhencsétől Felsohencse rég kocsmájáig a távolság 2 km. Alsóhencse sajátos településmor fológiai képe — az urasági kas tely, a hozzátartozó nagy gazda 6ági épületek,, magtárak, lakóhá. zak — majdnem változatlanul ma radt meg. A gyökeres társadalm változást az élet árulja el. A ré gi helyükön maradt uradalmi cse lédek mint önálló gazdák földje ikkel termelőszövetkezetbe tömö' rültek, s a kastély ennek köz­pontja. Alsóhencse településmorfo- lógiailag és gazdaságilag külör egység. Középhencse uradalmi majorjá­nak régi épületei már nincsenek meg. 1941-ben birtokosa a földel eladásával egyidejűleg az épülete­ket is eladta. Ezek anyagúnak nagy részét a közelben épült la­kóházakhoz használták fel. Ké; helyen is alakult a régi Középhen. cse közelében az út mentén cso­portos település. Egyik sem na­gyobb 9—10 háznál. Felsőhencse alkotja a község legnépesebb részét, mondhatni ma­gát a falut. D-i vege ott van, ahol Ny-nak utca indul. Az iskola és a k'.'zeli tanácsháza jelzik vafame_ lye~t a fűnkéit ná’.Ts központot. A K-I7/-1 irányú szalagtelkes utca az 1920-as években egyidejű telek« osztással keletkezett, és 2 évtized alatt épüxt ki. Történelmi múltja nincs. Feisonencsé E-i részének kialakulása a majorokkal körül­belül egyidős. 1860-ban mindössze 10 ház voit s a fejlődés lassú. 1906- ig 30 ház épült. Az útnak csak a Ny-i olualán épültek házak, mert a K-in a nedves, mélyebb fekvésű rét közel került az út­hoz. Nem szabályos szalagtelkes renddel alakult ki, mert a ház- teiek mélységé eredetileg is igen különböző volt. Az igen hosszú* 2—3 kh-as szánt óba-szolöbe átme­nő telkek melleit egész kicsinyek is vannak. Nagybirtok-parcellázás és későbbi házlielyvásárlás nyo­ma ez. A telkek kialakítása a K— Ny-i irányú utcával ellentétben fokozatosan következett be. A házsor ma sem teljesen zárt. Felsőhencse harmadik utcája a Bagonegy. Eredeiueg kajdácsi és nagyuüiogi lakosok szólói voltak itt. Az elöregedett szolokét meg­vették az uraaalmi pusztákon dol­gozó munkások es cseiedek. Ki­csiny hazaik szamára elegendő volt az 50—60 öles udvar, a töb­bin még egy ideig megmaradt a szőlő. Gazdasági épület az udvar^ ban alig van. A hazak szegénye­sek. Külsejében elárulja a ko­rábbi agrárféiproletár jelleget. A Bagóhegy kialakulásában íckoza- tosan besűrüsódött szórvány ; alap­ja nem a szántómüvelés, hanem az idegenben végzett bérmunka és ház mellett végzett szőlőművelés volt. 1360-ban E-i részén 15 ház volt, D-i része beépítetlen. Gyor­sabban épült be mint a fő út men­te. Szabályosságát a korábbi sző- lőparcenáknak köszönheti. ií 10-ben 2C9, 1930-ban 333 lakosa volt. Ma Bagóhegyen van Pusztahencse há­zainak körülbelül fele. Bagóhegy telepítő tevékenység nélkül kiala­kult mezőgazdasági munkáskoló­nia volt. Felsőhencse három utcája egyen® ként kb. egy km hosszú. A köz­tük fekvő szántók és szőlők be­építésére kilátás nincs. A jelen­legi helyzet hosszú időre végle­gesnek tekinthető, morfológiailag elkülönülő központ kialakulására ázámítani nem lehet. Pusztahen., cse olyankor született, amikor a feudális nagybirtok a telepítésben már nem volt érdekelt, a kapita­lista állam pedig vajmi kevés se­gítséget nyújtott: A járás nyugati falvaiban a hal- mazos jelleg úgyszólván teljesen eltűnt, csak néhányban találjuk halvány nyomát. A belsőségek mindenütt az útifalu típusát mu­tatják. (Dr. Wallner Ernőnek, a föld­rajzi tudományok kandidátusinak Népesség- és településfóldrajzi sa- ' játosságok a paksi járásban című müvéből.) BO DA FERENC

Next

/
Oldalképek
Tartalom