Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-28 / 23. szám

I I Nyiîallc^at az USA folytatódó inJoIdoai agressziójáról A Varsói Szerződés tagálla­mainak politikai tanácskozó testületé 1972. január 25-én és 26-án Prágában megtartott ülésén nyilatkozatot fogadott el az USA indokínai agresszió­járól. A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, a Lengyel Népköz- társaság, a Magyar Népköztár­saság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szo­cialista Köztársaság és a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövetsége képviselői a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének prá­gai ülésén áttekintették az In­dokína térségében kialakuló helyzetet, azzal kapcsolatban, hogy fokozódnak az USA ag­resszív akciói a Vietnami De­mokratikus Köztársaság és az indokínai félsziget más orszá­gai ellen. Az egész világ tanúja an­nak, hogy a Vietnamban a há­ború lángja nemcsak nem lo­had, hanem ellenkezőleg, most már az egész indokínai félszi­getre kiterjedt. A világközvé­lemény határozottan elítéli a VDK területének folytatódó bombázását, amelyre — akár­csak az USA más indokínai agresszív cselekedeteire is — a Fehér Ház parancsára kerül sor, és amely a helyzet veszé­lyes kiéleződéséhez vezet. Az Egyesült Államoknak az indokínai félsziget térségében elkövetett cselekedetei meggyő­zően mutatják, hogy Washing­ton továbbra is katonai és nem politikai úton törekszik megol­dani e térség problémáit. Az amerikai imperializmus tettei kiáltó ellentétben állanak Wa­shington számos nyilatkozatá­val, amely szerint szándéká­ban áll „csökkenteni katonai részvételét” az indokínai konf­liktusban, s arra törekszik, hogy „tárgyalások útján poli­tikailag rendezzék a vietnami problémát”. Az Egyesült Államok kor­mánya arra kényszerül, hogy csökkentse csapatainak létszá­mát Dél-Vietnamban, de a há­ború „vietnamizálására” tö­rekszik, ég politikája eszköze­ként Saigonban hatalmon tart­ja és támogatja Nguyen Van Thieu bábkormányát. A tények cáfolhatatlanul bd_ zonyítják: minél jobban kiszé- , lesi tik agresszív akcióikat az imperialisták és bábjaik, an­nál erősebb visszautasításban részesülnek a vietnami, a lao­szi és a kambodzsai hazafiak részéről, akik a szocialista or­szágok, a világ minden haladó erejének segítségére és támo­gatására támaszkodnak. Az Egyesült Államok indokínai politikája elkerülhetetlenül kudarcra van ítélve. A politikai tanácskozó tes­tület ülésén részt vevő orszá­gok szilárd meggyőződése, hogy Indokína problémáit csak an­nak alapján lehet megoldani, ha elismerik e térség népeinek törvényes jogát arra, hogy ma­guk döntsenek sorsuk felől. Az imperializmus erői által kirob­bantott indokínai konfliktus megoldásához a reális út nem az agresszív tevékenység foko­zása, hanem az Egyesült Álla­mok és szövetségesed csapatai-' nak gyors, teljes és haladékta­lan kivonása Indokínából, az, hogy megszüntetik az agresz- 6ziós cselekedeteket a szuve­rén, szocialista Vietnami De­mokratikus Köztársaság ellen, beszüntetnek minden hadmű­veletet Indokínában és fel­hagynak a beavatkozással Dél- Vietnam, Laosz és Kambodzsa belügyecbe. A találkozó résztvevői hatá­rozottan elítélik az USA indo­kínai kalandorpolitikáját, az agresszív háború „vietnamizá- lásának” irányvonalát, a légi­támadásokat, és minden más akciót, amely a VDK szuvere­nitását ég biztonságát sérti, s kijelentik: a jövőben is meg­adják a szükséges segítséget és támogatást a Vietnami De­mokratikus Köztársaságnak, Dél-Vietnam, Laosz és Kam­bodzsa hazafias erőinek ah­hoz, hogy visszaverjék az ag- resszor támadásait. A tanácskozás részvevői fel­hívással fordulnak mindenki­hez, akinek kedves a béke és az általános biztonság üg.^e, hogy még erőteljesebben nyil­vánítsák ki szolidaritásukat Indokína népeivel, amelyek igazságos harcot folytatnak szabadságukért és független­ségükért az amerikai interven­ciósok ellen. Indokína népei­nek hősi harca az imperializ­mus erői ellen az egész haladó emberiség közös ügyét szolgál­ja. ■ . n ti Ünnepi mercm’ékezés a munkásőrség megalakulásának 15. évfordulójáról A munkásőrség megalaku­lásának 15. évfordulója alkal­mából a testület országos pa­rancsnoksága, pártbizottsága és budapesti parancsnoksága csütörtökön délután műsoros ünnepséget rendezett a Vasas Szakszervezet székházának dísztermében. Részt vett az ünnepi eseményen Biszku Bé­la, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács tit­kára, dr. Horváth István, a, KISZ Központi Bizottságának első titkára. Rácz Sándor rendőr vezérőrnagy, a belügy­miniszter első helyettese, Ka­szás Ferenc vezérőrnagy, hon­védelmi minisztchelvettes, Somogyi Sándor, a budapesti Átadta megbízólevelét a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság új magyarországi nagykövete Losonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke csütörtökön fogadta Pák Gjong Szun rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetet, a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság új magyarországi nap'kö- vetét, aki átadta megbízóleve­lét. Pák Gjong Szun nagykövet megbízólevelének átadásakor beszédében a többi között el­mondotta : — Felhasználom az alkal­mat és köszönetét mondok a magyar népnek azért, hogy te­vékeny szolidaritást vállal né­pünknek hazánk önállóan megvalósítandó békés egyesí­téséért folytatott harcával. A koreai nép nagyra értékeli a magyar néppel való barátsá­got és összefogást. Losonczi Pál a nagykövet beszédére válaszolva a többi között hangsúlyozta: — Biztosíthatom Önt nagy­követ elvtárs, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa, kormánya és dolgozó né­pe, miként eddig, a jövőben is maradéktalanul támogatja a koreai nép igazságos harcát hazája békés egyesítéséért, az idegen megszálló csapatok ki­vonásáért. Az Elnöki Tanács elnöke szí­vélyesen elbeszélgetett a nagy­követtel, aki ezután a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. (MTI) Ellenállás Dániában a közös piachoz való csatlakozással szemben Koppenhága (MTI). Dániá­ban továbbra is élénk vitákat vált ki az országnak a közös piachoz való csatlakozása. A közvéleményt nagymértékben nyugtalanítja az a körülmény, hogy az országot hosszú távon nemzetközi ipari-pénzügyi mo­nopolista egyesüléseknek ren­delik alá, politikai és gazdasági téren egyaránt. A Land og Folk, a Dán Kommunista Párt lapja fel­hívja a figyelmet arra, hogy Nyugat-Európában és elsősor­ban a közös piac tagországai­ban fokozódik a finánctőke koncentrációjának üteme. A lap példaként említi a hét európai és amerikai nagyban­kot egyesítő pénzügyi kon­szernt, a londoni Orion-bank- csoportot és másokat. Hangsú­lyozza. hogy e „pénzügyi poli­pok”, amelyek gyakorlatilag irányítják a közös piacot, fő céljuknak nemzetek feletti központok létrehozását tekin­tik. E szervek ellenőrzést gya­korolnának az egyes országok gazdasága felett és képesek lennének letörni minden olyan kísérletet, amely a nemzeti önállóság védelmére irányul. Fasiszta suhancok szovjetellenes támadása New Yorkban New York (MTI) A „zsidó védelmi ligához” tartozó fa­siszta suhancok támadást in­téztek szerdán New York­ban a Soi Hurok és a Colum­bia Artists impresszáriók iro­dái ellen. Ez a két ügynök­ség szervezi a szovjet művé­szek vendégszereplését az Egyesült Államokban. A merénylők gyújtóbombá­kat robbantotta^: az említett ügynökség irodahelyiségeiben. Ennek következtében egy fia­tal nő életét vesztette, öt sze­mély megsebesült és tetemes anyagi kár keletkezett. A TASZSZ szovjet hírügy­nökség rámutat: az ameri­kai rendőrhatóságok kényte­lenek voltak a támadást „nyílt és előre kitervelt gyil­kosságnak” minősíteni. A me­rénylet — írja a TASZSZ — felháborodást kelt a becsüle­tes amerikaiakban, akik azon­nal határozott intézkedéseket követelnek a fasiszta suhan­cok megbüntetésére. Az Egyesült Államok Kom­munista Pártja követelte a liga terroristáinak „törvényen kívül helyezését”. Bár az amerikai külügy­minisztérium is elítélte ezt a terrorcselekményt, a kommu­nista párt nyilatkozata rá­mutat: a cionista támadás csak a hatóságok nyilvánvaló segédletével történhetett, ame­lyek mindeddig nem hoztak hatékony intézkedéseket a zsidó védelmi ligához tartozó huligánok ellen. pártbizottság titkára, s több más közéleti vezető személyi­ség. Jelen volt B. P. Ivanov vezérezredes is, a Szovjet Dé­li Hadseregcsoport parancsno­ka. A Himnusz hangjai, majd Major Tamás Kossuth-díjas színművész szavalata után Huzsbatzky László, a munkás­őrség budapesti parancsnoka üdvözölte az ünnepségre egy­begyűlteket. Ezt követően Papp Árpád vezérőrnagy, a munkásőrség országos pa­rancsnoka mondott ünnepi be­szédet. Felszólalt az ünnepségen Biszku Béla is, aki az MSZMP Központi Bizottsága nevében köszöntötte a jubiláló munkás, őrséget, és egyben tolmácsolta Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titká­rának elvtársi üdvözletét, leg­jobb kívánságait. — Amikor a társadalom, a dolgozó nép megemlékezik a munkásőrség megalakulásánák 15. évfordulójáról, valójában magát, saját harcát, saját ered­ményeit becsüli meg — hang­súlyozta. Olyan fegyveres tes­tületet köszönt ezekben a na­pokban a párt, a dolgozó nép, amely az ellenforradalommai. szembeni harcban, a munkás­hatalom védelmére jött létre* amelyet maga a munkásosz­tály, a dolgozó nép hívott élet­re. 1957 januárjában a nép óhaja és érdeke találkozott a párt kezdeményezésével. Po­litikai kérdésnek tekintette a párt, hogy fegyvert adjon a rendszer, a szocialista vívmá­nyok védelmére a munkások kezébe. A munkásőrség létjo­gosultsága bebizonyosodott a hatalom védelmének időszaká­ban csakúgy, mint a konszoli­dáció viszonyai között. Ha szi­lárd népünk hatalma, ha a párt, a kormány maga mögött tudhatja a munkások, a pa­rasztok, az értelmiség, a nép támogatását — minden megva­lósítható, a lehetetlennek lát­szó feladat is megoldható. Er­ről sohasem szabad elfeledkez­nünk. Az a tudat, hogy a mun­kások kezében, a dolgozó nép fiainak kezében fegyver van* mindenkor visszatartja ellen­ségeinket. Kállai Gyula vezetésével magyar küldöttség utazott csütörtökön Helsinkibe a Béke-világtanács elnökségi ülésé­re. Képünkön Bencsik István, a Hazafias Népfront országos főtitkára búcsúztatja a delegációt. Megkezdődött a párizsi Vieíiiam-értekezlet 142. ülése Párizsban csütörtökön dél­előtt megkezdte munkáját a vietnami kérdéssel foglalkozó négyes értekezlet soron lévő ülése. A 142. plenáris ülésen az Egyesült Államok és a sai- goni rezsim delegációja hiva­talos formában előterjesztette Nixon amerikai elnök szerda éjjel nyilvánosságra hozott nyolcpontos javaslatát. Ez, mint ismeretes, konkrét határidő megjelölése nélkül ki­látásba helyezi az amerikai csapatok kivonását, és „szabad választások” megtartását, mi­közben Dél-Vietnamban még amerikai csapatok tartózkod­nának. Az AFP szerint Xuan Thuy és Nguyen Van Tien, a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság, valamint a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány képviselője még a konferen­cia megkezdése előtt, újság­íróknak nyilatkozva az indít­ványt elutasította, utalva ar­ra, hogy a Nixon-féle javas­lat az amerikai és csatló' csapa­tok kivonását különböző felté­telekhez köti, és az Egyesült Államok továbbra sem kötelez­te el magát a Thieu-rezsimnek nyújtott támogatás megvoná­sa mellett. (AFP, AP). A Bangla Desh minisztere a Szovjetunió támogatásáról Delhi (TASZSZ). Tadzsuddin Ahmed, a Bangla Desh pénz- és tervezésügyi minisztere, a TASZSZ tudósítójával folyta­tott beszélgetése során kijelen­tette: A szovjet kormány sokolda­lú, határozott erkölcsi és poli­tikai támogatást nyújtott a Bangla Desh népének és kor­mányának. Különösen nagyra értékeljük azt, hogy N. V. Pod. gornij, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke Pakisztán elnökét kétszer hívta fel külön üzenetben ar­ra. hogy békés úton rendez­zék a keiet-bengáiiai problé­mát és haladék nélkül bocsás-' sák szabadon Mudzsibur Rah­man sejket. Forrón üdvözöljük azt a tényt, hogy a szovjet kormány elismerte a Bangla Desh Népi Köztársaságot és szívélyes üdvözletünket küld­jük a szovjet állam vezetőinek és a szovjet népnek. Ez a lé­pés azt tanúsítja, hogy a Szov­jetunió határozott támogatást nyújt az egész nemzeti felsza­badító mozgalomnak, az ázsiai, afrikai és latin-amerikai né­pieknek a függetlenségért és a szuverénitásért vívott igazsá­gos küzdelmükben”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom