Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-28 / 23. szám
1 i t Tegnap megyénkbe látogatott dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes A felnőttoktatásért Ankét a HVDSZ Tolna megyei Bizottságán (Folytatás az 1. oldalról) mények azt bizonyítják, hogy a technológiai szempontból megoldottnak minősíthető jövedelmező ágazatokban javult a termelési kedv és a termelési színvonal viszonylag magas szinten stabilizálódik. A hagyományos technológiával termelő ágazatokban a jövedelmezőség romlik, s ez a termelési kedv csökkenését idézi elő. A termelésben keletkező feszültségek ellátási gondokat, egyes iparágakban kapacitás- kihasználatlanságot idéznek elő és több cikkből jelentős importigényt támasztanak. Ezt követően Horváth József elmondta, hogy megyénk gazdaságai sikerrel zárták az elmúlt évet. A művelési ágakban kisebb mérvű változás állt be, kisebb mértékben csökkent a szántó, a szőlő és a gyümölcsösök, növekedett a kert, a legelő, az erdő területe. A vetésszerkezetben beállt változások elsősorban az állat- tenyésztés fejlesztésével vannak összefüggésben. Nálunk is jellemző a cukorrépa, dohány, burgonya és zöldségfélék területének csökkenése. A termelés visszaesése 1971-ben az ellátást is zavarta. A zöldségfélék fogyasztói ára 37 százalékkal emelkedett. A növénytermesztés hozamait kedvezően befolyásolta, hogy 1970-ben az őszi szántásokat maradéktalanul el. végezték. A megye állatállománya nem alakult a tervekTegnap délelőtt ülést tartott a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa Elnöksége. Az ülésen részt vett Horváth József, a megyei pártbizottság titkára, dr. Vigh Dezső, a megyei tanács elnökhelyettese és Butor Sándor, a SZOT szervezési és káderosztályának helyettes vezetője. Az első napirendi pont a szervezési és káderbizottság vezetőjének jelentése volt a SZOT Elnökségének a káder- munkáról szóló határozata végrehajtásának megyei tapasztalatairól. Ezt követően az ÉDOSZ mb titkára számolt be a hozzájuk tartozó üzemekben a törzsgárda-szabályotok készítésének állásáról és a törasgándiatagok erkölcsi és anyagi megbecsülésének tapasztalatairól. A leginkább érdeklődésre számottartó napirendi pont az ÉDOSZ mb titkárának tájé- ikoztató jelentése volt, az mb- hez tartozó üzemekben a túlórák múlt évi alakulásáról. A negyedik ötéves terv egyik célkitűzése a túlórák csökkentése. Az erre az időszakra készült kolektív szerződések fontos része a túlórák számának megállapítása, illetve csökkentése érdekében hozandó intézkedések. 1971. első félévében a tanácsi iparban a korábbi és hasonló időszakhoz képest öt százalékkal emelkedett a túlóra-felhasználás. A megyei tanács vb és a HVDSZ intézkedései után az év végére az irányzat csökkenő tendenciát mutatott. A tanácsi vállalatoknál — a költségvetési üzemek és a kommunális szolgáltató vállalatok kivételével — 1970-ben a munkások által telj esített munkaórák számának 2,13 százalékát tették ki a nefc megfelelően. Az előző évhez képest a szarvasmarhaállomány 1,8 százalékkal, a tehénállomány 0,8 százalékkal csökkent. A háztáji gazdaságokban és az egyéni tenyésztőknél a szarv as marha-lé lezám 3,4 százalékkal, a tehénlétszám pedig 3,2 százalékkal volt kevesebb az előző évinél. A tsz- ekben nem tartják rentábilisnak a szarvasmarha-ágazatot, ezen belül a tejtermelést, ami indokolja az állatállomány csökkenését. A sertésállomány a mezőgazdasági nagyüzemekben erőteljesen növekedett, az állami gazdaságokban és tsz-ek- ben egyaránt 9 5 százalékkal. A növénytermelésből származó bevétel nagyobb mértékben nőtt az állattenyésztésénél. Legdinamikusabb a kiegészítő tevékenység árbevételének nö_ vekedési üteme, melyben dominál az ipar, énítőipar és a kereskedelmi tevékenység. Az előző évhez viszonyítva kevesebb, várhatóan négy tsz zárja veszteséggel az 1971-es évet. Ezek a regölyi Népakarat, a miszlai Búzakalász, az őcsényi Kossuth és a kisvejkei Szabadság Termelőszövetkezet A megye térmelőszövetke- zetednek beruházása volumenében csökkenő tendenciát mutat, de összetételében a gép- beruházás és a meliorációs munkák növekedtek. Az építési beruházások háromnegyed részét a szarvasmarha-, sertés- tartás épületed kötötték le. A szakosított telepeknél a berutúlórák. Ez 1971-re 1,53 százalékra csökkent Év végi Összesítésben szinte valamennyi vállalatra jellemző a túlórák részarányának csökkenése. Ez részben a munkáslétszám növekedése, részben a termelékenység emelkedésének köszönhető, bár az utóbbi nem számottevő a tanácsi iparban. Meg keld említeni, hogy a gazdasági vezetés és a vállalati szb-k közötti vita éppen ebben a kérdésben volt a legélesebb. A HVDSZ mb-nek nincs tudomása arról, hogy egyes vállalatoknál folyik-e fekete túlóráztatás, mert erről a munkásak sem szívesen beszélnek, miután anyagilag érdekeltek. Mégis szólni kell ennek veszélyességéről. Nemcsak durva kijátszása lenne ez a törvényeknek (kollektív szerződés), de a fekete túlórák meghamisítják a tényleges teljesítményeket és „visszaütnek” a normák rendezésekor. Sikeres voIt az mb nőbdzott- ságának azon törekvése, hogy a túlnyomórészt nőket foglalkoztató vállalatoknál csökkenjen, illetve megszűnjön a tói* munka. Összefoglalóan megalapítható, hogy a túlórák száma csökkent, viszont továbbra is elsőrendű feladatnak kell tekinteni, hogy ne a munkáslétszám növelésével, hanem megfelelő szervezési és műszaki intézkedésekkel, a törvényes munkaidő jobb kihasználásával csökkenjen a számuk. A továbbiakban az SZMT Elnöksége elfogadta az 1972-es év első félévi munkát érvét, és Király Ernő vezető titkár tájékoztatta az elnökséget a hét ülés között végzett munkáról. házásá költségeik általában meghaladták a tervezettet, sertéstelepeknél a költségnövekedés 21,1 százalékos, tehenészeti telepeknél 7 százalékos. A megye tanácsi élelmiszeripari vállalatai főbb gazdálkodási mutatóikat túlteljesítették. Emelkedett a kenyértermelés. Az élelmiszeripari vállalatok szervezett intézkedésekkel, takarékos gazdálkodásukkal tovább növelték a nyereségüket. Múlt év őszén a mezőgazda- sági üzemek a szántási és vetési munkákat maradéktalanul elvégezték. Kedvezően alakulnak a növénytermesztési szerződések, a cukorrépa kivételé, vei. A zöldségtermesztés fejlesztése érdekében a termeltető vállalatok és tsz területi szövetségek közreműködésével operatív bizottság alakul. Ez a szerv számba veszi a megye területén jelentkező igényeket, információt nyújt új eljárásokról, módszerekről. A jelenleg érvényben lévő ösztönzők nem biztosítják a szarvasmarha- tenyésztés és -tartás vonalán a negvedik ötéves terv megyei célkitűzéseinek megvalósítását. A háztáji és egyéni gazdaságokban a szarvasmarhatartást biztonságosabbá lehetne tenni azáltal, ha központilag gondoskodnának az e gazdaságoktól felvásárolt nőivarú borjak tartásáról. A szarvasmarhalétszám csökkenésénél közrejátszik, hogy az állat- tenyésztési telepek feltöltése elhúzódik, mert a gazdaságok nem rendelkeznek a szükséges forgóalappal. A beruházások nagy mértékben megterhelték anyagilag az üzemeket és így rövidlejáratú forgóeszköz hitelek igénybevételét sem tudják vállalni. Horváth József beszámolója után a miniszterhelyettes a hozzá intézett kérdésekre válaszolt. A. HVDSZ Tolna megyei Bizottsága a városi tanács dísztermében ankétot tartott a felnőttoktatásról, annak gyakorlati megoldásáról. A bizottsághoz tartozó vállalatik szakszervezeti titkárain, kultúrfele- lősein kívül megjelent Kunos Ferenc, a megyei pártbizottság munkatársa és a nagyobb vállalatok gazdasági vezetői is. Tájékoztatót Bárd Flórián, a Babits Mihály megyei művelődési központ munkatársa tartott. Szomorú adatokat szolgáltatott a megye általános műveltségi színvonaláról, mint például: a megye produktív életkorú lakói közül 68 200-an nem végezték el az általános iskola 8 osztályát. — Mivel a műveltség és a termelés szorosan összefügg, a legfontosabb tennivalónk elérni azt, hogy minél többen rendelkezzenek azzal az alap- műveltséggel, ami lehetővé teszi az új ismeretek önálló elsajátítását. Figyelemre méltó kezdeményezéssel kívánt segíteni ebben a megyei művelődési központ, amikor elindította a 80 órás osztályozó vizsgára előkészítő tanfolyamot. Lényege az, hogy az általános iskola VII—VIII. osztályának tantervi anyagát 80 órába sűrítve, a lényeget hangsúlyozva; a már meglévő ismeretanyagot figyelembe véve kisebb — 10— 15 személyes — csoportokkal foglalkoznak a pedagógusok^ Az eddigi tapasztalatok alapján ez a kezdeményezés eredményesnek bizonyult. A dolgozók szempontjából a tanulásnak ez a módja megfelelő, mert így rövidebb idő alatt, a helyi sajátos körülményekhez igazodva tudják elvégezni az általános iskola VII—VIII. osztályait. A legfontosabb ebben a kezdeményezésben az, hogy megtanítsuk az embereket tanulni — mondta Bárd Flórián. A továbbiakban beszélt a szakmunkásképzés helyzetéről is. Dr. Szendéi Imre, a HVDSZ megyei bizottságának titkára felhívta a szakszervezeti titkárok és kultúrfelelősök figyelmét, hogy kiemelten nagy feladat hárul a felnőttoktatásban a szakszervezet szerveire. Egyrészt megfelelő agitációt kell kifejteniük, hogy mennél többen képezzék magukat az üzemek dolgozói, másrészt az oktatás valamilyen formájában részt vevő dolgozókkal kell lelkiismeretesen törődniük. FERTŐI M1KLÓSNE Dr. Dimény Imre támogatása a szekszárdi rádiósklubnak A szekszárdi városi rádiósklub a múlt évben Gemenc elnevezéssel diplomát alapított a vadászati világkiállítás emlékére, amelyet — a kiírásban meghatározott feltételek szerint — megkaphatnak hazai és külföldi rádióamatőrök. A szekszárdi diploma iránt meg ..yilvánuló érdeklődésre jellemző, hogy a klubhoz már nagyon sok kérelem érkezett be — az elért pontszámok után — a különböző kontinensek, országok amatőréitől. A klub még annak idején kérelemmel fordult a világkiállítás fővédnökéhez, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhez, hogy amennyiben lehetséges, járuljon hozzá a világkiállítást megörökítő diploma kiadási költségeihez. Dr. Dimény Imre válaszában közölte, hogy a klub kérésének eleget tesz, és a teljes költséget megtéríti. Az MHSZ szekszárdi rádiósklubja a napokban kapta meg a miniszter által felajánlott összeget, hétezer forintot. Bucskó Jánost felvették Bucskó János 19 éves. Nem szólt senkinek egy szót sem, magában rágta meg előbb jól a mondandóját. Fontolgatta, latolgatta, meg gyűjtötte a merszet is, aztán egy napon csak odaállt Molnár Antal, a zombai Egyesült Erővel Termelőszövetkezet párttitkára elé, s megtudakolta: — Mit kell tennie annak, aki szeretne belépni a pártba? —I Aztán, ki volna az, aki szeretne belépni? — kérdezett vissza Molnár Antal. — Mármint, hogy ki volna... Hát én. Tudom, hogy a szervezeti szabályzatának módosítása óta fel lehet venni olyan fiatalt, aki betöltötte a 18. évét. Én már a 19 felé közeledem. Aztán elbeszélgettek. Bucskó János növényvédő szakmunkás. Az egyik ajánlója — Horváth Antal, akivel egy brigádban dolgozik — a taggyűlésnek a következőt mondta róla: „Szorgalmas, ügyes, dolgos gyerek. Meg vagyunk vele elégedve. Tisztességet is tud. Rendes ez a gyerek, bátran és felelősséggel merem ajánlani". — Vetegetett a meleg meg az Izgalom azon a taggyűlésen, de aztán megszavaztak. Nem sokat tudtam mondani. Valami olyasmit dadogtam, hogy majd az idő magával hozza, érdemes volt-e engem bevenni maguk közé. Meg olyant is mondtam: aki rendben kezdte az életét, a munkáját, az rendben is igyekszik végezni mindent ezután, s ha mégis tévednék, hát segítsenek. Mondták, hogy az ajánlókiól továbbra is kérhetek tanácsokat. Horváth Antallal nem vagyunk messze egymástól. Sűrűn találkozunk, szinte nap, mint nap. Szoktunk is beszélgetni mindenről. A termelőszövetkezet gondjairól, meg a politikáról is. Bucskó János hetedmagával nőtt fel a szülői házban. A szülei cselédek voltak hajdanán, de a felszabadulás után is nehezen keresték a hét- gyerekű nagy család megélhetésére valót. Még ma sem tartoznak a módosabb emberek közé. Most már csak három gyerek van otthon. Az egyik, a János. — Édesanyám, én beálltam a pártba! — állított haza Bucskó János egy napon. — Azt jól tetted fiam — nézett rá egy percre oz anyja. — Azt jól tetted, mert a párt annyit jelent, hogy emberi módon élhetünk. A családban ezzel be is fejezték az ügyet Nem azért, mintha közömbösek lennének a fiuk határozott lépése iránt, inkább mert természetesnek tartják a dolgot. — Alig két hónapja, hogy párttag. Várt valami változást az életében ettől az eseménytől? — Azért is jelentkeztem, mert vártam. Voltam én KISZ-tag is. Ha hívtak, szívesen mentem, s vettem részt társadalmi munkában, vidámságban. Kaptam én ott oklevelet is, meg jutalmul társasjátékot. Büszke voltam, örültem az elismerésnek. Mégiscsak nnáy dolog az, ha az összes fiatal előtt megdicsérnek, elismerik a munkámat... Aztán 68-ban, 69-ben elhanyagolódott a KISZ-munka a községben. Több oka volt annak. Most éledezik ismét, a jelenlegi KISZ-titkárt velem együtt vették fel párttagnak. Szóval, nekem hiányzott, hogy nem tartoztam sehová. Most újból a KISZ-be mentem volna? Azt szeretem a pártban, hogy hallgatnak az emberre. Elmondhatom, amit gondolok, s odafigyelnek a szavamra. Az idősebbek sem intenek le, hogy gyereknek hallgass a neve. Ez az én szememben annyit jelent; törődnek az emberrel. Az is jó dolog, hogy első kézből — a tsz-elnökétől, vagy a párttitkártól — értesülök mindenféle fontos dologról. A munkatársak előtt is megnő annak az embernek a becsülete, aki tájékozott. Persze, — sóhajt egy nagyot — tudom én, hogy nem vagyok még semmi... — Hiszen szakmunkás, növényvédő szakmunkás ... — Igen, Igen... Még nem vittek el katonának. Már sürgetném a dolgot. Mennék szívesen. Ez a bizonytalanság a legrosszabb. A velem egy- korúak, már mind elmentek a községből. Én meg csak várok. Ha idén sem visznek, februárban elmegyek gépkocsivezetői tanfolyamra, aztán meg a nehézgépkezelőit szeretném elvégezni. Ha meg elvisznek katonának, hát a leszerelés után fogom kitanulni ezeket. Valahol bizonyosan le van írva az is, hogy a párt tagja tanuljon, képezze magát. Ez is követelménye lehet annak, hogy valaki jó párttaggá váljék. Én pedig jó párttag gkarak lenni. M. e. Ülésezett az SZMT elnöksége Tájékoztató a túlórák múlt éri alakulásáról a helyiipari vállalatoknál
