Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-23 / 19. szám
T ! J l Mezőgazdasági beruházások Távlat és jelen Egy különös hirdetés nyomán Uj szakkifejezést kellett megtanulniok a termelőszövetkezeti vezetőknek, de még a tagoknak is. Ez pedig: restriktiv gazdaságpolitika. Jelentése: ,,a gazdasági egyensúly megőrzését, vagy helyreállítását fő. ként a fogyasztás korlátozása, megszorítása útján elérni kívánó gazdaság”. (Közgazdasági kislexikon 1968.) Érdekes nyomon követni a fogalom hazai történetét. Egyszer már alkalmaztunk restriktiv gazdaságpolitikát, de későn, felemás módon és sikertelenül. Az idősebbek jól emlékeznek még az ötvenes évek legelejére, amikor a beruházási tevékenység állami elhatározásokat követve túlzott méreteket öltött. A hajszolt ütem káros hatásait későn ismertük fel, akkor se vontuk le a megfelelő következtetéseket, és így súlyos gazdasági megrázkódtatás következett be. A szóban forgó kifejezést újabban 1971 őszén használta először Fock Jenő és Nyers Rezső beszédeiben. Mezőgazda- sági szempontból sajátságos, hogy ezen a területen a restrikció — a visszafogás — előbb bekövetkezett. A mezőgazdasági hiteleket ugyanis már az 1971-es esztendőre befagvasz- . tották. így sikerült is-lehűteni az üzemi elhatározásokból következően lázas mértékűvé vált beruházási tevékenységet, s a helyzet mostanáig lényegében meg is nyugodott. A kérdés csupán az, amire ennek a cikknek felelnie kell, hogy mindez jó-e nekünk, jó-e . a mezőgazdaságnak ? A válasz egyértelműen: igen, a visszafogás hasznos volt. Ez a véleménye a MÉM közgazdasági főosztályának és a másik oldalon a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának is. A túlzott mértékű beruházás egyre több káros jelenséget okozott, s mind nyilvánvalóbbá vált, hogy az állami gazdaságok, de főleg a termelő- szövetkezetek túlfeszítették erejüket. A fejlesztés helyes igényétől sarkallva néha már a lehetőségeiket meghaladó hitelfeltételeket is vállaltak, fenntartás nélkül bíztak a terveken . feltü n tetett ' költségkeretekben és kivitelezési határidőkben. dig meghaladja a negyedik ötéves tervben eredetileg előirányzott fejlesztési ütemet. Az iram csupán a 69—71-es előre- rohanáshoz képest szelídült meg. • • • A szakkifejézés . jelentését tehát nem kellett tartósan megjegyeznünk. . Figyelmünket inkább arra összpontosíthatjuk, hogy mit is kezdjünk az ismét, rendelkezésre álló beruházási keretekkel. Mindenekelőtt a gépesítés i lehetőségeire-, szükséges' felhívni a gazdaságok figyelmét. Af piacon most kellő mennyiségű gép kapható. A. kínálat -minő- : sége határozottan javult. Nagyobb teljesítményű traktorokat tárol a kereskedelemi a munkagépeket pedig kedvezőbb összetételben,, kôrszyrûbb’ ' kivitelben kínálja.: Most, ami-; kor még mindig nyomasztó' az; elavult géopark hatása a ter-r melésre, és amikor még min-J dig csökken a mezőgazdasága munkaereje, érdemes a figyel-, met a géoesítés irányába te-: . relni. Különös tekintettel arra,' hogy egyes, ‘gpeci áí'4 !éénsóV>k_ hoz még hetvenszázalékos vissza nem té-ítendő dotációt is biztosít az állam. Éoítkezések tekintetében az ' 1972-ps éven sokat, gondolkodni nem kell,-a helyze* ugyanis eleve meghatározp**. .Ebben az . esztendőben még főleg a rneg- . kezdett beruházások., befejezése. mje'őbbi munkába állítása a fő felada!. Üi -építkezéseket . kezdeni nagyobb • mértékben ■inkább 12.73-t’ól .lehet.', Mi leeven ez? Két lényeges távlati kilátásra kell rámutat- ' nunk.' . Az egyike hogy, ha e«v éven belül nem is. de azután az ál- ' lám feltétlenül rendezi a szarvasmarha-fen vesztés hely- * .zetéh Ezt kell tennie, ha, azf ákariuk, ftogv ' ez az , ü éhnág . több hasznot hozzon a n'én'gaz- daságnak. Az aíapelvek mór is- ' mertek: mintegy 15 százalékkal akarják emelni az átvételi árakat úgy, hogy az ágazat mintegy nyolcszázalékos rentabilitást.. —.. jövedelmezőséget biztosítson. Aki most vág bele a szarvasmarha-tenyésztési beruházásba, áz ennek a rendezésnek már kezdettől hasz.nát veszi majd. A másik: a mezőgazdaságnak egyre több - területen kell majd kisebb-nagyobb értékesítési nehézséggel számolnia. Az értékesítésnél pedig az van előnyösebb Helyzetben, akinek nem kell azonnal és nyers állapotban piacra v-me'a termést. Ezt úgy ér‘ el, ha tárolókat, feldolgozó üzemeket létesít. .. E lehetőségeken .. érdemes gondolkodni. Alaposan, körültekintőén , és tartósan.. Tiszteletre méltó, ha egy szövetkezet. kockázatot vállal a beruházás jövendő sorsát illetően. De egy létesítményről, amely esetleg 50—100 millió forintba kerül, napok alatt dönteni nem kockázatvállalás, hanem egyszerűen felelőtlenség.- Most van idő, rendezhetők á sörök, ,arni a múltat illeti; és alapos számvetések készülhetnek a jövő megalapozásáig. Rongyrázás ez, méghozzá a javából. A Szekszárdi Szabó Ktsz nemrégiben hirdetést tett közzé, amiben felkéri a kedves rúegrendplőit, hogy. akinek 1971. január 1-e előtíi időszakból ki nem váltott megrendelése van, azt 30 napon belül szíveskedjék elvinni. Ellenkező esetben az elfekvő készleteket kiselejtezik és átadjuk a leértékelt áruk boltjának. A felhívás meglepett. Nem egy-két emberről lehet szó, há à ktsz pénzt ad arra, hogy több alluilommal hirdessen. S mint kiderült-valóban nagyon sokan vannak, akik a szebbnél szebb és drágábbnál drágább anyagokat, ruhákat évek óta nem váltják ki. Nyilván nem azúromért nincs mit felvenniük. Hanem azért, mert nagyon is vgn mit! Hisz köztudott, hogy ktsz-ncl ruhát csináltatni nem olcsó mulatság. A fazonárak 129—'l.pó forintig . terjednek, A i’aposfibff,. pénzt.Ircájú emberek nem, .ktsz-nól, hanem jól rosz- sz'ul, de olcsón dolgozó kontár varrónőnél, szabónál varratnak, megvarrják maguk, vagy olcsó konfekciót vásárolnak nem, ritkán larrtékelt boltban, vagy a bizományik in. Ha ők 1975’iir mfrrhétsxere'- íííHk a növényvédő»ser-%yâríás n ■ *■ A Nehézipari Minisztérium megbízásából kutatókból és ipari szakemberekből álló munkabizottság, elkészítette- a növényvédőszer-gyártás kutatási és fejlesztési célprogramját. - A nagyszabású kon cenció kidolgozását az tette szükségessé, hogy Magyarországon indokolatlanul mag is az- import növényvédőszer felhasználása. A szükségletnek .esu* pán 40 százalékát fedezik hazai gyártásból, ahhoz is z.öm- atféit ^iátöanyágWb'ísználnak fel. A feHes^tő" és kutatómunka szellemi bázisával a program á Nehézvegyipari Kutató Intézel és a győgjrézergjrárak kutató laboratóriumait jelölte meg. Ahhoz,1 hogy. ennek ,a negy&abású munkénrk eleget tudjanak ténni. • bővítik a Ne- hézvégytpari Kutató Intézet bíóí-'vial ás toxikológiái részlegeit, a gyó""szergyárakban pedig a kutatikapacitás egy rée-H erre a célra csoportosít! ik. ; • ........ A. hazái növénvvédŐszer- . iRau termelését ! 975-ig kétsge- ’ resére" kell emelni, s ezzel a felhasználás 60 százalékát a hazai termelés adja. „A köz érdekében mindig szerettem munkálkodni../* Munkájáról beszél Süt Miklós, a népfront paksi járási titkára így állhatott elő többfelé olyan helyzet, hogy a beruházás még el sem készült, de a hitelek visszafizetése már eb kezdődött; a beruházás felemésztette a gazdaság teljes szabad anyagi erejét, így ott állt a kész létesítmény, de süldőre, vagy üszőre már nem jutott pénz, nem tudták benépesíteni az éDületeket, így senki sem mondhatta meg, hogv a létesítmény mikor fizeti maid vissza a beléje ölt tíz-, és tízmillió forintokat. Ezért volt szükséges a restrikció. Most van egy ki,s idő, hogy a beruházók rendezzék soraikat, utolérjék magukat. A gazdaság egyébként sem szereti. a szünet nélküli rohamokat. Mindig is kellettek, mindenütt kellenek közbeiktatott, csendesebb szakaszok. Nem fogalmazási botlás volt az előbb, amikor azt írtuk, hogy ezért volt szükséges a restrikció. Az általános közhiedelemmel ellentétben ugyan, is az 1972-es terv már nem visszafogott. Hetvenegyben néhány százmillió hitellel gazdálkodhattak a mezőgazdasági üzemek, hetvenkettőben v:- szont kétmilliárd fórint áll rendelkezésükre. A mezőgazdaság 1972-es terve még minNépújság 3 1972. január 23. Celldömölkről kanyarodott Süt Miklós útja Paksra. ' — Milyen állomások voltak a nem hosszú úton... — Valóban rövid út, hisz huszonöt éves vagyok, évtizede még a gimnáziumi -padot . koptattam., fél évtizede a tanárképzőét... De gazdag . tapasztalatokat .gyűjtöttem, máris, mert mindig minden érdekelt. Érdekelt hogyan élnek az emberek ha'szomorúak. ha örömük volt arra is kíváncsi voltam, mi váltotta ki. Duna- kömlődön tanítottam. Volt arra idő amint kerékpáron hajtottam az iskola felé, hogy gondolkodjam napjaink adta gondokról, munkámról, amelyet mindig a legjobban szerettem vçlna megcsinálni. Szépen, csöndben, hogy én maradjak háttérben, a munka eredménye meg előttem menjen. Hogy- .okosabbak legyenek a gyerekek, hogy értsék amit tanulnak... — Annyira szerette a pedagógusi hivatást, mégis Otthagyta. s járási népfronttitkári tisztséget vállalt. — Véletlen műve az egész. Egyszer a községben' valamilyen ünnepség voit. Ott sürgölődtem, mint rendező, 'meg amolyan mindenes. Nyéki Józsi bácsi is ott volt. a megyei titkárral',‘ Csaj-bók Kálmánnal. Beszélgettünk erről, arról, egyszer azt kérdi tőlem Kálmán bácsi, mit szólnék ha.„ Én persze szólni - sem tudtam. Ók tudták mit akarnak. én nem. Aztán gondolj kodtam. Ha ők úgy látják:.. meg kell próbálni, .Találkoztam rá egy hónapra a titkár elvtárssal-, . mondtam :. . lehet róla szó. Mi a teendőm? ,,Nem tudom. Amit az élet hoz” -— válaszolta Csajbók Kálmán. Ekkor már tudtam, hogy. a ipunkakönyvemet idő, a nép.fronthoz adom,. — Ekkor már tanulmányi felügyelő volt .a járási hivatalnál. — Igen, De úgy gondolkodtunk a feleségemmel, . hogy. végeredményben itt is örökké ejnberekkel kell foglalkozni. Szépyhivatás. A köz , érdekében mindig szerettem munkálkodni. Még nem ,is. voltam titkár, már annyit terveztünk, képzelődtünk, hogy így lesz, meg úgy lesz... — És másfél év után, ho- gvan „értékeli” saját munkáját, a járásban végzett népfrontmunkát. — Sok embert megismertem. A községi népfrontvezetőkkel jó elvtársi, baráti viszonyban vagyok. A munka- kapcsolat olyan, amilvent szerettem volna, s amilyennek talán ' mindén munkahelyen lennie kellene. Nem túlzók. Dunaföldváron, Sárszentlőrin- een, Madocsán, Dunakömlő- dön és mindenütt a járásban, a népfront mindenütt ott van. Nem fontcskodón, h'ánem munkavégzőn, aktívan, úgy ahogy a községi politika megkívánja. Nem -csinálunk országra szóló dolgokat. A mi kis községi politikánkat valósítjuk meg. az országosnak egy kis szilánkjaként, az emberek szája íze .szerint. Szóval az a cél, hogy az emberek jól érezzék magukat ott, ahol laknak, ahol dolgoznak. A községi tanácsok, a községi pártszervezetek ezen munkálkodnak. Mi úgyszintén, a mi módszereinkkel. Az emberek mozgósításával és felkeltjük bennük az érdeklődést a politika iránt. A politika részeseivé akarjuk tenni őket. Van akit úgy, hogy elhívjuk a falugyűlésre. Csák, legyen ott. Először ez a, cél. Más embernél pedig, hogy már véle- ihényt. mondjon, a harmadiknál pedig, hogy tegyen is valami t... — Ha ez a föladat, akkor nagyon sokat kell még tennünk. hogy a végrehajtás egyértelműen pozitív legven. Tudok olyan falugyűlésekről, ahol nyolcan-tízen voltak. — Én is tudok ilyen falugyűlésekről. De az okot is vizsgáltam. Volt nálunk, ami járásunkban olyan eset. hogy a községi népfrontbizottság tagja csak akkor tudta meg, hogy választott tisztségviselő, amikor meghívót kapott. Az ilyen ember riém lesz aktív. De ha ugyanezt az embert a választáskor valaki felkeresi és felkéri a munkára! Akkor más a helyzet. Akkor a megtiszteltetést megtiszteltetésnek veszi, a tevékenységet a köz szolgálatának fogja föl, amint az valójában. áldoznának ennyi pénzt egy- egy ruhadarabra, egészen biztos, hogy hetekre sem hagynák ott. A Széchenyi utcai méretes részlegnél Varga Józsefné részleg vezc. övei minden darabot végignézünk. Télikabáttól, ter- liszterruhákon, estélyi ruhákon keresztül, forrónadrágos, tuni- kds együttesig van itt minden. Ezer-kétezer forint értékű ruhaneműk, esi vkeblúzok, kosztümök, overálok, nyári ruhák. Kitellne belőlük egy elegánsan öltözködő nő egész gardróbja. Van olyan „kedves megrendelő”, aki két cifra kisestélyit is a ktsz-nél tárol. Csak a kész ruhák értéke nyolcc~cr forint körül mozog. S számi a- lan anyag, próbára kész ruha — vagyon soknak 1268!- óta . a tájékára sem néztek. Némelyik időközben divatjamúlt lett. Feledékeny: lg? Hanyag:'n? Vajon kik lehelnek azok, akik könnyűszerrel kidobnak ezreseket az ablakon? Van köztük olyan megrendelő, aki időközben elköltözött, sőt börtönben ül, s olyan is, aki azóta számtalan ruhát csináltatott ugyanitt. Divatosabbat, szebbet, még drágábbat. A Rákóczi úti női méretes részlegnél hat szövetruha, egy kosztüm és egy nadrág. varja évek óta, hogy clvigyél:. A férfi méretes részlegnél 1266 óta őrizgetnek, — s évente leltároznak egy önkéntes tűzoltó vállövöt, kát pantallót, l mom öltönyt és egy bőrkabátot. Végignézve a felelőtlen rongyrázásnak ezeket a csalhatatlan bizonyítékait azt gondolom; hát csak hadd költekezzenek, akik ezt meglehetik. Igaz, hogy rengeteg bosszúságot, fölösleges munkát adnak a ktsz-nek. De egy-egy selejtezés után legalább azok is hozzájuthatnak a drága ruhákhoz, olcsón, akik azokat másként megvásárolni nemigen tudnák. V. M. — Óhatatlanul meg kell köszönni ezek szerint néhány ember eddig végzett munkáját. — Igen. — És a család, a kislánya, a felesége? Mit szólnak, amikor apu késő estig valahol a járásban .gyűlésen van, itthon meg elhűl a vacsora.. — Néha kérdi a feleségem, nem lesz ez sok? Aztán elkezdem mesélni, hogy aznap mit végeztem, másnap mi lesz a munka... és másnap talán fél délután haza tudok menni... ■— Beszélgetésünk elején azt mondotta, hogy sok embert megismert, sok olyan új aktivista van a paksi járásban, akik szívvel-lélekkel csinálják dolgukat. Felsorolhatnánk néhányat közülük? — Ne. Ne említsünk neveket. Valakit talán kifelejtek. Inkább azt mondom, hogy a községek aktivistái nélkül semmire sem tudnék menni. — És hogyan összegezzük e beszélgetést? — Attól tartok naeykénű- ségnek tűnik amit mondok, de vallom, hogy így van. S akik a népfront ügyében, hazánk felvirágzásának ügyében munkálkodnak szintén vallják, hogy az emberekkel együtt lehet megvalósítani a párt. a kormány céljait. A saját munkámmal elfogult vagyok. Innen lehet az ország dolgaiból a legtöbbet meglátni. Azt is, mit csináltunk jól, meg rosszul. Celldömölk, Kaposvár. Du- nakömlőd és végül Paks. Süt Miklós huszonöt éves tanító, másfél éves népfronttitkár huszonöt évének állomásai. PALKOVÂCS JENŐ
