Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-23 / 19. szám
w I ! \ T A szlovák képzőművészet tizenkét százada Jól halad a földtörvény végrehajtása Beszélgetés a MÉM földhassn álati főosztályvezetőjével A közép-szlovákiai Zvolensz- ki gótikus és reneszánsz stílusú várban megrendezték „A szlovák képzőművészet 12 százada’’ című kiállítást, amely most először mutatta be a Szlovák Nemzeti Galériában folyó sokéves tudományos kutatómunka és gyűjtés eredményeit. A kiállított tárgyak között sok olyan középkori alkotás másolata is megtalálható, melyek mindmáig használatosak Szlo. vákiában a templomi szertartásoknál. A kiállítást ft nagy morva fejedelemség korából (8. század vége, 9. század eleje) és az avar-szláv időkből (9—10. század) származó néhány iparművészeti tárgy nyitja meg. A ro. mán kort a múzeumokban lévő műtárgyak foto-reproduk- ciói képviselik: a legtöbb kiállítási tárgy a gótikus művészet termékeit vonultatja fel — köztük eredeti 14. századi szobrokat, késő-gótikus nagy oltárképeket, falfestményeket. A kiállítás következő része a késő-gótika festészetével és szobrászatéval ismerteti meg a látogatókat. Igen értékesek a Levocsj Pál mester szobrairól készült másolatok, A támadással fenyegető törökök, a protestantizmus megjelenése, az uralkodó dinasztiák között dúló viszálykodások és a Habsburg-ellenes felkelések viharos időszakában, a reneszánsz idején viszonylag kevés képzőművészeti alkotás született Szlovákiában, Az „üres századok” után az új festészeti kor köszöntött be: a 19. század művészetének impozáns bemutatója — K. Marko, J. Rom- bauer, I. Ständer, D. Szkutecki alkotásainak sora — megismertet a korai szlovák realista pikturával. A 20. századi festészetet, szobrászatot és grafikát bemutató részben az Ondreicska— Gverk—Weiner—Kral expresz- szionista csoport, a „Generáció —1909” csoport, valamint a kortárs művészek munkái láthatók. Ha nem is olyan súlyos konf_ liktusok eredője, mint hajdanában, azért a föld, a mezőgazdaságnak ez a — mint mondani szokás — legfőbb termelő- eszköze, ma is fontos témája a legkülönfélébb intézkedéseknek, jogszabályoknak. így az utóbbi években kétségkívül a legnagyobb figyelem előzte meg, s kíséri azóta is az 1967. évi IV. számú törvényt, az 1968. januárjában életbe lépett földtörvényt 1972-vel az ötödik esztendőt kezdtük meg a törvény életbe lépése óta, vajon miként érvényesül, egyáltalán: hol tartunk végrehajtásában? Szabó Lajos, hoz, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium föld- használati főosztályának vezetőjéhez fordultunk ezzel a kérdéssel. — Olyan folyamatról van szó, amelyre csak részben szabtak meg határidőt — mondja a főosztályvezető. — Ami például a kívülállók földjének megváltását illeti, 1969. január 1-től öt esztendő alatt kell a pénzt számukra kifizetni. Ami az összeget illeti: magánosoknak 80, az államnak 10 forint RChandler novellájából rajzolta Schubert Péter jár aranykoronánként A termelőszövetkezetek mintegy 45 százaléka nem kérte még a használatukban lévő állami földek megváltását, amire nincs is határidő. Nyilvánvalóan nem akarnak, vagy egyelőre még nem tudnak költeni erre a célra. — Mennyiben érdeke a termelőszövetkezetnek, hogy meg. váltással tulajdonosává váljék a földnek? — Csakis ily módon rendelkezhet vele. A tulajdonosi jogosítvány kettős probléma. Korábban a kívülállók földkiadási követelése zavarólag hatott a termelőszövetkezet gazdálkodására, s az sem volt megnyugtató, hogy adandó alkalommal az állam ingyenesen vehette el a tsz-ek kezelésében lévő állami földet, ha valamiért szüksége volt rá. A tsz tervszerű gazdálkodását tehát mások akarata befolyásolta. Előfordult, hogy elvették a szövetkezet minden legelőjét, az állattenyésztés alól kivonták a takarmánytermő területeket A jövőben, pontosabban, ha már tulajdonossá vált a szövetkezet, hasonló alkalommal kártalanítást kap, amit a megszűnt termelőkapacitás pótlására használ feL A földtörvény fontos fejezete a zártkertek rendezése. Mi a zártkert? Olyan terület, amely a terep adottsága, elaprózottsága, változatos művelése alapján a földrendezések során ezen a néven, jogszabály szerint kijelöltetett. Akad e földek között olyan is, amely alkalmas lett volna üzemi gazdálkodásra, ám akkor, ha kiirtják rajta a szőlőt, a gyümölcsöst. Mindent összevetve, az országban 320 ezer hold zártkert van, ami ugyan nem sok, de kétezer községet érint. Átlagosan egy-egy tulajdonos birtokában 5—800 négyszögöl zártkert található. — A földrendezéskor kialakított zártkertek felülvizsgálatát 1972 végéig kell végrehajtani, kivéve azt a hat megyét, ahol sok az ilyen földterület. Ezekben 1973 vége a ,határidő. Eddig a területnek hozzávetőleg valamivel több mint a felén fejeződött ■ be a munka. Föld, földtulajdon — e fogalmak elvezetnek az öröklés témaköréhez is, így például megkérdem a főosztályvezetőt: ha kívülálló örökli a termelőszövetkezeti tag földtulajdonát, azt is megválthatja a tsz? — Nem mezőgazdasági foglalkozású örökös esetében az öröklési illeték megduplázódik* de a földet még így sem kapja meg. Tehát nemcsak, hogy megválthatja a tsz, hanem ez az ésszerű. A nagyüzemi gazdálkodásban lévő föld védelmét szolgálja az intézkedés. Az ország élelmicikkekkel való ellátása, a gépesítés, az anyagi eszközök, a termelés indokolja egyszersmind a szigort. — S ha tsz-tag az örökös? — Akkor az illető megkapja a föld járadékot. — Korábban sok vitáról hallottam: a tsz nem, vagy nem akarta kifizetni ezt az összeget... — Tudomásom szerint kevés az a szövetkezet, ahol nem fizetnek földjáradékot. Egyébként a járadék összegéről a közgyűlés dönt, s öt-tíz kiló búza aranykoronánként ez az összeg. Legfeljebb 25 holdig lehet figyelembe venni, 25 hold a megváltási ár legfelső határa is. Riportutak alkalmával sokfelé jártam az utóbbi hónapokban, ahol azt tapasztaltam: idősebb szakszövetkezeti tagok szívesen szabadulnának földjüktől, szőlejüktől. Csakhogy ez a kisüzemi művelésű szőlő nem keli a szövetkezetnek, sőt nem kell senkinek. Mi az útja- módja napjainkban a földfelajánlásnak? — Aranykoronánként 80 forintot kap az illető, ha a szövetkezet átveszi. De való igaz* ezekkel a viszonylag kis területekkel csak gondja van a szövetkezetnek, márpedig a felajánlás feltétele, hogy az átvétel megtörténjék. Mindenesetre elgondolkoztató e körforgás abban az értelemben is, hogy amíg a tulajdonosnak haszna van belőle, addig minden rendjén való; mihelyt nincs, vállalja más? Ha a gyerekek —• miként ezt tapasztaljuk — messzire, városra távoztak, úgy az állam vegye magára a föld megművelésének gondját? Mindenesetre, ha állami tulajdonba veszik a földet, akkor a tanácsnak kell gondoskodnia róla. De ha a tanács nem talál bérlőt rá, úgy parlagon marad. — Miként ítélhető meg: jól halad a törvény végrehajtása? — Igen. Az igazgatási apparátus az állampolgárok segítségével a tervezettnek megfelelő ütemben dolgozik. A zárt- kert-rendezési határozatok ellen például csak minimális a fellebbezések száma. KERESZTÉNYI NÁNDOR 1973-as Kopernikusz-ünnepségek Párizsban és Torunban Az UNESCO Párizsban székelő végrehajtó tanácsa a szovjet Tyihvinszkij profesz- szor, a tanács tagjának javaslatára határozatot hozott, melynek értelmében az UNESCO 1973-74-es programjában szerepelni fog Mikolaj Kopernikusz, a zseniális lengyel csillagász születésének 500. évfordulója. A határozat többek között hangsúlyozza „a kopernikuszi felfedezések kivételes jelentőségét az egzakt tudományok és az emberi gondolkodás fejlődésének szempontjából", s felhívja az UNESCO-tagországok, valamint a nemzetközi szerve, zetek és kormányokon kívül álló intézmények, minden csillagászati kutatással foglalkozó létesítmény figyelmét arra, hogy „a Kopernikusz nagy érdemeiről történő megemlékezésnek nagy jelentősége lesz az emberiség jövendő békés fejlődése és haladása számára.” A végrehajtó tanács javaslattal fordult az UNESCO főigazgatójához, hogy 1973. februárjában, az UNESCO párizsi székházában rendezzenek ünnepi Kopemikusz-megemlé- kezéseket, Lengyelországban pedig, Kopernikusz hazájában, pontosabban szülővárosában, Torunban tartsanak nemzetközi kollokviumot „Az ember és a világegyetem’’ címmel. A tanács javasolta, hogy az UNESCO időszaki folyóiratai közöljenek cikkeket Kopernikusz felfedezéseiről és jelentőségükről a világűrkutatás jelenlegi fejlődése szempontjából. Lengyelország jelenleg nem tagja az UNESCO 34 főből álló végrehajtó tanácsának, amelyben a szocialista országok közül képviselve van a Szovjetunió, Csehszlovákia és Magyarország.