Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-23 / 19. szám

w I ! \ T A szlovák képzőművészet tizenkét százada Jól halad a földtörvény végrehajtása Beszélgetés a MÉM földhassn álati főosztályvezetőjével A közép-szlovákiai Zvolensz- ki gótikus és reneszánsz stílusú várban megrendezték „A szlo­vák képzőművészet 12 száza­da’’ című kiállítást, amely most először mutatta be a Szlovák Nemzeti Galériában folyó sok­éves tudományos kutatómunka és gyűjtés eredményeit. A ki­állított tárgyak között sok olyan középkori alkotás máso­lata is megtalálható, melyek mindmáig használatosak Szlo. vákiában a templomi szertar­tásoknál. A kiállítást ft nagy morva fejedelemség korából (8. század vége, 9. század eleje) és az avar-szláv időkből (9—10. szá­zad) származó néhány iparmű­vészeti tárgy nyitja meg. A ro. mán kort a múzeumokban lé­vő műtárgyak foto-reproduk- ciói képviselik: a legtöbb kiál­lítási tárgy a gótikus művé­szet termékeit vonultatja fel — köztük eredeti 14. századi szobrokat, késő-gótikus nagy oltárképeket, falfestményeket. A kiállítás következő része a késő-gótika festészetével és szobrászatéval ismerteti meg a látogatókat. Igen értékesek a Levocsj Pál mester szobrairól készült másolatok, A támadással fenyegető törö­kök, a protestantizmus megje­lenése, az uralkodó dinasztiák között dúló viszálykodások és a Habsburg-ellenes felkelések viharos időszakában, a rene­szánsz idején viszonylag kevés képzőművészeti alkotás szüle­tett Szlovákiában, Az „üres századok” után az új festészeti kor köszöntött be: a 19. század művészetének impozáns bemu­tatója — K. Marko, J. Rom- bauer, I. Ständer, D. Szkutecki alkotásainak sora — megis­mertet a korai szlovák realis­ta pikturával. A 20. századi festészetet, szobrászatot és grafikát bemu­tató részben az Ondreicska— Gverk—Weiner—Kral expresz- szionista csoport, a „Generáció —1909” csoport, valamint a kortárs művészek munkái lát­hatók. Ha nem is olyan súlyos konf_ liktusok eredője, mint hajdaná­ban, azért a föld, a mezőgaz­daságnak ez a — mint monda­ni szokás — legfőbb termelő- eszköze, ma is fontos témája a legkülönfélébb intézkedések­nek, jogszabályoknak. így az utóbbi években kétségkívül a legnagyobb figyelem előzte meg, s kíséri azóta is az 1967. évi IV. számú törvényt, az 1968. januárjában életbe lépett földtörvényt 1972-vel az ötödik esztendőt kezdtük meg a törvény életbe lépése óta, vajon miként érvé­nyesül, egyáltalán: hol tartunk végrehajtásában? Szabó Lajos, hoz, a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium föld- használati főosztályának veze­tőjéhez fordultunk ezzel a kér­déssel. — Olyan folyamatról van szó, amelyre csak részben szab­tak meg határidőt — mondja a főosztályvezető. — Ami pél­dául a kívülállók földjének megváltását illeti, 1969. január 1-től öt esztendő alatt kell a pénzt számukra kifizetni. Ami az összeget illeti: magánosok­nak 80, az államnak 10 forint RChandler novellájából rajzolta Schubert Péter jár aranykoronánként A ter­melőszövetkezetek mintegy 45 százaléka nem kérte még a használatukban lévő állami földek megváltását, amire nincs is határidő. Nyilvánvaló­an nem akarnak, vagy egyelő­re még nem tudnak költeni er­re a célra. — Mennyiben érdeke a ter­melőszövetkezetnek, hogy meg. váltással tulajdonosává váljék a földnek? — Csakis ily módon rendel­kezhet vele. A tulajdonosi jo­gosítvány kettős probléma. Ko­rábban a kívülállók földkiadá­si követelése zavarólag hatott a termelőszövetkezet gazdálko­dására, s az sem volt meg­nyugtató, hogy adandó alka­lommal az állam ingyenesen vehette el a tsz-ek kezelésében lévő állami földet, ha vala­miért szüksége volt rá. A tsz tervszerű gazdálkodását tehát mások akarata befolyásolta. Előfordult, hogy elvették a szö­vetkezet minden legelőjét, az állattenyésztés alól kivonták a takarmánytermő területeket A jövőben, pontosabban, ha már tulajdonossá vált a szövetke­zet, hasonló alkalommal kárta­lanítást kap, amit a megszűnt termelőkapacitás pótlására használ feL A földtörvény fontos fejeze­te a zártkertek rendezése. Mi a zártkert? Olyan terület, amely a terep adottsága, el­aprózottsága, változatos műve­lése alapján a földrendezések során ezen a néven, jogszabály szerint kijelöltetett. Akad e földek között olyan is, amely alkalmas lett volna üzemi gaz­dálkodásra, ám akkor, ha ki­irtják rajta a szőlőt, a gyü­mölcsöst. Mindent összevetve, az országban 320 ezer hold zártkert van, ami ugyan nem sok, de kétezer községet érint. Átlagosan egy-egy tulajdonos birtokában 5—800 négyszögöl zártkert található. — A földrendezéskor kiala­kított zártkertek felülvizsgála­tát 1972 végéig kell végrehaj­tani, kivéve azt a hat megyét, ahol sok az ilyen földterület. Ezekben 1973 vége a ,határidő. Eddig a területnek hozzávető­leg valamivel több mint a fe­lén fejeződött ■ be a munka. Föld, földtulajdon — e fo­galmak elvezetnek az öröklés témaköréhez is, így például megkérdem a főosztályvezetőt: ha kívülálló örökli a termelő­szövetkezeti tag földtulajdonát, azt is megválthatja a tsz? — Nem mezőgazdasági fog­lalkozású örökös esetében az öröklési illeték megduplázódik* de a földet még így sem kapja meg. Tehát nemcsak, hogy megválthatja a tsz, hanem ez az ésszerű. A nagyüzemi gaz­dálkodásban lévő föld védel­mét szolgálja az intézkedés. Az ország élelmicikkekkel való el­látása, a gépesítés, az anyagi eszközök, a termelés indokolja egyszersmind a szigort. — S ha tsz-tag az örökös? — Akkor az illető megkapja a föld járadékot. — Korábban sok vitáról hal­lottam: a tsz nem, vagy nem akarta kifizetni ezt az össze­get... — Tudomásom szerint kevés az a szövetkezet, ahol nem fi­zetnek földjáradékot. Egyéb­ként a járadék összegéről a közgyűlés dönt, s öt-tíz kiló búza aranykoronánként ez az összeg. Legfeljebb 25 holdig lehet figyelembe venni, 25 hold a megváltási ár legfelső hatá­ra is. Riportutak alkalmával sok­felé jártam az utóbbi hóna­pokban, ahol azt tapasztaltam: idősebb szakszövetkezeti tagok szívesen szabadulnának föld­jüktől, szőlejüktől. Csakhogy ez a kisüzemi művelésű szőlő nem keli a szövetkezetnek, sőt nem kell senkinek. Mi az útja- módja napjainkban a földfel­ajánlásnak? — Aranykoronánként 80 fo­rintot kap az illető, ha a szö­vetkezet átveszi. De való igaz* ezekkel a viszonylag kis terü­letekkel csak gondja van a szövetkezetnek, márpedig a fel­ajánlás feltétele, hogy az átvé­tel megtörténjék. Mindeneset­re elgondolkoztató e körforgás abban az értelemben is, hogy amíg a tulajdonosnak haszna van belőle, addig minden rend­jén való; mihelyt nincs, vállal­ja más? Ha a gyerekek —• miként ezt tapasztaljuk — messzire, városra távoztak, úgy az állam vegye magára a föld megművelésének gondját? Min­denesetre, ha állami tulajdon­ba veszik a földet, akkor a ta­nácsnak kell gondoskodnia ró­la. De ha a tanács nem talál bérlőt rá, úgy parlagon marad. — Miként ítélhető meg: jól halad a törvény végrehajtása? — Igen. Az igazgatási appa­rátus az állampolgárok segít­ségével a tervezettnek megfele­lő ütemben dolgozik. A zárt- kert-rendezési határozatok el­len például csak minimális a fellebbezések száma. KERESZTÉNYI NÁNDOR 1973-as Kopernikusz-ünnepségek Párizsban és Torunban Az UNESCO Párizsban szé­kelő végrehajtó tanácsa a szovjet Tyihvinszkij profesz- szor, a tanács tagjának javas­latára határozatot hozott, melynek értelmében az UNESCO 1973-74-es program­jában szerepelni fog Mikolaj Kopernikusz, a zseniális len­gyel csillagász születésének 500. évfordulója. A határozat többek között hangsúlyozza „a kopernikuszi felfedezések kivételes jelentő­ségét az egzakt tudományok és az emberi gondolkodás fejlő­désének szempontjából", s fel­hívja az UNESCO-tagországok, valamint a nemzetközi szerve, zetek és kormányokon kívül álló intézmények, minden csil­lagászati kutatással foglalkozó létesítmény figyelmét arra, hogy „a Kopernikusz nagy ér­demeiről történő megemléke­zésnek nagy jelentősége lesz az emberiség jövendő békés fej­lődése és haladása számára.” A végrehajtó tanács javas­lattal fordult az UNESCO fő­igazgatójához, hogy 1973. feb­ruárjában, az UNESCO pári­zsi székházában rendezzenek ünnepi Kopemikusz-megemlé- kezéseket, Lengyelországban pedig, Kopernikusz hazájában, pontosabban szülővárosában, Torunban tartsanak nemzetkö­zi kollokviumot „Az ember és a világegyetem’’ címmel. A tanács javasolta, hogy az UNESCO időszaki folyóiratai közöljenek cikkeket Koperni­kusz felfedezéseiről és jelentő­ségükről a világűrkutatás je­lenlegi fejlődése szempontjá­ból. Lengyelország jelenleg nem tagja az UNESCO 34 főből álló végrehajtó tanácsának, amelyben a szocialista orszá­gok közül képviselve van a Szovjetunió, Csehszlovákia és Magyarország.

Next

/
Oldalképek
Tartalom