Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-16 / 13. szám
? J » / Sikeres gazdasági év volt 1971 Aktívaéríekezlet a Bőrdíszműben Tegnap délelőtt gazdasági áktívaértekezletet tartott a Rákospalotai Bőr- és Műanyag-feldolgozó Vállalat szekszárdi gyáregysége. Az értekezleten részt vett Nagy János. a nagyvállalat igazgatója, Szőke István, a pártvezetőség csú esti fkára és Szög Sándor, a nagyvállalati szakszervezeti tanács képviseletében. A megyéi pártbizottság részéről megjelent Deli Sándor, a gazdaság- politikai osztály munkatársa, a Szakszervezetek Megyei Tanácsát Pintár Antal képviselte. A gyáregység aktívaértekezletét Budapesten nagyvállalati tanácskozás előzte meg. A szekszárdi tanácskozást Szalai Endrémé, a gyárrészleg szak- szervezeti bizottságának titkára nyitotta meg, köszöntve a megjelenteket Ezt követően Göttlinger József igazgató emelkedett szólásra. — Egy nagyon mozgalmas, gondokkal terhes, de sikeresen zárt esztendő után a mai értekezlet hivatott arra, hogy szá. mot adjon az elmúlt év gondjairól, eredményeiről és ismertessük az előttünk álló feladatokat — kezdte beszámolóját Néhány beszédes számot érdemes idézni mert ezek megmutatják milyen hatalmas munkát végzett az elmúlt évben a gyár kollektívája. Az előző évhez viszonyítva 28,2 millió forinttal kellett emelni a termelési értéket. A termelékenység növekedésére 21,8 0 o-os , volt az előirányzat. A terveket a gyáregység túlteljesítette. 37 millióval emelte, a termelési, értéket, A számok ismertetése után a vállalat ' igazgatója részletesen elemezte az egyes részlegek munkáját. Az anyaggazdálkodást objektív körülmények nehezítették, mint például a rendszertelen készáru- elszállítás. és különösen a második félévben sok gondot okozó anyaghiány. A munkaügy; munka is jónak értékelhető, mert minden körülmények között biztosítani kívánták azt a létszám- igényt. ami az éves feladatokhoz nélkülözhetetlen volt. Sok feladat vár még idén a munkaügyre, a fluktáció. csökkentésében. Az elmúlt évben a vállalatihoz 228-an léptek be, 226 fő pedig más. munkahelyre távozott, A kádermunka egyre javul. Sikerül beindítani, az üzemen belül a szakközépiskolát és elindítani a szakmásítót. Jó utakon halad a szakmunkástanuló* képzés ás. A gyáregység igazgatója ezt követően ismertette az ez évi tervszámúkat, majd hozzászólások következtek. A hozzászólások alapján el lehet mondani, hogy az aktívaértekezlet valóban megfelelt nevének, a részt vevő üzem-, csoport- és brigádyezetők valóban aktívan vettek részt a tanácskozáson. Minden üzemrész vezetője elmondta, nagyon tárgyilaígosan és őszintén, hogy az ő munkaterületén mik a hiányosságok. A legtöbb szó a dolgozók részéről is az anyag- és alkatrészhiányról esett. Az időnkénti kényszerszabadságolások rontják az üzem dolgozóinak munkahelyi közérzetét. A fluktuáció csökkentésének egyik legfontosabb eszköze lenne az anyagellátás megjavítása. Szó esett arról is, hogy a munkaerőhiány még mindig nem teszi lehetővé, hogy a személyzeti osztályon jobban megfontolhassák, kit vesznek föl, bár már eddig is gyakorlat volt, hogy vándormadarakat nem fogadnak be. A. hozzászólásokból kiderült, hogy az üzpm dolgozói ismerik, szeretik munkahelyüket és felelősséggel mernek és tudnak hozzászólni nemcsak közvetlen munkaterületük, de az egész szekszárdi gyáregység munkájánoz. A tanácskozás végén a gyáregység és a nagyvállalat vezetői válaszoltak a feltett kérdésekre. Történetek egy emberről Kezdjük a forinttal. Bólint. — Jó. Amivel akarja. — Mennyi pénz van most magánál? — kérdezem. — Tíz valahány forint. Cigarettára, esetleg sörre. Munkás a cigarettám, kedvelem, mert erős. A vejem olykor megkínál Fecskével. Gyenge. — A parasztember zsebében azelőtt ritkán volt hétköznap költőpénz. — Nem is tudom, talán tíz esztendeje, hogy mindig van nálam néhány forint. Tíz forint, húsz forint... Az elnök irodájában, ahol beszélgetünk, a hőség elviselhetetlen. Kinyitom a folyosóra nyíló ajtót. „Én bírom a hideget” — mondja a szemben ülő ember, aki tèesztag a pusztahencsei közös gazdaságban. De talán jobb, ha bemutatom. — Neve? — Sáfrány János. — Hány éves? — Négyvennégy. — Nős? — 1947 óta. Van három lányom. Közülük kettő asszony. ’— Mióta téesztag? — 1955-ben kezdtem. Sáfrány János rossz alvó. Állítólag két órát alszik, többet nem. Forog az ágyban és gondolkozik. Erről-arról. Altatót nem szed, nem bírja a szíve. Gondolkodik. szárdra a kórházba. Az otthoniak vigasztalták: néhány nap és rendbe jössz szépén. A főorvos alaposan megnézte. — Maga feltűnően sápadt. Rosszul érzi magát? — kérdezte. — Fáradt vagyok doktor úr. Más bajom nincs, csak fáradt vagyok. — mondta. A főorvos a fejét csóválta: valami nincs rendbem. Megröntgenezték. „Fiacskám, egy kicsit előbb kellett, volna jönnie-’ — mondta a főorvos gondterhelten. Tudatták vele, hogy. beteg a tüdeje. — Borzasztó rossz érzés fogott el. Uffv vettem, egy-két. év és vége. Volt erre példa. Szomszédságunkban ketten haltak meg .tüdőbajbán. — mondja most Sáfrány János csendesen. 1950-ben a szekszárdi kórházban egy fiatal orvos így szólt hozká : gyógyult beteg. „Annyit tudtam csak mondani, hogy köszönöm”. HARMADIK TÖRTÉNET „Utolsó este odamentem az ágyához. Hosszan, sokáig nézett. és ahogy elköszöntem tőle: intett. 1963-ban, október 13-án temettük. Nagyon szerette a családját, öten vagyunk testvérek. Szegény apám. Részes arató és cseléd volt világéletében” — mondja Sáfrány János és elsírja magát. A hőség kibírhatatlan. Újból kinyitom az ajtót NEGYEDIK TÖRTÉNET 1954-ben a Semevál „kötelékében” dolgozik. Ott dicsérték meg életében először. Hozzá hatszáz forint jutalmat kapott. Otthon a pénzt letette az asztalra, és annyit mondott csak, hogy most mulatunk egy jó nagyot, Ezt csak mondta. Kétszáz forintnál többet soha nem mulatott el. Ez volt a legtöbb. Háfomszor-négyszer fordult elő, olyankor, ha meghívták lakodalomba. ÖTÖDIK TÖRTÉNET „Először elmentem Tengelic- re, a Petőfi Tsz-be. Érdeklődtem: biztos megélhetés a tsz? Megnyugtattak, hogy sok pénz nincs benne, de van termény és van takarmány. .Tószágtar- tás szempontjából feltétlenül megéri. Itt nálunk Sárosi Sándor vólt abbari az időben áz elnök. Megszólítottam őt is. Ha én megélek, te is megélsz,: mondta. Az elnök volt ott, aztán Horváth ‘ István brigádve- zetQ, meg Balogh Erzsébet, a kis könyvelőlány. A: közös munka kukoricatöréssel kezdődött. Szondi Ferenccel, Szendi Józseffel, Dccsi Istvánnal, Takács Fajossal. De igazságosan majd csak félév után vettek fel tagnak. Addig bedolgozónak számítottam. HATODIK TÖRTÉNET „Pécsen, Siófokon. Komlón ötvenhétben jártam először. Beálltunk a piacra, egy-egy rakomáhy dinnyével. Fogyott. Vitték. Disznósajtot ettünk, vagy valami felvágottat, és megittunk két üveg sört. Többet nem. Annyi pénzzel. Utána anyagbeszerző letten), bejártam az egész országot és meghíztam. Hatvan kilóról fölmentem nyolcvannégy kilóra. Most hetvennégy kilót nyomok. Életem leghosszabb útját 1960 nyarán tettem Fehér- gyarmatra utaztam, építkezni, az árvízkárosultaknak. Az ország határán túl még nem jártam. Tavaly beválasztottak a vezetőségbe”. Fejezzük be azzal, amivel kezdtük:, a forinttal. — Vagyoni állapota 1955- ben? — Semmilyen. Nem volt vagyoni állapotom. — 1972-ben? — Kéfszoba-konyhás kislakás, részben örökség. Két. lányt férjhez adtam. A háztartás gépesítve. Nem vagyok pénz nélkül. — Mikor költött életében legtöbbet? — A hatvanas években kétszer. Egyszer, amikor kifizettem a ház első részletét. Hur szonháromezer forintot számoltam le, egy összegben. Másodszor meg elmentünk Budapestre bevásárolni. Otthagytunk húszezer forintot. — mohája. A hőség • elviselhetetlen. ,.A mi elnökünk bírja” — mond* ja Sáfrány János és megy vissza leltározni. Különösebb szerencse nem érte soha. SZEKUL1TY PÉTER ELSŐ TÖRTÉNET Az életét tizenkét éves korában kezdte. Márciusban kivették az iskolából és beállt az urasághoz kenyérkeresőnek. Rokonai Jenő, az általános iskola igazgatója júniusban vizsgázni hívta. — Fiam, a hat osztály az hat osztály. Legalább ennyi legyen meg neked is. — mondta a derék igazgató. Sáfrány János kitűnőre vizsgázott, s másnap újból napszámba indult. Gépészkovács szeretett volna lenni, dehát belátta, hogy ebből nem lesz soha semmi. Életében egyszer ütötték meg. Hittanórán. À paptól kapta a pofont, fél arca bedagadt és futott haza. MÁSODIK TÖRTÉNET 1948-ban tüszős mandalu- gyulladással bekerült Szek’ '• v ' A január—februári pártnapők központi és megyei előadói KONYHÁD, járási pártbizottság 1972, január 17., du." 17 órakor DÉNES ANTAL, Központi Statisztikai Hivatal pártbizottságának titkára. TAMÁSI, járási pártbizottság 1972. január. 18., du. 18 órakor HORVÁTH FERENC, a KB. gazdaságpolitikai osztály munkatársa MAG YARK ESZI 1972. január 19., du. 19 órakor ÉNEKES FERENC, aZ esti egyetem ; tanszékvezető tanára SZEKSZÄRD, kórház 1972. január 21., du. 14.39 órakor DU. TOTH Bálint, megyei párt vb-tag. megyei .NEB-elnök SIMONTORNYA, bőrgyár 1972. január 24., du. 17 órakor DÉLI SÁNDOR, MB-niunkatárs PINCEHELY U>72. ,január 24., du. 18.39 órakor BENIZS SÁNDOR, KISZ MB-titkár NAGYMÄNYOK 1972,‘ január 28., du. 18 órakor PEREI DÁNIEL, MB-munkatárs ZOMBA f.972. január 28., du. 18 órakor . TÓTH. JÓZSEF, MR-osztályvezető SZEKSZÄRD. megyei tanács 1972. január 31„ du. 14.30 órakor LUKÁCS GYULA, KB-munkátárs GY'ökKöNV - ; 1972. február 3., du. 18 órakor K BALOG JÁNOS, a megyei levéltár igazé BOGYISZLÓ .......... 1 972. február 4., du. 19 órakor HORVÁTH JÓZSEF, MB-tifkár DALMAND, Állami Gazdaság . 1972. február 7., du. 16 órakor • v , ■ Dît BÁN KÁROLY, KB-alosilálwezeiő' DOMBÓVÁR, kórház C ' 1972. február 8., du. 15.30 órakor DR.. GYUGYI JÁNOS, a megyei tanács elnökhelyettese SZEKSZÄRD, Bőrdíszmű Vállalat 1972. február 9., du. 14.30 órakor KIRÁLY ERNŐ, a Szakszervezetek Megy Tanácsa vezető titkára HÖGYÉSZ 1972. február 9.. du. 14 órakor SZAKÁL LÁSZLÓ, MB-munkatárs „ öcsíny. . ; ... .* ........... 1 972, február '9„ du. 19 órakor SOMI BENJÁMIN, MB-titkár „ MÖZS 1972. febnuír 9.." thi. ÍÓ órakor ISTVÁN JÓZSEF, MB-oszi ily vezető DOMBÓVÁR. LÄ1STG gyáregység 1972. február IL, du. 14.30 órakor K. PAPP JÓZSEF. MB első titkár VÁRDOMB, termelőszövetkezet 1972, február 11.. du. 18 órakor DR. SZŰCS KÁLMÁN, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője DUNAFÖLDVÄR, művelődési ház 1972. február 11.. du. 13.30 órakor Dît. S£ALAY JÁNOS, vám- és pénzügyőri ezredes SIÓAGÁRO 1972. február 11., du. 19 órakor SZŰCS GYÖRGY, MB osztályvezető-helyettes SZAKCS ' 1972. február 14., du. 18 órakor BUCSI ELEK, MB osztályvezető DOMBÓVÁR, üniverzál Kfsz 1972. február .14., délután^ TÓTH JÓZSEF, MR-osztály vezpiő DOMBÓVÁR, .Vetőmag V. ... 1972. február 10., du. 11 órakor TOLN AI FERENC, MB-titkár Szekszérd, 1972. január 15. Napokkal ezelőtt még ibó- lyányííásról adtunk . hírt. A kellemes; januári napsütés megduzzasztptta a fák rügyeit.... Hirtelen tört ránk d hideg. Szombaton reggel SZek'szárdon mínusz tíz-ttzésnöt. fok 'közötti hideget mértek, Somorjai Sándortól, a megyei tanács mező- gazdasági és ,. élelmezésügyi osztályvezetőjétől ezzel kapcsolatban, megkérdeztük, hogy milyen kihatással jár a mező- gazdaságra a\ minden átmenet nélkül beálló hideg. — A mostani hőmérséklet még ném ' okoz károkat. .Igaz ugyan, hogy a szokatlan januári'időj&ráé megtévesztette a fákat, de ezeknek'még ez . a hideg nem árt. . Hátránya legfeljebb az, hogy a nö-jényzet. és .,különösen az. őszi 'retéúsk edzetlenül kerültek a hidegbe. A Meteorológiai Tpltzet . szerint minden reményünk megvan rá. hogy ez. a hideghullám rövidesen alábbhagy, így komolydbb károktól nem kell tartani. Az olaj vásárlása is nagymértékben növekedett az el- műit napokban. Az AFOR-tól bíztató jelentést kaptunk. Ezek szerint a lakosság ellátása a tél folyamán zavartalan lesz. Éppen most várnak egy nagy olajszállítmányt, amely vasárnap délig megérkezik Szék- szárára. KPM Közúti Igazgatósára, P.ikker István műszaki osztályvezető: — A megye területén összesen húsz motoros hóeke, négy hóptarő és a hosszabb hóesés esetére több fral:torra. szerelhető hóe’:e áll készen1.'tbcn. Reméljük, hogy a közúti forgalomban ilyen felkészülés mellett. nem lesz fennakadás. Egy mondattal a mentőkről: A kocsik fűthető!:, melegei: és az idén télen már egy terepjáró mentőautó is !: 'széniét1 -n áll, hegy a nehéz útviszonyok ellenére is a segítségre szorulókért siessen. — v —
