Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-16 / 13. szám
f « Hol állunk a világranglistán? A Föld 148 önálló állama közül hazánk területre nézve a 98., a lakosság számában a 49. helyen van. Az európai országok közül területre a 18., lakosságban a 12. a sorszáma. Termelés szempontjából vi- » szont sokkal előkelőbb a hely. zetünk. Az egy főre jutó termelés mennyiségében a kukoricatermelésben értük el a legjobb eredményt. Ebben Európában az első és világviszonylatban is a második helyen állunk. Búzából sem állunk rosszul. Európában második, világviszonylatban negyedik helyezésünkkel. Cukorból 7., illetve 18. a helyezésünk. Cementből viszont az egy főre jutó termelésben a kontinensen csak a 21. helyet tartjuk, az egész világon pedig csak a 26.-at. Villamos- energia-termelésben Etírópá- ban a 19., világviszonylatban 24. a helyünk. Egészségügyi téren — a sok panasz ellenére — nagyon is előkelő pozíciónk van. Az egy orvosra jutó lakosok száma hazánkban 453. Ennél kevesebb csak a világ három országában. A Szovjetunióban 347, Csehszlovákiában «445 és az NSZK-ban 449 lakosra jut egy orvos. Mert például Jugoszláviában 858 lakos jut egy orvosra. Spanyolországban 716, A fejlett kapitalista országok közül Hollandiában 703. Belgiumban 589, Franciaországban 640, Olaszországban 564, Svédországban 512, Japánban 691, Ausztráliában 676 és az Amerikai Egyesült Államokban is csak 493 lakosra jut egy orvos. Még megemlíthetjük, hogy a külkereskedelmi forgalom egy főre eső hányadában Európában a 17,-ek, világviszonylatban a 22.-ek vagyunk. Ez egyben azt jelenti, hogy hazánkban egy főre évi 390 dollárnyi érték jut a külkereskedelmi forgalomban, összehasonlításul megemlíthető, hogy ugyanilyen számítási kulcs szerint ez a szám Belgiumban 2009, Hollandiában 1628. Svédországban 1454, viszont Lengyelországban ssag 195, Jugoszláviában 177, Romániában 169 a Szovjetunióban pedig 91 dollár. Éz egyben azt is mutatja, mennyire ónellátó az illető ország. Magyarország nem tartozik a nyersanyagokban gazdag országok közé. Jó földrajzi helyzete és előrelátó külkereskedelmi politikája révén mégis számottevő, sok te- kintetben kiemelkedő szerepet visz a világpiac forgalmában. fiz elektronikus számítógép születése A technika története úgy tartja számon, hogy számítógépek már a középkorban működtek, legalábbis a fogaskerék feltalálása óta. Majd pedig az önműködő sakkozó gépet említik, mint a számítógép ősét. Ezek a gépek azonban legfeljebb összeadó masinák voltak, vagy — mint például az önműködő zenegépek állandó programmal működtek. Igaz, volt „memóriájuk” is, rendszerint egy fahenger, szögekkel kiverve, s ezek húrokat pengettek, vagy lengő fémnyelvet pendítettek meg, avagy sakkfigurákat mozgattak. Nem tudtak tehát „gondolkodni”, mamóriájuk merev és kiskapacitású volt; nem versenyezhettek az emberi aggyal. 18 EZER ELEKTRONCSŐ A mai elektronikus számítógép megalkotói között több magyar tudós szerepel, fizikusok és matematikusok. Ha egy olyan találmányról szólunk, amely kezdi meghatározni korunk tudómé nyosRChandler novellájából rajzolta Schubert Péter technikai fejlődését, hadd emlékezzünk meg róluk is, többek között Neumann Jánosról; Neumann a számítógépek és automaták elméleti kérdéseivel foglalkozott élete utolsó 12 évében; őt tekinthetjük a mai rendszerű elektronikus számítógépek tudományos felfedezőjének. (Joggal nevezték el róla Budapesten a Számítógéptudományi Egyesületet.) Neumann János a pennsylvaniai egyetemen (Egyesült Államok) dolgozott, itt építették meg az ENIAC elnevezésű elektronikus számítógépet a második világháború alatt. A gépet elektroncsövekkel szerelték fel. de még mindig kézi kapcsolással volt működtethető. Hatalmas alkotmánynak sikeredett több, mint 70 négvzetméter helyet foglalt el. 18 ezer elektroncsővel kapcsolt és 150 kw villamos energiát fogyasztott óránként, any- nyit. amennyivel 20 háromszobás lakást lehetne fűteni. A villamos energia az elektroncsövek izzó katódjait fűtötte — amelyeket egyszerűbben izzószálaknak nevezhetünk —, hogy azokból a szabad elektronok egyrésze eltávozzon. Az elektronok kiszabadultak, de a fűtés megmaradt. s nem 20 háromszobás lakásban, hanem a számítógépen belül, és abban a helyiségben hevítette a levegőt, ahol a gépet elhelyezték. Éppen ezért nagy gondot okozott a gép és a helyiség hűtése. ME'TRf'ZÆfS A HADSEREGTŐL Időközben, az egyetem megbízást kanott a hadseregtől olyan tanulmány elkészítésére, 1 amelY réààlëtësen1' feltár .iá az elektronikus sznmífősének alkalmazásában rejlő további lehetőségeket. A vizsgálatok eredményét' Neumann János összegezte 1947—48-ban, titkos, a hadsereg belső használatára szóló jelentésében. Az ENIAC-számítógépnél az elektroncsövek mérhetetlen nagy száma meghökkenti az embert. Tizennyolcezer rádiólámpa! Miért volt ilyen sokra szükség? Az ENIAC nagy teljesítményű számítógép volt a maga idejében, tízjegyű számokkal dolgozott és csak úgy „falta” azokat: másodpercenként ötezret adott össze, vagy 356-et szorzott meg egymással. Ehhez sok elektroncsövet és áramköri egységet kellett működtetni. Minden további feladatot újabb elektroncsövek százaival, ezreivel oldhattak csak . meg. A részeredményeket az elektroncsövek bekapcsolásával tárolták; és megint elektroncsövek léptek működésbe, amikor a gép kezelői — a számítás menete szerint — a megfelelő dugaszokat a kapcsolótáblán a helyükre illesztették. . Minden számítási funkciót elektroncsövek végeztek. A technikai nehézségek — a kézi kezelés lassúsága mellett — ebből adódtak. Meg kellett tehát oldani két feladatot: 1. a kézi kezelés gépesítését, 2. a gép energiaigényének csökkentését. Az első feladatot Neumann János azzal oldotta meg, hogy felvetette az önprogramozás gon*- dolatát. KÉT DÖNTŐ GONDOLAT Mit jelent az önprogramozás? Az önprogramozás gondolata szinte magától megfogalmazódik ha megfigyeljük, hogyan dolgozik az emberi agy. így született Neumann korszakalkotó gondolata is: az ember ne csak külső információkat, adatokat közöljön a géppel, hanem azokat az előre látható összefüggéseket is, amelyek a feladat megoldásához szükségesek, és amelyeket tapasztalatból tud! Ezeket is lehet „kódolni” — számsorokká alakítani — és a célnak megfelelően betáplálni a gép „fejébe”: az ember fejében sem csak a most érkezett, új információk vannak, hanem régiek is, amelyeket tapasztalatokká szűrt le. és amelyeket az emlékezetében raktároz el. Az ember tapasztalatból tudja, mit kell tennie bizonyos körülmények között, bizonyos feladatok előtt, stb.; azt is tudja, milyen további kérdéseket kell tisztáznia, hogy ítéleteket alkosson. Nos, a számítógép-fejlesztésnek újabb lépcsőfoka az volt. hogy emlékezőegységet szerkesztettek. Annak az embernek a „tapasztalatát”, aki korábban a gépet kezelte, most betáplálták' a számítógépbe, amelv így önmagát kezelte, önmagát programozta. Neumann János második gondolata az volt. hogV csökkentsék az elektroncsövek számát és a gép energiafogyasztását, az elektronikus számítógép egyes szerkezeti részegységeinek szakosításá- vaL, Azt javasolta, hogy válasszák külön a számoló- és a vezérlőrészeket, és a géphez olyan emlékezőegységeket csa- tolianak, amelyek nem feltétlenül elektroncsövekből, hanem más, kisebb helyet elfoglaló és kevesebb energiát fogyasztó elemekből épülnek fel. (A gép számítóegvséeének . egyébként olyan pillanatme- mófiákra is szüksége van, amelyek a számítás lépéseihez szolgáltatnak addig készenlétben tartott adatokat. Ezek a memóriák folvamatosnn kapják a betáplált adatokat, de aztán szakaszosan „adagolják” a számítások előrehaladásával egyidejűén.) El is készült egy ilyen típusú gép, az EDVAC. amely gyorsabb volt az ENIAC-nál, és 2000 szorzást tudott elvégezni másodpercenként. EGY KORSZAK MEGKEZDŐDÖTT Nemcsak az USA-ban, hanem például Angliában és a Szovjetunióban is készültek ekkor már elektronikus számítógépek azon az elven, amelyet fentebb ismertettünk. Néhány évvel későbben, mint az EDVAC, 1950-ben épült meg Szovjetunióban a Kijev elnevezésű gép, 1953-ban építették meg Lebegyev akadémikus irányításával a BESZM, majd Bazlevszkij mérnöki tervei alapján a Sztrela számítógépeket, az Ural gépcsaládot, továbbá a Pagoda és a Krisztáll különleges rendeltetésű gépeket alkották meg. Mindezeknek a gépeknek felépítése, áramköreinek elrendezése és működése új, nagy lehetőségeket tárt fel a gépen belül az információ feldolgozásában. A „számítógépkorszak” megkezdődött. SZLUKA EMIL Népújság 4 1972. január 16. /
