Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-15 / 12. szám

* * f McM, ÉJFÉL VOIX, MIKE VALMAT HAZAÉRT. ismerős moi mua SZÓLT RÁ vZljHWÁ% islüSil Milliókba kerülő durrogás és füst Hamburg (DaD) — Éven­ként pár óra leforgása alatt a szó szoros értelmében telje­sen megsemmisül egy egész iparág 12 hónapos termelése a Németországi Szövetségi Köz­társaságban. Ezek az órák az egész esztendő leghangosabbjai közé tartoznak — az óesztendő utolsó és az új év első órái. Évszázadok óta változatlanul fennáll a szokás, ami az el­múlt évet durrogtalással és füstfelhővel elbúcsúztatja, s az újat hatalmas lelkesedéssel és féktelen kedvvel köszönti. Rakéták repülnek szilveszter éjszakáján a magasba, a kis­gyermekek bengáliai tűzzel játszanak és kacagásuk bele­veszik a pattogó, sistergő, dur- rogó, ugrabugráló csodaszerek zajába. Másnap csak hamu és kiégett papirhüvelyek emlé­keztetnek az éjszakai színjá­tékra. Ma már kétségkívül nem a babona vezeti az embereket az év végén a pirotechnika ter­mékeinek megvásárlására. Nem a gonosz szellemeket akarják elűzni a hangos dur- rogtatásokkal, hanem sokkal inkább a színes tűzijáték pom­pájának örülnek. Statisztikai átlagban véve az NSZK min­den lakója évente egy márkát fordít ezekre a sistergő, vilá­gító szilveszteri tréfás szerek­re. Egyesek azonban sokkal mélyebben nyúlnak be pénz­tárcájukba. A művészi tűzijátékok, a görögtüzek már a középkor­ban is különös jelleget köl­csönöztek a nagy ünnepségek­nek. Ezek voltak tulajdonkép­pen a korunk hivatalos esemé­nyeinek alkalmából megrende­zett nagyszabású tűzijátékok előfutárjai. A pirotechnikai termékek felhasználását, azon­ban manapság szigorú törvé­nyi előírások korlátozzák. Csak aránylag veszélytelen durrogókat és művészi kivite­lezésű rakétákat lehet eladni, kizá.rólag felnőtteknek és az NSZK-ban ezt is csak kará­csony után. Az illető üzemek tehát az egész éven át egyetlen hét forgalmára dolgoznak. A kínálat legnagyobb része a hazai üzemekből származik. Az utóbbi években azonban ugrásszerűen megnövekedett a kelet-ázsiai konkurrencia ará­nya. A külföldi versenytárs a főleg kézműves munkán ala­puló honi ipart racionalizá­lásra kényszeríti. PETER KIRCHHOFF Svédország, Finnország, Csehszlovákia, Svájc és Ju­goszlávia bárjainak és éjsza­kai szórakozóhelyeinek ven­dégei minden alkalommal lel­kesen 'tapsoltak, amikor befe­jezte produkcióját a Trió Rik- ker. Januárban a Gemenc Szálló bárjában lépnek fel, februárban már Tokió szóra­koztató helyein öregbítik a magyar artisták hírnevét. A siker Szekszárdon sem maradt el. Mintha a világ legegysze­rűbb dolgát művelnék, olyan könnyedén, mosolyogva végzik produkciójukat. A néző szinte úgy érzi, mintha a trükk iga­zán semmiség volna. Az artis­tanőt legtöbben a gumihoz ha­sonlítják, a két férfi szinte úgy forgatja, hajlítja, mintha való­ban gumiból lenne. — Több mint 15 év gyakor­lata már adott akkora rutint, hogy mosolyogva mutassuk he a legnehezebb produkciókat is — mondja műsor után Rikker Ferenc, a trió névadó vezetője. — Hogyan kezdődött pálya­futásuk? — Amatőr tornászok voltunk mindketten a feleségemmel. Egy tornateremben találkoz­RChandler novellájából rajzolta Schubert Péter YBARRA HADMAGR, A \ /J-IAUEFLIÁÁ\ „ HAVERJA) M&U WC MEGORR/OL- FEAJÈMEK.. j (43 7ËHAT M/HúEM ORE. AZ- ESTI Újság hozza a sz/oR/r A SZAJÄRA ÖŰRELJEKf. tunk először. 1961-ben országos akrobatikus bajnokságot nyer­tem, egy évvel később pedig az első „Ki mit tud” győztesei let­tünk. Artistavizsgát tettünk, majd első „profi” szereplé­sünkre a Vidám Cirkuszban került sor. 1963-ban a Cirkusz Vállalat vett státuszba és 3 évig mindketten egy lovasmu­tatványban szerepeltünk. Ek­kor következett pályafutásunk egyik legfontosabb szakasza: önállóak lettünk. — Milyen mutatványokkal kezdték az önállóságot? — Rajongtam a gumiasz­talért, előadtunk egy talajak- robatiká-számot és duett volt a harmadik szám. 20 hónapig szerepeltünk svéd, finn. és ju­goszláv közönség előtt. — Mikor alakult meg a trió? — 1970. januárjában talál­koztunk mostani társunkkal Bodnár Jánossal, ő azelőtt egy ugrócsoporttal a Szovjetunió­ban turnézott. Április 1-én már Csehszlovákiában szerepel­tünk, onnan Jugoszláviába és Svájcba vezetett utunk. — Hogyan áll össze a mű­sor? — Én tervezem a koreográ­fiát. mindig a lehetőségeknek megfelelően állítjuk össze a trükköket. Szekszárdi műso­runk 70 százaléka megegyezik azzal, amit a jövő hónapban adunk elő távol-keleti túrá­kon. Csak a magas számoki hiányoznak. Sajnáljuk, hogy alacsonyra tervezték a bár mennyezetét, különben Szek- szárdon is be tudtuk volna mutatni a 4 méteres szaltókat. — Milyen városokban fog­nak fellépni? — Február 14-én, éppen 27. születésnapomon Tokióban lé­pünk fel először — mondja Bodná^ János. — Két hónapig maradunk Japánban, majd Singapore és Bangkok követ- ; kezik. Isztambul, vagy Tehe­rán lesz ütung1 befejező állo­mása. 1973-ra pedig egy pári­zsi utat tervezünk. — Kik szervezik az utakat? — Magarországon három csoport dolgozik teljesen önál­lóan, az egyik mi vagyunk. Ügynökök útján mi szervez­zük meg a turnékat, minden lebonyolítási feladat ránk há­rul. — Milyen nyelven beszél­nek? — Jancsi beszél legtöbb nyelven — számolja össze Rik- kerné. — Németül, olaszul és szerbül mind a hárman beszé­lünk, ő még jól beszél oroszul és töri a franciát, angolt. Most mind a hárman angolt tanu­lunk. — Mennyit gyakorolnak na­ponta? — Minden másnap egy óra próbánk van, ez inkább kon­díciópótlás miatt szükséges; .Ekkor szoktunk néhány új fi­gurát is betanulni, hiszen ez & -versenyképesség alapja. — Volt-e kellemetlen ese­tük? — Jugoszláviában egy dup­la szafténál 4 méter magásban voltam, és a tervezett 2 mé­ter helyett négyet repültem előre is. Férjem pontosan egy vend'ég^asztala felett kapott el, A siker persze kirobbanó volt, pedig mi nem úgy terveztük. — Mivél töltik szabad ide­jükét? — öt és fél éves kisgyere-' kém sok időt elvesz. Minden­hova magunkkal visszük. Á férfiak legkedvesebb szárakor zása a sakk. — Mi a Trió Rikker sikeré­nek titka? —> Ha csak azt vesszük ala­pul, hogy feleségem 54 kiló, mi pedig alig vagyunk 20 ki­lóval többek, akkor ez önma­gában is egyedülálló. A dupla szállót csukázva ugorja — te­hát nyújtott lábbal — és meg­csinálja a piruett szállót is. Ezt ink^>b a szakemberek ér­tékelik, S közönséget mi a lát­ványos dobásokkal, és a har­móniával igyekszünk „meg­fogni”. Eddig sikerrel. RÓZSA GYÖRGY A Scotland Yard idomított kutyái Morphy főfelügyelő iskolá­jába sok jelentkező közül mindössze öt „Labrador”-faj- tájú kutyát vettek fel. Hosz- szas idomítás után ez az öt ál­lat került be a kábítószerelle­nes csoport „állományábaA Scotland Yard főfelügyelője, Morphy, kutyái segítségével három év alatt több mint 500 kábítószer-rejtekhelyei fedezett fel (főként ópiumot és mari­huánát.) Egyetlen év leforgása alatt 418 kábítószer-kereskedőt értek tetten. Ez valóban re­kordteljesítmény. Morphy va­lamennyi kutyája közül leg­jobban „Yogit” szereti kivéte­les koncentrálóképessége és „Pitch” nevű kutyáját hallat­lan lendülete miatt. Valameny- nyi kutyájára jellemző egyéb­ként az átlagosnál jóval fino­mabb szimat. Találtak már kábítószert neoncsőben, kabát­zsebben, autókarosszériában és fali tűzoltókészülékben. A ku­tyák átlagosan S—10 évig dol­goznak, idomításukra a leg­különösebb eszközt, a szabad­ságot használják fel. Morphy kutyái látszólag nem ismerik a fegyelmet, nem engedelmes­kednek semmiféle parancsnak, „saját szakállukra” cseleksze­nek. Az eredmény meglepő. PAKS KISHEGYEN háromszobás társasház- lakások eladók ! Érdeklődni lehet a paksi OTP-nél. (179) Dupla szálló — csukázva Szekszárdié! Tokióig

Next

/
Oldalképek
Tartalom