Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-04 / 286. szám

December 8-an Ül össze a KISZ VIII. kongresszusa Elbűesűzlatták Somosbői Gábort December 8-ra összehívták a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség VIII. koneresz- iszusát, — tájékoztatta az új­ságírókat pénteken a Parla­ment delegáció® termében dr. Gombár József, a KISZ köz­ponti bizottságának titkára. Elmondotta egyebek között, hogy az ifjúsági mozgalom életének jelentős eseményét egy sor fontos történés előz­te meg. Egy esztendeje fog­lalt állást a párt Központi Bizottsága ifjúságpolitikai kér­désekben, hozta meg ifjúsági határozatát, s néhány hónapja hagyta jóvá az országgyűlés az ifjúsági törvényt. Ami a kongresszus közvetlen előké­szítését illeti; a KISZ Közpon­ti bizottsága júliusban levél­lel fordult a magyar fiatalok­hoz: a társadalom és az ifjú­ság kapcsolatáról, a KISZ munkájáról kért véleményt az új generációtól. A gondolko­dásra, cselekvésre ösztönző kérdésekre több mint 200 ezer Válasz érkezett. Több hónapos vitasorozat titán állast foglaltak az ifjú- kommunisták a KISZ módo­sított szervezeti szabályzatá­nak tervezetével kapcsolatban is. A sajtótájékoztatón szó esett a Kongresszust előkészí­tő legfontosabb fórumokról, a vezetőségválasztó taggyűlések­ről és a Különböző szintű kül­döttértekezletekről -'s. A gyű­lések, értekezletek valóban fórumainak bizonyultak az alkotó véleménycseréknek. Az alapszervezetek, bizottságok elmúlt esztendei tevékenysé­géről szóló beszámolók tattál­masabbak voltak, mint ko« rábban. Szinte mindenütt szó­ba került a hátrányos hely­zetű fiatalok továbbtanulási gondja, sürgették a szoc;alista brigádmozgalom hathatósabb támogatását, a szabad idő tartalmas eltöltésének segíté­sét, a lakóterületi KISZ- munka javítását, a pálya- választás megkönnyítését. Né­hány adat a, vezetőség válasz­tásokról : az alapszervezeti ve­zetőségi tagok csaknem 50 százaléka kicserélődött, nőtt a fiatalok és a nők száma. Az alapszervezeti titkárok 27 szá­zaléka fizikai dolgozó. Dr. Gombár József elmon­dotta, hogy a VIIL kongresa- szus tiszteletére nem indítot­tak központi felhívással mun­kaversenyt, helyi kezdeménye­zésekből, spontán akciókból azonban jelentős munkasike­rek születtek. Általános ta­pasztalat, hogy a vállalkozá­sok, felajánlások jórészt a helyi tervek maradéktalan teljesítéséhez, a minőség ja­vításához, a takarékossághoz kapcsolódtak. Ä KISZ VIII. kongresszu­sának 850 küldötte december 8—11 között tanácskozik majd az Építők Rózsa Ferenc szék­házában. A központi bizottság nem adott ki kongresszusi irányelveket, minden küldött- höz eljuttatta azonban az if­júsági szövetség négyesztendős tevékenységéről szóló beszá­molóját. A tanácskozás szó­beli vitaindítóját dr. Horváth István, a KISZ központi bi- zotfság első titkára tartja, majd plenáris ülések követ­keznék.’ Az ifjúkommunisták Rendkívüli állapot Indiában Uj-Delhi (MTI) 1 tot hirdet kj az országban — Az indiai kormány úgy dön- közölték pénteken este hiva­tott, hogy rendkívüli állapo- talosan Új-Delhiben. Folynak a tárgyalások az ENSZ-főtitkár személyének kijelölésére A Biztonsági Tanács öt ál­landó tagja csütörtökön meg­kezdte előzetes tanácskozásait az új ENSZ-főtitkár személyé­inek kijelölésére — jelenti az AP amerikai hírügynökség •— egy angol szóvivő kijelentésé­re hivatkozva. A megbeszélé­seket nem plenáris üléseken, hanem kétoldalú találkozókon folytatják. • Részletek nem is-- meretesek. Az amerikai hír- ügynökség utal-arra. hogy az esetleges főtitkárjelöltek . lis­tájának élén két név szerepel: Max Jakobson finn állandó de­legátusé és Kurt Waldheim, volt osztrák külügyminiszteré. Az afrikai országok ENSZ- megbizottai szerdán zárt ülé­sen tanácskoztak a főtitkár­utódlás kérdéséről, s a tanács­kozás után olyan hírek keltek a világszervezet székhelyén szárnyra, hogy szeretnék, ha a tisztségre egy afrikai, poli-.’ tikust jelölnének ki. Dániai tartózkodásának második napján Alekszej Ko­szigin szovjet miniszterelnök meglátogatta a, Trifoleum ne­vű tej- és tejtermékekkel foglalkozó szövetkezeiét. (Telefotó — AP—MTI—KS) 800 ezres seregét képviselő küldöttek szekcióüléseken is kifejthetik véleményüket: munkabizottságokat alakítot­tak az üzemekben, a közleke­désben, a kereskedelemben és a hivatalokban dolgozó fiata­loknak, a mezőgazdaságban tevékenykedőknek és a falun élőknek, a középiskolákban és szakmunkásképző intézetek­ben tanulóknak, az egyetemi és főiskolai hallgatóknak, va­lamint az úttörővezetőknek. A kongresszus tiszteletére művészeti hetet rendeznek a j fővárosban. (MTI) I A Mező Imre úti (Kerepesi) temető munkásmozgalmi pan­teonjában pénteken mély rész­véttel vettek búcsút harcos­társai, munkatársai, barátai és a család tagjai Somoskői Gá­bortól, az MSZMP Központi Bizottságának tagjától, a SZOT titkárától, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete Központi Ve­zetőségének tagjától. Sok szá­zan rótták le ■ tiszteletüket az elhunyt ravatalánál, s elhelyez­ték a kegyelet virágait, ko­szorúit a panteonban, a rava­tal körül. Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának elnöke mondott búcsú­beszédet a párt Központi Bi-j zottsága és az építők szak- szervezete nevében. Mély gyásszal és megrendült fájda­lommal méltatta Somöskői Gábor életútját. Hangsúlyozta, hogy Somoskői Gábor élete példája a munkásból1 lett ve­zetők útjának. Mindig azt tet­te, amit kellett. Pályájából ki­tűnik, hogy pártot építeni, á szakszervezeti életet szervez­ni, egy iparágat akcióképessé tenni számára mindig lénye­gileg ugyanaz a munka volt és maradt: a munkáshatalom, a nép hűséges szolgálata. Losonczi Pál befejezte algériai látogatását (Folytatás az 1. oldalról.) pi Köztársaság közötti áru­csere-forgalmat, a két fél hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodást írt alá és kor­mányközi vegyes bizottságot hozott létre. Ennek feladata, hogy elősegítse az együttmű­ködést a gazdasági és a ke­reskedelmi kapcsolatok, vala­mint a műszaki-tudományos kapcsolatok terén. Meggyőző­désük, hogy ezek az intézke­dések érezhető módon hozzá­járulnak a két ország baráti együttműködésének fejleszté­séhez. A felek véleményt cserél­tek a párt- és tömegszerveze­tek között kialakult kapcso­latok helyzetéről és kifejezték készségüket az MSZMP és az FLN, valamint a tömegszerve­zetek együttműködésének fo­kozására. A két fél kifejezte azon szándékát, hogy megvizsgál­ják konzuli egyezmény meg­kötésének lehetőségeit a két ország között. A nemzetközi helyzet vizs­gálata során a két fél megelé­gedéssel állapította meg, hogy a Magyar Népköztársaság és az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság álláspontját a széles körű nézetazonosság jellemzi. Mély megelégedéssel nyug­tázták azokat a nagy sikere­ket, amelyeket a szocializmus és a haladás erői, a népek nemzeti függetlensége és or­szágaik integritásának védel­mében a társadalmi haladás, a nemzetközi együttműködés javítása terén a nemzetközi béke és biztonság létrehozá­sáért és megőrzéséért vívott küzdelemben értek el, hang­súlyozták ugyanakkor, hogy a nemzetközi helyzet kedvező vonásai nem feledtethetik az imperialisták és szövetségeseik agresszív tevékenységét a vi­lág különböző térségeiben. A Magyar Népköztársaság és az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság, az imperia­lizmus, a gyarmatosítás és a neoköloniaüzmus elleni haté­konyabb Harc, az antiimperia- lista front megszilárdítása ér­dekében szükségesnek tartja az akcióegységet. Elhatározzák, hogy fokozzák a hazájuk fel­szabadításáért küzdő népek­nek nyújtott támogatást, s ugyancsak támogatnak min­den otlyan kezdeményezést, amely a fejlődő országok po­litikai és gazdasági független­ségének megszilárdítására irá­nyul. A két fél aktívan mun­kálkodik a béke megőrzésén, továbbá a biztonság és a szo­rosabb nemzetközi együttműfcö. dés létrehozásán. A megbeszélések lehetővé tették, hogy a felek külön fi­gyelmet szenteljenek a Közel- Keleten jelenleg fennálló hely­zetnek. A két fél határozottan elítéli az izraeli agressziót és követeli a megszálló csapatok azonnali és feltétel nélküli visszavonását valamennyi meg­szállt arab területről. Teljes támogatást nyújtanak Palesz­tina arab népének törvényes és elidegeníthetetlen nemzeti jo­gai visszaszerzése érdekében folytatott küzdelméhez. Úgy vélik, hogy ä közel-keleti prob­léma igazságos és tartós ren­dezése, valamint a Földközi- tenger térségében lévő katonai támaszpontok megszüntetése elősegítené a feszültség forrá­sainak felszámolását ebben a térségben. A Magyar Népköztársaság és az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság határozottan elítéli az amerikai imperializ­mus vietnami agresszióját és a háborúnak az egész indokínai félszigetre történő kiterjeszté­sét. Elítélik a „vietnamizálás” politikáját, amely ázsiaiakat akar harcba küldeni ázsiaiak ellen és az agresszióé háború meghosszabbítását célozza. A két fél megerősíti, hogy támogatják a szabadságukért és függetlenségükért jogos harcot folytató hős indokínai népeket. Úgy vélik, hogy a béke hely­reállítása ebben a térségben csak a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya, a Dél- Vietnami Nemzeti Felszabadí- tási Front, a kambodzsai nem­zeti egységfront és a laoszi ha­zafias front által előterjesztett konstruktív javaslatok alapján lehetséges. A két fél külön hangsúlyozta, hogy támogatja a dél-vietnami ideiglenes for­radalmi kormány hétpontos programját, amely fontos hoz­zájárulás, a vietnami probléma békés rendezéséhez. A felek véleményt cseréltek az európai helyzetről. Hang­súlyozták, hogy az egész világ békéjének és biztonságának megteremtése szempontjából különleges fontossáigú az euró­pai béke és biztonság megszi­lárdítása. A két ország, mint közvetlenül érdekelt fél, üd­vözli az erre irányuló erő­feszítéseket és úgy véli, hogy a Szovjetunió, valamint a Len­gyel Népköztársaság és a Né­met Szövetségi Köztársaság megállapodása, továbbá a Nyu_ gat-Berlinre vonatkozó négy­hatalmi szerződés igen fontos lépés az európai béke meg­szilárdításában. Azon a véle­ményen vannak, hogy ezek az eredmények, valamint a népek erőfeszítései létrehozták az európai biztonsággal és együtt­működéssel foglalkozó értekez­let összehívásához szükséges feltételeket. Az Afrikában fennálló hely­zetet érintve a két fél feltétel nélkül támogatja a földrész né­peinek, a gyarmatosítás és a faji megkülönböztetés ellen folytatott jogora küzdelmét. A két fél. szükségesnek tart­ja az agressziós csapatok visz- szavonását Korea déli részéből. • mert a megszállás ténye sérti a koreai nép egységét és az ország integritását. Támogat­ják azokat az ’ erőfeszítéseket, amelyek Korea békés újra­egyesítését célozzák a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság kormányának javaslatai alapján. A két fél aggodalommal te­kint a Dél-Ázöiában fennálló helyzetre. Kifejezik azt a re­ményüket, hogy a békés meg­oldást találnak a térségben lé­vő konfliktusra valamennyi ál­lam területi sérthetetlenségé­nek tisztefetben tartása alap­ján. Ugyancsak kifejezték azon kívánságukat,, hogy lehetőséget biztosítsanak ’ a kelet-pakisztá­ni menekültek hazájukba váló visszatérésére. ' J A nemzetközi, béke és biz­tonság megvédésével kapcsola­tos problémák vizsgálata során a két fél síkraszállt az általá­nos és teljes leszerelésért, be­leértve a nukleáris leszerelést is szigorú, nemzetközi ellenőr­zés mellett. Aláhúzták az e kérdéssel összefüggő problé­mák megvitatását célzó világ- konferencia összehívásának fontosságát valamennyi állam egyenlő alapokon történő rész­vételével. A két fél őszinte megelége­dését fejezte ki a látogatás és annak eredményeit illetően. Úgy vélik, hogy ez a látoga­tás új szakaszt nyit a Magyar Népköztársaság és az Algériai Demokratikus és Népi Köztár­saság baráti együttműködésé­ben, s ezzel hozzájárulnak a haladó és imperialistaellenes front megerősítéséhez is. A két fél azon eltökélt szán­dékuktól vezettetve, hogy fej­lesztik a magyar—algériai együttműködést és előmozdít­ják a magyar és az algériai nép barátságát és szolidaritá­sát, hangsúlyozták a minden szinten kiépítendő kontaktu­sok jelentőségét. Kifejezték azon szándékukat, hogy szor­galmazzák a két ország állam- férfiainak tömegszervezeti kép­viselőinek, valamint tudomá­nyos és kulturális személyisé­geinek kölcsönös látogatásait. Losonczi Pál, a Magvar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, őszinte köszönetét fejezte ki Huari Bumediennek, az Algériai Demokratikus, és Népi Köztársaság forradalmi tanácsa elnökének, a minisz­tertanács elnökének, valamint Algéria kormánvának és népé­nek azért a szívélyes vendég­látásért, amelyben őt és kísé­retét Algériában részesítették. Losonczi Pál, a Magvar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke magyarországi hi­vatalos baráti látogatásra hív­ta meg Huari Bumedient, az Algériai Demokratikus és .Né­pi Köztársaság elnökét, a mi­nisztertanács elnökét.. P’.imó­dién elnök a meghívást öröm­mel elfogadta: a látogatás idő­pontját később határozzák meg. (MTI).

Next

/
Oldalképek
Tartalom