Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-04 / 286. szám

Kellő eréllyel érvényesften a helyi érdekeket

Csökkent « fluktuáció

Törzsgárdatagok jutalmazása a Tolna megyei Vendéglátóipart Vállalatnál

Telepek és központok kapcsolatai

Az MSZMP megyei bizottságának gazdaságpolitikai ősz. tálya befejezte azt a vizsgálatot, amelynek az volt a célja, hogy összegezze a telephelyek és gyáregységeik valamint a központok, illetve anyavállalatok közötti együttműködés tapasztalatait. Deli Sándor, a gazdaságpolitikai osztály munkatársa válaszolt kérdéseinkre.

— Tolna megyében 67 ipari és építőipari termelőegység működik, ezek közül hat tröszti szervezethez tartozik, 23 pedig telephelyként, vagy gyáregységként működik. Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen e gazdasági egységeik önállósága, milyen segítséget kér. nek és kapnak a központoktól, hogyan fejlődik a gazdaság, általában mennyire felelnek meg a korszerű gazdálkodás követelményeinek ezek a szervezetek.

— Több ezer ipari munkásról, több száz millió forint termelési kapacitásról van tehát szó.

— Igen. örvendetes, hogy a telepek többsége önállóan vállalhat munkát, a tröszti válla, latok teljes önállósággal rendelkeznek, sőt a középlejáratú hitelek ügyében is önállóan döntenek. A termelési kapacitások kihasználása — éppen az önállóság révén — a vállalatoknál (kielégítő. A tröszti vállalatok fejlődése egyenletes, tervszerű, a telepek esetében már nem mondható ez el. Érdekes viszont, hogy a tröszti vállalatok — Mezőgép, Paksi Konzervgyár, Volán — műszaki-technikai fejlődése sokkal dinamikusabb mint a telepeken.

— Szóval problémamentes a telepek, vállalatok és központok kapcsolata.

— Ezt nem mondtam, és a vizsgálat is számos negatív jelenségre hívta fel a figyelmet. Egyébként a brigádmunkában részt vettek a telepek, vállalatok és központok képviselői is, az értékelés során, több éves tapasztalatok összegeződ.

tek. A gyáregységek tervjavaslatait például csak részben fogadják el (Tolnai Textilgyár). Nem adnak távlati, csak negyedéves tervet (ZIM bonyhádi

gyára, Tolnai Selyemfonó), az MMG-ben kidolgoztak egy új, várhatóan jól fizető terméket, ezt a központba vitték gyártani, a textiliparból elviszik a munkásokat a fővárosi gyárakba, nem azonos a fizetés a „vidéki” munkás kárára. Előfordul, hogy a gyáregység szakmunkás-utánpótlását az anya- vállalat biztosítja, Tolna megyei fiatalokat a fővárosban képeznek ki, s a fiataloknak csak igen kis százaléka tér vissza a gyáregységbe.

— A telepvezetők többször szóvá tették, hogy a központok „elvisznek” minden fejlesztési alapot.

— A vizsgálatunk is megállapította ezt. Még azokban az iparágakban is — textil, bőr — ahol súlyos munkaerő-problémák vannak, a fejlesztési alapok zömét a budapesti üzemekben használják fel. Ennek következménye, hogy a telephelyen már meglévő korszerű, termelékeny technikát nem lehet kellően aktivizálni.

— A fejlesztés inkább az anya- vállalatnál figyelhető meg, mert a fővárosban még kevesebb a munkaerő, mint a vidéki telepen. Ez így helyes akkor, ha a vidéki telep fejlesztésére is jut pénz. Az esetenkénti szubjektív megítélés, a vidéki gyár rovására, hátrányos lehet a telephely dolgozói számára is.

— Ez valóban így van. A függőségi viszony kézzel fogható, és e tekintetben egyelőre nem sok változásban lehet bízni.

— Nyilván ez a „szubjéktív megítélés" — ahogy a vizsgálati anyag is megemlíti, a bérezésben is kifejezésre jut

— Igen.

— És a részesedésben is.

— Az „R” alap felhasználásánál bonyolultabb a helyzet. A gyáregységek közötti differenciálódás a nyereségképzés alapján nem minden esetben a jobb munkát tükrözi. Jelentős tényező lehet a gyártelepen kialakult termelési profil, illetve az árpolitika szerepe.

— Előfordulhat tehát, hogy egy jól, nyereséggel funkcionáló telep, nem részesedik olyan arányban, mint ahogy hozzájárult a nyereség képződéséhez?

— Igen, ilyen, előfordul.

— A vizsgálat összegezése után várható, hogy a telepek, vállalatok és központok közötti kapcsolat javul, egészségesebbé válik az együttműködés...

— A vizsgálat ezt célozta. Tapasztalataink összegezésével megismerkednek az érintett gazdasági egységek, pártszervek is, és sok tekintetben történik majd változás. Mert bizonyos dolgok nem mehetnek tovább úgy, mint eddig.

— A pórtszervek és a gazdasági vezetés kapcsolatára is kiterjedt a vizsgálat, természetesen e téren is van a gazdaságpolitikai osztálynak ajánlása.

— A párt szervezeti felépítése területi elv alapján jött létre, míg a gazdasági szervezetek másként így sok bonyodalom történik. Például egy pesti vállalat vezetősége dönt valamely vidéki ügyben. „Illő ’ meghallgatni a pártszervezet véleményét is. Meghallgatják a fővárosi anyavállalat pártszervezetének véleményét, még akkor is ez a döntő, ha esetleg „lent” más volna a vélemény. A pártszervezetek titkárai, az igazgatói tanácsokban. meg hasonló gazdasági szervezetekben, csupán „hallgatók”. E tekintetben kell a jövőben változtatni. A lénveges telephelyi, vállalati problémákról kérjék a helyi vezetők véleményét is. Jelzem a szakszervezet közelebb van az anyavállalathoz, éppen a szakmai szervezet jel. legéből kifolyólag. A vasasokat például más kötelek is fűzik az anyavállalathoz, mint a pártszervezet esetében. így tudom összegezni a pártszervezetek ügyét: a vállalati szervezetben igen kis mértékben tudnak megfelelni annak az igénynek, hogy a különböző érdekeket összehangolják és a meglévő feszültségek feloldásához jelentősen hozzáiárulia- nak. A párttagok szinte mindenütt kritikai módon vetik fel, hogy a pártszervek nem érvényesítik kellő eréllyel a helyi érdekeket

— Köszönjük a beszélgetést.

PÄLKOVÄCS JENŐ

Tegnap délelőtt Szekszár- don, a Garay Szálló nagytermében ünnepi értekezletet tartott a Tolna megyei Vendéglátóipari Vállalat — fennállása óta először — a törzsgárdatagok tiszteletére.

A megjelenteket Halász István igazgató köszöntötte, majd Tatár Nándor párttitkár méltatta a törzsgárdatagok munkájának jelentőségét. Beszédében utalt arra, hogy a vállalat megalakulása óta (1955) milyen óriási fejlődést ért el. Az összes árbevétel több mint két és félszeresére" növekedett, ebből kiemelve, az ételforgalom árbevétele hat és félszeresére emelkedett. Ebben a nagyarányú.for- galomemelkedésben vállaltak kimagasló szerepet a törzsgár- datagok. A több mint hatszáz dolgozóból körülbelül kétszázötvenen törzsgárdatagok, kétszáz azoknak a dolgozóknak a száma, akik öt évnél koráb- ban kerültek a vállalathoz, és körülbelül száznyolcvanán a vándorlók. Ez. utóbbiak elsősorban kézilányok, takarítónők. Felmondási indokuk legtöbb esetben a vasárnapi műszak és az éjjeli munka. Számuk, ha igen lassan is, de

A művelődésügyi miniszter — a képzés szakiránya szerint illetékes társminiszterekkel és országos hatáskörű vezetőivel, valamint a KISZ központi bizottságával egyetértésben — utasításban szabályozta a középiskolai tanulmányi versenyek célját, feladatát és rendjét. Az utasítás kimondja: a középiskolai tanulmányi versenyek célja a tanulók tehetségének kibontakoztatása. Feladatuk az átlagot felülmúló, kiemelkedő teljesítményekre ösztönzés; a tantervi anyagra épülő elmélyültebb, alkotó jellegű, alkalmazásra kész tudás és képességek megvizsgálása.

A középiskolai tanulmányi versenyek lehetnek: országos, regionális (több megye közéo- iskoláira kiterjedő) és helyi (megyei, illetve városi) versenyek.

Országos versenyt a Művelődésügyi Minisztérium, illetőcsökken. A többség azonban megtalálja számítását, ennek egyik bizonyítéka, hogy közülük hatvanketten a törzsgárda jelvény arany, hatvannyolcán az ezüst, hetvenketten pedig a bronz fokozatot kapták meg. A jutalmazottak nemcsak erkölcsi, hanem az anyagi elismerést is megérdemelnek. Az arany, ezüst és brónz fokozatra jogosultak a 24 napos kereten felül 6—4—2 nap szabadságban, valamint a részesedési alapból 25—15—7 százalékkal magasabb arányban részesülnek. A vállalat gondoskodik a nyugdíjas törzsgárdatagokról is, az egyedülállók részére — ha indokolt — ingyenes étkezést biztosít, sőt szükség esetén a lakásra is elviszik az ételt.

Tatár elvtárs a későbbiekben ^ a közeljövő feladatairól beszélt, majd hozzászólások következtek. Régi törzsgárdatagok emlékeztek vissza az elmúlt tizenhét év eseményeire, majd Rács Tibor, a KPVDSZ képviseletében köszöntötte a megjelenteket. Ezután sor került a jelvények kiosztására és az ünnepi értekezlet Halász István igazgató zárszavaival ért v^get.

— flieg annak egyetértésével a képzés szakiránya szerint illetékes minisztériumok és országos hatáskörű szervek, társadalmi és tömegszervezetek hirdethetnek meg. A rendszeresen meghirdethető országos versenyek a következők: az országos középiskolai tanulmányi verseny; az Arany Dániel matematikai verseny; a szakközépiskolák országos szaktárgyi versenyei; a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Magyar Televízió „Kj miben tudós?” vetélkedője; az Eötvös Lóránd fizikai verseny; a Kürschák József matematikai verseny; a Magyar—Szovjet Baráti Társaság orosz nyelvi versenye; az Ókortudományi Társaság országos latin nyelvi versenye, a Kazinczyról elnevezett szép magyar beszéd verseny; országos diáknapok; az országos tanulói gyorsíró- és gépíró verseny. (MTI)

Bárki észrevételét megtárgyalják:

Ki kap lakást 1972-ben Szekszárdim? — 120 állami és 110 szövetkezeti lakásról határozott a lakásügyi bizottság

Miniszteri utasítás a középiskolai tanulmányi versenyekről

Csütörtökön megtartotta nagyon sokakat érdeklő ülését a szekszárdi lakásügyi bizottság Köztudomású, hogy az idén érvénybe lépett lakásrendelet egyik fő szempontja az volt:

— mindenki erejéhez mérten vállaljon magára a lakás- helyzet könnyítését szolgáló terhekből. Egy igazságos rendelkezésnek csak akkor van azonban értelme, ha gyakorlati végrehajtása is igazságos. Minden eddiginél fontosabb szerep jut ennek biztosításában a tanácsok igazgatási osztálya mellett működő társadalmi szerveknek, a lakásügyi bizottságoknak. Említett ülésén ennek jegyében határozott a szekszárdi lakásügyi bizottság arról, hogy a jövő évi állami és szövetkezeti lakások elosztásánál az igénylők közül kiket és milyen sorrendben javasol.

Ez a döntés természetesen

— és épp a fokozott demokratizmus jegyében — nem végleges. Tegnap óta a városi tanács épületében elhelyezett hirdetőtáblán bárki olvashatja a javasoltak névsorát. Harminc napon keresztül a városi tanács vb. igazgatási osztályával írásban közölhető minden, az elosztással kapcsolatos észrevétel módosítási javaslat. Ezeket megtárgyalják és a végleges lista figyelembevételükkel kerül majd a végrehajtó bizottság elé. A végleges névsort szintén kifüggesztik a hirdetőtáblára, és ezen a kiutalások sorrendjét is vezetik. így tehát, a lakásrendelet végrehajtása a legteljesebb nyilvánosság előtt folyik majd. A megvalósításnak egyetlen füesvénye van csupán, ez az építőipar munkája, hiszen csak azokba a lakásokba költözhetnek be a jogosultak, amelyek — elkészülnek.

Ej bekötő út épül a Paksi Állami Gazdaság nehezen megközelíthető felsőtengelici sertéstelepéhez. A pécsi Közúti Építő Vállalat munkásai az új út árkolását végzik.

Foto: G. K.