Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-30 / 307. szám

A háztáji gazdaságok fejlesztése érdekében hozott határozatok végrehajtásának tapasztalatai Hogyan gazdálkodtak a tanácsi vállalatok ? A háztáji gazdaságok fon­tos szerepet töltenek be a ter­melőszövetkezeti tagok anya­gi helyzetének alakulásában. Az MSZMP IX. és X. kong­resszusa határozatában rögzí­tette, hogy a közös gazdaságok erőteljes fejlesztése mellett fokozott gondot kell fordítani a háztáji gazdaságokban rejlő lehetőségek kihasználására is. A párthatározatok és állami rendelkezések, irányelvek el­lenére a háztáji gazdaságok termelése az 1960-as évek vé­gére jelentős mértékben le­csökkent, részben szemléleti, másrészt pedig szervezési és egvéb okok miatt. Ezért vált szükségessé az MSZMP. KB. Gazdaságpolitikai Bizottsága X970. januárjában hozott ha­tározata, mely szerint elő kell segíteni a termelőszövetkezeti közös és háztáji gazdaságok együttműködését, a háztáji gazdaságok termelésének fej­lesztését. A határozatot köve­tően az illetékes állami és társadalmi szervek fontos in­tézkedéseket tettek és a szö­vetkezeti érdekképviseleti szervekkel közösen iránvelve- ket tettek közzé a háztáíi gaz­daságok termelésének elősegí­tésére. Az intézkedések között sze­repelnek többek között: a kö­zösben végzett munkának szá­mít az a tevékenység, amelyet a tag a háztáji gazdaságban az állatok tartására, gondozásá­ra fordít; a háztáji gazdaság­ban tartható állatlétszámot a közgyűlés határozza meg; az állattenyésztési gépeket 1971. január 1-től ártámogatási ked­vezménnyel vásárolhatják meg a háztáji gazdaságok; a ter­melés beindítására és fejlesz-:, lésére OTP-hitelt kaphatnak (25 000 forint összegig). A fej­lesztés célját szolgálják a kü­lönböző ' ösztönzők is (árren­dezés, szabad takarmányfor­galom. intervenciós felvásár­lás, stb.) A háztáji gazdaságok fej­lesztése érdekében hozott szá­mom fontos intézkedés kedve­zőbb feltételeket teremtett, az agitációs munkához, segített a háztáji gazdaságokkal kapcsor latban kialakult helytelen szemlélet megváltoztatásában. Megállapítható, hogy a párt-.és állami hatáfóza'tok végrehaj­tása eredményesen folyik a megyében. A párt-, tanácsi, társadal­mi és tömegszervezetek a cél­kitűzések megvalósítása érde­kében a propaganda felvilá­gosító és meggyőző munka minden eszközével igyek®>- nek elősegíteni a háztáji gaz- dálkodás fejlesztését. A me­zőgazdasági tsz-elnökök részé­re rendezett tanfolyamokon, tanácskozásokon a szemlélet megváltoztatása érdekében napirenden szerepelt a közös és a háztáji gazdaság egysé­gének kérdése. Az állami ösz­tönzők, szabályozók hatására javult a háztájiban meglévő férőhelyek kihasználtsága, el­sősorban a sertéstartási kedv fellendülése következtében. Növelték és korszerűsítették is a háztáji férőhelyeket. Az OTP-től 261 tsz-tag 1 764 150 forint összegű hitelt vett er­re a célra igénybe. Gyakori, hogy a közös gazdaság gon­doskodik a háztáji állatállo­mány szálas-, abrak- és ke­veréktakarmány-, alomszalms- szükségletének kielégítéséről. Sok gazdaság takarmánvtnn- szü.kségletével együtt terven és elégíti ki a háztáji állatál­lomány szükségletét és házhoz, szállításáról is gondoskodik. Több tsz legelőt, biztosat a háztáji állatok részére, stb. A háztáji gazdaságok eseté­ben azt a gazdaságpolitikai célt. hogy az állatállomány — elsősorban/ a szarvasmarha — csökkenése mérséklődjön, si­került elérni (1960 évhez vi­szonyítva 33,8 százalékkal, 1969-hez 12 százalékkal, 1970- hez pedig 4 százalékkal csök­kent a háztáji szarvasmarha- állomány.) A tájékozódó vizs­gálatok azt mutatják, hogy a háztáji szarvasmarha-állo­mány csökkenését nem lehet megakadályozni, sőt szinten tartását sem lehet biztosíta­ni, de a csökkenés ütemének lassítására további erőfeszíté­seket szükséges tenni, mert az tovább fokozná a tej- és tej- termékeliátási gondokat A háztáji sertés- és koca- állomány az ösztönzők hatásá­ra jelentősen nőtt, 1971-ben 13 500 darabbal meghaladta az 1968 évi létszámot. Ennyi ser­tés a megyében még nem volt, de látni kell azt is, hogy ez a sertésciklus most tetőzik, s fokozottan fennáll annak a veszélye, hogy amennyiben a szaporulatnál- vagy a hízott sertések értékesítésénél, vagy a takarmányellátásnál nehéz­ségek vetődnek fel, akkor a tsz-tagok igyekeznek megsza­badulni az állománytól. Ennek megelőzésére központi intéz­kedésekre is szükség van. de a tsz-ek vezetőinek is van tennivalójuk a tenyésztői kedv fenntartása érdekében. (Közös értékesítés megszervezése, ta­karmányszükséglet kielégíté­se, stb.) A háztáji gazdaságok áru­termelésében is kedvező irá­nyú a Változás. Az állam 1971-ben több hízott sertést, vá­gómarhát, baromfit, burgo­nyát vásárolt fel a háztáji gazdaságokból, mint az előző évben. Az árutermelés kerté­szeti termékekből főként a rossz időjárás miatt esett vissza. (Zöldség, gyümölcs). A háztáji árutermelés fej­lődését bizonyító adatok a háztáji termelés fejlesztésé ér­dekében indított széles körű mozgalomnak csak a kezdeti eredményei. 'Az eredmények tsz-enként változnak. Többsé­güknél jelentős az előrehala­dás, deJ sok helyen még nem léptek előre a korábbi álla­potokhoz képest. Nem min­denütt szűnt meg a háztáji gazdaságokkal. szembeni hely­telen szemléiét, több termelő­szövetkezeti vezető szükség­telennek érzi .a háztáji ter­melés ségítését. A megyében összesen 4 tsz foglalkoztat háztáji agronómust, a háztá­ji bizottságok tevékenysége a legtöbb helyen tartalmi vo­natkozásban nem kielégítő, a közös értékesítés csak néhány tsz-ben biztosított, kevés tsz hasznosítja a jogszabályok adta lehetőségeket, stb. A háztáji gazdaságokban rejlő adottságok, lehetőségek kihasználása a párt gazdáság- politikájának hosszú távú cél­ja. Politikai feladat,, hogy a háztáji termelés ne csökken­jen, hanem lehetőleg növe­kedjen. A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bi­zottsága melletb működő gaz­daságpolitikai bizottság 1971. tatta a háztáji gazdaságokkal kapcsolatos határozatok vég­rehajtásának tapasztalatait, ér­tékelte az elért fejlődést, rá­mutatott az észlelt hiányossá­gokra és javaslatot tett a ház­táji gazdálkodás eredményei­nek javítására. Többek között: — jobban kell élni a párt- és kormányhatározatok, -ren­deletek adta lehetőségekkel a háztáji gazdaságok tovább­fejlesztése, a közös és háztáji gazdaságok kapcsolatának erősítése érdekében, — a háztáji agronómusok alkalmazásával és a háztáji bizottságok működésének tar­talmi vonatkozású javításával szervezettebbé kell tenni ezen üzemág termelését, — a csökkenő irányzatú szarvasmarha-tenyésztést — a közgazdasági ösztönzők mel­lett — jobban kell ösztönözni azzal is, hogy folyamatos tö­meg-, szálastakarmány-ellátást biztosítanak, szervezik az ér­tékesítést, segítik a háztáji termelésben a párt és kor­mány szarva smarha-tenyész- politikai célkitűzéseinek meg­valósítását. — a háztájiban termelt nö­vényi és állati termékek (zöldség, gyümölcs, baromfi, stb.) felvásárlását és forgal­mazását a szövetkezeti keres­kedelemnek az eddigieknél szervezettebben, korszerűb­ben szükséges megoldani, a la­kosság jobb ellátása érdeké­ben. A gazdaságpolitikai bizott­ság javasolja, hogy változat­lanul tovább kell folvtatni a felvilágosító, szervezőmunkát. Minden rendelkezésre álló eszköz felhasználásával még jobban törekedni kell arra. hoffv a szövetkezetek vezetői testületéi következetesebben érvényesítsék a nár-tkonffresz- szusok — a háztáji gazdasá­gokra vonatkozó — határoza­tait, a szövetkezeti törvény­ben foglaltakat, rendeleteket. irányelveket. Az űi szövetke­zeti törvény nlaoián p’V<Wf- tendő alaoszabálvba éo’tsék he a közös és háztáji gazda«á<roir együttműködőét. a háztáji termpl^ A különböző szintű párt-, ál­lami, társadalmi szervek, szö­vetségek tevékenységében to­vábbra is fontos helyet foglal­jon el a háztáji gazdaságok egész vertikuma. Segítsék elő a határozatok, rendeletek, irányelvek maradéktalan ér­vényesülését, ösztönözzék a szövetkezetek vezetőit azok végrehajtására. Ezek általános iránymuta­tást adnak a háztáji üzem­ágak segítésére. A feladat ezen belül szövetkezetenként vál­tozik. A helyes megoldást azonban nem nehéz megta­lálni, ha abból indulnak ki a párt- és gazdasági vezetők, hogy fontos népgazdasági és üzemi, elvárásnak tesznek ele­get a termelőszövetkezetek, amikor ráirányítják a figyel­met és törődnek a háztáji gaz­dálkodással is. PEREI DÄMEL A megyei tanács ipari osz­tálya tegnap értekezletet tar­tott a felügyelete alá tartozó ipari vállalatok vezetői részé­re. A megyei művelődési köz­pontban tartott értekezleten részt vett a kilenc tanácsi vál­lalat igazgatója, párt. illetve szakszervezeti titkára, műszaki vezetője. Ott voltak a városi pártbizottságok és a járási pártbizottságok ipari előadói is. A megyei pártbizottság gazda­ságpolitikai osztályát Deli Sán­dor képviselte. Az értekezleten dr. Kelemen Sándor osztályvezető értékelte a tanácsi vállalatok 1971. évi tevékenységét. Mélyreható elemzés alá vette az egyes vál­lalatok tevékenységét, bírálta a gazdálkodást, hasznos javas­latokat adott. Az osztályvezető ezután azokról a feladatokról beszélt, melyek a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának december 1-i ülésének közleményéből adód­nak. A vita során meghatá­rozták azokat a feladatokat, melyek végrehajtása, az intéz­kedések megvalósítása eredmé­nyesebbé teheti a tanácsi vál­lalatok 1972. évi tevékenységét november 28-i ülésen megvi­Üiést tartott az MSZMP Szekszárdi Járási Bizottsága Tegnap egésznapos kibővített ülést tartott az MSZMP Szekszárdi Járási Bizottsága Szekszárdon a megyei pártbizott­ság tanácstermében. Az első napirend előadója Tatár Lajos, első titkár volt. Beszámolója a tanácsok pártirányitásának tapasztalatairól, továbbfejlesztésének lehetőségeiről szólt. Is­mertette a Központi Bizottság 1971. november 3-i ülésén megvitatott és elfogadott témát is, amely „Az államigazgatás fejlesztésének irányelvei és a pártirányítás fejlesztésére vo­natkozó javaslatok” címet v’sqlte. Ezt követően két tájékoz­tató hangzott el a Központi Bizottság december elsejei ülé­séről. A népgazdaság 1971. évi fejlesztéséről és az 1972. évi gazdaságpolitikai feladatokról Hanoi József titkár, az idősze­rű nemzetközi kérdésekről pedig Tatár Lajos első titkár adott tájékoztatót. A harmadik napirend előadója Vaszkó La. jós volt. Beszélt az 1971. évi beszámoló taggyűlések tortái, mi tapasztalatairól és a további feladatokról. A MESZÖV-elnökség ülése Szerdán ülést tartott a MÉSZÖV elnöksége, amelyen a többi közt a szövetkezetek alapszabályának a betartását, majd a szövetkezetek közmű­velődési tevékenységét ele­mezték. Mindkét napirendi pont előadója Szoboszlai Jenő szövetségi titkár volt. Az elmúlt években vala­mennyi szövetkezetben felül­vizsgálták a tagnyilvántartást, törölték azokat, akik valami oknál fogva, csak névlegesen voltak tagok, s ezzel egyidő- ben rendezték a részjegyeket is. A rendezés óta jóval ala­csonyabb a taglétszám, mint amennyi a korábbi kimutatá­sokban szerepelt, de így is hozzávetőlegesen 50 000. Az el­múlt években nőtt az egy főre jutó részjegy értéke. Míg 1968-ban nem érte el a 100 forintot, most meghaladja a 125-öt is. Ez főként annak az eredménye, hogy sokan kiegé­szítették a részjegyüket. Vagy­is az elmúlt években nemcsak a valóságos helyzethez igazí­tották a tagnyilvántartást, ha­nem a meglévő tagok szoro­sabbra fűzték kapcsolatukat szövetkezetükkel. Erre mutat az Is, hogy évről évre nő a célrészjegy és a tagsági köl­csön összege. Tavaly ilyen cí­men mintegy 3,5 millió fo­rinttal, ez évben pedig mint­egy 4 millió forinttal járult hozzá Tolna megyében a-tag­ság a fogyasztási szövetkeze­tek működéséhez. Kitüntetések Az ÁFÉBZ-kongresszus al­kalmából számos Tolna megyei szövetkezeti tag, illetve dol­gozó is kitüntetést kapott. Az Általános Fogyasztási Szövet­kezetek Országos Tanácsa Ki­váló Szövetkezeti Munkáért kitüntetésben részesítette Frei- mann Jánost, a simontornyai ÁFÉSZ felvásárlási osztály­vezetőjét, Szántó Gyulát, a felsőnyéki takarékszövetkezet ügyvezetőjét, dr. Sziget Györgynét, a bonyhádi ÁFÉSZ helyi ABC-kisáruházának ve­zetőhelyettesét. Bihari Pált, a MÉSZÖV titkárhelyettesét, ’ és Szőke Jánost, a dombóvári ÁFÉSZ egyik alapító tagját. A. mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter az Élelmiszer- ipar Kiváló Dolgozója kitün­tetésben részesítette Oláh Istvánt, a nagydorogi ÁFÉSZ felvásárlási főosztályvezetőjét, a belkereskedelmi miniszter a Belkereskedelem Kiváló Dol­gozója címmel tüntette ki Pataki Györgyöt, a hőgyészi ÁFÉSZ helyi vas- és műszaki boltjának vezetőjét, a pénz­ügyminiszter pedig Kiváló Pénzügyi Dolgozó címmel Hoffmann Mártont, a zombai takarékszövetkezet ügyvezető­jét. A kitüntetéseket szerdán A közművelődési témakör kapcsán egyebek közt arról volt szó, hogy a fogyasztási szövetkezetek hogyan járulnak hezzá a párt művelődéspoliti­kai irányelveinek megvalósí­tásához. Amint az előterjesz­tett anyagból és a hozzászólá­sokból kitűnt, e tekintetben igen nagy a differenciáltság: amíg legtöbb szövetkezet ezt sokoldalú munkája szerves ré­szének tekinti, egyes helyeken nincs kellő célszerűség a mun­kában. és az alapok felhasz­nálása sem rendeltetésszerű. A szövetkezetek önállóan vagy más szervekkel társulva szá­mos együttest tartanak fenn. Ezek közül többen eljutottak a nemzetközi hírnévig, de to­vábbi fejlődésükhöz, nemzet­közi szereplésükhöz az anyagi fedezet mind nehezebben biz­tosítható, és ez az egyes szö­vetkezetekre aránytalanul nagy terhet jelent. Éppen ezért úgy foglaltak állást az elnökségi ülés részvevői, hogy a jövő­ben e probléma áthidalására is széles körű szövetkezeti összefogást bontakoztatnak ki. Ezt szükségessé teszi az újabb pénzügyi szabályozók kihatá­sa is. Az elnökség állásfogla­lása szerint továbbra is szük­séges, hogy a szövetkezetek behatóan foglalkozzanak a közművelődési feladatokkal a központi irányelveknek meg­felelően, azokat semmiképpen sem szabad ilyen vagy olyan gazdasági okokra hivatkozva háttérbe szorítani. Gyula, a MÉSZÖV elnöke, Kálmán Gyula MÉSZÖV elnök a kongresszus alkalma ból ugyancsak megkapta < Kiváló Szövetkezeti Munkáér kitüntetést, ő azonban a ki tüntetést nem most, hanen még az ÁFÉSZ-kongresszusor vette át dr. Molnár Frigye: SZÖVOSZ-elnöktől. Az Általános Fogyasztás: Szövetkezetek Országos Taná­csa Kiváló Szövetkezeti Mun­káért címet adományozotl Bachus Józsefnek, a TOLNA- KER mözsi ládaüzem vezetőd jének és Nagy Sándomé bolt­vezetőnek. Szőlősi Ilonát, s mözsi hűtőüzem árudiszponá- lóját a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter az Élel­mezésügy Kiváló Dolgozója címmel tüntette ki. Ezeket a kitüntetéseket Nika Károly, a TOLNAKER igazgatója adta át. Népújság 3 1971. december 34,

Next

/
Oldalképek
Tartalom