Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-03 / 285. szám
J A bonyhádi járás területe 558 négyzetkilométer, lakóinak száma 45 ezer. A népsűrűség 80,5 négyzetkilométerenként. 30 községe közül három — Bonyhád, Hőgyész és Nagymányok — viselheti a nagyközség elnevezést. 16 termelőszövetkezetének 64 ezer katasztrális holdján 4554 tsz- tag és 559 alkalmazott dolgozik. Két állami gazdaságának — a lengyeli szakiskolának és a hőgyészinek — földterülete 19 ezer hold, munkásaik száma pedig 1700 fő. Az ipar körülbelül 9 ezer embert foglalkoztat. ; Egy gimnáziuma és egy szakközépiskolája van —. mindkettő a járás székhelyén, Bonyhádon. A járás rendelkezik még egy mezőgazdasági és egy ipari szakmunkásképző intézettel. Az általános iskolák körzetesítése, nagyjából befejeződött. A felszabadulást követően a német ajkúik ki-, illetve a székelyek és felvidékiek betelepítése következtében a lakosság jelentős része kicserélődött. Á bonyhádi járásbél jelentjük Város lesz-e Bonyhád? Soczó Lajossal, a nagyközségi tanács elnökével folytatott beszélgetésből kiderült, hogy a címben szereplő kérdésre igennel' válaszolhatunk, csak éppen az időpont 'kérdéses. — Ez év szeptemberében tartottunk egy konzultatív értekezletet, melyen részt vettek az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium képviselői, valamint a megye párt- és takácsi vezetői. A távlati fejlesztés lehetőségeiről volt szó. Ebben az ötéves tervben elsődleges feladatunk, hogy a lakosság ellátását a városit megközelítő szinten biztosítsuk. Jelenleg — különösen a vendéglátóipari egységek vonatkozásában — az igényeket nem tudjuk kielégíteni. Az érintett vállalatokkal már többször tárgyaltunk egy szolgáltatóház létrehozásáról, a G-ELKÁ-val pedig a tv-szerviz létesítéséről. Ez utóbbihoz helyet. épületet ajánlottunk fel, eddig még nincs belőle semmi. — Melyek Bonyhád legégetőbb gondjai? — Nincs elegendő vizünk. A meglévő hét kútból napi 1300— -1400 köbmétert nyerünk. Jövő nyáron újabb három kutat és a hozzá tartozó medencéket építjük meg. A vezeték 75 százaléka 'készült el. 1972.,. június 30 a határidő a Végleges befejezéshez, de ezt valószínűleg két hónappal előrébb hozzuk. Körülbelül 20Ó jogos lakásigénylő van a községben. A tervidőszak folyamán 15ff ^tanácsi elosztású lakás . épül. Négy óvodánkban csak zsúfoltan tudjuk elhelyezni a négyszáz gyereket, ezért elhatároztuk, hogy újat építünk. A helyi üzemek kétmillió forinttal járulnak hozzá. Jövőre kezdjük építeni és 197.3 .nyarán szeretnénk .átadni. Végleges megoldást ez sem jelent, de enyhít á helyzeten. — Közismert, -hogy á járási székhelyen nincs olyan helyiség ahol nagyobb ünnepélyeket, összejöveteleket lehetne rendezni. — Egy megfelelő művelődési központ jelentené q. -megoldást. 1974—75-ben Thégihdít-! juk az építkezést kétmillió forinttal. Azt hiszem, az ötéves XterV célkitűzéseit meg tudjujc valósítani. legföljebb egyik-ihásik kisebb beruházás marad el. A megyei szervek vezetői többször is hangoztatták, hogy a tervidőszak folyamán Bonyhád város lesz. Véleményem szerint ehhez több fejlesztési lehetőség kellene. Természetesen addig nyújtózkodunk, ameddig a takarónk ér. Semmiféle irreális követeléssel nem akarunk fellépni. — Maguk a bonyhádiak, hogy vélekednek a község fejlődéséről? ’— Vannak, akik azt is ke- vesellnék, ha a müncheni olimpia egész beruházási összegét a községre fordítanák, viszont sokat segítenek . társadalmi munkával is. Jövő nyáron egy 50 fős KISZ-építőtábort hozunk létre. A hozzánk csatolt Majos községben tavasszal megkezdődik a 6 kilométeres vízvezeték-hálózat kiépítése. Itt is jelentős társadalmi munka felajánlásra számítunk. A tanácsi értékesítésű szövetkezeti lakások leendő tulajdonosaival megbeszéljük, hogy az építkezésen 20—20 órát dolgozzanak ellenszolgáltatás nélkül. Azt szeretnénk —, ha majd erre sor kerül — Bonyhádnak ne csak az elnevezése változzon meg, ne mondhassa senki, hogy „Ez a falu is város?!” Egy fellobogózott iskola Zászlódíszben fogadott bennünket a lengyeli szakiskola. Már éppen találgatni kezdtük, hogy milyen ünnep van. mikor megpillantottunk egy feliratot, mely a „kedves szülőket” köszöntötte, ugyanis éppen szülői értekezletet tartottak. Az 1820-as években épült Aponyi-kastély -ma elsősorban a szakiskola diákotthonának nyújt otthont, . meg néhány tanteremnek, irodának. Az igazgató dolgozószobája szép régj,'bútorokkal van berendezve. Vagyont érhet minden darab. Fodor János nemcsak a mezőgazdasági , ,, szakmunkásképző intézetnek, hanem a hozzá'" tartozó tangazdaságnak is vezetője. . —.- : — Jéléhleg 405 tanulónk Vcrrtr'Valamennyi itt’ŰákíIt^-'a diákotthonban. -A 3 éves képzés befejeztével . növénytermesztő gépészek, kertészek, illetve állattenyésztők lesznek. Jövőre indítjuk be az úgyne. Bonyhádot elhagyva, alig 8 kilométert autózunk a keskeny országúton, mikor feltűnik a községet jelző tábla: Tabód. Az út egyik oldalán modern gazdasági épületek, a másikon pedig a 400 lelket számláló kis település házai. Nagyon rossz, sáros, gödrös út vezet a faluba. Ilyenkor őszszel személyautóval járhatatlan,' de cr teherkocsik vezetői is meggondolják, hogy letérjenek-e a biztonságos aszfaltról. — A lakosság nagyobb része a Hőgyészi Állami Gazdaságban talált megélhetést, mások pedig a bonyhádi Petőfi Tsz-ben dolgoznak — válaszolja kérdésünkre Fritz Antalné. Amióta közigazgatásilag Bonyhádhoz tartoznak, ő a tanácsi kirendeltség vezetője. — Régen többnyire csak cselédek éltek itt. Lakásaik még most is megvannak. Talán egy éve alakították át az épületeket, padlózták le a szobákat. Tabódon hetenként kétszer — hétfőn és pénteken — van filmvetítés. Vasárnap délutánonként összejön 10 —20 fiatal az állami gazdaság klubjában, hogy lemezről zenét hallgasson. Néha táncolnak is. A kápolnában havonta egyszer miséz a kisdorogi pap. Nincs itt élet a bolton kívül A szórakozást, művelődést, kikapcsolódást az ittlakók számára szinte kizárólag a tévé jelenti. Majdnem minden családnak van készüléke. Hétköznap délelőtt 0 kocsmát bezárják, így aztán akinek akad egy kis ráérő ideje, beszorul a boltba. Mi is ide igyekeztünk, némi kerülővel ötéviekéivé a sártengeren. Popén ’a kenyeret hordták befelé egy ponyvával letakart lovas kocsiról. Míg tartott az áruátvétel, a 8—10 várakozóval beszélgettünk. — A falu Bonyhád külterülete és a külterület mindig is hátra volt szorítva — mondja egy energikus bácsi. Kresz József, az állami gazdaság traktorosa egy olyan helyiséget hiányol, ahol 'bált, lakodalmat lehetne, rendezni, meq be^öltené a művelődési ház szerepét is. Mikor megkérdezzük, hogy a jelenlévők közül, ki tan la a könyvtárnak, hallgatás a válasz. — Járnak-e a filmvetítésekre? — Oda inkább csak a fiatalok mennek. — Hát az idősebbek? —Ők a tévé mellett maradnak. — Ha épülne itt egy művelődési ház, segítenének-e társadalmi ' munkával? — Mikor a járdát csináltuk, sokan dolgoztunk rajta, meg a bolt építésén is. Közben megkezdődik a kenyér szétosztása. Mindenki ' csak annyit kap, amennyit előzőleg felíratott. (Nehpgy megmaradjon). A szép, ropogósra Sült cipókat (8 kilométert utaztak lovas kocsin, és eddig vagy 5—6 ember kezén már 'keresztülmentek) selyempapírba csomagolják, akár a városi üzletékben. * ; — Mennyi pénz -fordul itt meg havonta? — Úgy 55—60 ezer forint körü| — válaszolja Rózsa Péter boltvezető. A pulton 21 kiürült féldecis pálinkásüveg sorakozik. — Ez mind ma fogyott el? — Igen. Megérkezik a postás. Átveszi a bevételt és itthagy néhány napilapot. — Sok újságot járatnak a tabódiak? — Alig* van olyan ház, ahova ne vinnék valamit. De megmondom. én pontosan is, ha kíváncsi rá. Jár a faluba 59 Népújság, 29 Népszabadság, . 6 Népsport, 2 Népszava, 3 Magyar Hírlap, 37 Képes Újság, 6 Nők Lapja, 3 Ország-Világ, 2 Képes Sport, 2 Tükör. (A Szabad Földről ő is, mi is mégfeledkeztünk). — Tudja mit írjon meg? Azt hogy a kis- tabódi alsótagozatosok a szántóföldeken keresztül járnak iskolába, mert nincs út. Mósfél- kétkilométeres salakjárdát. kellene építeni, de eddig , hiába hoztam fel ezt a témát a tanácsüléseken — mondja az üzletvezető. — Meg azt is meg lehet írni, hogy. nincs itt élet a bolton kívül. Még egy gyűlést sem tartanak, ahol fel lehetne vetni a áondokat. Ami engem illet, megyek is innen, amllverr gyorsan csak lehet. Ezek az utolsó mondatok, melyek ottlétünkkor elhanozanak a kis vegyesboltban. A súlvos szavak még akkor is klsó-oek bennünket, mikor, már elmaradnak mögöttünk a róni cselé-”'á-rrik, g velük szemben épült szép új szolgálati lakások, a gazdaság palatetős istállói, a sártengerbe vesző út. vezeti alapszakmás oktatást. Ez azt jelenti, hogy csak az utolsó, a harmadik évben kell eldönteni a tanulóknak, hogy a három közül melyik szakot választják. A juhászok kivételével valamennyien Tolna megyeiek. Jelentős részük — mintegy 42 százalékuk — társadalmi ösztöndíjas, ők az 50—600 forint állami juttatáson felül általában még 250 forint társadalmi ösztöndíjat kapnak. — Előfordul-e, hogy az itt végzett szakmunkások tsz-ek- be, állami gazdaságokba kikerülve nem a képesítésüknek megfelelő munkát kapnak? — Ez elsősorban a kertészek esetében gond. Sok gazdaság megszünteti kertészetét, mikorra nálunk végeznek a ta, nulók. Ott, ahol hiányoznak az üvegházak, nincs biztosítva a téli foglalkoztatás sem. Közben gyorsan múlik az idő, az igazgató órájára pillant és elnézést kér. Már így is elkésett a szülői értekezletről. Bizonyára türelmetlenül várják a néhány éve létesített új épületkomplexum modern ebédlőjében. Útközben szemünk elé tárul a 40 holdás park egy része. Még a szomorkás késő őszi ködben is gyönyörű látványt -nyújtanak- a hatalmas fák. A tanári szobában Vargha András igazgatóhelyettessel folytatjuk a beszélgetést. — Mint a szakmunkásképző intézetekben általában, itt is gond a beiskolázás. Egy tanár egész éven keresztül csak ezzel foglalkozik. A másik problémát a lemorzsolódás okozza. Jó néhány tanuló két-háram hónapos itt-tartózkodás után búcsút vesz a kapufélfától. — Ez mivel magyarázható? — A 14—15 éves gyerék még nem tudja kiválasztani a neki megfelelő szakmát. Sokszor a szülő dönt helyette. Néha nem elég az a tudás sem, amit a tanulók az általános iskolából magukkal hoznak. Újabban a közismereti órákra azok a szakfelügyelők járnak hozzánk is, akik az általános iskolákat látogatják. Felmérik, hogy hol kell javítani az ok. tatást. Az iskola figyelemmel kíséri a volt diákok életének további alakulását is. — Kérdőíveket, küldünk nekik. A válaszokat értékeljük és figyelembe vesszük az oktatás megszervezésénél. Sokszor az is kiderül, hogy némelyik kezdő szakmunkás többet keres, mint mi pedagógusok. Az igazgatóhelyettes mielőtt körbe vezetne az új épületekben, elmondja, hogy 1S66 nyarán egy „országúti cirkáló” jelent meg a kastély előtt. A grófi család Angliában élő három tagja ült benne. Engedélyt kértek, hogy egy kicsit, körülnézhessenek abban az épületben, ahol most az egykori cselédek leszármazottaiból a.szocialista mezőgazdaság számára képeznek szákembereket. Az engedélyt megkapták. Körülnéztek és elmentek. Végleg. " Női egyenjogúság Tévéién A járási hivatalban hallottuk, hogy a teveli takarékszövetkezetben csak férfiak vehetnek fel, kölcsönt. — Ez igaz? — kérdeztük a szövetkezet irodájában a négy női dolgozótól. Sokatmondó összenézés' és némi vállvonogatás után a következő válaszokat kaptuk: — Inkább azt nem szereti a főnök, ha a kezes nő. — Ha nő az adós, férfi kezes kell. — Azt szoktuk mondani, mikor kölcsönért * jönnek, hogy a kezes férfi legyen. — Van erre valamilyen jogszabály? . — Nincs. Sajnos a „főnökkel” csak telefonon tudtunk beszélni. Arról akart meggyőzni bennünket, hogy nem az a döntő: férfi vagy nő a ke'zes. hanem az, hogy biztosítottnak . látszik-e a visszafizetés. A gyengébb nemhez tartozók pedig könnyen otthagyják a munkahelyüket, férjhez mennek és «setleg nem lesz, akin behajtsák a tartozást. Abban egyetértettünk, hogy minden esetet egyénileg kell elbírálni. Véleményünk szerint viszont nem lehet szempont az, hogy nő vagy férfi az illetői — Ha egyébként a követelményeknek megfelel. Elvégre egyenjogúság van. Vagy Tevelen mégsem. Iskolák A két világháború között a járásban egyetlen elemi iskolai tanterem sem épült. A felszabadulás után parasztházakat alakítottak át erre a-célra. Az 1957—66 közötti időszakban 38 tantermet létesítettek. 19G0-ban kezdődött az általános iskolák körzetesítése. Azóta nincsenek osztatlan felsőtagozatok. A jelenlegi 34 általános iskolából 13 osztott, 7 részben osztott, 5 két tanulócsoportos, 9 egy ta- nulóesoportos, az utóbbi két típusban csak alsótagözat működik. A járásban — nem számítva a helyettesítőket — 29 képesítés nélküli nevelő dolgozik. Közülük 27-en tovább tanulnak. GYURICZA MIHÁLY \