Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-24 / 277. szám
A beruházások főszereplői 3. NAPIRENDEN: a tanácsi ipari nxakigasgatá* Egyetemi tanárok előadása Avagy — mint azt az építőipari vállalatoknál mondják — akiken az ostor csattan. Okkal, de: ok nélkül is! Az építőipar 1960 és 1970 között a nemzeti jövedelem 10—11 szá- zálékát adta, a saját fejlődé- sét szolgáló beruházásokból viszont csak 2,1—2,3 százalékkal részesedett. Az egy foglalkoztatottra jutó állóeszköz-állomány az összes ágazat közül itt a legalacsonyabb, az építőipar szerepköréhez mérten a foglalkoztatottak száma — mind népgazdasági értelemben, mind más országokkal összehasonlítva — kevés, s a meglévő munkaerő szakképzettsége alacsony. Ugyanakkor a gazdasági környezet olyan — monopolhelyzet, kedvező nyereség —, hogy nincs megfelelő gazdasági kényszer a termelésszervezés javítására, a korszerű módszerek — hálódiagram stb. — alkalmazására, laza a munkafegyelem. AZ ELSŐ LÉPÉSEK Megtörténtek az első lépések, hogy az építőipar a szó igaz értelmében iparrá válhassak. Az építőanyag-iparban 3.2 milliárd forinttal többet fordítottak beruházásokra 1966 —1970 között, mint a második ötéves tervben. Az építőioar beruházásai 4,9-ről 8,2 milli- árdra nőttek ugyanebben az időszakban. A szocialista szektorban 345 ezer főre emelkedett az énítőipari munkán dolgozók száma, a termelésben a három legfőbb terület, a lakások. az ipari és a mezőgazdasági épületek aránya, időbeli eloszlása egyenletesebb. Javult a gépesítés, az összes földmunkák ”4, a parkettcsiszolás 96 százalékát gépek végzik, de még alacsony a vakolás és a festés gépesítettsége; 21 és 23 százalék. Igaz, van a mérlegnek másik serpenyője is. A monopolhelyzet utat nyit az áremelésnek, a kivitelező sűrűn diktál, követel, a szakaszos elszámolási rendszer segítségével úgy is pénzhez jut, hogy a beruházás jól fizető részeit — mint mondják — „kimazsolázza”, de a beruházás egészének határidőben és jó minőségben történő átadásában alig érdekelt. 1970- ben 44 nagy beruházást kellett volna befejezni, de ez ténylegesen csak egyharmadánál történt meg. < NEMCSAK ÉPÍTŐIPAR! Amit ismételten hangsúlyozni kell: a kivitelezés nemcsak az építőipar ügye. Anyag- és szerel vény.szállítóké, szerelő vállalatoké, minden rendűrangú alvállalkozóé. A múlt esztendőben az összes építési- szerelési munkák 68,4 százalékát végezte az állami építőipar. 19.2 százalékát a szövetkezeti. Világos, hogy a fejlesztés súlya is az állami építőiparra jut, de a tényleges haladás csak úgy érhető el, ha arányosan minden terület — más iparágak érintett részei is — fölzárkózik a megnőtt követelményekhez. A negyedik ötéves tervben évi 7—8 százalékos építőipari termelésnövekedésre van szükség. miközben a termelés ösz- szetétele módosul. (Növekszik a nem termelő beruházások aránya, elsősorban a lakásépítésé, az ipari és a mező- gazdasági beruházások növekedési üteme közelebb kerül egymáshoz stb.) Az építőipar összes fejlesztési beruházásaira 15 milliárd forintot fordíthat; soha ekkora összeg még nem állt rendelkezésre. Milyen fpbb irányokban halad a kivitelező ipar ezekben az esztendőkben fejlesztéseivel? A koncentráció, az építés meggyorsítása érdekében növekednek a közműépítési kapacitások és korszerűsödnek a technológiák sok esetben a víz, Akik megvalósítják villany stb. hiánya akadályozza a beruházások átadását! — bővülnek a meglévő házgyárak és újak épülnek, végre sor kerülhet megfelelő telephelyek létrehozására, a beton- és habarcsgyártás megszervezésére. S ezek mellett folytatódik: a gépállomány bővítése, korszerűsítése, az anyagmozgatás gépesítése, s kibontakozik a könnyűszerkezetes program. FORRÁS: A SZERVEZETTSÉG Gyorsítani: az építés iparosításával lehet. Az előregyár- tás növelésével, a helyszíni munkák csökkentésével —szerelvények stb. a jól felszerelt központi telephelyen hamarabb elkészíthetők — az élőmunka-ráfordítások mérséklésével, az anyagösszetétel módosításával, ;gy a hagyományossal szemben a kohászati, gépipari, műanyagipari termékek arányának növelésével. Mindezek — sok más mellett •— lehetővé teszik, hogy a termelésnövekedés 70—75 százaléka a termelékenység emelkedéséből származzék. Gyorsítani: a szervezettség növelésével is lehet, sőt, kell. Igaz ugyan, hogy a szabad vállalási rendszer lehetőséget nyújt többletnyereségre, de olykor furcsa szelekciójával nemcsak társadalmilag szükséges igények kielégítését odázza el. de végső soron az erők szétfor- gácsolásával, a géppark el- aprózásával, az emberek ismételt átcsoportosításával növeli a vállalat „rejtett’ veszteségeit. A túl sok beruházás 1972. áprilisában tartják a szocialista brigádok vezetőinek IV. országos tanácskozását. Ennek előkészítéseként folynak most, ebben az időszakban az iparban, a mezőgazdaságban, a más munkaterületeken dolgozó szocialista brigádok vezetőinek helyi tanácskozásai, hogy megvonják munkájuk hároméves mérlegét. Hétfőn délután az alsótengelici kísérleti gazdaságban tartották meg ezt a tanácskozást; a gazdaság vezetése és a 22 brigád vezetője közösen értékelte, hogyan érvényesült az üzemi demokrácia, miként kamatoztatta a gazdaság vezetése a szocialista brigádok magasabb fokú szervezeti formáját a termelési célok megvalósításában, munkájuk után milyen anyagi és erkölcsi elismerésben részesültek. Csonka Károly igazgató beszámolója, a brigádvezetők tapasztalatai, és a hozzászólók — Majzik László, a járási pártbizottság munkatársa, és Gere István, a MEDOSZ központ állami gazdasági szakosztálya vezetője — véleménye alapján el lehet mondani: az alsótengelici kísérleti gazdaságban gazdaságilag és politikailag is meghatározó szerepük van a szocialista brigádoknak. A mozgalom ugyan sokéves múltra tekinthet vissza, de a mennyiségi és minőségi változást lényegében az 1968—69-es évek hozták. !D68-ban még csak hat, 1960-ben már 19, 1970-ben 20, 1971-ben 22 szocialista brigád dolgozott a gazdaságban.'Az idén már a munkásgárda 91 százalékát öleli fel" ez a'mozgalom. 13 brigád rendelkezik zászlóval,. oklevéllel, négy a brigád-címmel, három pedig a bronzplakett tumegkezdése: a késedelmek ígérete, a kötbérek veszélye, a rossz minőség „előre szervezése”^, AZ APRÓSÁGOK BECSÜLETE Sok más szintén elengedhetetlen a gyorsabb kivitelezéshez. Nemcsak arra gondolunk, hogy például a szállítás — akár a vasúti, akár a közúti — szervezettségének is javulnia kell, hanem arra is, hogy a kivitelezők szemében a látszatra apróságoknak legyen nagyobb becsülete. így annak, hogy a kivitelezési tervek felülvizsgálata rendben megtörténjék, s ne a pallértervnél bukkanjanak föl szarvashibák.. Időben föladják az anyagrendeléseket, megkössék az alvállalkozói szerződéseket — s ne gépszerelés kezdetekor derüljön ki, hogy a szigetelési munkákra senkivel sem állapodtak meg — megejtsék a nagyon alapos helyszíni szemléket, megszervezzék a fölvonulást, az anyagtárolást, s sorra tovább. Híre megy a jó munkának — mondják. A rossznak is. Mert nemcsak a kivitelezés közbeni, hanem az átadáskor föllelhető hibák lassú, vontatott fölszámolása is sokat árt az építők rangjának. Azaz, erre is biztosítani kell embert, anyagot; kapacitást. Mert valami csak akkor kész igazán, amikor rendeltetésének megfelelően működni kezd. használatba vehető. lajdonosa. A kezdeti időszakban elsősorban a termelési célok domináltak, ma viszont már előtérbe kerül a hármas jelszó teljes tartalma. E hármas tartalom érvényre jutása segítette a gazdaságot a kiváló vállalat, és a szocialista munka vállalata címhez. A gazdaság termelési eredményei évről évre kifejezik a szocialista módon termelni jelszót, azt a kezdeményező készséget, ahogyan a növénytermelésben, az állattenyésztésben, a gépműhelyben, és a többi munkaterületeken dolgozók törekednek a mind magasabb szintű termelésre. (Adminisztratív állományban dolgozó szocialista brigádtagok munkakörükön felül például elvállalják a cséplési ellenőri feladatot. Ezzel, jó másfél hónapon keresztül legalább négy ember napi száz forinttal fizetendő munkáját takarítják meg.) A mezőgazdaságban uralkodó munkaviszonyok miatt nagyon nehéz megfelelő tanulási lehetőséget biztosítani, viszont meg lehet találni a politikai, az általános ismeretek gyarapításának, a közösségi élet fejlesztésének egyénekre szabott formáját. Alsótengelicen van olyan brigád, amelynek tagjai öt községből járnak be dolgozni, van olyan, amelyben idősebb, a betűvetéshez alig értő cigányok dolgoznak. Nos, ha kell, a gazdaságvezetés munkaidő-kedvezményt ad az oktatáson való részvételre. A másikaknál a tanulást tanítással, élőszóval pótolják. A nevelőmunka elsősorban arra irányul, hogy az iskolázatlanságuk miatt háttérbe húzódó A Magyar Közgazdasági Társaság Tolna megyei szervezete és a megyei tanács ipari osztálya szervezésében tegnap megyei tanácsi ipari osztályvezetők értekezlete volt Szekszárdon. A tanácsi ipari szakigazgatási munka tapasztalatairól hangzott el két előadás, majd ezt egészítették ki a Bács, Fejér, Tolna, Heves és Hajdú megyék ipari osztály- vezetői által ismertetett sajátos tapasztalatok. Dr. Bihari Ottó és dr. Ádám Antal a Pécsi Jogtudományi Egyetem tanárai tartottak vitaindítót. Elemezték az új tanácstörvény óta bekövetkezett változásokat, vizsgálták az ipari szövetkezetek állami felügyeletével kapcsolatos kérdéseket A tanácskozás második réDombóvár Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága tegnap délelőtt tartotta idei utolsó előtti ülését. A vb-ülés első napirendi pontja a lejárt határidejű határozatok végrehajtása volt, az erről szóló beszámolót a bizottság jóváhagyólag tudomásul vette. munkásokban is erősítsék a tulajdonosi szemléletet, a társadalmi tulajdon fokozottabb megbecsülését, védelmét. Az üzemi demokráciát fejezi ki a brigádok önkormányzata. Ha valamelyik brigád a termelési versenyben elért eredményéért jutalmat kap, azt egyénenként, aszerint, ki hogyan vette ki részét a munkából, a brigád vezetője, szak- szervezeti bizalmija, és az adott munkaterület műszaki vezetője osztja el. A traktoros szocialista brigád házi törvénye szerint új munkás csak fél év után lehet a brigád tagja, tehát azt ki kell érdemelni. Viszont, ha kell, élnek a kizárás jogával is. A további tennivalók között nagy súlyt kapott a nevelés, így fogalmazódott meg: a szocialista brigád a nevelőmunka legkisebb sejtje, de leghatékonyabb bázisa. A termelési feladatok megoldása mellett nevelni kell a gazdaság minden egyes dolgozóját a tulajdonosi szemléletre, a fokozottabb munkásvédelemre, a balesetelhárításra — fellépni ezek egyik fő forrása, az italozás ellen —, a munkahelyek tisztaságára, rendjére. Külön hangsúlyt kapott, hogy a kiváló vállalat, a szocialista munka vállalata cím eldöntése során az eddigieknél hatásosabban vegyék számításba a társadalmi tudajdon védelmét. A tanácskozás részvevői Pintér Jánosnét, a Rákóczi növénytermesztő brigád vezetőjét választották meg küldöttnek az állami gazdaságok szocialista brigádvezetőinek országos tanácskozására. BX. szében megvizsgálták, hogy a megyék területén működő állami iparvállalatokkal hogyan lehet eredményesebben együttműködni, milyen módon lehet tevékenységüket befolyásolni. Az élénk vitában Csolláb Gábor, a Minisztertanács tanácshivatalának főosztályvezető-helyettese és Horváth József, a Tolna megyei Tanács elnökhelyettese is felszólalt. Részt vett az értekezlet munkájában a HVDSZ központjár nak munkatársa is. Megállapították, hogy a tanácsok ipari szakigazgatási tevékenysége alkalmazkodni tudott a gyorsan változó helyzethez, jelentős segítséget adott a munka tökéletesítéséhez a megyék ipari osztályainak rendszeres konzultációja. terv bevezetője az idén végzett feladatokról tájékoztatja a végrehajtó bizottság tagjait. E tanácstörvény előírásainak megfelelően elkészült a dombóvári tanács „belső alkotmánya”, a szervezeti és működési szabályzat. Gondoskodott a tanács és a végrehajtó bizottság az új lakáskódex végrehajtásáról. Nagy gondot fordítottak a gazdaságszervező és -irányító munkára, a negyedik ötéves terv ez évi feladataira, ezen belül a jelölőgyűléseken felvetett hiányosságok megszüntetésére. A jelentősebb jelölőgyűlési határozatokból húsz valósult meg. Mint arról már beszámoltunk, kilencvennel bővült az óvodai férőhelyek száma. Járda épült a Tanácsköztársaság téren, a Szekfű és a Móricz Zsigmond utcákban megjavították az utak egy részét. Parkokat, játszótereket létesítettek, vagy újítottak fel. Az idei tanácsi beruházási feladatok teljesítése eredményeként elkészült és működését megkezdte a városi szociális otthon és Uj dombóváron egy szqlgáltatóház. A Molnár György utcai lakótelepen elkészült a villanyhálózat, megoldották a csapadákelvezetést. A Kertvárosban csatorna épült, az Ady utcában az útépítés munkálatai megkezdődtek. A múlt évben megkezdett ipartelepítés közművesitését folytatta a tanács. Elkészült az ivóvízellátáshoz szükséges gerincvezeték, teljes hosszában a hármas számú kútcsoportig és az egyes számú kúthoz vezető nyomvonal egy része. Ez évben megkezdődött a negyedik ötéves terv lakásépítési beruházása. A tervezett 54 lakással szemben a jövő év első felére áthúzódóan mintegy 82 lakás elkészülése várható. Ezenkívül kétszer huszonnyolc lakásos panel és száz térzsalus lakás szerkezeti ösz- szeszerelése, valamint egy 24 lakásos panel alapozási munkái készültek el. Ezzel az eredménnyel a megyében első helyen áll, és országosan is előkelő helyet foglal el Dombóvár. A jövő évre tervezett végrehajtó bizottsági és tanácsüte- si napirendi pontok lelsarolása hosszú lenne, ezért csak az összeállítást megelőző munkáról és a tervezetet meghatározó elvi intézkedésekről ejtünk néhány szót. Az előkészítésben részt vett tanácstagi testület, akik választóik ...vánságait meghallgatva és érdekeiket messzemenően figyelembe véve tetteik meg javaslataikat. (Vége) MÉSZÁROS OTTÖ Az 1970-es évi végrehajtó bizottsági és tanácsülési munkaA nevelőmunka legkisebb sejtje, de leghatékonyabb bázisa Tanácskoztak az alsótengelici kísérleti gazdaság szocialista brigádjainak vezetői Ülést tartott a dombóvári tanács vb Napirenden a jövő évi munkaterv
