Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-06 / 262. szám

Az FKP nem segíthet! olyan kormány létrejöttét amely a nagytőke érdekelt szolgálja Marchais levele Servan-Sehreibernek Párizs, Dobsa János, az MTI 'tudósítója jelenti: Georges Marchais. az FKP főtitkárhelyettese válaszolt ar­ra a levélre, amelyet Jean- Jacques Servan-Schreiber, a radikális párt új elnöke a ra­dikáliskongresszus után hozzá intézett. Servan-Schreiber le­velében egyrészt az ellenzéki erőknek a „szükséges refor­mok” érdekében való összefo­gását hangoztatta, de leszö­gezte, a radikális párt nem tartja szükségesnek, hogy kü­lön tárgyalásokat folytasson az FKP-val, hanem azt re­méli. hogy a francia szocialis­ta párt az FKP-val folytatan­dó tárgyalásokon „a radikális párt nagyköveteként” is fog fellépni. Georges Marchais válaszá­ban hangsúlyozta, hogy az FKP valamennyi demokrati­kus párttal együtt hosszú le­járatú politikai szerződést óhajt létrehozni, s ennek alapján választási szerződést kötni az 1973-ban esedékes nemzetgyűlési választásokra. Az FKP azonban semmi eset­re sem hajlandó arra, hogy olyan kormány hatalomra ju­tását segítse elő, amely — mi­közben „reformeri” jelmezben tép fel — a gyakorlatban a nagytőke érdekeit védelmez­né. Éjfél tájban hangos detoná­ció verte fel Róma Parioli ne­vű előkelő negyedének csend­jét. A robbanás a Szentszék mellé delegált angol követ re­zidenciájában történt, bevert egy ablakot és lyukat ütött a XIX. században épült villa homlokzatán, a repülő üveg­cserepek pedig megsebesítettek egy arra járó férfit. A követ, Desmond Crawley és felesége sértetlen maradt, az asszony azonban kisebb sokkot kapott az incidenstől. Az épület frontjára fekete festékkel a betiltott ír Köz. Servan-Schreiber szerepével kapcsolatban a francia belpo­litikai kommentárok általá­ban hangsúlyozzák: a radiká­lis párt új elnöke olyan cent­rista csoportosulást szeretne kialakítani, amely ugyan a je­lenlegi kormánykoalíció elle­ni harc jelszavát tűzi a zász­lajára, de lényegében elzár­kózik az alapvető gazdasági Fontos fejlemények színhe­lye volt Egyiptom az elmúlt 24 órában. 1. Anvar Szadat, a köztár­saság elnöke átvette a fegy­veres erők közvetlen irányí­tását; 2. Heikal, az A1 Ahram fő­szerkesztője közölte: már megszületett a döntés arról, vajon politikai vagy katonai eszközökkel oldható-e meg egyiptom konfliktusa Izrael­lel; 3. Ugyancsak Heikal jelen­tette be, hogy az Egyesült Ál­lamok legutolsó közvetítési javaslata elfogadhatatlan Egyiptom számára. Szadat elnök csütörtökön; a fegyveres erők főparancsnok­ságán három órán át tárgyalt társasági Hadsereg három név­betűjét (IRA) mázolták fel. Mint a helyszínre érkező rend­őrök megállapították, az ír erőszakszervezet emberei fél- kilónyi, általában sziklarob­bantáshoz használt robbanó­anyagot helyeztek el az ablak- párkányra és ott történt a de­tonáció is. Az incidens után még az éj­szaka rendőri őrizet alá he­lyezték a római angol nagy- követséget, konzuli hivatalt és kereskedelmi kirendeltséget, hogy az esetleges további me­rényleteknek elejét vegyék. (Reuter) és társadalmi reformok végre­hajtásától. Servan-Schreiber e centrista program számára szeretné megnyerni a francia szocialista pártot is, ezzel meghiúsítani azt, hogy a szo­cialisták és kommunisták kö­zött létrejöjjön az a politikai szerződés, amely alapját ké. pezné az igazi baloldali egy­ség kialakításának. Szadek hadügyminiszterrel és az egyes fegyvernemek pa­rancsnokaival. A találkozó be­fejeztével közleményt adtak ki arról, hogy Szadat átvette a fegyveres erők közvetlen irányítását, s elnöki funkció­it ezután a főhadiszállásról gyakorolja. Heikal részletesen beszámolt arról, mit tartalmazott a leg­utóbbi amerikai közvetítési javaslat. Az ajánlat elfogadhatatlan volt Egyiptom számára számos oknál fogva, ugyanis: sem­milyen új elemet nem hozott, mivel Egyiptom és Izrael ál­láspontja már jól ismert az Egyesült Államok számára; visszatérést jelentett volna az úgynevezett „rhodoszi” formu­lához, de rosszabb lett volna annál, hiszen a közvetítő nem Gunnar Jarring, hanem — ami mindennél rosszabb — az Egye­sült Államok lett volna. Ez Viszont egyenlő azzal, hogy — minden megoldás ameri­kai megoldás, — a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozata nem kiindulási alap többé, — elveszítik jelentőségüket a négyhatalmi tárgyalások, — eltemetődik Gunnar Jar­ring missziója. Semmit nem látszik javíta­ni a béke .távlatain a négy afrikai elnök közel-keleti kör­útja, amelynek első (jeruzsá- lemi) szakasza pénteken be­fejeződik. s a második (kairói) elkezdődik. Hetek óta egyre több cikk jelenik meg a világsajtó kü­lönböző orgánumaiban az in­diai—pakisztáni konfliktus el­mérgesedéséről. Egyes lapok még jóslatokba is bocsátkoz­nak, azt állítván, hogy a na­pirenden lévő határvillongá­sok tényleges háborúban fog­nak kirobbanni. Megint más lapok odáig is elmerészked­nek, hogy leírják: máris ki­tört a háború a két nagy ázsiai szomszédállam között. Ismét mások szerint a há­ború csupán addig várat ma­gára, amíg Indira Gandhi mi­niszterelnökasszony külföldi körúton van. A helyzet csakugyan rend­kívül feszült. Az ENSZ Indiá­ban tartózkodó megfigyelő csoportjának egyik vezetője pénteken úgy nyilatkozott: a kasmiri tűzszüneti vonalnál a szembeálló felek olyan mére­tű csapatösszevonásokat haj­tottak végre, hogy a helyzet „rendkívül súlyosnak” mond­ható. Az USA egyik vezető publicistája a Newsweek szá­mára interjút készített Jahja Khan pakisztáni elnökkel — párbeszédük az International Herald Tribuna első oldalán Rómában robbantott az IRA * * A v • 4*á.*:lAÍU*i- A. Ä vatikáni brit nagykövetség épületében bomba rob­bant. Egy járókelő megsérült. A rendőrség vizsgálatot tart az épületben, amelynek ablaka alatt az illegális ír Köztár­sasági Hadsereg (IRA) felirata látható. Szadat átvette a fegyveres erők irányítását November hetedike alkalmából ünnepélyesen megko­szorúzták a gellérthegyi felszabadulási emlékművet. Peking jelezte: igényt tart az ENSZ főtitkárhelyettesi posztjára Nyugati hírügynökségi je­lentések szerint Peking a na­pokban jelezte: szeretné, ha Ralph Bunche posztját — aki az ENSZ főtitkárhelyettese volt különleges politikai ügyekben — a jövőben a Kí­nai Népköztársaság képviselő­je töltené be. A béke Nobel-díjas Bunche ez év júniusában vonult visz- sza, egészségügyi megfontolá­sokra hivatkozva. Az ENSZ vezérkari bizott­ságának csütörtökre tervezett ülését elhalasztották, hogy megvárják a Kínai Népköz- társaság képviselőinek meg­érkezését. A Biztonsági Ta­nács állandó tagjainak képviselőiből álló bizottság­ba a szabályok értel­mében Peking négy tagot küldhet. A vezérkari bizott­ság. amelynek feladata, hogy a BT munkájának katonai vo­natkozásaival foglalkozzék, kéthetente tartja ülését. Huszonhat ország képviselői határozati javaslatot terjesz­tettek a közgyűlés szociális bi­zottsága elé, s ebben felszó­lítják Nagy-Britanniát: te­gyen meg mindent — beleért­ve az erő alkalmazását is — a rhodesiai törvénytelen rezsim felszámolására. A javaslat a kereskedelmi partnerektől tel­jes gazdasági bojkottot köve­tel, és az emberiség ellen el­követett bűntettnek minősíti az apartheid-politikát. A közgyűlés politikai bizott­sága csütörtökön befejezte a nemzetközi biztonság megszi­lárdításáról szóló nyilatkozat megvalósításának vitáját. A felszólalók többségükben el­sőrendű fontosságot tulajdo­nítottak a kérdésnek, és fi­gyelmüket elsősorban a még meglévő háborús fészkek ve­szélyességére fordították. Mint azonban Jakov Malik szovjet delegátus rámutatott, sajná­latos, hogy egyes küldöttek, — elsősorban Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Izra­el képviselői — kétségüket fejezték ki a kérdés megvita­tásának hasznosságát illető­en. és borúlátóan nyilatkoz­tak a deklaráció megvalósítá­sának esélyeiről. Malik hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió mindent megtesz a közgyűlés jubileumi, 25. ülésszakán elfogadott nyilat­kozat megvalósításáért. A politikai bizottság a kér­dés vitáiát elnapolta, bogy lehetőséget biztosítson a dele­gátusoknak : konzultációk so­rán dolgozzák ki a kérdésben hozandó határozat szövegét. (TASZSZ); is megjelent —, s ebben Jahja Khan azt mondja, „a háború veszélye csakugyan küszöbön áll... Az indiaiak máris há­borúban állnak velünk, de mi nem ütünk vissza”. így van-e, csakugyan? Hi­szen maga Jahja Khan indí­totta el a lavinát, az Avaml- liga betiltásával, vezetőinek letartóztatásával és híveinek páratlan kegyetlenségű pusz­tításával, amelynek nyomán immár 9—10 millió bengáliai menekült tartózkodik leírha- tatlanul borzalmas körülmé­nyek között India földjén. Indira Gandhi most azért jár­ja a világ különböző országa­it, hogy segítséget kérjen e menekülttömeg részére, mert a probléma elviselhetetlen ter­heket jelent India számára. Gandhi asszonynak a minap Nixonnal folytatott tárgyalása azonban, a párbeszédükről ki­adott pénteki jelentés szerint, nem hozott kézzelfogható eredményt. Ismeretes, milyen hosszú ideig támogatta Pakisz­tánt az Egyesült Államok egy­felől, az Indiával igen rossz viszonyban levő Kínai Nép- köztársaság másfelől. A pa­kisztáni vérengzések hírére világszerte a pakisztáni fegy­ver- és más segélyszállítmá­nyok leállítását követelték, de máig sem bizonyos, hogy ez megtörtént-e? Pekingi jelenté­sek szerint a Kínai Népköztár­saságban ugyan máig sem ad­ták a közvélemény tudtára a pakisztáni menekültproblémát, de állítólag javítani kívánják viszonyukat Uj Delhivel s ezért csak óvatosan támogat­ják Daccát. Meglehet, a pén­teken Pekingbe érkezett ma­gas rangú delegáció, Alii Bhutto vezetésével, éppen ezt kívánja szóvá tenni és foko­zott támogatást kér Peking- től. Ám Pekingnek, Washington­nak, de a világ bármely álla­mának sem az a feladata eb­ben a rendkívül puskaporos helyzetben, hogy fegyveres tá­mogatást nyújtson az amúgy is meglehetősen elvadult pa­kisztáni vezetőknek. Hanem az, hogy közös erővel próbálja megállítani a konfliktus to­vábbi éleződését. Egyfelől a pakisztáni menekültek sorsá­nak megoldására, másfelől a helyzet békés, politikai rende­zésére kell törekedni. A nem­rég megkötött szovjet—indiai barátsági szerződés e térség békéjének ügyét vitte előbbre. Hasonló lépések tovább segít­hetik a helyzet tisztázását. (KS) A háború küszöbén ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom