Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-06 / 262. szám

Interjú A Tolna megyei állami gazdaságok korszerűsödéséről, eredményeiről Az Állami* Gazdaságok Or­szágos Központja Baranya— Tolna megyei főosztályán me­gyénk állami gazdaságainak eddigi eredményeiről érdek­lődtünk Dudás József területi igazgatótól és Kiss Károly közgazdasági osztályvezetőtől. — Milyennek ítélik a gazda­ságok növénytermelési eredmé­nyeit? — Tolna megyében százezer katasztrális holdon folyik növénytermelés, melyen az ossz áruérték 137 millió forint­tal több a tavalyinál — kap­tuk a felvilágosítást Kiss Ká- rolytól. — Az idei rendkívül aszályos év jelentősen kihatott a növénytermelésre (tömegta­karmányokra és a kukorica terméseredményeire), de köz­vetett módon az állattartás­ban is észlelni lehetett hatá­sát. Ennek ellenére' a tavalyi­hoz képest 20 százalékkal nőtt a vállalati nyereségtömeg, bár tavaly is 100 millió forinton felül volt. Veszteséges gazda­ság évek óta nincs, sőt mind­egyik gazdaság nyeresége két­millió forinton felül van. Bú­zából 20 ezer hold átlagában 24 mázsás átlagtermés volt, amely országosan kiemelkedő eredmény. Az aszály ellenére jónak mondható a kukorica 31 —32 mázsás termésátlaga is 18 ezer kát. hold viszonylatá­ban. — Minek köszönhetők a gaz­daságok kimagasló eredményei? — Gazdaságainkban elér­tük, hogy a kukorica és a ka­lászosok termelésének gépesí­tettsége százszázalékos — mondta Dudás József. — Több gazdaságban szárítóberende­zést helyeztek üzembe, amely igen jelentősen növeli a ha­tékonyságot. Most „érnek be” a sok éve megkezdett fajtakí­sérleteink, új, különböző bel­földi és külföldi fajták, hib­ridek kerültek alkalmazásra. Az eredményességben jelentős szerepet játszott a helyi le­hetőségek figyelembevételével történt műtrágya adagolásá­nak fokozása. Kertészeti ága­zatokban a növényvédelem korszerűsödése szintén meg­hozta a várt eredményeket. — Állattenyésztésben sikerült-e a növénytermeléshez hasonló módon kiemelkedő eredménye­ket elérni? — Az állattenyésztés! ered­ményességi tendenciája nem mutat javulást, a növényter­meléssel ellentétben itt na­gyon lassú a fejlődés — mondta Kiss Károly. — Az eredményesség lassú javulá­sát befolyásolja a ráfordítások emelkedése és a termelési in­tenzitás alakulása is. Emelke­dett a piacra adott állattar­tási áruérték. A tehenészetben 10 millió forint a sertéshús piaci értékében pedig 35 rhil- lió forint a növekedés. A bel­földi piacok növekvő ellátá­sán felül 50 százalékos ex­portarányt értünk el. Minősé­gi jellemző, hogy a sertéshús 35 százalékos részaránya son­kasertésként került felhaszná­lásra. A bruttó termelés ér­téke közel 10 százalékkal emelkedett 1970-hez viszonyít­va, ami forintban kifejezve körülbelül negyedmilliárd fo­rint. Igen pozitív jelenség, hogy a termeléshez lekötött eszközérték kihasználása egy­re kedvezőbb. A vállalati nye­reség a bruttó termelés érté­kében 10 százalék, ez az el­múlt évben csak nyolc száza­lék volt. — Milyen a gazdasági dolgo­zók szociális ellátottsága? — Tolna megyében az idei beruházás* értéke 250 millió forint. Ebből 10 millió forin­tot gazdasági lakóépületek karbantartására, további 10 millió forintot pedig a szociá­lis, kommunális jellegű beru­házásra fordítottak. Tizenegy gazdaságban összesen 38 csa­ládi ház épül ebben az évben, melyekhez a gazdaságok egyenként negyvenezer fo­rinttal járultak hozzá. — Hogyan alakul az állami gazdaságokban dolgozók átlag­bére? ■— Az átlagkereset havi 2200 forint. Ez az adat a tel­jes munkaidős dolgozókra vo­natkozik. A részesedéssel ki­egészítve a gazdaságokban a személyi jövedelem sehol sincs 2500 forint alatt. A ta­valyihoz viszonyítva ezen a téren négyszázalékos fejlő­dést értünk el. Munkaerőiét- számunk viszont 2—2,5 száza­lékkal csökkent, ami a gépe­sítéssel hozható összefüggésbe. A gazdaságokban egyébként 124 szocialista brigád rpűkö- dik, mintegy 2000 tággal. — Igazgató elvlárs milyen feladatokat emlftone elsősorban, melveket a hatékonvahb ter­melés és az eredményessé!? szempontból feltétlenül ‘ mes kell valósítani? — Elsősorban az állattartás termelési és jövedelmezőségi színvonalát kell továbbfej­leszteni. Ehhez reális alapot adnak az utóbbi évek jelen­tős befektetései. Szükség van a szakosodás, koncentráció ésszerű fokozására — termé­szetesen a lehetőségeknek megfelelően. Célul kell kitűzni az eszközhatékonyság emeléteét, hogy a befektetések gyorsabb ütemben realizálódjanak. A feldolgozó üzemek (keverő­üzemek, zöldtakarmány, liszt­előállító üzemek) további kor­szerűsítésére, illetve felépíté­sére van szükség. Jellegzetes törekvése az egész magyar mezőgazdaságnak a nagy tel­jesítményű gépsorok, gép­rendszerek üzembe állítása, mélyek alapfeltételei a ter­mésbiztonságnak, eredmé­nyességnek. Elöregedett az erőgéppark, amely igen ko­moly fejlesztésre szorul. Ed­dig a.z építkezésekre összpon­tosítottuk a beruházásokat, ez­után a gépesítésre irányul a fejlesztés koncentrálása. Em­lítettük a kommunális jellegű beruházásainkat, ezen a té­ren további fejlődést kell el­érniük a gazdaságoknak. Vé­gül megemlítem, hogy az ered­ményesség egyik alapja az a korszerű vezetési módszer, amellyel gazdaságainkban dol­goznak és önálló alkotómun­kát végeznek, a hatékonyság érdekében további fejlesztés­re vár — fejezte be nyilatko­zatát Dudás József igazgató. RÖZSA GYÖRGY Államigazgatás ­magasabb szinten Naponta sok ezren fordul, nak ügyes-bajos dolgaikkal a tanácsokhoz, a különböző hi­vatalos szervekhez. Tapaszta­latból tudjuk: sokszor még a legsimábbnak látszó ügyek in­tézése is hosszú időt és főleg ,sok utánjárást igényel. Néha napok mennek rá, míg meg­tudja az ember, hogyan is fog­jon hozzá, hol is kezdje, mi­lyen iratokat szerezzen be. vagy vigyen magával, hogy ké­relme, beadványa megfeleljen a formai követelményeknek. Jgaz, sok minden történt már az utóbbi másfél évtizedben az államigazgatási adminiszt­ráció egyszerűsítéséért, azért, hogy az állampolgár érezze: őérte van a hivatal, de még mindig túlontúl sok íróasztalt jár meg egy-egy akta, regi­ment pecsét, bizonylat, aláírás árán születhet csak meg a dön­tés. Ezek a mindennapi gondok kerültek szóba az MSZMP Központi Bizottságának no­vember 3-i ülésén, amikor az államigazgatási munka tovább­fejlesztésének kérdéseit vitat­ták meg. Mindannyian érez­zük annak igazát: államigaz­gatásunk megfelelően ellátja alapvető feladatait, jobb. töké­Csyermekkönyrnapok 1971 Véget ért a könyvtárosok tanácskozása Tegnap délelőtt befejeződött a Tolna megyei gyerekkönyv­napok keretében rendezett könyvtárostanácskozás. A há­rom nap alatt a főbb megyé­ből összegyűlt könyvtárosok előadásokat hallgattak a gye­rekek olvasóvá nevelésének különböző kérdéseiről és be­mutató gyerekfoglalkozásokon vettem részt. Érkeztek a ta­nácskozásra Baranyából, So- mogyból, Szabolcs-Szatmár, Szolnok, Pest. Hajdú-Bihar és Heves megyékből is. A Tolna megyeiekkel együtt körülbelül öt vénén vettek részt a tanács­kozáson. Tegnap délelőtt az utolsó rendezvény író—olvasó találko­zó volt Ordas Ivánnal, aki arról beszélt, hogyan született Damjanich tábornok című re­génye, majd válaszolt a gye­rekek kérdéseire. Ezt követően Vadócz Kál­mán, a megyei könyvtár igaz­gatója zárta a tanácskozást. Értékelésében megállapította, hogy az jól sikerült. Beszélt arról a törekvésről, hogy a családi otthon és az iskola mellé a könyvtárak is felzár­kóznak a gyerekek és fiatalok olvasóvá nevelésében. Az el­hangzott előadások ennek a munkának országos tapaszta­latairól és jövő tennivalóiról szóltak. A könyvtárosi munka egyre inkább pedagógiai mun­ka is. nem szabad hát meg­feledkezniük a könyvtárosok­nak önmaguk továbbképzésé­ről. Vadócz Kálmán megköszön­te az írószövetség és a Móra Könyvkiadó segítségét a gye­rekkönyvnapok megrendezésé­ben, valamint a megyei ta­nács művelődési osztályának támogatását. A gyerekkönyvnapok folyta­tásaként a jövő héten a me­gye különböző könyvtáraiban lesznek vetélkedők, író—olvasó találkozók. Népújság 3 1971. november 6. Automata csévélőgépet helyeztek üzembe a Hőgyészl Vegyesipari Ktsz-nél. A Csehszlovák Hacoba géppel a ütsz vetülékfonal-szükségletének 60 százalékát készítik. Foto: Gottvald. letesebb ma a munkája, mint évekkel ezelőtt volt, nagyobb lelkiismeretességgel, körülte. kintéssel, több emberséggel in_ tézik ügyeinket. Naponta hal­lunk híreket, olvasunk tudósí. tásokat arról, hogy az állam- igazgatás megyei és helyi szer. vei, a tanácsi apparátusok mennyire szívügyüknek tekin­tik az MSZMP X. kongresszu­sán hozott határozatok végre­hajtását, az új tanácstörvény helyes alkalmazását, s keresik a gyorsabb, a hatékonyabb ügyintézés módszereit, lehető­ségeit. Ennek a munkának ad most további lendületet, irány, mutatást az MSZMP Központi Bizottságának az államigazga. tás fejlesztéséről és az állami munka pártirányításáról szó­ló állásfoglalása. Természetesen nem máról holnapra valósíthatók meg a Központi Bizottság hatérozatá. ban foglalt célkitűzések, bár­mennyire is rokonszenvesek azok, hiszen sokféle anyagi, technikai és személyi feltétel szükséges ahhoz, hogy simáb­ban gördüljenek a hivatali ügyintézés kerekei. Itt van pél. dául a hivatali hatáskörök fe­lülvizsgálatának az ügye. Ész­szerű és megérett követelmény a hatósági ügyintézés további decentralizálása, annak az igé­nye, hogy az ügyeket elsősor. ban azoknál a szerveknél in­tézzék el — elintézésről és nemcsak intézésről van szó —, amelyeknek a működési terü­letén előfordulnak. Főleg a községi, a városi és a fővárosi kerületi tanácsok ügyintéző apparátusára kell nagyobb ha. táskört, s vele együtt több fe­lelősséget ruházni. Ehhez azon­ban nem elegendő egyszerűen annak kimondása, hogy ezen. túl nem a minisztériumban, vagy nem a megyei tanácsnál, hanem a városi, a községi ta­nácsnál kell ezt, vagy azt az ügyet elintézni. Olyan embe­rek, olyan felkészült tisztvise­lők, a köz szolgálatát hivatás­nak, megtisztelő megbízatásnak tekintő állami, tanácsi alkal­mazottak is kellenek hozzá, akiknek a száma ugyan egyre több, de még nem mindenütt találkozni velük. Nemcsak a szakmai, hanem az emberi kö­vetelmények is csorbát szen­vednek ma még olykor a ta. nácsi apparátus személy; ősz. szetételének megválasztásánál. Nem mindig azok kerülnek a hivatali asztalokhoz, akiknek a jelenléte a legkívánatosabb lenne, hanem sokszor azok, akik éppen adódnak, hiszen az esetek jó részében nem köny- nyű és nem is hálás feladat ma még tanácsi dolgozónak lenni. Nem is beszélve a do­log anyagi oldaláról. A Köz­ponti Bizottság állásfoglalása azonban azt a meggyőződést kelti, hogy a párt, az ország vezetése világosan látja a ten­nivalók sokaságát, s eltökélt szándéka a helyzet alapvető, gyökeres javítása. Az igazgatási folyamatok és az ügyvitel felülvizsgálata kri­tikai értékelése, amelyet az ál­lamigazgatási tevékenység kor­szerűsítéséhez elengedhetetlen­nek tart a Központi Bizottság állásfoglalása, természetesen nem azt jelenti, hogy ami ed­dig volt, minden rossz volt, akik eddig a köz alkalmazot­téiként intézték ügyeinket, mind rosszul dolgoztak, hanem azt, hogy társadalmi és gazdasági fejlettségünk magasabb szín­vonalához igazítjuk — nemcsak a mai igényeket figyelembe vé­ve, hanem már a holnapiakra is számítva — az államigazgatási munkát. Tehát: magasabb szintre lé­pünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom