Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-05 / 261. szám
KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1971. november 3-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1971. novem* bcr 3-án Kádár János elvtárs elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, továbbá a kormány tagjai, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, a Magyar Testnevelési és Sportszövetség Országos Tanácsának elnöke, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság ülése — megvitatta és jóváhagyta Komócsin Zoltán elvtársnak, a Közpon. ti Bizottság titkárának tájékoztatóját a nemzetközi kérdésekről; — megvitatta és elfogadta Biszku Béla elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztése al pján az államigazgatás fejlesztéséről és az állami munka pártirányításáról szóló javaslatot. I. A Központi Bizottság a nemzetközi helyzet és külpolitikánk időszerű kérdéseit megvitatva, megállapította: A nemzetközi helyzetet napjainkban a szocializmus, a haladás, a béke erőinek fokozódó harca, növekvő aktivitása jellemzi. A magyar kommunisták, dolgozó népünk mély megelégedéssel fogadták azokat a konkrét kezdeményezéseket, aktív diplomáciai lépéseket, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Szovjetunió kormánya a XXIV. kongresszuson elfogadott békeprogram érdekében megvalósít. A Magyar Szocialista Munkáspárt, nép- köztársaságunk kormánya az internacionalizmus elveitől vezetve a maga részéről továbbra is tőle telhetőén részt vállal a szocializmus, a haladás, a béke ügyét szolgáló közös erőfeszítésekben. "I A Szovjetunió és a szocialis- • • ta országok széles körű, sokoldalú erőfeszítéseinek eredményeképpen javulnak a béke és a biztonság kilátásai Európában. Kontinensünk kedvezőbb politikai légköréhez nagy jelentőségű hozzájárulás a négy nagyhatalom Nyugat- Berlinről szóló megállapodása. Ezzel a nemzetközi jogi érvényű egyezménnyel a nyugati nagyhatalmak tényként tudomásul veszik Nyugat- Berlin sajátos politikai státuszát és a Német Demokratikus Köztársaság önálló állami létét. Az európai béke és biztonság tartós megszilárdításához elengedhetetlen a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság, illetve a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság korábban megkötött szerződésének mielőbbi ratifikálása. Elhárultak a legfőbb akadályok az európai biztonsági értekezlet sokoldalú előkészítése elől. Az értekezlet eredményeként intézményesíteni lehetne az európai biztonsági rendszert, valamint az európai államok közötti együttműködést. Ezen az úton létrejöhetnek a fegyveres erők csökkentésének és a különböző leszerelési intézkedések reális alapjai. A NATO bizonyos körei továbbra is késleltetik az európai biztonsági értekezlet előkészítését. A Központi Bizottság elítéli az európai politikai feszültség fenntartásában érdekelt erők különböző akcióit, amelyek arra irányulnak, hogy akadályozzák az enyhülést, visszaállítsák a bizalmatlanság és a hidegháború légkörét Európában. Ilyen lépésnek értékelhető Nagy-Britannia kormányának a diplomaták tömeges kiutasításával eszközölt szovjetellenes intézkedése. Ezért változatlanul szükség van a szocialista országok aktivitására, minden európai kormány konstruktív erőfeszítésére, a még fennálló akadályok elhárítására, a lendületesebb előkészítő munkára. A Központi Bizottság üdvözli Európa népeinek növekvő aktivitását az európai kormányok biztonsági értekezletének, a földrész biztonságának, országai együttműködésének előmozdítására. Pártunk, kormányunk, a magyar nép fáradhatatlanul azon munkálkodik, hogy elősegítse az európai béke és biztonság ügyét, hozzájáruljon földrészünk népeinek együttes harcához. O Indokínában folytatódik az “• amerikai agresszió. Az Egyesült Államok, miközben hangoztatja a háború befejezésére irányuló készségét, továbbra is katonai erővel és a közvéleményt megtéveszteni szándékozó manőverekkel próbálja elérni reakciós céljait, megvalósítani a háború „vietnamizálását”. Az amerikai kormány szabotálja a párizsi tárgyalásokat, mindeddig érdemi válasz nélkül hagyta a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány javaslatait a politikai rendezésre, sőt időről időre felújítja a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni terrorbombázásokat. A válság megoldása kizáróiag az indokínai népeik képviselőivel folytatott tárgyalások és megegyezés útján lehetséges; Vietnam, Laosz, Kambodzsa népeinek háta mögött, nélkülük és ellenükre senki sem dönthet az indokínai konfliktus ügyében. Hősiesen harcoló vietnami testvéreink kezdettől fogva erőt merítenek a Szovjetunió, a többi szocialista ország politikai, gazdasági és katonai támogatásából. Az imperializmus ellen a szabadságukért, függetlenségükért, az önrendelkezésért harcoló indokínai népek hősi küzdelmükben maguk mögött tudják az egész haladó világ szolidaritását, növekvő támogatását. A Magyar Népköztársaság internacionalista kötelezettségeinek eleget téve, továbbra is minden tőle telhető módon segíti Vietnam, Laosz, Kambodzsa bátor népeit. A Központi Bizottság az államigazgatás fejlesztéséről és az állami munka pártirányításáról szóló javaslatot megvitatva, áttekintette az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztését célzó eddigi munkát, a már életbe léptetett választójogi reform tapasztalatait, a tanácstörvény életbe léptetésével, az alkotmány módosításának előkészítésével kapcsolatos munkát. Kiemelte, hogy az államigazgatás, valamint az állami szervek pártirányításának tőké- létesítése az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztésének szerves része. ~í A Központi Bizottság meg-1-* állapította, hogy államigazgatásunk alapvető feladatait megfelelően ellátja, szervezete tökéletese- .dett. munkája javul. Államigazgatásunk a fokozatos átalakulás állapotában van. A X. kongresszus határozatai alaoján, az új tanácstörvény végrehajtásaként az igazgatási munkában, főleg az ál- lamoolgárok ügyeinek hatósági intézésében helyes irányú változtatások történtek. Miután az államigazgatás alánjaiban megfelelően működik, a feladat a munka rendszeres javítása és fejlesztése. A gazdaságirányítás reformja lényeges változásokat hozott az állam gazdaságszervező tevékenységében, a Q A Közel-Keleten a imperia- listák és a támogatásukat élvező izraeli uralkodó körök az agresszió következményeinek elfogadására próbálják kényszeríteni az arab államokat. Az izraeli agresszorok — az imperialisták és a különböző országokban tevékenykedő cionista csoportok közreműködésével — időhúzó taktikát folytatnak, hogy ilyen módon állandósítsák a megszállt arab területek feletti uralmukat. Ezt a törek. vésüket biztos kudarcra ítéli ,az arab népek igazságos küzdelme, a velük szolidáris haladó erők harca, a nemzetközi közvélemény. Az imperialisták a közel-keleti kérdésben is kétszínű, félrevezető politikát folytatnak. Az Egyesült Államok kormánya, miközben látszólag közeledik az agressziót elszenvedett országokhoz, s különböző megtévesztő javaslatokat propagál, úgymond a válság megoldására, valójában folytatja az izraeli agresszor felfegyverzését. A Központi Bizottság, a magyar közvélemény változatlanul támogatja az izraeli agresszió felszámolására. a palesztin nép jogainak biztosítására irányuló politikai törekvéseket. Meggyőződésünk, hogy e harc sikerének alapvető feltétele az ösz- szes imperial istaellenes erők egységének további erősítése. A haladó erők közötti' szó*húzás és elleniét, a 1 egkövetkezetesebb an ti imperialista erőkre, a kommunistákra mért csapás mindenkor és mindenhol az imperialista, neokolonialista és más reakciós erők érdekeit szolgálja. A Központi Bizottság ismételten hang- sói vozza a magyar nép együttműködési készségét az arab világ haladó erőivel, az imperializmus és Izrael agressziós törekvéseivel szemben. A Kínai Népköztársaság tör- • vényes jogainak helyreállítása az Egyesült Nemzetek Szervezetében a szocialista országok és a világ más haladó erői több mint két évtizedes következetes harcának eredménye és nagy sikere. A Központi Bizottság azzal a várakozással tekint a Kínai Népköztársaság ENSZ-beli szereplése elé, hogy Kína a szocialista országokkal, valamint más progresszív erőkkel együttműködve fog tevékenykedni az emberiség békéje, a társadalmi haladás érdekében. központi szervek feladatkörében és belső szervezetében. A gazdasági igazgatás központi szervei a reform követelményeinek megfelelően módosították munkájukat, irányító tevékenységük azonban még nem érte el azt a színvonalat, amelyet a fejlődés követelményei támasztanak. A további munka és fejlesztés célja: hatékonyabbá, egyszerűbbé tenni az államigazgatást minden területen. A központi irányító szervek (minisztériumok, országos hatáskörű szervek) tevékenységében tovább kell tisztázni a hatásköröket, növelve az eljáró hatóságok és köztisztviselők felelősségét. Az államigazgatás központi szervei elsősorban ágazatuk átfogó elvi irányításával foglalkozzanak és javítsák a hatáskörükbe tartozó ügyek intézését. A hatáskörök felülvizsgálata során a hatósági ügyintézést — az anyagi és személyi feltételek egyidejű biztosítása mellett — tovább kell decentralizálni azokhoz a szervekhez, amelyeknek működési területén az ügyek jelentkeznek, főleg a községi, városi és fővárosi kerületi tanácsok szakigazgatási szerveihez. Az áll^mooleárok törvényes jogainak és é»rf~'.-Mne'r védelme megköveteli e '--‘•ósógi ü^vintézás további e*v-~ " ' 'set. a. dörrte'?'" gyorsítását, az ügyintézésben észlelhető bürokratizmus csökkentését, valamint a hatósági munkában a szocialista törvényesség további erősítését. Az államigazgatási tevékenység korszerűsítéséhez szükség van az. igazgatási folyamatok, az ügyvitel felülvizsgálatára, kritikai értékelésére, a párhuzamosságok megszüntetésére, esetenként a döntési szintek megváltoztatására és egyes ügyviteli munkák gépesítésére. Tekintettel a feladatok komplex jellegére, hosz- szabb távú program kidolgozása indokolt. A Központi Bizottság megvitatta a társadalmi szervezetek (szakszervezetek, KISZ) szerepét egyes állam- igazgatási feladatok ellátásában. Megállapította: nagy jelentősége van annak, hogy a dolgozó nép állama építhet a társadalmi szervezetekre és tömegmozgalmakra, amelyek a szocializmus építésének negyedszázada alatt közvetlenül is részt vettek egyes állami jellegű feladatok ellátásában. Annak érdekében, hogy a társadalmi szervezetek, tömegmozgalmak rendeltetésszerűen tevékenykedhessenek, a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában célszerű tehermentesíteni őket az állami jellegű feladatoktól. A rendezés elvi alapja: a kifejezetten állami jellegű fel-*, adatokat állami szervek végezzék," a társadalmi szervezetek viszont mozgalmi eszközeikkel segítsék és ellenőrizzék az állami munkát. A társadalom szociális ellátásának feltételeit a dolgozó nép állama biztosítja. A szociálpolitikai té- vékenység továbbfejlesztése érdekében meg kel) teremteni a szociálpolitika átfogó állami szakigazgatási és hatósági irányítását. A társadalombiztosítási munkát megfelelő irányító szerv létrehozásával, a szakszervezetek, a szövetkezetek és más társadalmi szervek, valamint az állam képviselői együttesen végezzék á kormány felügyelete alatt. A szociálpolitika állami irányításának fejlesztésével egyidejűleg továbbra is biztosítani kell az érdekképviseleti szervek, a dolgozók bevonását a célok kialakításába és megvalósításába. A szociálpolitika helyi feladatainak ellátásában fokozódjék a helyi tanácsok szerepe és felelőssége. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy az államigazgatás fejlesztésének jóváhagyott irányelvei alapul szolgáljanak a jogi szabályozásban és az igazgatási munka korszerűsítésében. O A Központi Bizottság az utóbbi 15 év tapasztalatait értékelve, megállapította, hogy az állami munka, pártirányításának és pártellenőrzésének az említett időszakban kimunkált alapelvei helyes, nek bizonyultak. Ezek az alapelvek: a párt a társadalom egészére, ezen belül az egész államszervezetre is kiterjedő elvi, politikai irányítást végez; a párt határozatai tagjaira kötelezőek, s a pártirányítás az állami szervekben dolgozó kommunisták és a pártszervezetek útján valósul meg; a párt biztosítja és segíti áz állami ■ szervek rendeltetésszerű működését, növeli önállóságukat és felelősségüket. A pártirányítás továbbra is ezeknek az alapelveknek megfelelő, elvipolitikai tartalmú legyen, biztosítsa az állami szervek önálló döntését és felelősségét. Módszereiben az adott körülmények által meghatározott követelményekhez igazodjék. Ennek megfelelően kell a pártirányítás módszereiben bizonyos változtatásokat eszközölni, mindenekelőtt a párt- és az állami vezető szervek munkájának jobb összehangolásával, a helyenként fellelhető felesleges párhuzamosságok megszüntetésével. Az állami munka pártirányításának alapelveit a Központi Bizottság megerősítette és a pártirányítás módszereinek fejlesztésére vonatkozó javaslatokat elfogadta.
