Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-04 / 260. szám
KORUNK A műanyagipar jelene Papír — 500 évre A műanyagok „karrierjének” ■ története alig több, mint ne- gyedszázados, s mi ez a fa, az üveg, a fémek, a keramikus anyagok stb. nagy múltjához képest. Ám e negyedszázad is elég volt ahhoz, hogy az ipari. ' lag fejlettebb országokban az • egy főre eső műanyagfogyasz• tás elérje az évi 30 kg-os ér• téket, a világtermelés pedig ■ túllépje az évi 25 millió ton• nát. Magyarországon a műanyagfogyasztás pillanatnyilag alig valamivel haladja meg az évi 11 kg főt, de 1975-ben várhatóan már 23 kg körül lesz, 1980- ban pedig elérheti a 39—40 kg főt. A fejlődés ütemére te_ hát az a jellemző, hogy a műanyagfogyasztás ötévenként nagyjából megkétszereződik. Hazánk nemcsak az egy fő. re jutó fogyasztás mutatószámában, hanem több más vonatkozásban is élmaradt attól a szinttől, amelyet népgazdaságunk általános szerkezeti ’ anyagfelhasználása és műszaki ' fejlettsége megkívánna. Közismert, hogy a hagyományos szerkezeti anyagoknak igen nagy hányadát importból kell biztosítanunk; a műanyag-felhasználás gyors ütemű növelése már csak ezért is indokolt, mert a műanyagokkal igen •sokszor műszakilag és gazdaságilag előnyösebb megoldást (kisebb súlyt, korrózióállóságot stb.) lehet elérni. AZ OLEFIN-PROGRAM A műanyagtermelés java részét a poliolefinek (polietilén, polipropilén), a PVC, és a poli- sztirol teszik ki. Sokáig csaknem teljes egészében külföldről szereztük be ezeket az anyagokat, ma már viszont je. lentős bázisiparral rendelkezünk az előállításukhoz (ha az importról még nem is mondhatunk le teljes egészében). A Tiszai Vegyikombinát polietiléngyára például TIPOLEN márkanévvel ma már évi 24 ezer tonnát gyárt ebből az ér_ fékes műanyagból, megszüntetve ezzel a magasnyomású polietilén importját. Műanyagiparunk komplex fejlesztése érdekében 1970 szeptemberében nagy jelentőségű szerződést kötöttünk a Szovjetunióval: az ún. olefin-egyezményt. A — nagyrészt a Szovjetunióból érkező — kőolaj feldolgozása során két fontos terméket nyerünk: az energiatermelés számára nélkülözhetetlen fűtőolajat és a nem kevésbé jelentős motorbenzint. Az előállítás folyamán tekintélyes mennyiségben motorok hajtására alkalmatlan benzin is keletkezik, ami viszont jól felhasználható a műanyag-kémia szempontjából oly fontos olefinek gyártására. A két ország közötti megállapodás értelmében hazánk a leninvárosi Tiszai Vegyikombinátban olyan olefin-üzemet létesít (a hírneves Linde-cég technológiai berendezéseinek üzembeállításával), amely 1975- től évi 250 ezer tonna etilént, 125—130 ezer tonna propilént, és 80 ezer tonna ún. C; frakciót (butadién nyerhető belőle) állít elő, a műanyaggyártás fontos alapanyagait. Mindezek mellett még évi 200 ezer tonna mennyiségben aromás ve. gyületeket tartalmazó piroben- zin is keletkezik a gyártás során. A fenti alapanyagokból ilyen hatalmas mennyiségre nincs szüksége a hazai iparnak, viszont az előállításuk így a leggazdaságosabb. Éppen ezért a szerződés értelmében 1975. és 1984. között évente 130 ezer tonna etilént és 80 ezer tonna propilént a Szovjetunió vesz át tőlünk (az előbbit kb. 300 km hosszú csővezetéken, az utóbbit tartálykocsikban szállítjuk majd). Ennek fejében kis- és napvnyomású polietilént. ütésálló polistirolt, akril- nitrilt, etilénglikonokat és sti_ rolt kapunk cserébe, az egyezményben rögzített azonos értékben. A polietilént és a polistirolt a csomagolóipar, az építőipar, a mezőgazdaság igényli nagy mennyiségben, az akrilnitril pedig a gyapjút helyettesítő szintetikus szál előállításának alapanyagául szolgál. A szállítási kötelezettségeken felül termelt 120 ezer tonna etilén a magyar ipar rendelkezésére áll: 80 ezer tonnát a PVC gyártásához használunk majd fel a Borsodi Vegyikombinátban, a fennmaradó 40 ezer tonnát pedig a már meglevő polietilén-gyárunk fogja feldolgozni. ALAPANYAGBÓL — KÉSZTERMÉK Alapanyagunk tehát a jelek szerint bőven lesz a jövőben, ám ez önmagában nem elég, a hazai feldolgozástechnikai és alkalmazástechnikai fejlesztésnek is lépést kell tartania a növekvő igényekkel és követelményekkel. Sokan — főleg a konstruktőrök — ma még idegenkednek a műanyagok merész alkalmazásától. A jövő egyik feladata tehát az is, hogy legyőzzük az emberi természetből fakadó minden újjal szembeni bizalmatlanságot. w • •• rr • es joyoje egy-egy jól bevált műanyagfajta előállítására, a kutatólaboratóriumokból egyre újabb, javított tulajdonságú műanyagváltozatok kerülnek ki. Példaként említhetjük a poliolefinek családjának egy új tagját, a polibutént, mely magasabb hőmérsékletet bír el, mint „rokona”, a polipropilén. Az eti- lénvinilacetát (ÉVA) is nagy jövő előtt áll: ha a rideg, törékeny és morzsolódó paraffinhoz EVA-kopolimert kevernek (aránylag kis mennyiségben), akkor hajlékony, rugalmas anyaggá változik. De szólhatnánk a polimetilpentánról is, a nagyon szívós fóliák gyártására alkalmas ionomer- gyantáról, mely ugyancsak túl van már a kísérleti koron. EGY MEGDŐLT PROGNÓZIS Néhány éve az iparilag fejlett országokban eluralkodott az a vélemény, hogy a műanyagipar üteme fokozatosan le fog lassulni, hiszen számos helyen máris a telítődés jelei mutatkoznak. Nos, az élet rácáfolt a prognosztákra: a megjósolt lassulás helyett fokozott igénynövekedés állt elő, olyannyira, hogy a korábbi évek 13—15 százalékos fejlődésével szemben az utóbbi évek során évente több mint 20 százalékkal nőtt a műanyagfogyasztás ! Sok növény tartalmaz biológiailag aktív anyagot. Az alkaloidokat, a növényekből nyert gyógyító anyagokat a népi gyógyászat mellett egyre inkább alkalmazzák a modern gyógyszergyártásban is. Elterjedésüknek azonban a jelentős akadálya erős mérgező hatásuk. E káros hatás csökkentésében a kutatók az alkaloidoknak azt a tulajdonságát igyekeznek felhasználni, hogy ősz. szekapcsolhatók más vegyüle- tekkel, vagy elemekkel. Az egyik így kapott alkaloid, ideiglenes nevén „beralin” berbe. rinből és klórmolekulákból áll. Mérgező hatása sokszorosára csökkent, hatóereje változatlan maradt. Ugyancsak jelentős a glicilcitizin, amelynek toxikus hatása 20-szor kisebb, mint a citiziné. Az alkaloidok toxikus hatásának oka feltehetően abban rejlik, hogy a sejtbe való behatolásuk — lévén „idegen” anyagok — „harc” árán megy végbe, ami a sejtet rombolja. A tudósok most alkaloidok és Fitotron a neve annak a mesterséges levegőt előállító nagy laboratóriumnak, melyet a Szovjet Tudományos Akadémia Irkutszki Fiziológiai és Biokémiai Intézetében szerkesztettek. E laboratórium összesen 21 légkamrából áll, melyek mindegyikében más a lev gő hőmérséklete, nedvességtartalma és összetétele, ugyanakkor az egyes kamrákban kialakított Válogatott, tökéletesen vegytiszta nyersanyagból, és a hagyományosan alkalmazott savak helyett lúgok felhasználásával készítették el Angliában a „világ legtartósabb papírját”, melynek élettartamát aminósavak összekapcsolásával ennek kiküszöbölésén fáradoznak. A városok levegőszennyeződése olyan méreteket ölt, hogy lényegesen megváltoztathatja a városi ember anyagcsere-folyamatát. így például egyes altató hatású és fájdalomcsillapító szereket a nagyvárosokban lakó emberek szervezete sokkal gyorsabban bontja el, mint a vidéki, egészséges környezetben élő embereké. Városlakó és dohányos embernél a narkózis fenntartásához nagyobb adag gyógyszerre van szükség, mint falusiaknál — mutatta ki egy erre vonatkozó vizsgálat. Nyilvánvaló, hogy a szennyezett levegővel, valamint a cigarettafüsttel nagyobb mennyiségben kerülnek a szervezetbe azok az enzimek, levegőt megfelelő program szerint automatikusan szabályozzák. Az egyes kamrák levegőjének összetevőit rendkívül pontosan lehet szabályozni és igen nagy különbségeket lehet kialakítani. A fitotronban olyan kísérleteket végeznek majd, melyek lehetővé teszik a szibériai „időjárás” különböző folyamatokra gyakorolt hatásának tanulmányozását. 500 évre tervezték. A megrendelt 3600 tonna papír legyártásához új technológiát dolgoztak ki, a minőséget pedig minden eddiginél szigorúbban ellenőrizték a gyártás során. Az 500 éves használódásnaik a papír 100 C fokos vízben 24 napon át .való főzése felel .meg, a laboratóriumban ekként ellenőrzik az élettartamot. Természetesen a képen látható szakító- és nyúláspró- ba is elmaradhatatlan része a minden szempontra kiterjedő vizsgálatoknak. melyek a gyógyszerek lebontásához szükségesek. Bizonyítja ezt az is, hogy a fejlődő országokban a betegek szokatlanul erősen reagálnak minden nyugtatószerre. A mezőgazda- sági lakosságnál tapasztalható sztoikus magatartást a sebészek azzal magyarázzák, hogy szervezetük a gyógyszereket lassabban bontja el és így náluk már kis mennyiségű gyógyszerrel megfelelő hatást lehet elérni. 'T " r 1 í ^ r , I uzailo papír Ukrán tudósok legújabban olyan papírt készítettek, amely még a 800 fokon izzó kemencében sem ég el. A kijevi papíripari kutatóintézetben kikísérletezett bazaltszálakból készült papírnak ezenkívül egész sor előnyös tulajdonsága van: nem tehetnek kárt benne mikroorganizmusok, nem évül törékeny, nye, és szűrőként a szennyezett levegő tisztítására is alkalmas. S mindezek ellenére írni és nyomtatni is 1 lehet rá. Szakértők széles i körű felhasználását jósol, j ják. Miközben gyárak épülnek A szemcsczeU polietilén — fontos alapanyag. Űj gyógyszeralapanyagok Mesterségesen előállított levegő A levegőszennyeződés hatása a narkózisra
