Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-04 / 260. szám

A tolnai holt Duna-ag lehőci szakaszán. Őszi halászat nek, Budapestre már tíz má­zsa süllőt szállítottak. „Hal­termésük” nagyobb rásze ale- hőci telelőbe kerül és a ta­vaszig folyamatosan adják e!. Állandóan kápható hal Tol­nán, Faddon, Bogyiszlón, to­vábbá Szekszárdon és a kör­nyező helyeken, piaci napo­kon. (—só) Gottvald Károly felvételei Két hete folyik az őszi halászat a tolnai Béke Halá­szati Tsz halastó jellegű vize­in, a tolnai és a bogyiszlói holt Duna-ágban. Egyelőre a tolnai holtágból fogják ki a nagyobb halakat, majd Bo- gyiszlónál folytatják a mun­kát, ahol 300 mázsányí két- nyaras pontyivadékot, neveltek. A htsz három brigádja dolgo­zik állandóan, s november vé­géig 750 mázsa halat halász­nak ki. A Béke Htsz több, mint egy_ millió forint értékben halasí- totta vizeit az 1970/71, évi idő. szakban. Az idén tavasszal ki­helyezett húsz dekás pontyiva­dékok például 90 dekásra nőt­tek. A most kifogásra kerülő halak közül körülbelül 600 mázsa ponty, 80 mázsa csuka, süllő és harcsa, 70 mázsa pe­dig vegyes hal: keszeg, törpe­harcsa stb. lesz. Kivitelre szánnak csukát, süllőt, har­csát és angolnát. A faddi holt­ágba angolnát is telepítettek korábban, ezt 80 forint kilo­grammonkénti egységáron ve­szik külföldön. Export célra helyeztek ki harcsát is. Ta­valy az NSZK-ba 41 mázsa csukát szállítottak 40—50 fo­rintos kilogrammonkénti ár­ban. Már megindultak az export- szállítmányok, s a napokban angolnát, süllőt, csukát vittek speciális tartálykocsikban az NSZK-ba, ahol egy részüket tovább tenyésztik. Természete­sen a hazai piacokra is küldő. Fickándoznak a törpeharcsák. fi látszat értéke Miként az elmúlt években, úgy ezen az őszön is ezerszám mentek társadalmi munkára a diákok. Elözönlötték a téesz­ek, állami gazdaságok teher­autóit, és csendesnek aligha mondható éneklés meg új és új nevetéshullámokat keltő viccmesélés közepette kivo­nultak a földekre, ahol aztán törték a kukoricát, vagy ép­pen szüreteltek — a „pesztrá- lásukra” kielölt munkairányí­tók utasítása szerint. Törték a kukoricát, vagy ép­pen szüreteltek... Úgy is mondhatni azonban, hogy „tö- rögették” meg hogy „szüre­tel gettek”! Igaz, a diákmunkások me­zei kedvét nem méri semmi­féle masina, ám a kísérő ta­nárok meglehetősen egybe­hangzó véleménye szerint in­kább amolyan tevő-vevő, mint tényleg komolyan dolgo­zó iskolásokat hordtak hátu­kon a hatalmas táblák. Lustaság? A szokatlan mun­ka Iránti érdektelenség? Komolyabb oka van ennék a féligyekezetnék! Iktassunk most ide egy „il­letékes” szájából elhangzott, — természetesen a most tag­lalt témához kapcsolódó — monológot. — Azzal, hogy le­törőik, mondjuk, öt sor kuko­ricát — hangzik a meditá­ció —, tulajdonképpen nem sokat csináltam. Pár száz cső a kupacokban; néhány kosár­ral több a rakodásnál... Nincs látszata ennek a munkának! Nem sokat számít, hogy a csa­patlétszám eggyel több, vagy kevesebb. És épp így szólhat az a szü­retelő, akinek keze lemetszet­te azt a pár száz, vagy pár ezer fürtöt. „Nincs igazán látsza­ta annak, amit csináltam!” Igen, a látszat — a minden munkák végzőinek oly fontos eredmény! Arról van szó, hogy az el­végzett munka látszatával, jóérzést keltő eredményével csak kevéssé ajándékozzák meg a teherautók éneklő, vic­celő utasait ezek a közös ku­korica-, meg szőlőszüretek. Kicsi csavarjai — épphogy csak igénybe vett alkatrészei — maradnak egy olyan hatalmas gépezetnek, amely az ő közre­működésük nélkül is tovább forog. így a változó kedvű szorgoskodók közül bizony aligha érzi magáénak a telje­sített feladat egy jól körülha­tárolt részét bárki is. Az persze aligha vitatható, hogy az efféle, nagy területen végzett, együttes munka vég­eredménye mennyire hasznos. Ám az a tapasztalat is meg­fontolandó, amelyről a fen­tebb idézett monológ is szól. Megfontolandó, s a megfonto­lás nyomán felvethető, hogy a lehetőségek szerint olyan tár­sadalmi munkaalkalmat kel­lene mind gyakrabban szer­vezni, melyeknek minden részvevő számára megmutat­kozik a „látszata”. Lehet ilyenekre is toboroz­ni! Ilyen, látszatra gazdag tár­sadalmi munka akció például a nagyobb diákok, egyetemis­ták mozgalma, amelyet a hát­rányos helyzetben élő középis­kolások megsegítésére szervez­tek. Több éve kezdődött ez az együttes munka, s elindítói azt a célt tűzték ki, hogy „felvé­teli-képessé” tegyék a kisvá­rosi, falusi gimnáziumok mi­nél több. nehéz körülmények között élő diákját. Hosszú órákon át vonatoznak, autó- buszoznak e mozgalom önkén­tes részvevői azokhoz az is­kolákhoz, ahol nyitott könyv­vel, füzettel várják őket a se­gítségre szorulók. A segítségre szorulók, akiknek korrepetá­lásáért ugyan egyetlen fillér sem jár. de akik bővülő isme­reteikkel, átvett és feldolgozott tudásukkal nagyon is megfi­zetnek minden rájuk fordí­tott óráért. Olyan ez az ön­ként vállalt munka, hogy nem­csak a tanítottak érzik a hasz­nát, de maguk a tanítók is hétről hétre lemérhetik elvég­zett munkájuk eredményét. Rendszeresen szemükbe tűnik az a nagyon szükséges — látszat. Miként akkor is, ha — söp- rögetéssel, meszeléssel, vil­lanyszereléssel — klubbá ala­kítanak egy szenespincét; vagy ha vásznat feszítenek, padokat ácsolnak egy „önerő­ből” készülő házimozihoz. Ezek a rövidebb idő alatt megvalósuló és személyes si­kert hozó feladatok vonzzák igazán a fiatalokat, s ha ezek vonzzák, — a termelés paran­csolta nagyobb munkák segí­tése mellett — elsősorban ilye­neket kell szervezni. Mindezt a látszatért: a jó kedvvel végzett, értéket bőven termő munka látszatáért. A. L. Megjelent a Béke és Szocializmus novemberi száma A folyóirat vezető helyen a szerkesztőség által Prágában a szocialista világrendszer fejlődé­Az alábbi munkakörökre FELVÉTELT HIRDETÜNK: TERMELÉSIRÁNYÍTÓ (bőrdíszműves) MUNKAÜGYI ELŐADÓ RENDÉSZETI ELŐADÓ GONDNOK TITKÁRNŐ, valamint FÉRFI SEGÉDMUNKÁS munkakörökre. Rákospalotai Bőr- és Mű­anyagfeldolgozó Vállalat Szekszárdi Gyára, Szek- szárd, Mártírok tere 8. (17) sének törvényszerűségeiről szerve- zett eszmecsere anyagát ismer­teti. Az eszmecsere résztvevői a szocializmusnak mind a szocia­lista társadalmi-gazdasági rendre, mind a szocialista világrendszer­re jellemző — törvényszerűsége­it vizsgálták. A tanácskozás fi­gyelmének középpontjában az új típusú nemzetközi kapcsolatok objektív törvényei — többek közt a szocialista országok gazdasági integrációjának elvi kérdései — álltak. A szocialista gazdasági In­tegráció kérdéseiről egyébként interjút is közöl a folyóirat Nyi- kolaj Fagycjevvel, a KGST tit­kárával, a komplex program el­fogadásával kapcsolatban. Longino Becerra és Jaime Fuchs, két dél-amerikai publicis­ta, a munkásosztálynak a tőkés­országokban vívott gazdasági és politikai harca közötti dialekti­kus kapcsolat néhány vonatkozá­sát tárgyalja. „Levelek a Szovjetunióból” címmel jelent meg három szerző közös beszámolója a Lihacsov Autógyárban tett látogatásról, s a gyárban a XXIV. kongresszus után végbement változásokról, a rohamos ütemű fejlődésről. „A marxisták és a kereszté­nyek közti dialógus lehetőségei és határai” címmel írt cikkében Robert Steigerwald elvi következ­tetéseket von le a párbeszéd ed­digi tapasztalataiból. Igen időszerű kérdésekkel foglalkozik V. Dagmar „A kapi­talista valutapiacokon” című cik­ke és Joree Texiernek a chilei kormány első esztendejéről szóló írása. A folyóirat megemlékszik O. V. Kuusinen születésének 90. év­fordulójáról és Mehring születé­sének 125. évfordulójáról. A lap folyóiratsaV'mlétJ számos k£nyv> kritikát, recenziót tartalmaz* XIV. sz. Autójavító Vál­lalat szekszárdi üzem­egysége 1 fő ADMINISZTRÁCIÓS MUNKAKÖRBEN JÁRTAS, LEHETŐLEG KÖZGAZDASÁG! TECHNIKUMI ÉRETTSÉGIVEL RENDELKEZŐ MUNKAERŐT FELVESZ. Jelentkezés a vállalat te­lepén Tolnai u. 2. sz. alatt. (33) Kiválogatják a telelőbe kerülő halakat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom