Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-04 / 260. szám

Lakni tudni kell! Az én házam, az én váram i— és azt csinálok benne, ami nekem tetszik. Ez a megálla­pítás akkor sem egészen he­lyénvaló, ha valakinek csak­ugyan saját háza van és nem „csak” lakása. Ugyanis egy soklakásos bérházban a lakó egyáltalán nem azt csinál, amit akar, hanem amit a há­zirend, a szocialista együttélés írott és íratlan törvényei meg­engednek. Pontosabban, az lenne jó, ha csak azt csinálná. Sajnos a gyakorlatban más a helyzet. Az emberek egy része kép­telen arra. hogy tekintettel le­gyen másokra, hiányzik belőle az alkalmazkodás legelemibb képessége is. Szerencsére ők vannak kevesebben. Ugyanak­kor ez a kisebbség sokszor családok tucatjainak életét keseríti meg. Tíz tanú egy zajongó miatt Néhány eset dióhéjban. A ■ szekszárdi városi tanács igaz­gatási osztálya figyelmeztette a Vosinsky utca C/3 — E’3- as számú ház egyik lakóját, hogy hangos magnózással, rá­diózással, trágár kifejezések­kel ne zavarja lakótársait. Vajon hánvszor kellett ennek megismétlődnie, míg megin­dult a szabálysértési eljárás? Az; ügyben tíz embert idézték be.' Érdemes lenne utánajárni, hogy egyetlen család felelőt­lensége miatt hányán hiányoz­tak munkahelyükről, hány órát mulasztottak. Egy másik lakásban egy­más után hétszer felejtették nyitva a csapot. A kifolyó, víz ugyanennyiszer áztatta le "az egy emlettel lejjebb lévő he­lyiségek festését, Mikor ki­szabták a száz forintos pénz­bírságot. az elmarasztalt b^r- lő kedélyeskedő, sőt azt lehet mondani cinikus hangú levél­ben fellebbezett, de nem érté­kelték szépírói ambícióit,, be­vasalták rajta a büntetésig Panaszkodnak a lakók Nem. minden ügy kerül a Városgazdálkodási Vállalat­hoz, illetve a városi tanács sza­bálysértési előadója elé. Elin­tézik házon belül a lakóbizott­ság, vagy a házfelügyelő ..köz­reműködésével”. Sajnos elő­fordul, hogy éppen azzal van a legtöbb baj, akinek a rend­re kellene vigyáznia. A Vá­rosgazdálkodási Vállalatnál égy panaszos levél került a kezembe. Az aláírók a ház­felügyelőnőre, meg a lányai­ra panaszkodnak, akik enyhén szólva erkölcstelen életmódot folytatnak. Jóformán végig sem olvastam, mikor az iro­dába belépett a ház egyik la­kója. Csak, úgy áradt belőle a panasz. — Tudja, a mi házunkra ki lehetne akasztani a piros lám­pát. A szerenádozást még csak eltűrnénk valahogyan, de azt már nem, hogy a gavallérok eltévesztik az ablakot és más, rendes emberhez zörgetnek be. Meg a falhoz lapítják, ha va­laki akaratlanul szemtanúja lesz a lépcsőházi szerelmi je­leneteknek. Az egészben az a legszo­morúbb. hogy a Városgazdál­kodási Vállalatnál is tudnak a dologról, eddig mégsem te­hettek semmit. Nincs cserela­kás, az utcára pedig senkit sem lehet kitenni. — Sajnos mostanáig nem nagyon válogathattunk a ház- felügyelők kinevezésénél — világosított fel bennünket Or­bán György, a vállalat igaz­gatója, — Az 1948-ban megál­lapított és 1958-ban felemelt, egyáltalán nem magas bérezés akadályozta a komolyabb fe­gyelmezést. Az új lakásrende­let megjelenésével változott a helyzet ezen a téren is. Bizonyára nem csak Szek- szárdon, másu’tt is gondot okoz, hogy az új lakók egy ré­sze nem tudja megfelelően használni a minden igényt ki­elégítő, fürdőszobás, hideg­meleg vízzel, központi fűtés­sel ellátott '■lakást. Ezen talán nem is lehet csodálkozni, hi­szen akinek nemrég, még a .jpvór jelentette, az egyetlen tisztálkodási lehetőséget, an­nak a beépített fürtjőkád és az angol WC bonyolult be­rendezés. Ha eddig a háza előtti á rokba öntötte a szeme­tet. talán eszébe sem jut, hogy a szőnyeget nem az ablakból kell kirázni. Cseh Gábor grafikai kiállítása Szekszórd nem nagy város, így határai között gyorsan járnak a hírek. Cseh Gábornak, a me­gyei művelődési központban teg­nap megnyílt kiállításának jó- előre híre ment, sőt ezek a hí­rek egyértelműek sem voltak. Ami egyáltalán nem baj, hiszen egyértelműen bizonyított tegnap a termet zsúfolásig megtöltő, mintegy kétszáz főnyi közönség előtt maga a kiállított anyag. A megnyitó tisztét rangos festő­művész, dr. Szirmay Endréné vál­lalta. Beszéde esszével felért, majd merőben formabontó mó­don, de a közönség nagy tet­szésétől kísérve, átcsapott gya­korlati tárlatvezetésbe. Az ava­tott művész szeme természetesen másként nézi egy másik művész alkotásait, mint az érdeklődő lá­togatók, akiknek figyelmét Szir­may Endréné annak ellenére is sok rejtett szépségre hívta fel. hogy Cseh Gábor munkái fétre- érthetetlenek. Mint mondotta: „emberközpontúak”, hiszen az ember nagysága az általa for­mált tájban és létrehozott alko­tásokban is visszatükröződik. Ez fő témája. Cseh Gábor huszonnégy linó­metszetet, tusrajzot, monotípiát, papírmetszetet és krétarajzot ál­lított ki. Legsikeresebben hasz­nált színe a fekete, markáns erős vonalai a fekete-fehér kont­rasztjában érvényesülnek a leg­jobban. Színes munkái gyengéb­bek. Kiemelkedően szép „TisZa- part” című monotípiája, linó­metszete a „Vízhordó”, és a kis­sé lidérces benyomást keltő „Ka­kasfej" című tusrajz. Külön tár­lókban szerepelnek nyomdatech­nikai úton előállított munkái, röplapok, proppgandaanyagok, részben utalva a Szekszárdi Nyomda KISZ-szervezetének ál­dozatos munkájára is, mely a kiállítást patronálta és kataló­gusát társadalmi munkában el­készítette. Valamennyi alkotás biztos kezű, tehetséges és szép jövővel kecsegtető művészre val­lott, akire változtatás nélkül vo­natkoztathatók a megnyitó be­széd során elhangzott szavak: „Elsősorban a jó művek és nem a helyrajzi hovatartozás méri az embert." Ordas Iván a gyermekkon yv napok má­sodik napja bemutató iroda­lomórával kezdődött. 8 óra­kor a Babits .Mihály Általá­nos Iskolában. 10 órakor Vastagh Zoltán, a debreceni Kossuth Lajos Tu­dományegyetem tanára tartott előadást, „Olvasóvá nevelés az irodalom-szakkörökben” cím­mel. , Délután kettőkor a megyei könyvtárban Lengyel Balázs író beszélt 3 meghívott könyv­tárosoknak . a gyerek versek megszerettetésének módszerei­ről. Takács-Márta színművész­nő színesítette az előadást, gyerek versekkel. Ezzel párhu­zamosan a művelődési köz­pontban vetélkedőre került sor, a Delfin sorozat könyvei­ről, melyen részt vett Mándy Iván író is. A játékvezető Vö­rös Károlyné, a Móra Könyv­kiadó munkatársa volt. A KIOSZ megyei titkára az országos küldöttértekezletről Paradicsomleves az emeletről Az új 160 lakásos bérházban fordult elő a következő eset. Az egyik lakó az erkélyről né­zelődött, mikor azt vette ész­re, hogy esik — nem az eső, hanem a paradicsomleves. Bi­zonyára a mindenhatót kezdte szidni, pedig nem ő, hanem a felette lévő lakás bérlője küld­te nyakába az áldást. Ugyan­itt az átadás után másfél hét­tel már nem működött a hft. Ha végigjárnánk a lakásokat, valószínűleg jónéhány helyen azt tapasztalnánk, hogy a be­rendezések egy része a nem megfelelő használat következ­tében megrongálódott, fel­mondta a szolgálatot. A Vá­rosgazdálkodási Vállalat most azt tervezi, hogv beköltözés előtt tájékoztató füzettel, prospektusokkal látja el az új lakókat. Ezek a kiadványok töltenék be a lakásokra vonat­kozóan a használati utasítás szerepét. Természetesen ettől az egy intézkedéstől nem lehet azt várni, hogy egy csapásra meg­változtatja a helyzetet. Ami pedig a ..békés egymás mel­lett élést” illeti, ez elsősorban magukon a lakókon múlik. A sok vitás kérdés eldöntésére nehéz lenne általános érvényű szabályt felállítani, de a vá­rosi tanácsnak a házirendről szóló ígeP^-es rendelete min­denesetre megfelelő alap. Ezt nemcsak betartani, de ha szükséges, betartatni is lehet. GYURICZA MIHÁLY Az elmúlt hét végén Buda­pesten került sor a KIOSZ or-: szagos küldöttértekezletére. Tolna megyét hét kisiparos, illetve KlOSZ-dolgozó képvi­selte. A küldöttértekezlet munkájáról érdeklődtünk Si­mon Józseftől, a KIOSZ me­gyei titkárától. — A kétnapos tanácskozáson — melyen az ország kisipa­rosságának képviselőin kívül részt vettek és felszólaltak az NDK, Lengyelország és Olasz­ország iparkamaráinak kül­döttei is — pártunk és kor­mányunk megjelent vezetői igen pozitívan értékelték a kisiparosok működését. Meg­állapították. hogy a kisiparo­sok többségükben gondos, be­csületes munkát végeznek és nagy érdemeket szereznek a lakossági szol ráhatás bővítésé­ben, illetve mind jobb ellátá­sában. Nem általános, de van olyan probléma, hogy némelyek visszaélve a lehetőségeikkel, megsértik a „kisiparos-normá­kat”, velük szemben azonban fel kell lépni a törvény szi­gorával. Ehhez kapcsolódik a magas és tisztességtelen jöve­delem d'fferenciálása, amely szintén témája volt a küldött- értekezletnek. Nem azok ellen kell fellépni, akik szorgalmas, tisztességes munkával jutnak magas jövedelemhez — és a jövedelem arányában adóznak —, hanem a munka nélkül, a lakosság megkárosításával ma­gas összeghez jutók ellen kell harcolni minden szervezetnek. Pártunk és kormányunk el­ismeri az eddigi eredménye­ket, és az eredményesség fo­kozása érdekében új rendele-: tek állnak kidolgozás alatt* így változást kívánnak eszkö­zölni a jelenleg érvényben lé­vő kisipari hitelrendszeren és kedvezőbb lesz a jövedelem- adózási és az amortizációs jó­váírási rendszer is. Ezek hoz­zásegítik a kisiparosokat a la­kosság további kulturáltabb kiszolgálásához. A felszólalók között volt Schukker Sándor paksi órás­mester is, aki a szervezeti ve­zetés eredményeiről és hiá­nyosságairól beszélt. A küldöttértekezlet megvá­lasztotta a különböző vezető testületeket. Az országos vá­lasztmányban helyet kapott Schukker Sándor, póttagjai kö­zé pedig Ambrus György du- naföldvári kőművesmestert és Nagy József tolnai kékfestő mestert választották. A küldöttértekezleten a „Könnyűipar kiváló dolgozó­ja” miniszteri kitüntetésben részesültek a legjobb kisiparo­sok, megyénkből Sárosdi József. né dombóvári női szabó kis­iparos lett e megtisztelő cím tulajdonosa — fejezte be nyi­latkozatát Simon József. — R — Orvbányászok Tolna megyében ? Látogatás a Bányaműszaki Felügyelőségen Pécsett, a Bányaműszaki Felügyelőségen jártunk, hogy a felügyelőség munkájáról, me­gyénket érintő feladatairól ér. deklődjünk. A felügyelőség nem csupán szénbányákkal foglalkozik, hanem feladatköre annyira sokrétű, hogy munká­jukban érdekelve vannak me­gyénk állami intézményei, ter­melőszövetkezetei is. — Baranya, Tolna és Somogy megyék tartoznak hozzánk — kaptuk a felvilágosítást dr. Székely Gábor hivatalvezető­helyettestől. — Súlyponti fel­adatunk a Mecseki Szénbá­nyák és a Mecseki Ércbánya Vállalat ellenőrzése, de hoz­zánk tartozik a Tolna megyei Talajerő-gazdálkodási Vállalat két téglaipari vállalat körül­belül hatvan üzeme, két mély. fúró vállalat, a Dél-dunántúli Kőbánya Vállalat és a három megye összes kő-, kavics-, agyag-, homok, és tőzegbányá. ja. Mi foglalkozunk a gáztör­vény alapján a gázvezetékek ellenőrzésével, valamint a Délután 4 órakor a művelő­dési központban Sólyom Kata­lin színművésznő adta elő gyerek versei bői és mesékből álló műsorát, Mesebál címmel. Kedden, a késő délutáni órákban a Móra Kiadó ked­ves meglepetéssel szolgált a gyermekkönyvnapok rendezői­nek és a megye könyvtárosai­nak. ugyanis váratlanul meg­érkezett Szergej Alekszejev állami díjas szovjet költő. A magyar olvasóik, főként a gye­rekek, egy prózai művét is­merhetik. Ö írta a „Történe­tek Leninről” című ifjúsági könyvet, amelyet dedikált is a jelenlévőknek. A tanácsko­zás érdekes színfoltja volt, mikor a szovjet író a szovjet- uniöbéli gyeretokönyvkiadás- ról beszélt. földalatti .tárolóhelyek bizton­sági állapotának felülvizsgála­tával. — Milyen jogszabályok alap­ján dolgozik a felügyelőség? — Hazánkban eddig két bá. nyatörvény látott napvilágot. Az „1854-diki május 23-án kelt császári nyíltparancs, mellyel a birodalom egész területére egy általános bányatörvény bocsáttatik ki. Mi Első Ferenc József, Isten kegyelméből.. Százhat év után végre meg­született a második és jelenleg is érvényben levő bányatör­vény, az 1960. évi III. törvény. Ennek meghatározása szerint a bányahatóság — a törvényben reáruházott feladatkörében — őrködik a dolgozók életére és testi épségére, egészségvédel­mére, a biztonságos üzemvi­telre, az ásványi nyersanyag- készlet és bányavagyon, vala. mint a felszín megóvására vo­natkozó rendelkezések megtar­tása felett. ' — Milyen feladata van konkréten Tolna megyében a felügyelőségnek ? — Fő feladatunk a bánya­biztonság és a biztonságos bá. nyaművelés ellenőrzése. Mi ad­juk ki az ipari robbantások engedélyeit is. Az előzőek a III. bányatörvény, az utóbbi pedig az Országos Bányamű­szaki Felügyelőség és a BN közös rendelete, az általános robbantási, biztonsági szabály­zat szerint történik. Tolna me­gyében nagyon sok helyen üze­meltetnek elsősorban homok­bányákat, de Nagymányokon mészkő, és riolit-tufa. Mórá. gyón pedig gránit-, illetve kő­bánya található. Ezeket a bá­nyákat szakembereink megha­tározott időközökben ellenőr­zik. — Sajnos, sok szabálysértés is tapasztalható — kapcsoló­dott a beszélgetésbe Jósvai Al. fonz főmérnök. — A tsz-ek ki­sebb homokbányákat üzemel­tetnek, amelyeket azonban nem jelentenek be. Számtalan esetben kapunk Tolna megyé­ből jelzéseket szabálytalanul működő homokbányákról. Nem gondolnak arra, hogy esetleges szakszerűtlenségüknek ember-, élet lehet az ára. így követ, kezett be a tavalyi simontor- nyaj baleset is. A bányáról nem tudtunk, szabálytalan ki_ termelés történt, alávájtak ét egy ember lelte halálát a le. zúduló homok alatt. A bányák felügyeleti szervei a tanácsok, mi csupán előzetes jóváhagyá. sunkat adjuk az üzemeléshez. Nincs műszaki üzemi terve a szekszárdi Jóreménység és a Béri Balogh Ádám Mg. Tsz. nek, sőt az előbbinek hiányzik a felelős műszaki vezetője is. Vajon kit terhel a felelősség, ha omlás, vagy bármilyen más baj következik be? 19C8 óta nem küldte be műszaki üzemi tervét a Tamási Községi Ta­nács, de ugyanez hiányzik a döbröközi Zöld Mező Mg. Tsz-nek is, amely bányanyitás­hoz hozzájárulási engedélyt kért — és kapott — még 1968. ban, de azóta semmi hír ró. luk. Felhívjuk a tsz-ek figyel­mét, hogy nemcsak a bánya­nyitáshoz, hanem záráshoz is szükséges a műszaki terv. A felhagyási terven pontosan rög­zíteni kell, hogy a területet mezőgazdaságilag felhasznál- hatóan, erdőtelepítésre alkal­masan, vagy a biztonsági rend­szabályoknak megfelelően hagyták-e el. — A helyszíni pénzbírságtól kezdve a bányaüzemelés be­szüntetéséig jogunkban áll megtenni mindent, szabályta­lanság esetén. Ha szabályta­lanságot észlelünk például robbantásnál, ötezer forintig büntethetjük a vétkest. iSúlyo- sabb esetben természetesen szi­gorúbb eljárást alkalmazunk.). A felügyelőség dolgozói mind évtizedes üzemi gyakorlattal rendelkeznek, ezért inkább ta­nácsot kérjenek tőlünk a tör­vényeket és rendeleteket nem ismerők, semmint hogy egy- egy rendszabály elmulasztása esetleg súlyos következmények­kel járjon. BÖZSA GYÖRGY A gyerekkönyvnapok tegnapi rendezvényei

Next

/
Oldalképek
Tartalom