Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-18 / 272. szám
j KORUNK~ Fizikai Nobel-díj — 1971. A HOLOGRAM A sors különös iróniája, hogy az 1971. évi fizikai Nobel-díj kitüntetettjét, Dennis Gábort, vagyis Gábor Dénes magyar származású és világhírű fizikust sem az Uj Magyar Lexikon, de a hatkötetes Természettudományi Lexikon sem ismeri, pedig igen-igen ritka, még így áttételesen is, hogy a megtisztelő elismerés egy-egy hazánkfiát övezi. Ráadásul Gábor Dénesről még azt sem mondhatjuk, hogy teljesen elszakadt Magyar- országtól, hiszen tiszteletbeli tagja a Magyar Tudományos Akadémiának; sőt szigorúan természettudományos tevékenységén túl: Gábor Dénes az .egész emberiségért felelősséget érző tudósok közül való. Ez sem ismeretlen nálunk, hogy mást ne említsünk a Valóság 1968-ban közölte gondolatait egvnéhány aggasztó jelenségről: „Álom vagy lidércálom? (A nyugati civilizáció jövője és a természettudósok felelőssége”) címmel. A RANCBASZEDETT fényhullámok Gábor Dénes a holográfia alapelvét, amelyért a Nobel- díjat kapta, 1948-ban fedezte fel az elektronmikroszkóp tökéletesítését célzó kísérletei közben. A holográfia azonban nem terjedhetett; el mind addigi amíg a szükséges és igen speciális fényforrás' nem született “meg, illetőleg n.em vált gyg-., korlatilag is ‘alKalmá’zhatóvá. Ez a fényforrás a lázer volt, amelynek felfedezése után, 1964-ben E. N. Leith és J. U^atniéks á világon elsőnek egy térbeli tárgy hologramjából sikeresen rekonstruálta a tárgy .háromdimenziós képét. Hagyományos fényforrásaink zöme fehér fényt sugároz. A prizma azonban alkotórészeire bontja’ ezt; és tudjuk, hogy a különböző színű összetevők különböző hullámhosszúságú fényhullámoknak felelnek meg. Ennek a fénynek a matematikai leírása ennélfogva igen ' bohyolult, és aligha képzelhető el, hogy maga a fény e ,tarkaságon” kívül még bár- milyeii további információt (pl. egy tárgy képét) önmagában hordozza, illetőleg, hogy belőle ez a többlet egyszerű módon „kiemelhető”. , A lázerben azonban az atomok rendezett állapota miatt egyetlen hullámhosszon egymással szinkronban, sugározzák ki fényüket. Ez a rendezettség hozza létre azokat a különleges tulajdonságokat, amelyek alkalmassá teszik a holográfiában való fölhasználásra. A lázerfényforrások ugyanis a szinikronitás miatt síkhullámokat sugároznak ki, vagyis a fény terjedési irányára merőleges síkban a hullám nagysága (amplitúdója) és az ún. hullámfrqntok egymástól való távolsága (fázisa) állandó. Éppen ezért a lézerfény egy térbeli tárgyról visszaverődve információt tartalmaz a tárgyról. Egy vizsgált síkban ugyanis eredetileg azonos a hullámamplitudó, a visszaverődés után pedig pontról pontra változik a tárgy alakjának megfelelően, de változik a fázis is a tárgy mélysége, térbelisége következtében. Ha ezt az információt, vagyis a torzított (modulált) lézerfényt rögzítik, akkor ebből később a tárgy térbeli kópé is visszaállítható. FÉNYKÉPEZÉS — LENCSE NÉLKÜL A rögzítés tulajdonképpen nem túl bonyolult. A fényhullám amplitúdójának rögzítése különösen nem: a fényképezőlemezek feketedése az amplitúdó négyzetével arányos. , hullám íázisváltozásait már egy kiegészítő fénnyel az ún. referenciahullámmal lehet «ak.. rögzíteni. Ez egy érintetlen (moduíálatlan) lézersugár, amely a fényképezőlemez síkjában találkozik a tárgyról visszaverődő modu- lálttal. A találkozás következtében a hullámok egyes helyeken összeadódnak, vagyis amplitúdójúk növekszik, más helyeken kivonódnak a modulált hullám fázisának megfelelően. (Ez az ún. interferencia jelensége.) Ennek következtében világosabb, meg sötétebb körkörös képet kapunk a fényképezőlemézen, amely a megszokott fényképhez egyáltalán nem hasonlít: ez a hologram. amely a görög „ho- losz” szóból származik és egészet jelent azzal összefüggésben, hogy a hologram a t^-Ty teljes képét rögzíti. ÉS MI VAN A KÉP MÖGÖTT? A hologramból rekonstruált térbeli kép egyébként sokszorosan felülmúlja a közönséges sztereofényképet. (Maga a rekonstruálás igen egyszerű: a hologramot át kell világítani az ún. referencia fénnyel, amelynek következtében a hologram másik oldalán megjelenik a tárgy térbeli képe.) Ha pl. a hologramot néző megfigyelő változtatja a megfigyelés irányát, a tárgyat más irányból, más perspektívából nézheti. A valóságban meglévő ún. parallaxis jelenségek itt is érvényesek: ha két tárgy elölről nézve eltakarja egymást, fejünket oldalra víve beláthatunk a takaró tárgy mögé, és a hátul lévő tárgyat is megláthatjuk. Ugyanakkor pl. a hologram bármilyen kis részéből az egész tárgy képe rekonstruálható. Ennek az a magyarázata, hogy a hologram elkészítésekor a tárgy bármelyik pontjából az egész hologramra szóródik a fény, így a hologram egyetlen pontja a tárgy minden pontjáról kap fényt, vagyis az egész tárgyra vonatkozó információt tartalmazza. Ezért pl. a hologramot darabokra törve, mindegyik darab az egész képet adja vissza, természetesen rosz- szabb minőségben, hiszen a kisebb darab kevesebb össz- információt tartalmaz, mint a teljes hologram. Végül említsük meg, hogy a közönséges fényképezési technikához hasonlóan színes hologram is előállítható úgy, hogy három alapszín keverésével rakjuk össze a kép egyes színeit. A három alapszínt pedig három különböző színű lázer szolgáltatja. H. ö. Fejlődő tv-lechníka Videokazetták versenye A sajtó híradásaiból köztudott, hogy a lemezjátszót követő szalagos, majd kazettás magnó után az utolsó nehézségeket kell már csupán leküzdeniük a szakembereknek és tömeges méretekben elterjedhet a videokazetta. Az az eszköz, amely most már nemcsak hangot, de képet, mozgóképet és hangot is rögzít egyidejűleg. Kevés szó esik ugyanakkor a videokazetta műszaki megoldásairól, bár kétségtelen, ebben a pillanatban úgy látszik, elsődlegesen nem is műszaki, hanem szabványosítási problémák vannak. A Columbia Broadcasting System, a Sony, a Phillips, a Decca, a Telefunken szakemberei és vezetői még élénken emlékeznek ugyanis arra, hogy a mikrobarázdás lemezek megjelenését követő években, amíg nem alakultak ki a szabványok, a „kapkodó”, az elsőbbséget megszerezni óhajtó cégek közül nem egy nagy pénzt vesztett, mert be nem vezetett szabvánvt alkalmazott; a későbbi fellődés útia más lett. A késlekedés okát tehát a teriesztés. a foronl- mazás szakemberei egyöntetűen ebben látiák. mert a Probléma műszakilag megoldottnak tűrik, mé<*ha természetesen tovább fejleszthető is. „Magyar“ szabadalom Elsőként a Columbia Broadcasting System jelentkezett un. Electronic Video Recorder rendszerével még 1988-ban. Ennek érdekességei közé tartozik egyébként, hogy feltaláA képtelefon térhódítása lója egy magyar származású mérnök volt, Peter Goldmark. A rendszer lényegében a hagyományos filmszalag elvét használja fel, de a szalagnak a hagyományostól eltérő -a szélessége, nincs perforációja, és akárcsak a kazettás magnószalagok, ez is kétszerésen használható ki; vagyis }cét képcsík és két hangcsík van rajta. A hang egyébként nem az un. fényhangos eljárással kerül a szalagra, tehát ráfépv- képezéssel, hanem mágnesesen, a magnóhoz hasonló eljárással. A kazetta leiátszásá- nak ideie 2-szer félóra és a gyári vizsgálatok tanúsága szerint kétezer leiátszás l’tárt is elfogadható képminőségre számíthatunk. Mindezek a fekete-fehér képet rögzítő kazettára vonatkoznak. A színes változatnak két lényeges tulaidonságát emelik ki: a szalag kihasználása csupán egvszeres. tehát a játékidő a felére csökken: és ami még lényegesebb, hogy kizárólag az amerikai színes- tv-technikáiára alkalmazták, ami különbözik az Eurónában honos mindkét megoldástól. Űtban a házi tv felé A nagy rivális a japán Sony és az európai Phillips cégek közös megoldása, az un. Vidéo Tape Recorder. Ez az eljárás sokkal közelebb áll a magnószalaghoz, mint az előzőek. Tulajdonképpen nem egyéb ez, mint a „hagyományos” tv- képmagnó hordozható változat ta. Ebből következik egyébé ként óriási előnye is versenytársával szemben: a szalag tö-i rölhető. elvileg tehát korlátlanul újból és újból felhasználható. P.v. a megoldás lehetővé teszi, hogy a kézi filmfelvevő- kamerához hasonló hordozható felvevőberendezést és a lejátszó szerkezetet készítsenek. így mindenki rögzítheti saját „produkcióját” is családjáról, külföldi útjáról egyaránt, de a berendezés csatlakoztatható a tv-késziilékhez is, és annak bármelyik ijtű- sora rögzíthető. A rendszer alkalmas fekete-fehér és szí ties műsor felvételére egvarárit. A hangcsík kétcsatornás, ezért térhatású hangfelvételek is készíthetők. E két eltérő megoldás mellett még legalább két másik találmányt érdemes megemlítenünk. Az egyik a nyugatnémet—angol közös vállalkozásban készített video-lemez- szisztéma. A lejátszás teljesen hasonló a hanglemezéhez, a műanyagkorongról letapogató fejjel játsszák vissza a képet és a hangot egyaránt. A megoldás előnye, hogy olyan olcsó anyagból készülhet a lemez, mint a közönséges papír, kétségtelen: hátránya viszont, hogy jelenleg mindössze 12 Naperőmű as Araráton A Moszkvai Energetikai Intézet heliotechnikai laboratóriumában elkészült egy erőmű terve, amelynek fűtőanyagát a napsugarak szolgáltatják. Az erőművet Örményországban, az Ararát-völgyé- ben, az Ajgerlics-tó közelében építik meg. Egy 35 méter magas torony tetejére szerelik fel a gőzkazánt, amely függőleges tengely körül 'forog, a Nap látható mozgását Népújság 6 ,, 1971, november 18. követve. A tornyot 23 koncentrikus körben vasútvonal övezi. A síneken a Nap látható mozgásával azonos sebességgel, lassan haladnak a szerelvények, amelyeknek kocsijaira szerelték az 1300 visszaverő tükröt. A visszaverő felületeket úgy helyezték el, hogy róluk állandóan a kazán felületére essen a napfény. Az Araráton épülő naperőmű a világ egyik legnagyobb ilyen létesítménye lesz: évi tervezett kapacitása 2,2 millió kilowattóra. Ezenkívül a turbogenerátor- ban előállított gőz egy abszorpciós hűtőberendezést működtet, amely óránként 20 tonna jeget állít elő. A technikai fejlődés egy-egy újabb eredményének megjövendöléséhez ma már nem kell fantasztának lenni, tudományos alapon, logikai úton nagy biztonsággal felvázolhatok a fejlődési tendenciák. Jó példa erre a képtelefon esete. Már jó ideje tudjuk, hogy a képtelefon megvalósítása csupán az elektronika fejlődésének, előrelépésének a függvénye, különös tekintettel a miniatürizálásra. Másik alapvető feltétel a megfelelő vezetékes összeköttetés kiépítése az egyes állomások között (s megjövendölhető a következő fejlődési fokozat is, amikor már vezeték sem lesz szükséges a kép- és hangátvitelhez.) A Siemens-gyár konstruktőrei a képen látható módon alakították ki a képtelefont. Kis képernyőn jelenik meg a hívott fél, s az alatta lévő nyílásba épített kamera a hívó arcáról közvetít képet. Bármelyik fél bármikor ellenőrizheti a saját magáról felvett képet (hogy megfelelő módon áll-e a kamera előtt), s akár ki is kapcsolhatja a kamerát. A kamerának dokumentumokat, szöveget vagy rajzokat is be lehet mutatni képátvitelre. A képtelefon kép-jelét egyik állomástól a másikig négy vezetéken, magát a beszédet a telefonnál szokásos két vezetéken továbbítják. Az összeköttetés kiépítésének költségei tehát nem jelentéktelenek. Az érdeklődés a képtelefon iránt világszerte nagy, az N\3ZK-ban, Franciaországban, a Szovjetunióban, az USA-ban, és Japánban a legelőrehaladot- tabbak az elterjesztésre irányuló erőfeszítések. percnyi műsor rögzítésére alkalmas. A Selectovision a kész fihn- szalagot másolja át egy műanyagszalagra; a másolás azonban lázer-sugárral törté-, nik, a tárolás pedig hologramok formájában. Ebben rejlik vonzerejének forrása is: a hologram háromdimenziós képet ad. A rendszerben azonban egyelőre probléma még a hang visszajátszása. Ez röviden a műszaki helyzet. Végül is melyik rerid- szert, esetleg ezeknek milyen .összeházasított" változatát fogadják el a szakemberek, azt most még nehéz megjósolni. • H. ö.
