Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-18 / 272. szám
A harci dicsőség városa A szovjet városok közül Leningrad kapott elsőnek kitüntetést: 1919. december 20-án M. I. Kalinyin adta át a for- . radalmi petrográdi proletariátusnak a Vörös Zászló renddel ékesített zászlót. 1945. január 27-én a le- ningrádiak a Lenin-rendet vették át Kalinyin kezéből. A két dátum között több mint negyedszázad telt el. E negyedszázad során a város •szüntelenül a kommunizmusért folyó harc élvonalában küzdött. És az évek e hosszú sorában ott volt Leningrád hősies védelmének 900 napja üldözöm és megsemmisítem a fasisztákat. F. Vasziljev” Leningrádi Ifjak és leányok, munkára és harcra kész, tetterős emberek sokezres serege állt közös csatasorban a legelső vonalban. Elöl géppisztollyal, vállukon sível gyors portyákra indultak a fasiszta, hódítók háta möge. A harccsoportok számláján sok sikeres akció, felrobbantott híd, kisiklatott katonai szerelvény gyűlt össze. És míg egyesek így támadtak, mások az utánpótlást készítették a frontnak. Ebben az időben a Klinszkij Az ■ellenség •megszámlálhatatlan tömegei rohanták meg •a megszentelt • várost, A hitle-:.-, risták már győzfelrtii jelentéseket írták a Néva menti erőd elestéről, készültek a Nyevsz- kij Proszpekten tartandó díszszemlére.Leningrád nem került az ellenség kezére. Nem került, bár az első vonalba villamossal lehetett kimenni. Nem került, bár a Kirov-gyártól a védez lem peremvonaláig 4 kilométer volt az út. A város tartotta magát az egész 200 kilométeres fronton. Aztán jött a hónapokig tartó blokád és ostrom. Erről a számok tanúskodnak: a fasiszták több mint 107 ezer bombát és 150 ezer tüzérségi lövedéket zúdítottak a városra. A város pedig élt, küzdött, dolgozott. A város kitartott. azután maga ment át támadásba. Erősek, megtörhetetlenek voltak a bástyák, amelyeket a leningrádiak kőből, betonból emeltek. De még kevésbé volt megtörhető a szovjet emberek, a leningrádiak szelleme. A bátorság könyvét írták azokban a napokban. Hány felejthetetlen lapja van ennek a könyvnek! Leningrád- ban front és hátország egybeért, egyet jelentett. Mindenki megtalálta helyét a harcban, bármilyen poszton állt is. íme, egyetlen dokumentum azokból az időkből: egy nyilatkozat, amely a Dzerzsinsz- kij katonai körzet parancsnokságára érkezett, 1941. július 5- én kelt. „Kérem, vegyenek föl a népfelkelők soraiba, hogy az első sorokban, mellemmel védhessem hazámat. Kom- szomolista vagyok, most jövök a kilencedik osztályba, nyolc osztályt jó és jeles eredménnyel végeztem... Megszereztem a Munkára, harcra kész jelvényt. Ne utasítsák el kérem a jelentkezésemet és vegyenek be népfelkelőnek. Megígérem, hogy mint apám tette, aki 1918-ban verte a németeket, én is hazánk határain túl Proszpekt egyik lakásában A; Nyikolszkij építész annak a ..diadalívnek- a- tervén dolgozott, amely alatt — mint elgondolta — a háború végén a győztesen visszatérő szovjet hadak vonulnak majd el. A diadalív meg is épült. És a győztes ; gárdacsapatok alatta vonultak el 1945. júliusában. Sok minden történt a blokád 909 napja' alatt. Ez idő krónikájának fényes lapjaiból álít össze a hősköltemény, amely a városnak meghozta a Lenin-rénd magas kitüntetését. Ahol egykor a védővonalak húzódtak,- ott a leningrádi fiatalok százezernyi fát -ültettek. A dicsőség zöld sávja a blokád 200 kilométeres gyűrűje helyén örök. időkre emlékeztet a leningrádi védők hősiességére. A legsúlyosabb harcok, a legvitézebb tettek színhelyén gránit és- beton emlékművek emelkednek. 1957-ben Leningrádot ismét Lenin-renddel tüntették ki ........azokért a sikerekért, amelyeket az ipar és a kultúra fejlesztésében, az új technika fejlesztésében és elsajátításában ért el...” Az Októberi Forradalom 50. évfordulóján pedig a város zászlajára felkerült még az Októberi Forradalom Érdemrendje is. Ma a leningrádiak állítják elő az országban gyártott hidraulikus és gőzturbinák több mint felét, a nagy elektromos gépek és a nyomdaipari berendezések egyhar- madát. Kitűnő hajókat és fémmegmunkáló szerszámgépeket készítenek. A Néva partján álló városban mintegy 400 tudományos és tervezőintézet összpontosul, ezekben a legkorszerűbb technika kidolgozásával foglalkoznak. Falaik között 120 akadémikus és akadémiai levelező tag, a tudományok kétezer doktora és töb mint 13 000 kandidátusa dolgozik. Az elmúlt években a leningrádiak új, jelentős eredményeket értek el a tudományos és műszaki haladás terén és nagyarányú kutatásokat folytattak. Elég arra utalnunk, hogy öt év alatt a város ipari termelése 35,5 százalékkal nőtt, méghozzá a munkáslétszám emelkedése nélkül. Ezzel beigazolódott, hogy megvan az elvi lehetőség arra. hogy a társadalmi termelés kizárólag a munkatermelékenység javulása révén emelkedjék. A ,.leningrádi gyártmány” jelzetű termékek még korsze- rűbbeké váltak. Közülük 492 iparcikk kapta meg az államtól a kiváló jelvényt. A leningrádi termékek jó hírnévnek örvendenek a bel- és külföldi piacon; kivitelük öt év alatt kétszeresére nőtt. A leningrádi áru ma 90 országba jut el. Megvalósult a leningrádi tudósok és mérnökök számos különleges elképzelése: a 800 000 kilowatt teljesítményű egyhengeres gőzturbina, a még nagyobb kapacitású turbógenerátor, a világ lesnaevobh — 6 méteres tükörátmérőiű — teleszkópja... Hosszan lehetne sorolni mindazt, amivel a leningrádiak előmozdították a/, ország tudományos és műszaki haladását: öt év alatt több mint 2500 új termék gyártását vezették be. A hős város, a forradalmi dicsősé«1, a harcban és munkában kivívott dicsőség városa magasra emeli Lenin lobogóját. G. Popov—V Sagin (APN) Munkás-szövetkezetek Ennek az évnek az elején szövetkezeti álruházat avattak Dunaújvárosban. Maga az áruházavatás nem volt újdonság, hiszen — főként a Legutóbbi négy esztendő alatt — az ország számos községében, városában került sor ilyen eseményre: 1987 óta 168 kisebb- nagyobb áruházzal gyarapodott a szövetkezeti üzlethálózat. Az, hogy városban nyílik szövetkezeti áruház, mégis megkülönböztetett figyelmet érdemel. Dunaújvárosiban ugyanis újnak számító szövetkezeti forma, egy munkás-szövetkezei ezer négyzetméter alapterületű ABC-áruházáról van szó Azóta más városokban is alakult már munkás-szövetlkezs-t, s a jelek szerint tovább erősödik ez az ágazat. Régebben több, mint három évtizeden át, működött már hazánkban ilyen típusú szövetkezet. Az A FŐSZ — így rövidítették a nevét, — fontos szerepet töltött ba Budapest munkáskerületeinek áruellátásában. Ezt a szövetkezetét azonban 1941-ben, amikor tagjainak száma már meghaladta a 74 ezret, felszámolásra kényszer» tette az akkori hatalom. A felszabadulás után viszont úgy alakult a helyzet, hogy csal: falun alakítottak fogyasztási szövetkezeteket. Különféle okok miatt később sem hódítottak teret Magyar- országon a fogyasztási szövetkezetek. Csak néhány évvel ezelőtt értek meg a feltételek arra, hogy az azelőtt „tiltott" településeken is létrejöhessenek. Gazdaságirányítási rendszerünk és a vele összhangban korszerűsített szövetkezetpolitikánk adott, s ad módot arra, hogy a szövetkezés szabadsá- gáhak elve érvényesüljön ezen- a területen is. Ez a kedvező fejlemény korántsem szövetkezeti ügy csupán, hanem fontos eleme lehet az áruellátás javításának. A városokban a szövetkezeti kereskedelem, már az eddigi tapasztalatok szerint is serkentő versenytársa az államinak. Mindenképpen egészséges fejlődésről tanúskodik tehát az, hogy Dunaújvároson kívül Debrecenben. Várpalotán, Nyír. adonyban, Gyors zen ti vánon, e Budapest négy körzetében van már önálló munkás-szövetkezet, további 22 helyen pedig a fogyasztási szövetkezőt részlegeként működik. Áruházakat, boltokat, zöldség- és gyümölcs- üzleteket, vendéglátóipari egységeket tartanak fenn, s bizonyos szolgáltatásokat is végeznek tagjaiknak. Számos gyár, ipari üzem munkásai és vezoÉrkeznek a szovjet berendezések az algyői földgázfeldolgozó üzembe A jelenlegiek ötszörösére nő a gáztermelés A szegedi szénhidrogén-medencében, Algyő határában újabb földgázfeldolgozó üzem épül szovjet—magyar kooperációban, mintegy 800 millió forintos beruházással. A magyar vállalatok — az Ut-Vas- útépítő, valamint a Nehézipari Építő Vállalat t— még az alapozás megkezdésénél tartanak, a Szovjetunióból pedig máris szállítják az alapokra kerülő, lényegében szabadban működő berendezéseket. Egyebek között megérkeztek a különféle szeparátorok, valamint az összeszerelésük után 50 méternyi magas, 45 tonna súlyú szénhidrogén-leválasztó tornyok, s folyamatosan szállítják a többi gépi és más felszerelést is. Ezenkívül nagy tartálypark tartozik majd a teljes berendezéshez. A hat és fél milliárdos szegedi olajipari beruházás úgynevezett „E” programját jelentő gázüzem feladata nem kevesebb, mint napi négymillió köbméter szabadgáz feldolgozása. Ezek a szabadgázok kizárólag gáztermelésre kialakított kutakból, tehát nem „olajkísérőként” kerülnek a felszínre. Az említett nagy mennyiségű földgázból leválasztják a gazolint, illetve ebből a propánt, butánt, izobutánt, izo- pentánt és más származékokat, a fűtőberendezésekben felhasználható gázokat pedig az országos távvezeték-rendszerbe bocsátják. Ez a gázfeldolgozó 1973-ban készül el. Akkorra teljes üzemmel működik majd a „nyersanyagot”, vagyis a szabadgázokat összegyűjtő „gáztankállások”, gerincvezetékek rendszere js, amelyre külön mintegy 270 milliót ruháznak be. Két év múlva tehát a jelenleginek az ötszörösére emelkedik a jelenlegi szegedi gáztermelés: most ugyanis napi egymillió köbmétert ad az országnak a francia berendezéssel nemrég óta működő, s az olajkísérő-gázokat faldolgozó üzem. Ennek „kisegitőjeként” ugyan rövidesen termelésbe lép a Szánkról áttelepített, s nap; egymillió köbmétert adó ideiglenes berendezés, ez azonban a szovjet gázüzem termelésbe állítása után ismét tovább „vándorol”, vagy megmarad tartaléknak. (MTI) m tői tették már magukévá a gondolatot a felsoroltakon kívül is. As a felismerés vezeU őket, hogy személye« közreműködésükkel könnyebben éss gyorsabban létesíthetnek az igényeiknek megfelelő kereskedelmi, vendéglátói pari, felvásárlással foglalkozó, szolgáltató és feldolgozó üzemeket. S ha ók maguk irányítják ezeket az üzleteket, üzemeket, akkor kedvezőbb lehetőségek nyílnak arra is, hogy a szükségleteikhez legjobban igazodó módszerei»,, megoldások honosodjanak meg. Mint más tí pusúak tok, a, munkás-szövetkezeteknek Is önkormányzatuk van. Es a tény önmagában i« kifejelt, hogy miért tulajdoníthatunk «— teljes joggal — fonta* ezerepet társadalmi szempontból is a munkások szövetkezeteinek. pedig arra gondolunk, hogy milyen nagy jelentősége van főként a városokban a söldség- ég gyümöJeneUátásnak, akkor csak egy helyes következtetésre juthatunk. Arra, hogy eok előny származhatna abból, ha a kereskedelemnek ebben -»z ágában kiemelkedő szereph«:: jutnának a munkás-szövetkezetek. A SZGVOSZ és a SZOT vezetői már tanácskoztak é« tovább folytatják az eszmeeserét arról, hogy miképpen lehetne nagyobb lendültet adni a munkás-szövetkezeti mozgalomnak. Bizonyéra rövidesen megtalálják az együttraűkidénnek azokat a formált, módjait, amelyek meggyorsítják a fejlődést. Semmi akadálya Eines azonban annak, hogy elstaor- ban az iparvidékeken, ahol legbiztatóbb jövője van ennek a mozgalomnak, öntevékenyen is kezdeményezzenek egyfelől a gyárak, vállalatok dolgozói, másfelől a fogyasztási szövetkezetek szövetségei. Egységes szövetkezeti törvényünk egyebek között megállapítja, hogy hazánkban a szövetkezetek a termeién, a fogyasztás és a szolgáltatások terén előmozdítják tagjaik anyagi jólétét, s működésükké] hozzájárulnak a szocialista életforma kibontakozásához» Tevékenységüket a szocialista elvek szerint szervezik és végzik, s így a szocialista gazdálkodás egyik, az állami vállalatokkal egyenrangú formáját alkotják. Államunk messzemenően támogatja a törvényesen működő szövetkezeteket, * őrködik azon, hogy a szövetkezésben rejlő gazdasági és társadalmi előnyök kibontakozhassanak. Ezek az elvek, * a törvényben fogalt rendelkezése^ kivétel nélkül vonatkoznak a munkás-szövetkezetekre is. Mind szövetkezetpolitikai, mind jogi szempontból megvannak tehát a feltételek ahhoz, hogy a munkás-szövetkezeti moágálom felvirágzásnak induljon. Galaáe Vél i •' *i > -w,. Népújság 7 MIL aavember lit
