Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-18 / 272. szám

Washington „túlságosan keménynek'9 találta Csiao Kuan-hua beszédét As első kínai „igen9’ as USA ellen szólt Peking, (MTI). A kínai lapok, amelyek az utóbbi -hónapok­ban egyre többet foglalkoznak az ENSZ-szel, szerdán vezető helyen Csiao Kuan-hua „fon­tosnak” minősített New York-i beszédét ismertették. A be­széddel kapcsolatban a pekingi megfigyelők figyelmét elsősor­ban az keltette fel; hogy a kínai ■külügyminiszter-helyet­tes első ízben beszélt Kínáról, úgy mint a ;,harmadik világ” képviselőjéről, jelezve a KNK ÉNSZ.-stra téglájának irányát. / A kínai sajtó egyébként új színnel gazdagodott: Először fordul elő, hogy tudósítója amerikai földről küldi jelenté­seit. A pekingi ENSZ-delegá- eióval utazott Uj Kína-tudósí- tó hosszú és színes tudósítás­ban számol be arról, milyen -fogadtatásban részesítették az Egyesült Államokban, a kínai küldöttséget. A . riportban csak -futó utalás található az ..ame­rikai reakciósokra”, akik .mint húsz éven át elválasztot­ták a kínai néptől az amerikai népet” viszont részletes tudó­sítás olvasható „az amerikai nén forró üdvözletéről.” New York, Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Megtörtént a Kínai Népköz­társaság ENSZ-küldöttSégének székfoglalója, elhangzott Csiao Kuan-hua külügyminiszter-he­lyettes szűzbeszéde és kedden először nyomta meg Huang Hua nagykövet a ..China”' fel­iratú asztalon a gombot, amely felvillantotta az „igent” jelző zöld lámpácskát a közgyűlési ülésterem eredményhirdető táb­láján. Élénk moraj nyugtázta *z első kínai szavazatot. Az élénkség természetesen, nem annak szólt, hogy a népi Kína a tagállamoknak többségével együtt, megszavazta az Egye­sült Államokat . megbélyegző határozatot a fajüldöző rhode- siai rezsimnek tett engedmé­nye miatt. Maga az aktus kel­tett figyelmet, mert egyelőre Peking képviselőinek minden megnyilatkozása beszédtéma a New York-i ENSZ-palotában. Az ülésteremben, az elnöki emelvény felé futó sugárnya­lábban elhelyezkedő szélisorok jcbbfelőli második oszlopának negyedik sorában ugyanannál a „China” jelzésű asztalnál alig három héttel ezelőtt még Csang Kaj-sek embere nyomo­gatta ugyanazt a gombot, amely 26 éven át mindig asze­rint villantott zöld .jigen’-t, piros „ne>m”-et, vagy sárga „tartózkodást” ahogyan azt a négy oszloppal arrébb ülő ame- «lkai küldöttség elvárta. Az USÁ-t megbélyegző első kínai „igen” szavazat esemény- ezámba megy az ENSZ törté­netében. Hogy milyen korsza­kot nyitott meg a KNK és az USA, a KNK és a többi tagál­lam kapcsolataiban — ez egye­lőre a legélénkebb találgatások tárgya az ENSZ-palóta folyo­sóin szimatoló riporterhad hír- börzéjén. Magias áron jegyzik a „kínai forrásból” származó értesüléseket. így azután ked­den amerikai újsághír lett ab­ból, hogy Csiao Kuan-hua küL ügyminiszter-helyettes kitűnő angolsággal „jó reggelt” kívánt a folyosón a vele csaknem összeütköző George Bush ame­rikai ENSZ-nagykövetnek, aki viszont „minő öröm, hogy lát- hatom”-mal válaszolt. Sőt, még kezet is ráztak Az amerikaiak mindazonál­tal „túlságosan keménynek”, a reméltnél mindenesetre kemé­nyebbnek találták Csiáo Kuan- hua előző esti szűzbeszédében az USA-nak címzett bírálato­kat. Sietnek azonban hozzá­tenni, hogy a kínai küldött- ségvezető semmi olyat nem mondott, ami veszélyeztetné Nixon elnök pekingi útiter­veit. Olyannyira nem, hogy a lényegesen beszédesebb ame­rikai forrásokból származó ér­tesülések szerint a napokban itt járt fehér házi különítmény már tisztázta is a diplomáciai munkamegosztást: George Bush tartja a. kínai küldöttséggel a kapcsolatot ENSZ-ügyékben, de Nixon elnök pekingi látogatá­sának előkészítését és Wa­shington átfogó kínapolitikáját illetően Henry Kissinger elnö­ki főtanácsadó „közvetlenül bonyolít”, s a rendelkezésére álló különrepülőgép majd szük­ség szerint „ingázik” New York és Washington között Washington „kétsíkú” megkö­zelítésétől eltérően — ugyan­csak amerikai források szerint — a kínai delegáció vezetői kellő felkészültséggel és fel­hatalmazással rendelkeznek ar­ra, hogy mindkét síkon tár­gyaljanak amerikai partnereik, kel. A moszkvai Kremlben megkezdődtek az államfői tár­gyalások Nyikolaj Podgomlj (balról u harmadik), a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke és vendége, a hivatalos látogatáson a Szovjetunióban lévő Barré tábor­nok (jobboldalt a negyedik, világos öltönyben), Szomália el­nöke között. Aláírták a magyar—szovjet földgázvezetékről szőlő egyezményt Dr. Szekér Gyűlj nehézipari miniszter szerdán hazaérkezett Moszkvából, ahol I. V. Arhi­pov, a külföldi gazdasági kap­csolatok állami bizottságának első elnökhelyettesével aláír­ta a magyar—szovjet földgáz- vezeték építéséről szóló egyez­ményt. Az új gázvezeték a Szovjet­uniót Nyugat-Európával össze­kötő Testvériség földgázveze­ték-rendszerről Munkács kör­nyékén ágazik le. A tervek szerint Vásárosnamény körze­tében lépi át a magyar ha­tárt és Leninvároson keresztül éri el Budapestet. A vezeték biztosítja majd hazánk egyre növekvő gázigényének kielé­gítését. A gázvezeték megvalósítá­sára a két ország között szo­ros kooperáció alakul ki. A Szovjetunió segítséget nyújt a vezeték építéséhez, elsősorban gépeket szállít a nagyszabású munkálatokhoz. Magyaror­szágról szállítják a szovjet'te­rületen létesülő leágazáshoz a csöveket és a szerelvényeket A szovjet—magyar gázveze­ték létesítése is hozzájárul a szocialista gazdasági integrá­ció megvalósulásához. (MTI). \ népi erők három éve nem kerültek ilten közel Saigonhoz Rendkívüli állapot Thaifoldon A dél-vietnami kormányka­tonaság Saigon elővárosaiban indított nagyszabású átfésülő hadműveletet, hogy megaka­dályozza a népi erők egyik alakulatának beszivárgását a fővárosba — jelenti a Reuter angol hírügynökség a saigoni katonai köröket idézve. A je­lentés hozzáfűzi, hogy a népi Nem indokolatlan az optimizmus A menekültek további ára­dása Indiába nem szűnt meg — mégis úgy múlt el az á keddi nap. hogy bem tört ki „hivatalos” háború a hindusa- táni szubkontinens kiét nagy országa között. Miért „kellett, volna” ídtör- nie és éppen’ november 16-án? — kérdezheti az olvasó.' Nos, az éppenséggel nem rossz in­formációról nevezetes' hambur­gi politikai hetilap, a Spiegel írta egyik októberi számának részletes pakisztáni—indiai tu­dósításában, hogy ottani jől- érfcesült körök szerint a hábo­rú elkerülhetetlen, már ki­törésének napját is tudják: november tizenhatodika. Anélkül, hogy percig is ki-* sebbíteni kívánnánk a ve­szélyt, vagy tagadnánk, hogy a helyzet. még mindig igen. súlyos, mégis, szeretnénk rá­mutatni néhány, olyan jelen­ségre, amelyből ha óvatosan is, de optimizmust lehet, merí­teni. Indira Gandhi miniszter­elnök nemrég befejezett há- romhónapos • európai és ame­rikai kőrútján mindenütt han­goztatta, hogy. India csak a számára elviselhetetlen gazda­sági terheketjelentő kelet­pakisztáni menekültek ■ hazá­jukba való visszatérését sze­retné, de nem óhejt a kelet- pakisztáni kérdésbe ■ beavat­kozni, mert az Pakisztán bel- ügye, amit önmagénak, kell politikailag megoldani. Hang­súlyozzuk: india kormányfője a politikai megoldás mellett van, s nem ..óhajt katonailag cselekedni. Másodjára megemlíthetjük, hogy még a kelet-pakisztáni konfliktust Rahman sejk le­tartóztatásával és a kelet- pakisztáni ben’gáliak autonó­miái követelő akciójának vé­res megtorlásával a válságot tulajdonképpen kirobbantó Jahja Khán, pakisztáni elnök is azt nyilatkozta legutóbb a Newsweek, s az International Herald Tribune vezető mun­katársának: .„Én nem törek­szem a háborús eszkalációra. Minden tőlem telhetőt meg­teszek, hogy enyhüljön a fe­szültség!’’ Harmadszor: vessünk egy pillantást a nagyhatalmak po­zíciójára. Nyilvánvaló, hogy az Indiával nemrég barátsági szerződést kötött, Szovjetunió mindent elkövet a béke meg­őrzésére, az indiai—pakisztáni konfliktus politikai úton. való rendezésének elősegítésére. Kí­na ugyan hosszú ideje rossz viszonyban van Delhivel és Rawalpindi fő támogatója, de szemmel látható, hogy éppen most, amikor Peking, megtar­totta „szűzbeszédét” az ENSZ- ben és a harmadik világ ve­zető hatalmakéiit igyekezett fellépni, ilyen helyzetben és ambíciókkal nem kockáztat­hatja az Indiával való teljes szakítást, ellenkezőleg, inkább közeledésre van szüksége. Ezért logikus, hogy a Kínai Népköztársaság is inkább köz­vetítő, békítő óhajt lenni a pakisztáni—indiai viszályban. Ami pedig az Egyesült Álla­mokat illeti: a még mindig megoldatlan indokínai konf­liktusba süllyedve, Nixon pe­kingi és moszkvai újjá előtt, s utoljára, de nem utolsósorban, Nixon rövidesen kezdődő 72- es választási kampánya előtt Washingtonnak égy újabb ázsiai fegyveres konfliktus csak árthat „A szovjet emberek figye­lemmel kísérik a helyzet ala­kulását és üdvözölnek minden olyan lépést, amely az indiai— pakisztáni feszültség enyhíté­sére irányul” — írta szerdai számában a Szovjetszkaja Rosszija. Tudatában a feszült­ség még mindig fennálló ma­gas fokának, az enyhülés min­den lépését figyeli és várja a világ egész békeszerető köz­véleménye is. (KS) Még feszült a kelet-pakisztáni helyzet. Bonyolítja a ki­bontakozást az izmosodó gerillamozgalom is. Tagjaik jórészt olyan fiatalemberek, mint akiket e képen is látunk. (Telefoto — AP—MTI—KS) erők három éve nem kerültek ilyen közel a fővároshoz. A saigoni kormánycsapatokat lé­gierő és tüzérség is támogatja a fővárostól mintegy húsz ki­lométerrel északkeletre indí­tott hadműveletben. A dél-vietnami hadszíntér­ről ezenkívül három gyalogsá­gi összecsapást jelentettek. A kambodzsai kormánycsa.- patok feladták a fővárostól mindössze 16 kilométerre fek­vő Tuol Leap falut, amelynek helyőrsége a népi erők heves támadásai és fokozódó nyo­mása következtében kényte­len volt két kilométerrel visz- szavonulni a főváros irányá­ba. A helyőrséget egyébként így is bekerítették a kam­bodzsai népi erők — jelenti az AFP francia hírügynökség. A kambodzsai kormánykato­naság parancsnokságán — ír­ja a hírügynökség — a népi erőket fegyverzet és felszere­lés dolgában nagyon erős­nek tartják. Velük szemben a miniszterelnök ezredesi rangú fivérének parancsnoksága alatt álló elit-csapatokat vetették be. Két zászlóaljnyi erősítést is küldtek a bekerített alaku­latok felmentésére, ezeket azonban a népi erők feltartóz­tatták. Thaiföldön szerdán este rendkívüli állapotot hirdettek ki — jelentették gyorshírben a hírügynökségek. Thanom Kittlkacsorn mi­niszterelnök a kormányon lé­vő párt — az Egyesült Thai­földi Néppárt — elnöke rádló- és tv-nyilatkozatban jelentet­te be, hogy pártja „átvette az ország ellenőrzését magához ragadott minden jogkört, ki­hirdette a rendkívüli állapo­tot és feloszlatta a parlamen­tet”. Egyidejűleg a „forradal­mi tanács” elnökének nevezte ki önmagát. Egy órával Kittikaesom be­jelentése előtt riadókészültség­be helyezték a thaiföldi fegy­veres erők alakulatait. A nyugati hírügynökségek Kittikacsorn intézkedését a katonai kormányzatnak a par­lament ellen irányuló állam­csínyeként értékelik. A parla­mentet — tízévi korlátlan ka­tonai kormányzás után — 1969-ben helyezték vissza jo­gaiba. Az AFP feltételezése szerint a szerdai váratlan in­tézkedéseket az állami költség- vetés körül támadt parlamen­ti vita váltotta ki. A parla­ment ugyanis hétfőn első ol­vasásban elvetette a Kittlka- csom-kormány által előter­jesztett költségvetés-tervezetet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom