Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-03 / 259. szám

Miből futja! Ülést tartott HarmmcegymiJlió forint kocsiálláspénz a dombóvári tanács vb ni. Hogyan számolják el a vál­lalatok a kései kirakások mi­att fizetett ezreket? — vető­dik fel az olvasóban a kér­dés, amiitor a címben szereplő harmincegymillió forintra gon­dol. Szabálytalanság egyetlen esetben sem történik. Megen­gedett módon, a vállalati — improduktív — költségek kö­zött egy tételt tesz ki a va­gonállásra fizetett összeg. Elő­fordul, hogy a vagonallásdí- jat fizető vállalatok „kere­sik” pénzüket. A Tolna me­gyei Gabonafelvásárló példá­ul a GASZ3LG-gal és az AG UOIM PEX-szel próbált pe­reskedni. Az indok: tervsze- rütlenül küldik Rijekából a vagonokat Azért késnek a ki­rakással, mert egy fogadó állomásra egyszerre sok ko­csit küldenek. A múlt évben a Gabonafelvásárló félmillió forintot fizetett a MAV-nak. Peres úton a G ASZOL G-tól mindössze ötvenkétezret tud­tak „behajtani”. Tapasztalható beletörődés is: vagonállást mindig kellett fizetni, fizetni a jövőben is kell. Sok vállalatnál nem is tesznek semmit a kirakás gé­pesítése érdekében. Azért meg alig mozdítják magukat az ügyintézők, hogy szombaton és vasárnap is lehetne és kel­lene vagonokat kirakni. Per­sze, az olyan vállalatok, ame­lyek havonta négy-öt kocsi áruval bajlódnak, nem sokat néznek a pár ezer forintos ki­rakás-késési bírságra. Csak akkor kapkodnak, ha a kira­kási időt jelentősen túllépték, s kézhez kapták a „számlát”. Mert ha túlságosan húzódik a kirakás, akkor sokat kell fizetni. Az első huszonnégy órában óránként 24 forintot, a másodikban százat és a harmadik huszonnégy órában minden óra állásdíj kétszáz forint. Nemcsak a kirakással van probléma. A berakásom is sok­sok gonddal járnak, itt egy friss példa: Október 23-én, 26-án és 27-én a hőgyészi ma­lomból nem tudtak lisztet szállítani Komáromba, illetve Budapestre, mert nem kaptak vagont. A Gabonafelvásárló háromnegyed évben 834 va­gont kért berakásra, s mind­össze 269-et kapott. Azt hisz­ünk, ehhez a két számhoz nem kell kommentár. (A vas­út kocsielosztáskor előnyben részesíti a jól rakodó cége­get.) Persze, a vasútnak iga­za van. A pécsi igazgatóság területéről naponta ötven­hatvan zárt (fedett) vagont kell Záhonyba irányítani, és legalább ennyi nyitottat Ha- limbára, bauxitot szállítani. Ugyanakkor mindennap több tucat szerelvényt kérnek a bányák. A nagymányoki bri­kettgyár naponta két vona­tot. Záhony Európa legnagyobb átrakodó vasútállomása. Itt a Szovjetunióból érkező vona­tok tucatja vár kirakásra. Érthető, hogy ezt a „csapót”, Csapnál soha nem szabad el­zárni. Itt áramlik be a ma­gyar ipar nyersanyagának, a külkereskedelem forgalmának jelentős része. Ugyanakkor ezen az óriási „csapon” kap árut, készterméket, nyersanya­got Európa sok állama. Min­den „nélkülözhető” vagont ide irányítanak. Azért, hogy Csap—Záhony ne duguljon el, meg azért is, mert a ma­gyar államnak jelentős ha­szonnal jár a tranzitszállítás. Mondhatnánk azt is, leg­alább azt a vagonmennyisé­get rakhassák meg a Tolna megyei állomásokon, ameny- nyit kiraknak. Sajnos, erre nincs mód. Éppenhogy a rom­ló áruk, az élő állatok, a szénszállítmányok és az ex­portszállítások kapnak vagont. A sorrendiség, a rangsorolás szükséges. Lehet vita tárgya a pécsi igazgatóság döntése, de bele kell nyugodni. Csak annyit lehet elosztani, ameny- nyivel az ország rendelkezik. Egyébként a következő évek­ben közel tízezer nyitott és zárt teherkocsit vásárol a MÁV; még Indiából is. Nem számíthatunk arra, hogy a következő évben a MÁV ellátja fuvarozta tóit zárt és nyitott vagonokkal. Mégis mit lehet tenni? Első­sorban a vállalatoknál kell gépesíteni az áruk fogadását. •A konténerszállítás szaporí­tása is megoldáshoz vezet. Az is enyhíti a hiányt, ha több árut szállítanak . tehergépko­csival. És meg kell oidani a vállalatok raktározási gond­ját! Most pédául olyan ellátat­lan területekre kell az őszi csúcsforgalom kellős közepén szállítani a gabonát, a takar­mányt — ahol van raktár, de termelés nincs. Például az északi megyékbe „ráérnénk” a felhasználás mértékében is szállítani. A szabad ég alatt vétek tárolni a terményt. Szinte „lopva adja a MÁV” a vagonokat, hogy mentsék a menthetőt. (Mert végered­ményben az a teljes igazság, hogy a MÁV kocsielosztó osz­tályán éppen úgy szivükön viselik a vállalatok ügyét, paint a MÁV érdekét.) Tehát a termelő központokban kel­lene több raktárt építeni. Raktárt? Miből? Ha van rá pénz, akkor meg nincs, aki a munkát elvégezze. A Gabona- felvásárló már idén elindít­hatta volna a dombóvári óri­ási siló-tároló építését — ha lenne kivitelező. Még a jövő évre sem kapott vállalkozót A DV-szinek, a fóliás tárolá­sok ideiglenesen enyhítik a raktározási gondokat, de vég­eredményben csak Kárára vannak az országnak. A fo­gyasztók tudják, mennyire rossz ízű volt egy éve a ke­nyér. A fólia alatt tartott bú­zából őrölt „büdös” lisztet el­szállítottak a megyéből, de a főváros „nem fogadta”, visz- szaküldtek Tolnába, meg Ba­ranyába, és a többi termőte­rületre. Egye meg, aki tárol- ta-termelte!? Itt a sütőipar átvette és nekünk a „büdös” kenyeret kellett enni. Ennek a veszélynek ki vagyunk té­ve most is. Több ezer mázsa gabonát tárolnak most is DV- szinek és pvc-ponyvák alatt. Az időjárás szerencsére nem túlságosan. csapadékos, eléggé száraz terményt tudtak pony­va alá tenni — talán jövőre nem lesz büdös kenyerünk. Sokfelé gyűrűzik a vagon­hiány. Olyan területeken is érezteti hatását, hogy az em­ber gondolni sem mer rá. Itt van például a takarmánytá­pok ügye. Külföldről a hal­liszt, a szójadara stb., a vago­nokban ömlesztve jön. Sok esetben még az ajtón belüli rakodólapokat sem teszik fel. S amikor Pincehelyen kiöm­lik például öt-hat mázsa hal­liszt a földre, jelentős a kár. Csökken az anyag tápértéke akkor is. amikor szabadon tá­rolják: süti a nap. veri az eső. szél fújja ... És ebből a csökkent értékű táp alap­anyagból készítenek pontos recept szerint malacnevelőt, hizlalót, tojatót stb. .. Gya­kori a termelőszövetkezetek­ből a panasz: a takarmány­táp gyenge minőségű, nem fejlődik tőle a jószág, a fel­használása túlhaladja a tech­nológiában megjelölt m°nnyi- séget, nincs jelentős gyara­podás stb. Sűrűsödik az üres vagonok körül a levegő. így ősz táján különösen. A mostani .'liáno­tok nem olvan súlyosak, mint azt a szakemberek várták, e'őre kiszámították. A cukor- réna-termés ab'g több. minta fele a tervezettnek, Mekkora lenne a vaeonbiánv, ha még egy jó cukorrépatermés is „begyűrűzött volna” a vagon­hiányba? A Gazdasági Bizottság ha­tározata nyomán a vállalatok számos intézkedést tettek: A MÁV kedvezményei, a kocsi­állásdíj összegének növelése — mint veszteség, egyre sú­lyosabban nehezedett a vál­lalatokra —, a vállalati gaz­dálkodására ható egyéb ösz­tönzők eredményeként jelen­tős változások figyelhetők meg. A kocsiálláspénz egy év alatt az igazgatóság terü­letén egyharmadával csökkenj A GB-határozat, a MÁV további szigorításai azt fog­ják eredményezni, hogy a va­gonhiány ellenére is csökken majd a későn kirakott kocsik száma, s jut azoknak a fon­tos áruknak, amelyek célhoz Kedden délelőtt Lovas Hen­rik, a megyei tanács vb mű­velődési osztályvezetője nyi­totta meg Szekszárdon a me­gyei könyvtárban a gyermek- lcönyvnapok rendezvénysoro­zatát. Ezt követően Zádor Bé­la népművelési csoportvezető tartott előadást a „Könyvtár szerepe a közművelődésben és feladatai az ifjúság iskolán kívüli nevelésében” címmel. Fábián Zoltán, ,a Magyar írók Szövetségének titkára az Olvasó „épért mozgalom” gye­rekekre vonatkozó feladatai­ról beszélt. Bevezetőjében a mozgalom alapvető elvi téte­leiről szólt. Arról, hogy a Pakson meghirdetett mozga­lom, nem kampány, felada­tok gyűjteménye —, munká­sai évtizedekig tartó emberfor­máló munkára szövetkeztek Célja nem az, hogy megha­tározott számú embert beíras­sanak a könyvtárakba, bár ez is feladat. Az igényterem­tés jelszavát tűzte zászlajára az Olvasó népért mozgalom. Azt kell elérni, hogy a kultú­ra beépüljön az egyes embe­rek egyéniségébe. Ezért a munka részfeladatait nem ha­tározzák meg központilag, csupán az irányelvek országo­sak. A helyi -feladatokat min­den könyvtárnak a helyi sajá­tosságok figyelembevételével kell kidolgoznia.' Minden ér­tékes gondolat, ötlet közkincs- csé tehető. A módszereiket az Olvasó népért mozgalom irányítói, Kodály és Bartók munkássá­gából vették át. ők először tisztázták a zenepedagógia el­méleti módszereit, iskolamű­veket alkottak, aztán aprólé­kos, kitartó szervezőmunkával megvalósították céljaikat. Meg kell teremteni, jó értelemben véve, az olvasás divatját. Fábián Zoltán előadásában kiemelte, hogy — sajnos — a mozgalom gyerekekre vonat­kozó feladatait egészen az elején, a technikai dolgoknál kell kezdeni. Az általános is­kolás gyerekek egy része ugyanis nem tud jól, gördülé­kenyen olvasni. Ezért nem 1971. november 3. Tegnap délelőtt ülést tar­tott Dombóvár Város Taná­csa Végrehajtó Bizottsága. A lejárt határidejű hatá­rozatok végrehajtásáról Vi- dóczy László tanácselnök szá­molt be a végrehajtó bizott­ságnak. Az ülés második na­pirendi pontja az északi ipar- telepítés előközművesítésének helyzete volt. Boruzs Barna­bás tanácselnök-helyettes be­számolójában megállapította, hogy a köizművesítés előké­szítése jól halad. A.z ezzel kapcsolatos kivitelezések ütemterv szerint folynak, a kivitelezői kapacitás biztosí­tott. A munkálatok jelenlegi állása azt mutatja, hogy a közművesítés 1972 december 31-ig befejeződik. A végrehajtó bizottság har­madik naoirendi pontként a lakások elosztásáról, lakás- rendeletről, az igények új ki­elégítési formáiról szóló kor­tudja gondolkodva követni az ismereteket, ennek á követ­kezménye, hogy felnőve csu­pán fogyasztója lesz a művé­szeteknek. de nem tudja be­építeni az egyéniségébe a szerzett ismereteket, etikai tartalmukat. Az olvasóvá ne­velés egyik fontos feladata éppen az, hogy kifejlessze a gyermekekben az adaptálás készségét. Másik feladata pe­dig, hogy megtanítsa válogat­ni a gyereket. Az olvasás bizonyos mérté­kig elszigeteli társaitól egy idő­re aat, aki olvas. A gyerekek­nek pedig alapvető igényük a mozgás és a társas együttlét. Ezért rendkívül fontos, hogy az olvasóvá nevelésben részt­vevők. könyvtárosok, pedagó­gusok az olvasáshoz hozzá tud­ják adni a társas együttlét és Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium részletes vizsgálaton mérte fel azokat a vállalati beruházásokat, ame­lyeket saját eszközeikkel és pénzügyi forrásaikkal kíván­nak megvalósítani. Eszerint az idén és a jövő évben a válla­latok rendelkezésére álló fej­lesztési alap magasabb a terv­ben előirányzottnál. A válla­latok ugyanis 1969-ben 460, tavaly pedig további 170 mil­lió forint összegű alapot nem használtak fel, s ez a marad­vány bővíti forrásaikat. így reális lehetőség nyílt arra hogy idei fejlesztési, beruházá­si terveket mintegy 15 száza­lékkal túlteljesítsék. Az idén és a jövő évben csaknem ő milliárd forint értékű beruhá­zás megvalósítására kerülhet sor. A felmérés szerint javul a beruházások összetétele, mert nagyobb arányban terveztek kifejezetten termelőjeliegű be­ruházásokat. A fejlesztési elő­irányzat mintegy 60 százalé­kát jól felszerelt központi te­lepek létesítésére, a régiek korszerűsítésére, 40 százalékát pedig a segédüzemek gyártó- kapacitásának bővítésére for­dítják. A hazai építőipari vállala­tok összesen 26 modern köz­ponti telep létrehozását terve­mányrendelet hatását tár­gyalta a lakásellátottságra. A 71/1 számú tanácsrendelet az állami bérlakások igénylésé­nek feltételeként az egy főre jutó havi átlagjövedelem mér­tékét ezer forintban határoz­ta meg. Ez a jövedelem- határ alacsonynak bizonyult. Az állami lakásigénylők szá­ma olyan mértékben csök­kent, a tanácsi értékesítésű igénylőké pedig olyan mér­tékben növekedett, hogy az nem volt arányban az egy- egy kategóriában rendelke­zésre álló lakásszámmal. Ezért az összeghatárt 1500 forintra emelték. Dombóvárott az ötéves tervben 1100—1200 lakás épül, ami nagymértékben hozzájárul a város lakásprob­lémáinak csökkentéséhez. A továbbiakban a végre­hajtó bizottság egyéb ügye­ket tárgyalt. gyó irodalmi órák — mikor egy, vagy több művész tolmá­csolja a műalkotásokat — egyik lehetséges formája en­nek. A tanórákon ugyanis legtöbbször a műről, az íróról beszélnek és nem hagyják ma­gát a művet beszélni. Fejtörők, vetélkedők, olva­sási versenyek kiírásával szin­tén biztosítható az aktivitás. Fábián Zoltán befejezésül arról beszélt, hogy milyen nagy a könyvtárak szerepe a gyerekek olvasóvá nevelésében. Tegnap délután nyílt meg a Gyerekek gyerekeknek című kiállítás Szekszárdon a műve­lődési központban, a gyerek­könyvnapok keretében. A - program utolsó ren­dezvényeként Petrovácz Ist­ván, a Móra Kiadó igazgató- helyettese a kiadó munkájáról és terveiről beszélt a meghí­vott könyvtárosoknak. zik, további 8 telepet pedig lényegesen korszerűsítenek. Az építőipari vállalatok a szak- és szerelőipari és a se­gédüzemi részlegek fejleszté­sére 20 jelentős beruházást irányoztak elő. Többek között a Mélyépítő Vállalat csőgyár­tó üzemet, a Középületépítő Vállalat és a Budapesti La­kásépítő Vállalat közös beru­házásban kavicsosztályozót és betongyárat, a Baranya me­gyei Építőipari Vállalat panel­üzemi bővítést tervez. Az új létesítményeknek több mint a fele 1972 végéig megkezdi a munkát. E fejlesztésekkel töb­bek között évente 186 000 négyzetméter könnyű válasz­fal-lap, 200 000 köbméter be­ton, 80 000 négyzetméter bur­kolólap és 24 kilométer hosz- szú lefolyócső gyártását teszik lehetővé. Ugyanakkor a ne­gyedik ötéves tervben elő­irányzottnál gyorsabb ütem­ben szereznek be a vállalatok gépeket. A számítások szerint 1972 végére a múlt évinél 40 százalékkal több, összesen 5,2 milliárd forint értékű gépállo­mánnyal rendelkezik majd az építőipar, a fejlesztés haté­konyságának növelése érdeké­ben azonban fontos feladat, hogy — elsősorban az ÉVM vállalatok — nagyobb ütem­ben növeljék a gépesítési be­ruházások arányát. (MTI). juttatása nem tűr halasztást. — Pj — Gyerekkönyvnapok 1971. Az olvasáshoz hozzá kell adni a társas együttélés és a játék örömét Fábián Zoltán előadása Szekszárdon a játék örömét is. A rendha­Vizsgálat a vállalati beruházásokról

Next

/
Oldalképek
Tartalom