Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-28 / 254. szám
A szekszárdi járás kommunistáinak tanácskozásai a negyedik ötéves terv gazdaságpolitikai tennivalóiról Korrózió elleni védelem a mezőgazdaságban Az MSZMP Központi Bizottságának irányelvei alapján, ez év január 29-én a szekszárdi járási pártbizottság határozatba foglalta a járás negyedik ötéves tervére vonatkozó gazdaságpolitikai, fejlesztési elképzeléseket. A feladatok meghatározásánál a járás speciális sajátos helyzetéből indultak ki: A járás tipikusan mezőgazdasági jellegű, amelynek fokozatosan fejlődő ipara is van. Nyolcvanháromezer 634 hektárnyi összterületén 56 388-an élnek. A területen 21 község van, s 14 községi tanács működik. A lakosság 55 százaléka a járás négy nagyközségében, Tolnán, Bátaszéken, Decsen és Faddon él. A járás területén 34 szövetkezet működik, amelyekben a munkaképes lakosság 62 —63 százaléka dolgozik. A szövetkezetek termelési értéke több mint 1 milliárd forint évente. Néhány jellemző számadat a tervből Az öt évre szóló fejlesztési elképzelések kidolgozása nagy körültekintésre és megfontoltságra késztette az üzemek gazdasági, párt ég társadalmi vezetőit. A tervek elkészítésének időszakában tovább fokozódott a pártszervezetek gazdaságpolitikai szervező munkája, amely azt eredményezte, hogy előtérbe került a vezetés színvonalának emelése, az üzemi demokrácia kiszélesítése, fejlesztése, a belső tartalékok feltárása, a munka- és üzemszervezés javítása, a közgazdasági szemlélet, amely a munka hatékonyságának növelését, és ez- zei együtt a termelékenység nagyobb mértékű emelkedését teszi lehetővé. A járás ipari termelése a IV. ötéves tervben az országosan meghatározott 32—34 százalékkal szemben 40—42 százalékkal növekszik. 1975-ben 879 millió forint lesz így a terme- lés Á mezőgazdaság fejlesztésénél figyelembe vették, hogy a járás adottságai az országos átlagnál jobbak és így a népgazdaság jogosan támaszthat nagyobb követelményeket az itt működő tsz-ekkel szemben. A termelés struktúrájában bizonyos fokú módosulás következik be a negyedik ötéves tervben. Növekszik az állattenyésztés részaránya, mintegy 44—45 százalékra, s ezzel párhuzamosan növekszik a kukorica és a pillangósok vetésterülete. A növénytermesztés minden ágában tovább növekszik a termésátlag. A harmadik ötéves terv átlagához viszonyítva a negyedikben a mezőgazdasági terme- lés 19—20 százalékos fejlődést A lakosság életszínvonalának folyam dós és tervszerű növekedése a vásárlási kedv növekedésével jár A negyedik ötéves terv célkitűzései során ezt is figyelembe vették. Ezért a tervben az szerepel, hogy a kiskereskedelmi forgalom az 5 év alatt az országos 34—36 százalékos emelkedéssel szemben 5i,9 százalékkal fog növekedni. A fejlesztési tervek részletesen taglalják, hogy a járás területén. hol. mikor, és mi rog épülni. Űj üzemekben és a régiek bővítésében igyekeznek biztosítani a járás felnőtt lakosságának munkalehetőségét. Bővül az iskolahálózat, egészségügyi, kulturális, kereskedelmi és szociális célokat szolgáló beruházások segítik majd a lakosság jobb életét, A januári határozatok, amelyek öt f vre «zólnak Akkor, az é - pt'jén a párt- bizottsági üléó haiáiozalaiban jelölte meg azokat a szervező, agilációs és propagandafeladatokat, amelyeket a járásban dolgozó kommunistáknak kell elvégezniük annak érdeké, ben, hogy az ötéves fejlesztési célkitűzések valósággá váljanak, s hogy érvényesüljön és hatékony legyen a pártirányi- tás. Ezek közül a határozatok közül ragadjunk ki néhányat: A pártszervek és pártszervezetek a gazdasági munka fokmérőjének a hatékonyság javulását, a gazdasági tevékenység végső eredményét tekintsék. Politikai munkával segítsék az új követelmények megértését. Általánossá kell tenni azt a felismerést, hogy a társadalom anyagi forrásai csak olyan mértékben bővíthetők, ahogy a társadalmi munka hatékonysága javul. Gazdasági céljaink elérése megköveteli, hogy minden szinten és minden munkahelyen erősítsék a feladatok _ elvégzéséhez szükséges politikai és szakmai felkészültséget. Az ed digieknél szervezettebbé kell tenni az emberek felkészítését gazdasági 1 ehetőségeink jobb hasznosítására, a korszerű technika alkalmazásara a munka eredményességének javítására. A szövetkezetekben dolgozó kommunisták segítsék a szövetkezeti szektor gazdasági tevékenységének tervszerű fejlesztését, a népgazdasági érdekeket szolgáló szemlelet érvényesítését. A vállalati és szövetkezeti pártszervezetek folyamatosan kísérjék figyelemmel es ellenőrizzék a tervek végrehajtását. Értékeljék rendszeresen a gazdasági vezetők munkáját, a vezetői határozottságot, a demokratikus módszerek érvényesülését, a dolgozókkal való kapcsolatot. A kommunteták pártunk politikájára epitve igényeljék és bátorítsák az al- lampolgárok aktivitást a^nz- riasá^i élet e^esz területén. Se- gítsék a közérdekű javaslatok megvalósítását. A gazdaságpolitikai szervezőmunkának színvonalas *gi- tációs és propagandamunkával kell párosulnia. A politikai fel világosító munkának a hatékonyabb gazdasági teve.zenysé- eet kell segítenie, s a közgáz £áÍ szemlélet kialakításai. Az agitációnak formálnia, fejlesztenie kell az emberekben a közösséghez taf°^eVL‘ nyét, a közösség iránti köteles Bégérzetet. A munkához való szocialista viszony kialakításában nagy szerepe van a kollektívának. A közösség kialakítása nagymértékben fug| a politikai tömegmunkatol, a tar k idalmi szervek teve.cenysege- től Következetesen fejlesztem keil az emberekben a munka szereltét, a szocialista munka - erkölcs normáit. Segítcni kell az embereket abban, hogy fel. ismerjék, egyéni érdekeik csak a társadalmi érdekeken keresztül érvényesíthetők, a társadalmi érdekek elsódlegessege alapján. A kommunisták segítsék az üzemi demokrácia elveinek megvalósulását a gyakorlati életben. Az agitációnak emberközpontúnak kell lennie. Minden egyes ember érezze, hogy személy szerint hozza szólunk, az ó érdekében cselekszünk, aktív és hasznos munkát várunk tőle. Nem szabad szem elől téveszteni az egyént, a maga sajátos helyze. tével. problémáival, igényeivel. A gazdaságpolitikai agitáció nagy segítséget jelent a gazdasági tervek megvalósításánál. De a politikai munka önmagában nem vállalkozhat arra, hogy az esetenként előforduló, nem kellően megalapozott gazdasági döntések politikai hatásait elfogadtassa. Az első félév eredményei J Szeptember végén a szekszárdi járás kommunistái, a járási pártbizottság tagjai újból előszedték a januári határozatokat. Mi történt az eltelt fél év alatt? Az indulás, — a kitűzött cél elérésének mindig jelentős mozzanata. Ezért elemezték az 1971. évi gazdálkodás első félévi eredményeit a pártbizottság tagjai. És mit tapasztaltak? Az elmúlt félév során tovább fokozódott a pártszervezetek gazdaságpolitikai szervező munkája, amely elsősorban a gazdasági intézkedések határozottabb támogatásában nyilvánult meg A pártszerveket és a pártszervezeteket az elmúH hat hónap felelősségteljes feladatok elé állította. Az első féléves eredmények alant an megállapítható, hogy az állami, ioari üzemeik, az ioari és mezőgazdasági szövetkezesek egyaránt teljesítették első féléven termelési tervüket. A beszámoló é~. a fe’szó!alázok részletesen. üzemenként, vállalatonként, a mezőgaéd-'s árban terményenként és tsz-en’-ént f a cfl Qjr pl£r*t prp'í m r>r\ V0két. A helvzetmsgéllno’tás mellé tanácsok, javaslatok is társultak. így születhetett a végső merálíapílás: A meglévő ismeretek és tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a járás helyzete, a gazdálkodás eredményei hasonlóak a megyei és az országos tapasztalatokhoz. Alapvető és fontos feladat, hogy a pártszervek és szervezetek részletesen elemezzék és vizsgálják meg saját területükön az első félévi gazdálkodás eredményeit, tapasztalatait. és kísérjék figyelemmel az 1971. évi gazdálkodás időarányos és folyamatos teljesítését, s különös gonddal ügyeljenek saját terültükön a beruházási programokra, hogy csak megtervezett, műszakilag és pénzügyileg megalapozott beruházásokat hajtsanak végre. Az OMFB korróziós állandó bizottsága, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola, a Lá- bodi Állami Gazdaság, az I regszemcse! Rákóczi Mg. Tsz, a BUDALAKK Festék- ésMű- gyiantagyár, a Kapos-Koopány- völgye Tsz-ek Területi Szövetsége, a Tolna megyei Tanács VB tamási járási hivatalának élelmiszergazdasági és kereskedelmi osztálya, a Magyar Agrártudományi Egyesület helyi csoportja rendezésében a „Korrózió elleni védelem a mezőgazdaságban és géotáro- lés” címmel értékes tanácskozásra és bemutatóra került sor az i regszemcséi Rákóczi Termelőszövetkezetben. A bemutatón, melyre a me- ”ve valamennyi mezőgazdasági vezető'e és műszaki vezetője meghívást kaoott, kilenc- ve"en jelentek meg. Softer Ferenc, az i regszem- -S’i Rákóczi Termelőszövetkezet elnökének megnyitó szavai után dr. Fehér István, a kaposvári Mezőgazdasági Főiskola tanára tartott értékes előadást a ..Korrózió elleni védelem az. állattartás énü- let-e-'nél és généinél” címmel. Ezt követőm Pálffv Miklós, a Lábodi Állami Gazdaság ü-,ommérnöke tartott előadást: . A mezőgazdasági korrózió- vé-'elcm gazdaságossági kérdé- '£i” címmel. Előadásában bevezetőként a '•o-rózió-védelemmel kapcso- ’~'"s orob’ém't’í jelentőségével fmlnlkozott, kiemelve a korrózió okozta népgazdasági veszFelmérések alapján a Uorróziókir a, magvar évonfe egymilliárd forintot tesz ki. ’■’éHaként emlftette, hogy egy ij>00 bh-s összterülettel rendelkező mezőgazdasági üzem, ahol eddig hagyományosan '’ázolaijal végezték a gépek korrózió elleni védelmét, en- rek évi költségkihatása mintegy 33 210 forintot jelentett. A bemutatón felhasznált anyagokkal kezelt gépek (Tectyl 1 TI TE. á.: 44,— forint, Tectvl 311 á.: 36,— forint és B—47 á.: 8— forint) korrózió elleni víd"’me a fenti gépparkkal rendelkező mezőgazdasági ■"’emben 18 000 forintot tesz ki, tehát a megtakarítás 15 210 forint. Hangsúlyozva, hogy a hagyományos (gázolajos) védekezést évenként legalább három alkalommal kell elvégezni, a bemutatón felhasznált anyagok hat hónaptól >B—47) 2—3 évig (Tectyl 121 E és 811) terjedő időszakra nyújtanak védelmet. Ugyanakkor a fent említett anyagok nem fejtenek ki káros hatást a gumiabroncsokra, ékszíjakra, hanem azok védelmét is biztosítja. Mérések alapján egy darab ebének egy év alatti korró- dálása 73 forint, ennek megakadályozása 7,50 forint. Gyűrűshenger évi korródálása 51 forint, védése 4.50 forint. UTV vetőgép évi korródálása 302 forint, védése kilenc, vagy 41 forint. Gabonakombájn évi korródálása 4800 forint, védése 120. vagy 540 forint. Bur- gor'va’-'ombájn évi korródálása 18^0 forint, védése 45, vagy 202 forint. Bálázógép évi korródálása na? forint, védése 21, vagy 94 forint. Az előadások után a résztvevők filmen tekintették meg a Lábodi Állami Gazdaságban már három éve folyó korrózió elleni védelem gyakorlati alkalmazását. Ezt a Rákóczi Termelőszövetkezet gépudvarán tartott gyakorlati bemutató követte, ahol a részt vevő szakemberek már az említett korrózióvédő anyagikkal lekezelt erő- és munkagépeket láthattak és megismerhették azok gyakorlati alkalmazását. Ezt követően a tsz '•ertés- telenén láthatták a vasvázas épületszerkezet és technológiái berendezések korrózió elleni védőanyagokkal való kezelését. A tanácskozáson és bemutatón részt vevő szakemberek elismeréssel nyilatkoztak a látottakról. Sajnálatos, hogy az aránvlae magas létszámú résztvevő ellenére sok mezőgazdasági üzem távol maradt e hasznos tanácskozásról, mely jelen időszakban és a jövőben a gazdaságok gépesítettségének fokozásával mind nagyobb jelentőséget fog kapni. SÜVEGTÁR'rO MIK'OS SCHISZLER ISTVÁN Tervek, remények Már a jövőre gondolnak a Szekszárdi Szabó Szövetkezeiben — Túl fogjuk teljesíteni a tervet — fogadott bennünket Kopp Ádám, a Szekszárdi Szabó Szövetkezet elnöke. 1971. első háromnegyed évében 10 millió forinttal több a szövetkezet nettó árbevétele, mintáz elmúlt év azonos időszakában. Az eddigi tempó alapján ezt az évet megközelítőleg 60 millió forintos termelési értékkel zárjuk le a tervezett 55 millió forint helyett. A létszám 15 százalékos növekedésével párhuzamosan — ebbe beleértendők a nemtermelők is — a nettó árbevétel 26 6 százalékkal emelkedett, örvendetes, hogy növekedett a lakossági tevékenységünk is, 1970-hez viszonyítva 10,9 százalékos a fejlődés. — Uj telep kezdte meg működését Dunaszekcsőn. Mivel foglalkoznak ott a dolgozók? — Tolna, Szekszárd, Báta- szék és Lánycsók után október elsejétől működik a duna- szekcsői telepünk is. A 60 dolgozóval üzemelő telep az első három hét próbaüzemelése után máris megkezdte a Szovjetunióba irányuló export há- lóiagek készítését. A telep évi termelési értéke kb. 8 millió forint lesz. — A megnövekedett igények magasabb követelmények elé állítják a szövetkezetét. Felújításra vár a géppark is. — A IV. ötéves tervben igyekszünk végrehajtani a géppark rekonstrukcióját, amely mintegy 6 millió forintba fog kerülni. Elsősorban a legintenzívebb és a legkeményebb munkákat végző tolnai telep gépeit kell korszerűsíteni, majd a szekszárdi telepek gépparkjai következnek a felújítási sorban. Az elmúlt másfél évben fejlődött fel Igazán a könnyűkonfekció gyártás, az idei évben pedig bekapcsolódtunk a tőkés piacon való értékesítésbe. Jövő évi kapacitásunk szinte teljes egészében le van már kötve — termelésünk 98 százaléka export — a köny- nyűkonfekció-termelésre 20 millió forint értékű szerződés van eddig birtokunkban, és jelenleg is tárgyalásokat folytatunk svájci ügyfelekkel. — Milyen országokkal tartja a szövetkezet az üzleti kapcsolatot? — A Hungarocoopon keresztül legnagyobb megrendelőink az NDK, de kapcsolatban állunk Szovjetunióval, Romániával, Ausztriával, Nyugat-Né- metországgal, Hollandiával és Franciaországgal. Saját modellező részlegünk által készített mintegy 80 darabból álló mintakollekcióból választhatnak megrendelőink. — Régi tervük egy üzemház felépítése. Mikor kerül erre sor? — A Tolna megyei KIS.ZÖV küldöttgyűlése jóváhagyta a szövetkezetek közös fejlesztési alánjából való anyagi támogatást, a Hungarocoop macira vállalta a gépi beruházás megoldását, a terv tehát a megvei tanács támogatásán múlik. Amennyiben kérésünk kedvező fogadtatásra talál, úgy már a jövő esztendőben megkezdjük a szolgáltatóház tervének kivitelezését. Felépülése 20 millió forintos termelési érték- növekedést, jelentős önköltségcsökkentést, szociális helyzet javulást, technológiai fegyelem erősödést és minőségi javulást eredményezne, egyúttal pedig jelentősen bővülne és növekedne a lakossági szolgáltatásunk is. ROZSA GYÖRGY