Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-28 / 254. szám
A burniji medveöl« Uj iparág a világűrben Ä TUDOMÄNY ES A TECHNIKA KOZMIZÄLÄSA Az űrhajózás technikájának kialakulása a termelőerők fejlődésének törvényszerű következménye, eszköz és lehetőség a természet erőivel folytatott emberi harcban. A kozmikus berendezések lehetőséget adnak arra, hogy a népgazdaság fontos kérdéseit a a leghatékonyabb módszerekkel oldjuk meg. Az űrkutatás már napjainkban is számos gyakorlati kérdés megoldásának műszaki bázisa. A világűrben új iparág kezd kialakulni. A GEODÉZIA ÉS A NAVIGÁCIÓ Földünkön nincs olyan or- ,szág, ahol szakemberek ki- sebb-nagyobb serege ne foglalkozna a geodézia kérdéseinek megoldásával. Aprólékos munkájuk nyomán alakult ki 'a Föld viszonylag pontos térkéné, a gravitációs mezők elhelyezkedésének ismerete Az egyes országok területén térképészeti mérőpontok hálózatát hozták létre. Ezek látó- távolságon belül. 10—30 kilométerre vannak egymástól. Több pontból végzett mérésekkel, mértani módszerek alkalmazásával határozzák meg az egyes földrajzi objektumok helyét. A hagyományos módszerekkel végzett geodéziai felmérési rendszer nagyon munka- igényes és költséges Mivel a látótávolság korlátozott, sokszázezer mérőpontot kell létesíteni. hogy a Föld felszínét felmérjük. A módszer 5—10 ezer kilométeres távolságon túl már hibalehetőséget rejt magában. A feladat sokkal egyszerűbben megoldható a műholdak segítségével. A szputnyi- kok új korszakot nyitottak a geodéziai felmérésekben, hálózatuk rendkívül pontos térképkészítéshez ad alapot igen rövid időn belül. A FÖLD MEGFIGYELÉSE A VILÁGŰRBŐL Az űrhajósok és űrszondák által készített felvételek elemzése egyértelműen beoizonyí- totta a szputnyikrendszerek hatékonyságát. Első és legfontosabb előnyük a globális áttekintés lehetősége. A kisebb tereptárgyak elvesztik jelentőségüket, ugyanakkor határozottabban érvényre jut a nagyobb objektumok elhelyezkedésének kölcsönös összefüggése. így a megfigyelések teljesen új információval szolgálnak a Föld felszínének szerkezetéről, annak tulajdonságairól és a benne lejátszódó folyamatokról. A fekete-fehér felvételek segítségével a kontinensek körvonalait, a nagy erdőségek, valamint a jég- és hómezők határait igen nagy pontossággal lehet meghatározni. A színes felvételek a tiszta és szennyezett vizek elhelyezkedését, a felszíni biológiai folyamatok jelenlétét tár.iák fel. Áz egyidejűleg készített felvételsorozat lehetővé teszi a növényzet fejlődésének nyomon követését, a víz sótartalmának meghatározását stb. A Föld felszínén lezajló gyors folyamatok — erdőtüzek, jég- és hóhatárok változása, helyi és nagy kiter jedésű bel-, valamint árvizek, tűzhányókitörések, jéghegyek vándorlása stb. — megfigyelésére televíziós kamerát alkalmaznak. Az űrkutatás fejlődése a gyakorlati feladatok megoldásán túl egyéb előnyökkel is jár az emberiség számára. A kozmikus iparág keletkezése, a világűrben folytatott tudományos és műszaki alapkutatások új gondolatok és technikai eszközök keletkezését segítették elő. Bevezetésük a hagyományos ipari termelésbe óriási előnyökkel jár. A kozmikus energetika lehetővé tette a jelenlegi energiarendszerek korszerűsítését. Az űrhajók villamos energiát szolgáltató fűtőelemei az elektromos gépkocsik kialakítását gyorsítják meg. Ez pl. megszabadítja az emberiséget egy nagy veszedelemtől, a légkör elszennyezésétől. A fűtőelemek a mezőgazdaság területén is nagy szolgálatot tehetnek. Hasonlóan felhasználásra kerülnek a rádióizotópos és atom-energiaforrások. A különleges megbízhatóság és a kis méretek szükségessége a rádióelektronika területén miniatűr készülékek kialakításához, tranzisztorok és integrál áramkörök alkalmazásához vezetett. Ugyanakkor az elektronikus számítógépek bevezetése lehetővé tette, hogy a népgazdaságban jelentős tartalékok szabaduljanak fel, és egyre több. idő jusson az alkotó munkára. A kozmikus rakétatechnika különféle szerkezeti anyagok kidolgozását tette szükségessé. K úlönösen nagy jelentősége van a nem fémes, réteges, kombinált, alacsony és magas hőálló anyagok alkalmazásának az épületszerkezeteknél. A fentiekből látható, hogy a kozmikus technika nemcsak elősegíti a gyakorlati feladatok megoldását, de ösztönzi is az emberi tevékenység különböző formáinak fejlődését, mérhetetlen segítséget adva ezzel a népgazdaságnak. A. KOVAL a műszaki tudományok kandidátusa ^ olf—Kamienski üstökös A Nemzetközi Csillagászati Szövetség nemrégiben jóváhagyta a Wolf, heidelbergi csil. lagász által 1884-ben felfedezett üstökös új elnevezését. Az üstököst felfedezőjéről eddig Wolf-üstökösnek nevezték. Xíj elnevezése: Wolf—Kamienski üstökös, dr. Michal Kamienski professzor, az idős, kiemelkedő lengyel csillagász érdemeinek elismeréséül. Kamienski professzor kutatásokat és számításokat végzett az üstökös pályájával és származásával kapcsolatban. Kamienski professzor a Wolf-üstökössel kapcsolatban közel 100 munkát tett közzé, amelyek világhírűvé tették. Fél évszázad alatt kb. 120 000 órát töltött számításokkal, amiket gépi segítség nélkül, jegyzetlapokon végzett. A lengyel tudós számításainak meglepő pontosságát igazolták a Szovjetunió Tudományos Akadémiája leningrádi elméleti csillagászati intézetének számítógépei is. Kamienski professzor hosszú évek óta elméleti kutatásokat folytat a híres Halley-üstökös- sel kapcsolatban is, amelyről eddig 18 munkája jelent meg. Vizsgálatai kiderítették, hogy az üstökös megjelent az i. e. 2320—2240. közé eső időszakban, sőt, régebbi korszakokban is. A felfedezésnek csillagászati és történelmi szempontból egyaránt nagy jelentősége van, A napkitörések (az ún. napfoltok) elég gyakran megzavarják a Föld lakóinak életét. Ezek egészségügyi hatásai mindenki előtt ismertek, de kevésbé tudott dolog, hogy a Földet körülvevő iono- szférában is komoly zavarokat idéznek elő a napkitöréseket követő mágneses viharok: bonyodalmakat okoznak a telefon- és rádiókapcsolatokban, különösen a rövidhullámú hírközlésben. Kellő tapasztalat birtokában már kisebb rádióteleszkópokkal is kimutatható a mágneses viharok közeledte. Ezért több országban előrejelző rendszert építenek ki, amely a rádió, a tengerészet, valamint a táviró- és telefonszolgálat részére ad előzetes tájékoztatást. A képen Iáiható rádióteleszkópot is e célra telepítették p fvéd távközlési hivatal tetejére. Ha az olvasót jósorsa netán a Tunguszka folyóhoz vetné, óvakodjék attól, hogy megismételje az egyszeri turista baklövését. Ez, miután végigvitték a folyón Poliguszíól Bajlkitig, a kérdésre, hogy tetszik-e neki ez a vidék, így felelt: — De hisz ez valóságos Svájc! ( Csak úgy hirtelenjében, minden megfontolás nélkül vágta rá, de a bajkitiak mégis megharagudtak az idegenre. „Gyönyörű lehet az az alpesi ország, — dörmögték — de hát hasonlítható-e a beláthatatlan szűz tajgához? Kánaán ez a vadaknak is: mókusok ugrándoznak a fenyvesekben, coboly rejtőzik akő- omladékok közt, a nehéz telek elől ide menekül a tundráról a szarvas, a párzás idején még a sziklák is beleremegnek a medvebőgésbe. A süketfajd- nalk, a császármadárnak, fogolynak pedig se szeri — se száma. Burnij lakóinak főfoglalkozása a vadászat. Egész családok élnek belőle, s bárkit is vegyünk, mind mester a mesterek között. Itt élnek evenk- föld legügyesebb nyomolvasó vadászai. De még ebben a faluiban is külön tartják számon Rogyion Martemjánovics Gorbunovot. És nemcsak azért, mert még ma is felveszi a versenyt bármelyik fiatal vadásszal, hanem azért is. mert ő az egyetlen, aki átlépte a tajgai vadász számára oly bűvös határt és leterítette a negyvenedik medvét. Nincs a tajgában a vadásznak esküdtebb ellenfele, mint a medve. Megtámadja a tehén- és szarvascsordákat, de nekimegy az embernek is. S ha az tétovázik: csak a sapkája marad hírmondónak. — Tíz ujjamon sem tudom megszámolni, hány társamat pusztította el a medve — mondja Rogyion Gorbunov. — Pedig medvére nem járunk, a mi dolgunk a coboly és a mókus. A medve maga jön elénk. Gorbunov Tomszk mellett született, fiatalon megtanulta a paraszti munka csíniát-toin- ját: szántott, aratott, de még font is — így kívánta az anyja. De őt már gyermekkorában is csak a tajga vonzotta. Mikor Burnijba költözött, már híres medveölő volt. Szülőföldjén, de az új helyen is figyelmeztették az öreg even- kek: tartózkodj a negyvenedik medvétől! Babona-e vagy ősi tapasztalás, mindenesetre a sokat próbált vadászok mind azt mondják, hogy a negyvenedik medve különösen veszélyes. Beállítanak egyszer a even- kek Gorbunovhoz: — Segíts rajtunk, öt szarvasunkat elvitte a medve. Állandó veszélyben vagyunk! A felesége meg perlekedik: — Hová mennél? Ez a negyvenedik ... De hát maradhat a vadász, ha a vad garázdálkodik? A babonákban pedig Gorbunov sosem hitt. Elment hát Rogyion Gorbunov oda, ahol a medve a szarvasokat megtámadta. A kutyája. Coboly, eliramodott a bozótosba. Látja az idős vadász, hogy kutyája elől egy éves forma medvebocs a fára menekül. Ideje sem volt, hogy meggondolja, óvatosnak kellene lenni, mert az anyamedve valahol a közelben rejtőzködhet, s tisztában van vele, hogy a kutya a medvebocsot a fán nem tudja bántani, az emberre pedig a rejtekhelyről rátámadhat. — Közelebb futottam. — meséli Rogyion Martemjánovics — Coboly pedig felém szaladt, de nem rám nézett, hanem valahová mellém. Épp oda akartam fordulni, mikor az anyamedve nekem támadt: repültem vagy három métert, utána mégannyit gurultam a földön. A puskámat elejtettem, de szerencsémre, a fejszémet elő tudtam kaoni. Mire felugrottam, a medve újra támadott. Sikerült a balta fokával a szeme közé ütnöm, lero- gvott. .. Coboly elkapta a bundáját, összeakaszkodtak. Felkaptam a puskát... A kaland után öt napig nyomtam az ágyat. Ahogy a nevét meghallotta. Coboly odajött gazdájához, pofáját a térdéhez dörzsölte. — Egy ilyen kutyáért semmit sem sajnálok — mondja Gorbunov és gyengéden meg- cibálja Coboly bársonyos fülét. — Segítőtársakra nincs szükségem, azok megfutamodhatnak, de a kutya az soha sem hagy cserben. A legutóbbi, ötvenkettedik. medvét Rogyion Martemjánovics a kertje mögötti fenyvesben terítette le az elmúlt tavaszon. Májusban történt. Egy bárka érkezett a Velmón és a hajósok bójákat raktak le. Az öreget is megkérték, hogy segítsen. Ebédidőre készen is lettek. Lepihentek. Egyszer cpafc Froszja szalad feléjük, az öreg lánya és messziről kiabál: — Apám, az állatok furcsán bőgnek! — Menj csak nézd meg, mitől bőgnék! Froszja a kert mögé szaladt, s már rohant is vissza: a medve a tehenet pusztítja, kettő már a földön fekszik. Ez kellett csak a hajósoknak, rögtön a bárkájukon termettek. Gorbunov a puskájáért szaladt. A vadállat, amint meglátta a vadászt, elengedte a tehenet és az emberre rohant. Gorbunov lőtt, az állat megingott egy percre, de újból nekiiramodott. A második lövéssel sikerült ártalmatlanná tenni. Nyári estéken gyakran gyülekeznek a fiatal vadászok Gorbunov háza előtt. Figyelmesen hallgatják az öreg minden szavát. — Ne feledjétek az arany- szabályt: ne keressük a taigában a medvét, de ha találkozunk vele, ne futamod,iunk meg. Az első dolog egy fához húzódni, a galyakat levágni, hogy meg ne szúrjon, ha a medve a fa körül kerget. A medve szívós vad, az első lövés nem mindig teríti le. Ha a fegyver csütörtököt mond, vagy elhibázod a lövést, a fa megvéd. A tajgában járj óvatosan, légy körültekintő. Az ember legyőzheti a fenevadat, ha nem veszti el a fejét. Burnij körül sok a medve, de emberáldozat már régen nem volt. Úgy látszik, van foganatja Gorbunov leckéinek. S mindenki tudja, hogy ha megjelenik a tányértalpú bandita, elégtételt vesz rajta az öreg nyomolvasó. M, Bublicsenkó Gépírni tudó adminisztrátort azonnali belépéssel felveszünk Tolna megyei Szolgáltató Ksz. Szekszárd, Rákóczi u. 7. (375)
