Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-28 / 254. szám

A burniji medveöl« Uj iparág a világűrben Ä TUDOMÄNY ES A TECHNIKA KOZMIZÄLÄSA Az űrhajózás technikájának kialakulása a termelőerők fej­lődésének törvényszerű követ­kezménye, eszköz és lehetőség a természet erőivel folyta­tott emberi harcban. A koz­mikus berendezések lehetősé­get adnak arra, hogy a nép­gazdaság fontos kérdéseit a a leghatékonyabb módszerek­kel oldjuk meg. Az űrkutatás már napjainkban is számos gyakorlati kérdés megoldásá­nak műszaki bázisa. A világ­űrben új iparág kezd kiala­kulni. A GEODÉZIA ÉS A NAVIGÁCIÓ Földünkön nincs olyan or- ,szág, ahol szakemberek ki- sebb-nagyobb serege ne fog­lalkozna a geodézia kérdései­nek megoldásával. Aprólékos munkájuk nyomán alakult ki 'a Föld viszonylag pontos tér­kéné, a gravitációs mezők el­helyezkedésének ismerete Az egyes országok területén térképészeti mérőpontok háló­zatát hozták létre. Ezek látó- távolságon belül. 10—30 kilo­méterre vannak egymástól. Több pontból végzett méré­sekkel, mértani módszerek al­kalmazásával határozzák meg az egyes földrajzi objektu­mok helyét. A hagyományos módszerek­kel végzett geodéziai felmé­rési rendszer nagyon munka- igényes és költséges Mivel a látótávolság korlátozott, sok­százezer mérőpontot kell léte­síteni. hogy a Föld felszínét felmérjük. A módszer 5—10 ezer kilométeres távolságon túl már hibalehetőséget rejt magában. A feladat sokkal egysze­rűbben megoldható a műhol­dak segítségével. A szputnyi- kok új korszakot nyitottak a geodéziai felmérésekben, há­lózatuk rendkívül pontos tér­képkészítéshez ad alapot igen rövid időn belül. A FÖLD MEGFIGYELÉSE A VILÁGŰRBŐL Az űrhajósok és űrszondák által készített felvételek elem­zése egyértelműen beoizonyí- totta a szputnyikrendszerek hatékonyságát. Első és leg­fontosabb előnyük a globális áttekintés lehetősége. A ki­sebb tereptárgyak elvesztik jelentőségüket, ugyanakkor ha­tározottabban érvényre jut a nagyobb objektumok elhe­lyezkedésének kölcsönös össze­függése. így a megfigyelések teljesen új információval szol­gálnak a Föld felszínének szerkezetéről, annak tulajdon­ságairól és a benne lejátszó­dó folyamatokról. A fekete-fehér felvételek segítségével a kontinensek körvonalait, a nagy erdőségek, valamint a jég- és hómezők határait igen nagy pontosság­gal lehet meghatározni. A szí­nes felvételek a tiszta és szennyezett vizek elhelyezke­dését, a felszíni biológiai fo­lyamatok jelenlétét tár.iák fel. Áz egyidejűleg készített fel­vételsorozat lehetővé teszi a növényzet fejlődésének nyo­mon követését, a víz sótartal­mának meghatározását stb. A Föld felszínén lezajló gyors folyamatok — erdőtü­zek, jég- és hóhatárok válto­zása, helyi és nagy kiter jedésű bel-, valamint árvizek, tűzhá­nyókitörések, jéghegyek ván­dorlása stb. — megfigyelésé­re televíziós kamerát alkal­maznak. Az űrkutatás fejlődése a gyakorlati feladatok megoldá­sán túl egyéb előnyökkel is jár az emberiség számára. A kozmikus iparág keletkezése, a világűrben folytatott tudo­mányos és műszaki alapkuta­tások új gondolatok és tech­nikai eszközök keletkezését segítették elő. Bevezetésük a hagyományos ipari termelés­be óriási előnyökkel jár. A kozmikus energetika le­hetővé tette a jelenlegi ener­giarendszerek korszerűsíté­sét. Az űrhajók villamos ener­giát szolgáltató fűtőelemei az elektromos gépkocsik kialakí­tását gyorsítják meg. Ez pl. megszabadítja az emberiséget egy nagy veszedelemtől, a lég­kör elszennyezésétől. A fű­tőelemek a mezőgazdaság te­rületén is nagy szolgálatot te­hetnek. Hasonlóan felhaszná­lásra kerülnek a rádióizotó­pos és atom-energiaforrások. A különleges megbízhatóság és a kis méretek szükségessé­ge a rádióelektronika terüle­tén miniatűr készülékek kiala­kításához, tranzisztorok és in­tegrál áramkörök alkalmazá­sához vezetett. Ugyanakkor az elektronikus számítógépek be­vezetése lehetővé tette, hogy a népgazdaságban jelentős tar­talékok szabaduljanak fel, és egyre több. idő jusson az al­kotó munkára. A kozmikus rakétatechnika különféle szer­kezeti anyagok kidolgozását tette szükségessé. K úlönösen nagy jelentősége van a nem fémes, réteges, kombinált, ala­csony és magas hőálló anya­gok alkalmazásának az épü­letszerkezeteknél. A fentiekből látható, hogy a kozmikus technika nemcsak elősegíti a gyakorlati felada­tok megoldását, de ösztönzi is az emberi tevékenység külön­böző formáinak fejlődését, mérhetetlen segítséget adva ezzel a népgazdaságnak. A. KOVAL a műszaki tudományok kandidátusa ^ olf—Kamienski üstökös A Nemzetközi Csillagászati Szövetség nemrégiben jóvá­hagyta a Wolf, heidelbergi csil. lagász által 1884-ben felfede­zett üstökös új elnevezését. Az üstököst felfedezőjéről eddig Wolf-üstökösnek nevezték. Xíj elnevezése: Wolf—Kamienski üstökös, dr. Michal Kamienski professzor, az idős, kiemelkedő lengyel csillagász érdemeinek elismeréséül. Kamienski pro­fesszor kutatásokat és számí­tásokat végzett az üstökös pá­lyájával és származásával kap­csolatban. Kamienski professzor a Wolf-üstökössel kapcsolatban közel 100 munkát tett közzé, amelyek világhírűvé tették. Fél évszázad alatt kb. 120 000 órát töltött számításokkal, amiket gépi segítség nélkül, jegyzetlapokon végzett. A len­gyel tudós számításainak meg­lepő pontosságát igazolták a Szovjetunió Tudományos Aka­démiája leningrádi elméleti csillagászati intézetének számí­tógépei is. Kamienski professzor hosszú évek óta elméleti kutatásokat folytat a híres Halley-üstökös- sel kapcsolatban is, amelyről eddig 18 munkája jelent meg. Vizsgálatai kiderítették, hogy az üstökös megjelent az i. e. 2320—2240. közé eső időszak­ban, sőt, régebbi korszakok­ban is. A felfedezésnek csilla­gászati és történelmi szem­pontból egyaránt nagy jelentő­sége van, A napkitörések (az ún. napfoltok) elég gyakran megzavarják a Föld lakóinak életét. Ezek egészségügyi hatásai mindenki előtt ismertek, de kevésbé tudott dolog, hogy a Földet körülvevő iono- szférában is komoly zavarokat idéznek elő a napkitöréseket kö­vető mágneses viharok: bonyodalmakat okoznak a telefon- és rá­diókapcsolatokban, különösen a rövidhullámú hírközlésben. Kellő tapasztalat birtokában már kisebb rádióteleszkópokkal is kimutatható a mágneses viharok közeledte. Ezért több ország­ban előrejelző rendszert építenek ki, amely a rádió, a tengerészet, valamint a táviró- és telefonszolgálat részére ad előzetes tájé­koztatást. A képen Iáiható rádióteleszkópot is e célra telepítették p fvéd távközlési hivatal tetejére. Ha az olvasót jósorsa netán a Tunguszka folyóhoz vetné, óvakodjék attól, hogy megis­mételje az egyszeri turista baklövését. Ez, miután végig­vitték a folyón Poliguszíól Bajlkitig, a kérdésre, hogy tet­szik-e neki ez a vidék, így fe­lelt: — De hisz ez valóságos Svájc! ( Csak úgy hirtelenjében, min­den megfontolás nélkül vágta rá, de a bajkitiak mégis meg­haragudtak az idegenre. „Gyö­nyörű lehet az az alpesi ország, — dörmögték — de hát ha­sonlítható-e a beláthatatlan szűz tajgához? Kánaán ez a vadaknak is: mókusok ugrándoznak a feny­vesekben, coboly rejtőzik akő- omladékok közt, a nehéz telek elől ide menekül a tundráról a szarvas, a párzás idején még a sziklák is beleremegnek a medvebőgésbe. A süketfajd- nalk, a császármadárnak, fo­golynak pedig se szeri — se száma. Burnij lakóinak főfoglalko­zása a vadászat. Egész csalá­dok élnek belőle, s bárkit is vegyünk, mind mester a mes­terek között. Itt élnek evenk- föld legügyesebb nyomolvasó vadászai. De még ebben a faluiban is külön tartják számon Rogyion Martemjánovics Gorbunovot. És nemcsak azért, mert még ma is felveszi a versenyt bár­melyik fiatal vadásszal, hanem azért is. mert ő az egyetlen, aki átlépte a tajgai vadász számára oly bűvös határt és leterítette a negyvenedik med­vét. Nincs a tajgában a vadász­nak esküdtebb ellenfele, mint a medve. Megtámadja a tehén- és szarvascsordákat, de neki­megy az embernek is. S ha az tétovázik: csak a sapkája ma­rad hírmondónak. — Tíz ujjamon sem tudom megszámolni, hány társamat pusztította el a medve — mondja Rogyion Gorbunov. — Pedig medvére nem járunk, a mi dolgunk a coboly és a mó­kus. A medve maga jön elénk. Gorbunov Tomszk mellett született, fiatalon megtanulta a paraszti munka csíniát-toin- ját: szántott, aratott, de még font is — így kívánta az any­ja. De őt már gyermekkorá­ban is csak a tajga vonzotta. Mikor Burnijba költözött, már híres medveölő volt. Szü­lőföldjén, de az új helyen is figyelmeztették az öreg even- kek: tartózkodj a negyvenedik medvétől! Babona-e vagy ősi tapasztalás, mindenesetre a so­kat próbált vadászok mind azt mondják, hogy a negyvenedik medve különösen veszélyes. Beállítanak egyszer a even- kek Gorbunovhoz: — Segíts rajtunk, öt szarva­sunkat elvitte a medve. Állan­dó veszélyben vagyunk! A felesége meg perlekedik: — Hová mennél? Ez a negy­venedik ... De hát maradhat a vadász, ha a vad garázdálkodik? A babonákban pedig Gorbunov sosem hitt. Elment hát Rogyion Gorbu­nov oda, ahol a medve a szarvasokat megtámadta. A kutyája. Coboly, eliramodott a bozótosba. Látja az idős va­dász, hogy kutyája elől egy éves forma medvebocs a fára menekül. Ideje sem volt, hogy meggondolja, óvatosnak kelle­ne lenni, mert az anyamedve valahol a közelben rejtőzköd­het, s tisztában van vele, hogy a kutya a medvebocsot a fán nem tudja bántani, az ember­re pedig a rejtekhelyről rátá­madhat. — Közelebb futottam. — meséli Rogyion Martemjáno­vics — Coboly pedig felém szaladt, de nem rám nézett, hanem valahová mellém. Épp oda akartam fordulni, mikor az anyamedve nekem támadt: repültem vagy három métert, utána mégannyit gurultam a földön. A puskámat elejtettem, de szerencsémre, a fejszémet elő tudtam kaoni. Mire fel­ugrottam, a medve újra táma­dott. Sikerült a balta fokával a szeme közé ütnöm, lero- gvott. .. Coboly elkapta a bun­dáját, összeakaszkodtak. Fel­kaptam a puskát... A kaland után öt napig nyomtam az ágyat. Ahogy a nevét meghallotta. Coboly odajött gazdájához, po­fáját a térdéhez dörzsölte. — Egy ilyen kutyáért sem­mit sem sajnálok — mondja Gorbunov és gyengéden meg- cibálja Coboly bársonyos fülét. — Segítőtársakra nincs szüksé­gem, azok megfutamodhatnak, de a kutya az soha sem hagy cserben. A legutóbbi, ötvenkettedik. medvét Rogyion Martemjáno­vics a kertje mögötti fenyves­ben terítette le az elmúlt ta­vaszon. Májusban történt. Egy bárka érkezett a Velmón és a hajó­sok bójákat raktak le. Az öre­get is megkérték, hogy segít­sen. Ebédidőre készen is let­tek. Lepihentek. Egyszer cpafc Froszja szalad feléjük, az öreg lánya és messziről kiabál: — Apám, az állatok furcsán bőgnek! — Menj csak nézd meg, mi­től bőgnék! Froszja a kert mögé szaladt, s már rohant is vissza: a med­ve a tehenet pusztítja, kettő már a földön fekszik. Ez kellett csak a hajósoknak, rögtön a bárkájukon termet­tek. Gorbunov a puskájáért szaladt. A vadállat, amint meglátta a vadászt, elengedte a tehenet és az emberre rohant. Gorbu­nov lőtt, az állat megingott egy percre, de újból nekiira­modott. A második lövéssel si­került ártalmatlanná tenni. Nyári estéken gyakran gyü­lekeznek a fiatal vadászok Gorbunov háza előtt. Figyel­mesen hallgatják az öreg min­den szavát. — Ne feledjétek az arany- szabályt: ne keressük a taigá­ban a medvét, de ha találko­zunk vele, ne futamod,iunk meg. Az első dolog egy fához húzódni, a galyakat levágni, hogy meg ne szúrjon, ha a medve a fa körül kerget. A medve szívós vad, az első lö­vés nem mindig teríti le. Ha a fegyver csütörtököt mond, vagy elhibázod a lövést, a fa megvéd. A tajgában járj óva­tosan, légy körültekintő. Az ember legyőzheti a fenevadat, ha nem veszti el a fejét. Burnij körül sok a medve, de emberáldozat már régen nem volt. Úgy látszik, van fo­ganatja Gorbunov leckéinek. S mindenki tudja, hogy ha meg­jelenik a tányértalpú bandita, elégtételt vesz rajta az öreg nyomolvasó. M, Bublicsenkó Gépírni tudó adminiszt­rátort azonnali belépéssel felveszünk Tolna megyei Szolgáltató Ksz. Szekszárd, Rákóczi u. 7. (375)

Next

/
Oldalképek
Tartalom