Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-27 / 253. szám
Csoda víz és robbanó források A középkori monda IV. Károly német—római császár és cseh király idejére, a XIV. századba viszi vissza a Karlovy Vary-i termálvíz eredetének történetét. A legenda szerint a király egy szarvast vett egyszer üldözőbe a vadászaton. A megrémült vad beleugrott a közelben fakadó forrás vizébe és — megfőtt. A víz ugyanis gőzölgőén forró volt, ELMÉLETEK ÉS VITÄK Nemcsak a mondák, hanem a tudományágak is' foglalkoznak századok óta a Karlovy Vary-i termálvíz eredetével és létrejöttével. Az elméletek igen különbözőek és nem egyszer egymásnak ellentmondók voltak. A bécsi Eduard Suess geológus századunk elején azt állította, hogy a Karlovy Vary-i termálvíz a föld felszínére ismeretlen földalatti forrásokból tör élő, a föld mélyében bonyolult vegyi folyamatok eredményeként jön létre. '■Ez az elmélet nem bizonyult helyesnek. Később mások azt állították, hogy a víz hője a környéken igen nagy számban előforduló szénrétegek önsv’tlladásából származik. Voltak akik úgy nyilatkoztak, hogy vulkanikus eredetű hőről van szó, hiszen Karlovy Vary környéke vulkanikus terület. 3000 KALÓRIA MÁSODPERCENKÉNT A legújabb elmélet szerint a hévíz. infiltrációs eredetű, vagyis csapadékból származik. A csapadék a föld repedésein át a mélybe szivárog, több'njint 2000 méteres mélységbe. hatol be. A mélységgel együtt a hőfok is növekszik és a víz útközben nemcsak fel- melegszik, de feloldja-'azokat az ásványi anyagokat is,, amelyeket’’ a kőzetekben talál. Léni: a mélységbeh'"szénsaW5l telítődik és a nyílásokon át zubogva a felszínre tör. A termálvíz hőfokából és mennyiségéből arra következtetnek a tudósok, hogy. a forrás-rendszer a föld melegét aránylag kis területről veszi át. A rendszerbe 28 érős, működésben lévő forrás tartozik, a nagyszámú, elszórt éren kívül, amelyeken át a termálvíz a Tepla (Meleg) folyócskába örri-lik. A teljes forrásrendszer hőteliesítményét másod- percenkénti 3000 kalóriában állapították meg, s a terület, ahonnan a hőt veszi, mintegy 140 négyzetkilométer. ÉVI 10 000 TONNA SÓ Néha váratlan események, sőt kellemetlenségek is adódnak a hőforrások körül. A Karlovy Vary-i víz gyógyhatású, alkalikus sókat tartalmaz és ez a sóréteg mindenre leülepszik, mindent bevon, amin a víz átfolyik. A sótartalom jelentékeny: minden liter víz 6 gramm sót tartalmaz és a források így több mint 10 000 tonna ásványi sót hoznak évente a felszínre. Ennek a hatalmas mennyiségnek csak elenyésző hányadát (évente 156 tonnát) hasznosítják és dolgozzák fel, a többi elfolyik, eltűnik. Még ennek a töredékmennyiségnek is nagyon sok vevője van. A csehszlovák gyógyszeriparon kívül a Szovjetunió. Lengyelország, Ausztrália. Kanada, az Egyesült Államok és Svájc, valamint mindkét német köztársaság vásárolja a Karlovy Vary-i ásványi sót. EMLÉKTÁRGYAK A VÍZBŐL A híres gyógyhely látogatói jól tudják, hogy ha a forrásba faágacskát, kis vastárgyat vagy bármilyen apróságot merítenek, ezeket a szeműje láttára lepi be a barnásvörös lerakódás, a feloldhatatlannak látszó bevonat. így keletkeznek a nevezetes Karlovy Vary-i emléktárgyak, souvenirek. Kiszámították; hogy a gyógyhely működése óta már annyi emléktárgy gyűlt össze, hogy a város központja körül óriási falat lehetne felállítani, ha ezeket a kis emléktárgyakat egymásra raknák. GYÓGYÍTÓ ÉS RONGÁLÓ ERŐ A Karlovy Vary-i víz gyógyhatású a máj-, a gyo- rricflv éS bélbetegségekre, valamint á cukorbajra, — de le- tagadhatätlanul sok problémát is-'ipkoz.1 A forrásrendszer a múltban, amikor még természetes formájában működött, nem egyszer eldugult. A forrásokban elzárt víz azután szétfeszítette a sziklákat, a fedőlapokat, valóságos robbanásokat okozott ’ és ezek a „robbanó források” épületeket rongáltak meg. Ma már a gyógyvíz vezetékeit a „sintr” elnevezésű lerakódás vonja be, amelynek összetevő anyaga főként az aragonit; a vezetékcsövekre tehát ma is igen nagy figyelmet kell fordítani, nehogy a gyógyhatás mellett bajokat okozzon a híres csodavíz. Épül a Barátság II. kőolaj-távvezeték 1970. egyik május végi napján Cziráki József is ott ült annak a kis repülőgépnek a fedélzetén, amellyel a Nehézipari Minisztérium és az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt szakemberei végigrepültek az akkor még csak tervek formájában létező Barátság IX. kőolaj-távvezeték nyomvonalán. Az összesen 600 kilométeres utat — oda-vissza — másfél óra alatt tették meg. A fiatal, akkor huszonnyolc éves kommunista gépészmérnök, mint az építés műszaki vezetője feszült figyelemmel nézte azt a 300 kilométer hosszú, 20 méter széles, úgynevezett szolgalmi sávót, < ahol több századmagával dolgozik majd az elkövetkezendő, csaknem három esztendőben. Tiszaszentmártontól — a szovjet—magyar határtól — hosszú .az út Százhalombattáig. , Különösen gyalog, távol a „civilizált” világtól, szántóföldön, • legelőn, mezőn, hideg esőben, forró napsütésben, térdig érő hóban, embert, gépet kínzó fagyban. Tiszaszentmártontól hosszú az út Százhalombattáig, különösen gyálo- gosan, amikor meg kell küzdeni szinte minden méterért, meg Ítéli küzdeni a természettel, a távvezeték útját keresztező utakkal, vasutakkal, folyókkal, csatornákkal, meg kell küzdeni az anyaggal, gépekkel, de sokszor saját magunkkal is. A Barátság II. távvezetéken 1980-tól — amikor teljes kapacitással dolgozik majd —, évente 10 millió tonna kőolaj érkezik a Szovjetunióból. Ebből a távvezetékből táplálkozik majd — részben — a százhalombattai, de a Tiszai Vegyikombinátban felépülő új kőolajfinomító is, illetve az az új erőmű, melynek építését Leninváros határában már meg is kezdték. A beruházás nagyságát jól érzékelteti az 1 milliárd 200 millió forint, amelyet a Gazdasági Bizottság jóváhagyott a program megvalósítására, fontosságát pedig az'is jelzi: a KISZ védnökséget vállalt, hogy a távoli, Volga mentén földfelszínre került olaj határidőben, 1972. november 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján megérkezzék Százhalombattára. , A távvezeték magyarországi szakaszának felépítésében a nemzetközi kooperációnak is nagy jelentősége van. A főbb munkahelyeket, a vezeték építésének útját. 4 zászló, a Szovjetunió, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és hazánk zászlaja díszíti. A Vol- ga-menti olajat szállító vezeték a Szovjetunió területén Uzsgorod térségében ágazik szét, hazánkba Tiszaszent- mártonnál lép be. e Nem régen érkezett meg az első szovjet munkacsoport, amely később 50 személyre nő. Feladatuk az lesz, hogy a szovjet—magyar határt képező Tisza-szakaszon a folyó medrében lefektesse a vezetéket. L. I. Najgvonov gépész- mérnök, a csoport vezetője elmondotta: azt tekintik elsőrendű célnak, hogy a Barátság II. kőolajvezetéken a Szovjetunióból határidőben, meginduljon az olaj a testvéri Magyarországra. 9 A távvezeték magyarországi szakaszának 0-pontjától 15 kilométerre épül Fényeslitkén a hatalmas fogadó és szivaty- tyúállomás. A négy. egyenként 20 000 köbméter olaj befogadására alkalmas tartályból kettő már elkészült A szivattyúk a Német Demokratikus Köztársaságból érkeznek majd. s velük jönnek a német szerelők is. A vezeték vonalán több helyen automatikus vezénylésű tolózárakat építenek be, amelyeknek elkészítését a különböző csehszlovákiai vállalatok vállalták. Az egyik legnagyobb munkaterületen, a fényeslitkei szivattyúállomás megépítésén a külföldi partnereken kívül közel tíz magyar nagyvállalat is dolgozik. Ennek az objektumnak határidőre történő üzembehelyezése az egész távvezetékprogram kulcsfeladata. * A Barátság II. magyarországi szakaszának építése 1970. júliusában kezdődött, csővezeték építésére 1971. januárjától került sor. A Kőolajvezeték Vállalat dolgozói azóta nagy utat jártak be. A speciális tehergépkocsikkal rendelkező csőszállító részleg már búcsút mondott Szabolcs és Borsod megyének és Heves tájain gondoskodik arról, hogy tnindig megfelelő mennyiségű cső álljon a nyomukba igyekvő részlegek rendelkezésére. A hegesztők népes csoportja a 600 milliméter átmérőjű csövek „összevarrásával” már a 200. kilométer felé közeledik. Nyomukban vonulnak a nagyteljesítményű árokásógépek, az önjáró szigetelő gépkomplexum, és az árokba fektetett csöveket betakaró dózerek csoportja. A Barátság IL kőolaj-távvezetékből a határtól a Keleti-főcsatornáig, Tiszaszentmártontól Tiszavasvárig 84 kilométeres szakasz már elkészült, végleges helyére került, az emberek és a gépek elsimították fölötte a talajt. « A kőolaj-távvezeték építése természeténél fogva vándorélet. A vállalat mindent megtesz annak érdekében, hogy a nehéz munkát végző, otthonuktól, családjuktól távol dolgozó szakemberek megbirkózzanak feladatukkal. Ez a kemény munka kemény embereket kíván, csak az marad meg közöttük, aki képes megfelelni ezeknek a magas, a közösségi élet által emelt követélményeknek, a vándorélettel együtt járó nehézségeknek. A vezeték énítői többszörösen is vándoréletet élnek. Vándorolnak az otthonuk és a munkahelvük között és — ahogy haladnak a munkával — szinte naponta vándorolnak földrajzi és emberi céljaik felé. Pontosan emlékeznek a napra, a dátumra, amikor elindultak Tiszaszentmártontól és pontosan tudják, hogy egy esztendő múlva Százhalombattán fogják ünnepelni a Volga-menti olaj megérkezését. ORAVEC JÁNOS
