Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-23 / 250. szám
Barométer Párizs felett Párizs egyik magas tornyán most fejezik be egy fémbarométer szerelését. A barométer előrejelzéseit 15 kilométernyi körzetben lehet majd látni. A szerkezet a következő napi időjárást mutatja: a zöld szín jó időt, a kék változó időjárást, a vörös pedig esőzést jelent. A színek váltakozása közönséges barométer segítségével történik, amelyben a nyilat egy nyílásokkal ellátott korong helyettesíti. A korong egyik oldalán fotoelemek, a másik oldalán pedig apró villanyégők vannak. Ha változik az időjárás (az atmoszféra-nyomás), akkor a fény valamelyik fűtőelemre esik, amely egy relét hoz mozgásba. A relé bekapcsolja a toronyra szerelt megfelelő színű gáz-fénycsöveket. Az óriás barométer építéséhez 665 méter gáz-fénycsövet használtak fel, amely 10 000 volt feszültség táplál, ezenkívül 36 transzformátort, 16 tonna betont, 6,5 tonna acélt és 560 méter profil-fémet. A barométer konstrukciója olyan szilárd, hogy az óránként 200 kilométer sebességgel száguldó szélnek is ellenáll. Szerelését helikopterek segítségével végzik. FAJGYŰLÖLET ELLEN A Magyar Posta rövidesen 1 forint névértékű bélyeget ad ki a fajgyűlölet és a faji megkülönböztetés elleni küzdelem propagálására. Az Egyesült Nemzetek felhívására indított küzdelem emblémáját Va- gyóczky Károly grafikusművész alkalmazta bélyegre, a nyomtatást ofszet eljárással a Pénzjegynyomda végzi. Az emberek megkülönböztetése ellen folyó világméretű tiltakozás bélyegei közül számos kiadás már korábban megjelent, legutóbb a Német Demokratikus Köztársaság érdekes megoldással jelentkezett. Egy 35 Pfenniges címletre John Heartfield 1937-ben készített fotomontázsát használták fel, amely két felfelé törő, ökölbe szorított kezet ábrázol. LÓSPORT 1887-ben kimúlt, állítólag nemzeti gyászt rendeltek el és egyes újságok gyászkerettel jelentek meg. HOLDPOSTA AZ AKTATÄSKÄBAN A Magyar Posta többszöri halasztás után, novemberben nyolc értékből álló lósportso- rozatot ad ki. A 40 filléres értéken galoppverseny izgalmas pillanata villan fel, a következő bélyegen az ügetőn robogó kétkerekű kocsik csatáját örökítették meg. Military- verseny közben szügyig vízben gázolnak, a díjugratásnál szinte szállnak a lovak. A versenyzők és a nézők izgalma a start előtt az állatokra is átragad, az 1,20 forintos címletre kitörni készülő, alig zabolázható lovakat rajzolt Czig- lényi Ádám tervező. A 2 forint névértékű bélyegen lo- vaspóló-mérkőzés zajlik, a befejező értékeken gátversenyben. illetve díjugratásban gyönyörködhetünk. A 14 forint névértékű sorozatot az Állami Nyomda készíti több színű mélynyomással. A lósport hagyományai évezredekre nyúlnak vissza. Az 1960. évi olimpiára kiadott sorozat 1 forintos bélyegén az időszámításunk előtti 1500 körüli időből láthatunk lovasversenyzőt. A krónikák szerint követségben járó őseink Kijevben 1100-ban versenyugratást rendeztek. Az első mai értelemben vett lóverseny hazánkban — Széchenyi István kezdeményezésére — 1827. július 9-én zajlott le Pesten. Lósportunknak 1961- ben hét bélyegből álló sorozattal már adóztunk, akkor emléket állítottunk a legjelesebb üaetőlónak, Bakának és az eddigi legkiemelkedőbb versenylónak. Kincsemnek. A 3 forintos értéken megörökített Kincsem három év platt 54 versenyt nyert; amikor Äz Apollo—15 űrhajósai kis postahivatalt vittek a Holdra. ' A bélyegzőt, a festékpárnát és a levelet alumíniumfóliába, azbesztbe, majd tűzálló üvegbe csomagolták, hogy a hőmérséklet esetleges emelkedése kárt ne okozzon. A levélre az Egyesült Államok összefüggő párban kiadott űrkutatási bélyegét ragasztották, ezt a Hold felszínén lebélyegezte és aláírta Scott és Irwin. A boríték a Hold-beli postásokkal szerencsésen és épségben visz- szaérkezett. A különleges felszerelést, így a földi körülmények között a bélyegzőt nem festékező párnát kiállításokon mutatják be, elsőnek a ..Budapest 71” látogatói szemlélhették meg. YVERT Franciaországban a bélyegeket az Yvert katalógus alapján értékelik. Ez a szakkönyv hazánkban főleg a tengerentúli bélyegek cseréjénél használatos. Az 1972. évi kiadás a magyar sorozatokat a szokott alaoossággal, elég kedvezően értékeli. Legszembetűnőbb számos két világháború közötti bélyeg árának jelentős emelkedése. Néhány példa: 1926. Peneő—fillér és záró 80 (tavalv 85), 1928. Szt. István 9.50 (7 50). 1930. Szt. Imre 20 0 2), 193? Kisegítő 2 (6) 8 fillér 75 (50). 1932, Nagy Madonna 375 (300) francia frank. Az úi kiadások között több — hazánkban is keresett — blokk értékelése javult, így r968. In memóriám 12 (10), 1969. Apollo—11 20 (11) francia frank. E.S.Gardner novellájából rajzolta Schubert Péter Hallo Beryl, ülj a kocsidba és menj a stanwoodj motelba/ Ott várj meg. Roy is ott van. Csipkeliáz és lévétorony Csuvasföldi jegyzetek v. — És akkor mi lesz a faházakkal? — csúszott ki akaratlanul is a számon a kérdés, amikor a bolsevikok örök, de reális álmodozásával arról szólt a párt első titkára, hatalmas kezei között vékony ceruzát forgatva, hogyan változtatják meg az ötéves tervek során a csuvas falvak külső és belső képét is egyben. Gvardice és Nikolajev kolhozokban már meg is kezdtük a települések átépítését. Városias házak, gáz, hideg-meleg víz, s magas fokú elektrifikú- ció — körvonalazta a terveket Voronovszki elvtárs, majd egy pillanatig tűnődni látszott a közbecsúszott kérdésen. .. — Hát igen. A szép faházak. Szépek valóban. De mégis csak faházak. Majd létesítünk mi is falumúzeumot az utókornak. — tette hozzá megnyugtatásul, önmagának is. Mert a csuvas népművészet nemcsak dálban és hímzésben, táncban és faragásban de az építkezésben is megkapó, ötvösmunkának tűnő cizelláció a tetőszerkezet kidolgozásában, brüsszeli csipkefinomság az ablakok, ajtók kereteinek megmunkálásában és mindenütt a derűs kék szín feleselése hívja fel a figyelmet, amint a főgerendázat komorba hajló, barna tölgy, fenyő színével ingerkedik. Igaz, hogy a csuvas írásbeliség, a vers, a regény elválaszthatatlan a nagy tiszteletnek örvendő szimbirszki tan- felügyelő, Uljanov — Lenin apjának munkásságától, de az is igaz, hogy a Narpszi poéma szerzője, Konstantyin Ivanov az első csuvas költő csak 1890- ben született és már 1915-ben meg is halt, — de mint ahogy a nemzeti irodalom a szóbeli népköltészetben gyökeredzik, úgy kapcsolódik a ma építészete is, ezer szállal a hagyományos építészeti stílusba. A majd 300 ezer lakosú, lüktető életritmusú város új lakónegyedeinek homlokzata olyan mintha finom ujjú csuvas asszonyok hímezték volna mind valamennyit megkapó formára, vérpiros színre. * Vonulnak, ismét vonulnak az erdők, de már levelük ezüstje aranyra változott. Utoljára piperézkedik fel, de most az őszi temetésre, a természet. Kattognak a kerekek. „Kendőjét meg sem oldva haldoklik anyám .. susogják a kerekek a sorokat. Gennagyij Ajgi verséből. Megdöbbentő két sor. A parasztasszony, az örök robot asszonya, akinek arra sincs ideje, hogy nyugodtan, kényelemben, kendőjét megoldva haljon meg. És most, hogy ennek a francia költészetet csuvasba öltöztető és a csuvas költészetet modern európai szintre emelő költő verssorait mormolom, mintegy ütemre a vonat távolodó kattogásával —, úgy tűnik nem is én utazom vissza. Én áll- nék, maradnék, de a tájék lesz hűtlen hozzám. A piper - kedő erdők, a végszóra mégis megérkező esőfelhők, a csipke finomságú faházak és az égnek szökő tévétorony, ők, azok loholnak tova hütlenül itthagyva, elhagyva engem. (Vége). GYURKÖ GÉZA
