Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-22 / 249. szám

TOLNA MEGYEI w VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYÉI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 219. szám ARA: 80 FILLÉR Péntek, 1971. október 22. Gazdasági vezetők értekezlete Pénteken reggel gazdasági vezetők értekezlete kezdődik a Parlamentben. Fock Jenő, a kormány elnöke gazdasági életünk időszerű kérdéseiről tájékoztatja a vállalatok, szö­vetkezetek és a gazdasági irá­nyító szervek képviselőit, majd a résztvevők megvitatják a gazdasági építőmunka legfon­tosabb soron lévő feladatait. (MTI) Szovjet és magyar felszólalás az ENSZ-ken New York. Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Az ENSZ közgyűlésének szer­da délutáni ülésén elsőként Jakov Malik, a Szovjetunió ENSZ-k épviselője emelkedett szólásra. Malik bevezetőben emlékez­tetett arra, hogy a Szovjetunió 22 év óta a világszervezet min­den fórumán ismételten és kö­vetkezetesen síkraszállt azért, hogy távolítsák el az ENSZ- ből a senkit sem képviselő Csang Kaj-sek klikk megbí­zottait és hogy a kínai nép egyetlen jogos képviselője, a Kínai Népköztársaság kormá­nya foglalhassa el az őt megil­lető helyet az Egyesült Nemze_ tek Szervezetében. 22 éven át azok a hatalmak akadályozták meg a kínai nép jogos képviselőinek részvéte­lét az ENSZ munkájában, ame­lyek az elmúlt negyedszázad­ban semmit sem tanultak a történelemből, s még ma is, amikor már mindenki számára (Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tartott. Vályi Péter, a kormány el­nökhelyettese, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottságának októ­ber 12-tői 14-ig Moszkvában tartott 55. üléséről tájékoztatta a Minisztertanácsot. A kor­mány a jelentést tudomásul vette. A Minisztertanács Jóváhagyó­lag tudomásul vette a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok bizottságának a szocialista gazdasági integráció komplex programjából adódó egyes ha­zai feladatokról szóló javasla­tait. A kormány meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette {p külügyminiszter jelentését a magyar ENSZ-delegáció eddigi tevékenységéről, részvételéről az általános vitában, valamint Péter János külügyminiszter­nek New York-ban folytatott kétoldalú tárgyalásairól. , A külügyminiszter beszámolt H. M. Kawawa, a Tanzániai Egyesült Köztársaság alelnöke hazánkban tett látogatásáról. A Minisztertanács tudomásul vette, hogy a baráti légkörben folytatott hasznos eszmecserék hozzájárultak Magyarország és a Tanzániai Egyesült Köztár­saság közötti kapcsolatok to­vábbi erősödéséhez. A belkereskedelmi miniszter előterjesztésére a kormány egyetértett ázzál, hogy az ide­genforgalmi együttműködés to­vábbi bővítésére egyezményt kössünk a Német Demokrati­kus Köztársasággal. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter előterjeszté­sére a kormány határozott ha­zánk részvételéről az Egyesült (Folytatás a 3. oldalon.) Kádár János és Nyers Rezső Bábolnán Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Nyers Rezső, á Köz­ponti Bizottság titkára dr. Di- mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter kísé­retében csütörtök délután lá­togatást tett a Bábolnai Álla­mi Gazdaságban. A vendégeket Havasi Ferenc, a Komárom megyei Pártbizott­ság első titkára és dr. Burgert Róbert, az állami gazdaság ve­zérigazgatója fogadta. Burgert Róbert vezérigazgató tájékoztatót adott arról a kez­deményezésről, amelyet* az iparszerű kukoricatermesztés. alapvetően új módszerének al­kalmazása érdekében tesznek* Elmondotta, hogy a nemzetkö­zi és hazai kooperációkra, va­lamint a korszerű géprendsze­rekre és fejlett szervezési módszerekre épülő újszerű ku­koricatermesztés fokozatos ki­bontakoztatása nagy népgazda­sági haszonnal járhat. Ezt követően a vendégek a helyszínen megtekintették a kukoricatermelés működésben levő géprendszerét. Elismerő­en nyilatkoztak a látottakról, a bábolnai kezdeményezésről. (MTI) Rendkívüli küldöttértekezletet tartottak Tolna megye fogyasztási szövetkezetei A hetedik áfész-kongresszus előkészületed jegyében rend­kívüli küldöttértekezletet tar­tottak csütörtökön Tolna me­gye fogyasztási szövetkezetei. A tanácskozáson megjelentek: dr. Molnár Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a SZÖVOSZ elnöké, K. Papp József, az MSZMP Tolna me­gyei Bizottságának első titká­ra, Horváth József, a megyei tanács elnökhelyettese, vala­mint a különböző társadalmi és állami szervek képviselői. A tanácskozáson Bertus Fe- ren, a Dombóvári Áfész igaz­gatósági elnöke elnökölt, és a kongresszust előkészítő szerve­ző bizottság nevében Kálmán 1971 irodalmi Nobel-díjasa : IVeruda Stockholm (MTI) költőnek ítélték. Neruda jelen­Az irodalmi Nobel-díjat lég Chile párizsi nagykövete. 1971-ben Pablo Neruda, chilei (AFP) Pablo Neruda világhírű haladó chilei költő, jelenleg ha­zája párizsi nagykövete, kapta az idei irodalmi Nobel-dija . Képünkön: Neruda (halról) nyilatkozik az újságíróknak. Mellette Louis Aragon, az ismert francia kommunista író. Gyula MESZÖV-elnök terjesz­tett elő beszámolót az elmúlt négy évben végzett munkáról. Ezt követően külön ülésezett az áfész-. a takarékszövetkeze­ti és a lakásszövetkezeti vá­lasztmány. Mindegyik választ­mány elnöke jelentést terjesz­tett elő az eredményekről, s a munkát gátló gondokról. Amint az előterjesztett anyagból kitűnt, Tolna megye • áfész-mozgalma nagy fejlődé­sen ment keresztül az előző kongresszus óta eltelt időben. A mindennapi munkában elő­térbe került a tagcentrikus szemlélet, és ennek megfele­lően jelentősen fejlesztettek minden olyan ágazatot, amely közvetve vagy közvetlenül kapcsolódott a tagság érdekei­hez. Mivel Tolna megye jel­legzetesen szövetkezeti megye, ennek a hálózatnak a fejlődé­se lényeges tényező az egész megye helyzetének alakulása szempontjából. A tevékenységi kör fő ágazata a kiskereskede­lem. A kiskereskedelmi forga­lom növekedésének üte^ne Tolna megye áfész-hálózatá- ban a két kongresszus között minden évben nagyobb volt a tervezettnél, és 1968. kivételé­vel minden évben meghaladta a megyei állami kiskereskede­lem ütemét, sőt, az országos titemet is. A kiskereskedelmi forgalom országos átlagban az elmúlt négy év alatt 48 szá­zalékkal, Tolna megyében pe­dig 52 százalékkal növekedett. Ez idő alatt nőtt a megye össz- kiskereskedelmi forgalmából való részesedés aránya is. A legnagyobb volt a forgalom- növekedés a vegyes iparcik­kekből, ezen belül pedig a tartós fogyasztási cikkekből.' Ugyanakkor a kenyér-, pék­sütemény-, tőkehús- és tölte­lékellátással kapcsolatban több esetben merültek fel problé­mák. A lakosság ellátása ér­cekében az áfészek kis’7''1"’, •'lék a felvásárló1 ■ Süket. A burgonya-f- volumene több mint megkét­szereződött, a zöldségé pedig ' közel kétszeresére nőtt. A gyümölcsfelvásárlás terén stagnálás, a méz-, nyúl, ba­romfi- és tojásfelvásárlásnál növekedés mutatkozik. Ebben az időszakban épült fel a paksi, dunaföldvári, bony­hádi és hőgyészi áruház, a domóvári és a tamási szálloda. Dombóváron befejezéshez kö­zeledik Tolna megye legna­gyobb és legkorszerűbb áru­házának építése. Nincs olyan szövetkezet, amelyik ne gyara­podott volna valamilyen szá­mottevő új egységgel. A dina­mikus hálózatfejlesztés azt eredményezte, hogy a kiske­reskedelmi forgalomnak ma már közel 70 százalékát a korszerű önkiválasztó, önki- szolgáló formában bonyolíthat­ják le. Ez rendkívül jó arány, ha figyelembe vesszük, hogy az áfész-ek jellegüknél fogva nagyon sok kisforgalmú és ke­vésbé korszerűsíthető boltot is kénytelenek üzemeltetni. A takarékszövetkezetek tag­létszáma 1967 óta 31 752-ről 43 775-re, betétállománya pe­dig a 112 millióról 256 millió­ra növekedett. A lakásszövetkezeti mozga­lom Tolna megyében az utób­bi időkig nem fejlődött olyan ütemben, amint kívánatos lett volna, de újabban kedvező je­lenségek tapasztalhatók: foko­zatosan megteremtődnek a na­gyobb előrelépés feltételei. Mindhárom szekció — áfész, takarék- és lakásszövetkezeti ‘— ülésén sokan felszólaltak, és elmondták véleményüket a mozgalom helyzetéről. Min­denki elégedetten vette tudo­másul a fejlődést illusztráló tényekeit, de felhívták a fi­gyelmet számos olyan ellent­mondásra is, amely megszün- • ütésével még imp ozá nsabbak lehetnének az eredmények. Az új gazdasági szabályozók több­sége kedvezően befolyásolja mindenütt a munkát, egy ré­szüket azonban — különösen a bérezési rendszerre vonatko­zókat — bírálták. Kiderült az is, hogy a szövetkezetek az új szabályozók szerint egyszerűen nem érdekeltek bizonyos hi­ánycikkek megszüntetésében. Helyi tartalékok feltárásával jobbá tehetnék a húsellátást is, de bizonyos mechanikus kötöttségek miatt az nem le­hetséges. Példaként említették meg, hogy néhány évvel ko­rábban a helyi — főként a háztáji — lehetőségek feltárá­sával sikerült jobbá tenni a tojás- és baromfihús-ellátást, és most ugyanezt meg lehetne tenni a sertéshússal kapcsolat­ban is. Javaslatként hangzott el, hogy időszerű lenne szövet­kezeti bankot létrehozni, mert ez kedvezően befolyásolhatná az egész áfész-mozgalom gaz­dasági életét. Örömmel tapasztalhattuk a gyűlésen, hogy a részvevők kö­rében igen sok volt az új arc, ami azt mutatta, hogy Tolna megye áfész-hálózata új erők­kel gyarapszik. Különösen fi­gyelemre méltó, hogy sok volt a nő és a fiatal, s közülük jó páran szót is kértek, és be­hatóan foglalkoztak a nőket és a fiatalokat érintő problémák­kal. Felszólalt a tanácskozáson dr. Molnár Frigyes elvtárs is. ^ismeréssel beszélt a Tolna megyei eredményekről, és si­kert kívánt a további munká­hoz. K. Papp József elvtárs, az MSZMP Tolna megyei Bizott­ságának első titkára ugyan­csak köszöntötte a tanácsko­zás részvevőit. A tanácskozás keretében megválasztották a küldötteket a hetedik áfész-kongresszusra. B. F. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom