Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-22 / 249. szám
Jakoy Malik és Szarka Károly felszólalása az ENSZ-ben r (Folytatás az 1. ódáiról) világos a kínai nép ellen folytatott politika teljes csődje, megakadályozni próbálják a Csang Kaj-sek-rezsim képviselőinek eltávolítását. Malik nevetséges, „óvodás gyermekeknek való dajkamesének” minősítette az USA-nak azt az érAz ENSZ-közgyűlés kínai vitájának szerdai ülésén felszólalt J. A. Malik szovjet nagykövet is. Hozzászólásában idejétmúlt teóriának nevezte a két Kína elméletet. . (Telefoto—AP—MTI—KS) ' vetését, hogy „egy tagállam kizárása veszedelmes precen- denst teremtene”. A szovjet küldött rámutatott, hogy a Kína „kettős kép. viseletére” előterjesztett amerikai formula nem egyéb, mint a hírhedt „két Kína” formula újabb változata. Teljésen világos az is, hogy Tajvan nem állam, hanem Kína szerves, elidegeníthetetlen része. Tajvant sohasem vették fel az ENSZ-be, s így fel sem vetődhet eltávolításának kérdése. Ezt követően Kolumbia, Uruguay, Chile, Swaziföld, Tanzánia és Szíria küldötte szólalt fel, majd Magyarország' képviselőjének felszólalása következett. Szarka Károly, hazánk állandó ENSZ-képviselője bevezető, ben leszögezte, hogy a Magyar Népköztársaság álláspontja világos és közismert a tagállamok előtt, „mint azt a korábbi évek vitái során többször határozottan kifejtettük — mondotta — kormányunk a Kínai Népköztársaság kormányát tekinti a kínai nép egyedüli és jogos képviselőjének”. Kijelentette, hogy a magyar küldöttség a Kínai Népköztársaság törvényes ENSZ-jogainak visszaállítását követelő határozati javaslat mellett fog szavazni. A továbbiakban Péter János magyar külügyminiszternek az általános vita során elhangzott felszólalására utalva rámutatott, hogy a világszervezetnek, a nemzetközi kapcsolatoknak általában, továbbá a Kínai Népköztársaságnak és nem utolsó sorban önmaguk, nak ártottak azok a hatalmak, amelyek 22 éven át távoltartották a Kínai Népköztársaság törvényes képviselőit az ENSZ- től. Kissinger és Csőn En-laj tárgyalásai Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti: A csütörtöki pekingi lapok csupán néhány soros hírben számoltak be Kissinger szerdai pekingi tárgyalásairól, de a rövid közlemény is sejteti, hogy a megbeszélésen nem csupán Nixon amerikai elnök látogatásának technikai részeit, hanem az azzal összefüggő politikai kérdéseket is áttekintik. A megbeszélésen kínai részről Csou En-laj, kormányfőn kívül még egy PB-tag vett részt, Je Csien-jingnek, a KKP katonai bizottsága alelnökének személyében. Ott volt Csi Peng-fej ügyvezető külügyminiszter, s még tizenegy magas rangú kínai funkcionárius. Mind Csou En-laj, min Je Csien-jing a szembenálló táborral való diplomáciai tárgyalások régi szakértője. Mindketten szerepet játszottak az 1936. évi „hsziani indicens” lezárásában, amikor Csang-Kaj-seket saját csapatai foglyul ejtették és ki akarták végezni, de kommunisták közbelépésére szabadon engedték és a kommunisták és a Kuomintang közös frontot hozott létre Japán ellen. Je Csien-jing a legutóbbi időkben is Csou En-laj egyik legszorosabb munkatársa 1969- ben és az idén vele együtt látogatott el Vietnamba. A tárgyalásokkal kapcsolatban az Uj Kína hírügynökség közleményén kívül semmit sem tettek közzé a kínai sajtó azonban mindenesetre érzékelteti a két ország közötti vitás és így megvitatandó pontokat. Szerdán a lapok hevesen bírálták az amerikai imperializmust mert a japán reakcióval együtt támogatja a „független Tajvan” létrehozására irányuló mozgalmat. Ismertették a Pe- kingben élő Szihanuk herceg legutóbbi üzenetét honfitársaihoz, amely szokatlan magabiztossággal jelenti ki, hogy „a nemzetközi közvélemény azt jósolja, hogy a közeljövőben Richard Nixont kényszeríteni fogják, hogy visszavonja minden agressziós erejét Indokí- nából”. A Zsenmin Zsipao kommentátora szolidaritásáról biztosította a dél-koreai diákok harcát az amerikaiak által támogatott Pák Csöng Hi rezsimmel szeipben, bár ugyanakkor a lapok azt is közlik, hogy Csou En-laj, Je Csien-jing és Csi Peng-fej a szerdai tárgyalások után bankettet adott Kissinger és kísérete tiszteletére. Míg Pekingben folynak a kínai—amerikai tárgyalások továbbra sem lehet hallani a kínai hadsereg legfőbb vezetőiről. Lin Piao hadügyminiszter neve szeptember közepe óta nem szerepel a sajtótudó- sitásokban, Huang Juang-seng vezérkari főnök és két helyettese, Vu Fa-szien és Li Cso- peng szeptember 10. óta nem mutatkozik a nyilvánosság előtt. (Lin Piao a KKP alel- nöke s az említett három katonai vezető is a PB tagja); A realitások felismerésének eredményeként nyerte el a 25. közgyűlés többségi szavazatát az a határozat, amely a Kínai Népköztársaság törvényes ENSZ-jogainak helyreállítását követelte”. A szerda délutáni ülésen utolsóként Hollandia képviselője szólalt fel. Az ENSZ- titkársága lezárta a kínai vita felszólalóinak jegyzékét, összesen 80-an jelentkeztek felszólalásra. Az Egyesült Államok, Tajvan és Albánia képviselője bejelentette, hogy másodszor is élni kíván a véleménynyilvánítás jogával. Tekintettel a vita meglepően gyors ütemére, elképzelhető, hogy az álláspontok kifejtése már pénteken befejeződik, hétfőn pedig sor kerül a szavazásra. Koszigin ottawai programját befejezve sajtóértekezletet tartott A Kanadában időző Koszigin szovjet miniszterelnök szerdán, háromnapos hivatalos ottawai programjának befejeztével sajtóértekezletet tartott. A szovjet kormányfő a ki- lencvenperces találkozó során a többi között az alábbiakat hangsúlyozta. A stratégiai fegyverrendszerek korlátozásával foglalkozó tárgyalásokon a szovjet és az amerikai fél előrehaladást ért el. Reméli, hogy a rakétaelhárító rakétarendszerek korlátozásával foglalkozó egyezményt már 1972. első negyedében, esetleg ennek az évnek az utolsó negyedében aláírják'. Tudomása van arról, hogy Kissinger, Nixon elnök nemzetbiztonsági tanácsadója jelenleg Kínában van, de a Hídépítés a szakadékok felett A kanadai fővárosban a földkerekség minden tájáról össze- sereglett több száz újságírónak kétségtelenül érdekes és értékes élményben volt része: Alekszej Koszigin, a Szovjetunió minisztertanácsának hivatalos látogatáson Ottawában tartózkodó elnöke kilencven percen át válaszolt kérdéseikre. A jelenlegi bonyolult világhelyzet minden egyes lénye, ges kérdéséről persze másfél óránál sokkal többet lehetne beszélni, külön-külön is. A sajtókonferencia résztvevői mégis azzal a benyomással távozhattak — és, mint jelentések döntő többségéből kitűnik, távoztak is, — hogy tömör, világos áttekintést kaptak a nemzetközi porond nagy problémáival kapcsolatos szovjet állásfoglalásról. A vendég udvariassága a vendéglátóval szemben és az ott-tartózkodás ténye önmagában is logikussá tette, hogy a beszélgetés során viszonylag sok szó esett Kanadáról. S nyomban hozzátehetjük: ahogyan szó esett a vendéglátó országról, az más kérdések és országok viszonylatában is tipikusnak, egyben követendőnek tekinthető. A magas rangú vendég ugyanis nem csinált titkot abból, hogy a Szovjetunió és Kanada természetesen nem minden kérdést ítél meg azonosan, hogy Kanadában vannak olyan erők, amelyek szívesen megzavarnák a két ország kapcsolatait. Ugyanakkor Koszigin azt hangsúlyozta, ami a két nagy államot összeköti, fontos gazdasági és-politikai érdekek hasonlóságát, nem egy esetben azonosságát. A két ország konkrét viszonylatában például azt, hogy a SzovjetunióHenry Kissinger, Nixon különmegbízottja Pekingben tárgyai a kínai vezetőkkel az amerikai elnök útjának programjáról. A képen: a kínai és az amerikai küldöttség. Középen Csou En-laj miniszterelnök, mellette balról Kissinger, a tárgyalások vezetői. LKábejfotó — ÜJ KÍNA-—AP—MTI—KS) nak is, Kanadának is hatalmas fejleszthető területek állnak rendelkezésére és többek között ez a tény is indokolja a tapasztalatcserét, sőt az együttműködést. Ugyanez az alapállás tette rokonszenvessé Koszigin válaszait más kérdések, más országok vonatkozásában is —az a módszer, hogy a miniszter- elnök nem a szakadékokról, hanem az azokon építendő, sok esetben már épülő hidakról beszélt. A Kanadával szomszédos Egyesült Államokkal kapcsolatban például azt hangsúlyozta, hogy a szovjet és az amerikai delegáció figyelemre méltó előrehaladást ért el a stratégiai fegyverrendszerek korlátozásáról folyó megbeszéléseken. Magabiztos, konstruktív választ kaptak azok is, akik a szovjet—amerikai és az amerikai—kínai tárgyalásokról, Nixon tervezett pekingi és moszkvai útjáról tettek fel „kényesnek” szánt kérdéseket. „Nekünk — hangsúlyozta Koszigin — megvannak a magunk problémái, amelyeket Nixonnal meg fogunk vitatni, a kínaiaknak úgyszintén. Reméljük, hogy mindkét tárgyalássorozat a békés megoldásokat és a nemzetközi enyhülést fogja szolgálni”. Vagyis azt a nagy célt, amit az egész szovjet külpolitika olyan következetesen és kitartóan szolgál. (KS). Szovjetuniót nem tájékoztat» ták vajon milyen tárgyalásokra kerül sor Pekingben. Koszigin nem volt hajlandó párhuzamot vonni Nixon tervezett pekingi és moszkvai látogatása között. „Nekünk megvannak a magunk problémái, amelyeket Nixonnal meg fogunk vitatni, a kínaiaknak úgyszintén. Reméljük, hogy mindkét tárgyalássorozat a békés megoldásokat és a nemzetközi enyhülést fogja szolgálni.” Ami Kína és a Szovjetunió kapcsolatait illeti, Koszigin rámutatott, hogy két évvel ezelőtt ő maga járt Pekingben. Elmondta, hogy a Csou En-lajjal folytatott megbeszélése óta tárgyalások folynak Pekingben egy jcínai és szovjet delegáció között, de hozzátette: „nem mondhatom, hogy nagy eredményeket értünk volna el”. A közel-keleti rendezés első feltétele, hogy az izraeli megszálló csapatokat a Biztonsági Tanács határozatának megfelelően teljesen kivonják a megszállt arab területekről, „Az a véleményünk, hogy Izraelnek, mint államnak meg kell kapnia létezése minden biztosítékát... Senki nem akarja megsemmisíteni Izraelt, vagy megsérteni az 1967- es konfliktus előtti határait. A Szovjetunió .fenntartások nélkül’ hajlandó az Európában állomásozó csapatok csökkentéséről tárgyalni. Jóllehet a részletek kidolgozása nehéz dolog, a megoldás nem lehetetlen, még akkor sem, ha a hivatalos tárgyalások ebben az ügyben még nem kezdődtek meg.” Arra a kérdésre, érinti-e a londoni szovjet diplomatákkal szemben foganatosított brit lépés a kelet-nyugati kapcsolatokat, Koszigin elmondta: „az Egyesült Királyság nem jelenti az * egész Nyugatot.” Szerdán a Szovjetunió ottawai nagykövetségén Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja találkozott William Kashtan-nel, a Kanadai KP főtitkárával, valamint a KP más vezetőivel. A megbeszélés légköre meleg, elvtársi volt. Alekszej Koszigin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke csütörtökön délelőtt kü- lönvonattal elutazott Ottawából. Ezzel megkezdődött a szovjet kormányfő kanadai körútja, amelynek során Mont- realba. Vancouverbe, Edmon- tonba és Torontóba látogat. 4 New Statesman szerint a kormány brit „Vietnamot” csinál Észak-Irországból U'iláiSSiSíifc __: . „1 Szerdán éjszaka időzített bombát találtak Belfast legmodernebb szállodája, a Hotel Európa bárjában. A szálló valamennyi vendégének el kellett hagynia az épületet. A pánikot fokozta, hogy az éjszaka folyamán a hoteltől alig kétszáz méterre nagy erejű robbanás történt A tűzszerészeknek végül is a hajnali órákban sikerült ártalmatlanná tenni az időzített bombát, amely — mint közölték — a legbonyolultabb szerkezet volt, amit valaha is találtak Észak-Irországban. A New Statesman legújabb száma első oldalon, rikító betűkkel szólítja fel a munkáspártot, hogy cselekedjék, máskülönben a kormány brit „Vietnamot” csinál Észak-Ir- országból. Csütörtökön, amikor az angol alsóház tagjai a hatnapos közös piaci vitára gyülekeztek, a miniszterelnökség előtt folytatta éhségsztrájkját három északír ellenzéki képviselő. A eztrájkkal John Hume, Austin Currie és Paddy O: Hanlon az ulsteri katolikus internáltak kínzása miatt tiltakozik. Előző éjjel velük sztrájkolt Bernadette Devlin is. Edward Heath miniszterelnök nem volt hajlandó biztosítékot adni nekik, hogy a „különleges vallatásokat abbahagyják”. Londonban kellemetlen feltűnést keltett, hogy William Conway bíboros, egész Írország prímása, a vatikáni püspöki szinóduson elítélte azokat a hatóságokat, amelyek kínzással akarnak vallomásokat kicsikarni. A bíboros általában az erőszakos cselekményekről beszélt, amikor kitért erre a kérdésre is. (MTI)
