Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-02 / 232. szám
Szőrmevásár Leningrádban Napirenden a tömegoktatás A prémvadász és zsákmánya f Huszonkét ország legnagyobb szormeértékesitő cégeinek több mint kétszáz képviselője vett részt Leningrádban, az 58-ik nemzetközi szőrmeaukción. A karakul, mókus és cobolyprémek mellett a külföldi cégek ezúttal nagy mennyiségben vásároltak vidranyestet, sarki rókát, ten- gerivad-prémeket és ezüstrókát is. A szovjet szőrmék mellett számos ország — köztük Mongólia is — kiállította árucikkeit. A vadprémek aukción való értékesítésének már több mint 300 éves múltja van. A kereskedelem ilyen formája különösen a második világháború után terjedt el, és ma eléri az összforgalom 90—95 százalékát. A nemzetközi szőrmepiacon ma évente, mintegy 130 aukciót rendeznek. Ezek közül a legjelentősebbeket Kanadában, az USÁ-ban és Ausztráliában tartják. A New York-i, a londoni, a koppenhágai, a stockholmi és az oslói — eseménynek számító — szőrme vásárokon közel egymillió prémet kínálnak eladásra. A leningrádi szőrmeaukció is a legjelentősebbek közé tartozik. Az első Néva-parti nemzetközi szőrmevásárt 1931 márciusában tartották. A világháború kitöréséig összesen 17 szőrmevásárt tartottak Leningrádban. A háború után, 1947-ben a szőrmeaukció újra megnyitotta kapuit Leningrádban, ahol 1963-tól évente háromszor — januárban, júliusban és októberben — rendeznek szőrmevásárokat. „Az önök aukciói különleges eseménynek tekinthetők a szőrmeszakértők körében, a szőrmepiac sajátos barométerének — jelentette ki E. Drejzin, a British—American Für Corporation igazgatója, az amerikai szőrmeszövetség elnöke. — Nem árulok el nagy titkot, amikor saját és kollégáim nevében megjegyzem, hogy alapvető üzleteinket az önök aukciói idején, a leningrádi szőrmevásáron kialakult árak szerint kötjük”, A nemzetközi elismerést kivívott leningrádi szőrmeaukciók mindenekelőtt a kiállított áruk mennyiségével és a választékkal keltenek figyelmet. Ezeken az aukciókon adják el a szovjet szőrmeexport alapvető részét. A Szovjetuniónak úgyszólván minden sarkából szállítnak ide szőrmét. Minden vásáron körülbelül 3—4 millió, 50—55 fajtába sorolható prém kerül itt közszemlére. A választék óriási, a legmesz- szebbmenően változatos és érdekes. A szovjet exportmonopóliumot képező orosz cobolyból 30 —35 ezret, a külföldi piacon versenytárs nélkül álló szibériai mókusból körülbelül 700 ezret, g. foltos vidranyestből pedig 15 színben, illetve szín- árnyalatban, mintegy egymillió darabot kínálnak egy-egy alkalommal eladásra. Ezüstrókából 10—12 ezer, kékrókából 25 ezer, és még sok más értékes szőrme talál itt gazdára. A ie- ningrádi szőrmeaukción a nyersanyagként eladott prémek mellett egyre számottevőbb helyet kapnak a félkész, illetve kész szűcstermékek is. A leningrádi aukciókat a Szőrmepalotában tartják. A bemutatótermek különleges világítása elősegíti a szőrmekészlet 5—10 nap alatti megtekintését. A szovjet szőrmék fő vásárlói Anglia, az NSZK, az USA, és a skandináv országok, de nagy mennyiségben vásárol Olaszország, Svájc, Franciaország, Dánia, és Hollandia is. A hosszú szőrű szőrmék egyik legnagyobb vásárlója Japán. Míg ez az ország 6—8 éve még úgyszólván nem vett részt a leningrádi aukciókon, jelenleg Japán vásárolja meg a kiállított ezüst-fekete róka és a nyestprémek teljes mennyiségét, nagy mennyiségű vörös rókát, valamint egyes színes vid- ranyest-fajtákat, cobolyt és más prémeket is. A leningrádi szőrmeaukció angol nyelven folyik, de szükség esetén tolmácsok is állnak a vásárlók rendelkezésére. Az utóbbi 40 évben megtartott 58 leningrádi szőrmevásár szemléletesen mutatja, hogy a külföldi üzleti körök a Szovjetunióval folytatott, kölcsönösen kedvező kereskedelem fejlesztésére törekednek. (APN—KS) írrepülő planetárium Lengyelországban A nagy lengyel csillagász, Mi- kolaj Kopernikusz születésének 500. évfordulóját Olsztyn, Lengyelország első űrrepülő planetáriumának a felépítésével ünnepli meg. A planetárium kupolájának az átmérője 15 méter. A nézőtér 250—300 férőhelyre tervezett. Az olsztyni planetáriumnak főleg automata berendezései lesznek, a nézők megtekinthetik az általuk kiválasztott programot a perforált szalag segítségével. Újdonságként fog szerepelni az automata szinkron képberendezés a felolvasó hangjához. A kommentárok az egyes programokhoz idegen nyelven is lesznek. A planetárium az appara- túráját NDK-ban, a híres Zeiss optikai műveknél veszi meg. Az olsztyni planetáriumban kiállítóterem, művészkiállítási iroda és kávéház is lesz. Tehát eddig csak a kozmonauták által megfigyelt jelenségeket ezentúl Olsztyn lakosai, a Warmiát és Mazury vidékét látogató turisták is megtekinthetik. A planetárium befejező építő szakasza 1973 tavaszára esik. Népújság 4 A leningrádi szőrmeaukció válogatótermében 1911. október 2. Ülést tartott a Hazafias Népfront városi elnöksége Szek- szárdon. A városi pártbizottságtól kapott megbízatás alapján az 1971—72-es évre szóló, népfront őszi—téli tömegoktatás tervezetét ismertette Eszenyi Antal- né városi titkár. A tematika szerint a szekszárdi termelő- szövetkezetekben november 15- én kezdődik az oktatás, amely 5—5 előadásból áll. A témákat jól ismerő előadók a kül- és belpolitikai kérdésekkel foglalkoznak, valamint a szövetkezeti tagságot közvetlenül érintő szövetkezeti törvényt ismertetik. A továbbiakban ajánlotta, hogy a tanácstagok részére előadásokat tartsanak az adott rendeletek, határozatok ismertetésére. Ezután Philipp István, a Ha» zafias Népfront városfejlesztő, sí bizottságának elnöke Szek- szárd városfejlesztési tervét is, mertette. A IV. ötéves programién' alapján folytatódik Szekszárd városiasodása, új lakóházak, létesítmények épülnek. Végül -a népfronttitkár néhány bejelentést tett. Közülük hadd említsünk egyet: felkérte az elnökségi ülés résztvevőit, vegyenek részt a Tolna megyei Népújság terjesztésében. Gyűjtsenek újabb előfizetőket lakóterületükön, ismerőseik és barátaik körében. Járási tanácsok helyett — járási hivatalok Az év tavaszán megtartott országgyűlési és tanácsválasz- tásokkal egy időbért Hatályba lépő, immár harmadik tanács- törvényünk egyik legjelentősebb intézkedése a járási tanácsok megszűntetése, helyükbe a járási hivatalok létrehozása volt Az új tanácstörvény kiiktatta tehát a járási tanácsszintet, meghagyva továbbra ii a megyei, mint területi tanácsokat és a városi, valamint a különböző községi — nagyközségi, községi, közös községi — tanácsokat, mint helyi tanácsokat. (A járás, mint területi fogalom, továbbra sem szűnt meg.) Miért vált szükségessé ez a változás két évtized után? Miként a járási tanácsok húsz év előtti létrehozásának, úgy természetesen megszüntetésüknek is nyomós okai voltak. Az első tanácsválasztáskor. 1950-ben 3000 helyi .tanácsot választottak. Ezek között olyan is volt. amelyet háromszáz lakosú község választott; A megyék azonban — kivált a sokközségesek, mint például a legtöbb dunántúli, Pest és Bács, valamint Borsod—Aba- új—Zemplén és Szabolcs— Szatmár megye — képtelenek lettek volna ennyi községi tanács közvetlen irányítására, összefogásái a, ezért kellett közbeiktatni a járási tanácsokat, amelyek közvetlenül és hatékonyabban tudtak foglalkozni mindenekelőtt a községi tanácsokhoz újonnan — a munkapadoktól, a földekről — odakerült, politikailag feltétlen szilárd, túlnyomó többségükben azonban gyakorlatlan vezetőkkel és dolgozókkal. Ezt a megoldást ösztönözte az akkori — tervlebontásos — gazdálkodási rendszer is és az a körülmény, hogy a járási tanácsokat tették meg a termelőszövetkezeti mozgalom, illetve a tsz-ek állami irányító, ellenőrző szervévé. A járási tanácsok abban az időben 'beváltották a működésükhöz fűzött reményeket. Az utóbbi évek során hazánkban bekövetkezett jelentős társadalmi, gazda ági változások, az államélet, illetve a szocialista demokrácia továbbfejlesztésével • kapcsolatos újabb törekvéseink — mint politikai célok — feltétlenül bizonyos korszerűsítést igényeltek ezen ‘(ti1 tanácsszinten. A legfontosabb előrehaladás a községhálózat korszerűsödése. a helyi tanácsok önállóságának növekedése terén történt, a hatósági-igazgatási, a gazdasági hatáskörökben egyaránt, Nagyrészt a községösszevohások következtében a korábbi 3000 helyett ma már csak 1827 községi tanács van többségben olyan vezetőkkel és dolgozókkal, akik képesek is élni a megnövekedett önállósággal. A járási tanács — a fejlődés mai fokán — már inkább akadályozta a községi tanácsok önálló, felelősségteljes működését. Ezért került sor megszüntetésükre. Helyükbe a járási hivatalok léptek — választott tanács nélkül, csökkentett létszámú apparátussal —, amelyek a -megyei tanács hivatali szervei és a megyei tanács végrehajtó bizottságának irányítása alatt működnek. A járási hivatalok megszervezése általában zökkenőmentesen és a céloknak megfelelően zajlott le, azzal a törekvéssel, hogy kevésbé tagolt és kisebb létszámú, de magasabb színvonalon működtethető apparátusokat hozzanak létre. Ezek után önként adódik a kérdés: milyen tapasztalatokkal szolgál a járási hivataloknak a választást követő, rövid néhány hónapos tevékenysége, beváltották jé á működésükhöz fűzölt elképzeléseket? A. járási hivatalok az útkeresés időszakát élik; már nem a régi módon dolgoznak, de még jiern Is találtuk meg az új feladataiknak mindenben megfelelő munkastílust. Nógrád ' megyében például szinte egyszer sem történt párhuzamos intézkedés a megyei szervek és a járási hivatalok részéről, Baranya megyében viszont jő néhány ilyen eset fordult elő. A leglényegesebb kérdés: hogyan segíthetik a leghatékonyabban a községi tanácsok munkáját? Mindenekelőtt a kisebb községek tanácsai szorulnak továbbra is a járási hivatalok nagyfokú közvetlen támogatására. Tegyük hozzá: ezen a téren a minisztériumoknak is bőven akadnak -még tennivalóik; hogy például egy egyszerű iparengedély kiadásához ne kelljen . több mint harminc jogszabályt ismernie a községi ügyintézőnek... Ugyanakkor most dolgoznak a helyes felügyeleti módszerek kialakításán is. Mindent egybevetve a járási hivatalok eddigi, rövid múltra visszatekintő tevékenységében jóval több a biztató elem, mint a munkát még nehezítő probléma. Németh Géza
