Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-02 / 232. szám
Mikor lesz elegendő tégla ? Veszélyes és drága oktalanságok A lakosság segítségét kérik bányák feltárásához Űj téglagyár épül valahol Simontornya-térségében Kevés a tégla. A családi ház, : víkendház építéséhez, a lakóépületek felújításához téglára .van, szükség. E területre az új . építési anyagok még nem tör- .tek be, A hagyományos — évezredes — építési anyag, a .tégla, mostanában nagyon keresett cikk. A közelmúltban a bonyhádi tanács küldöttsége járt a Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalatnál: sürgős intézkedést kértek, hogy minél több tégla álljon a bonyhádi lakásépítők rendelkezésére. A hőgyészi községi, tanács elnöke is több alkalommal tárgyalt már a vállalattal: miért állították, le a gyárat? Mikor kezdik ismét a tégla készítését? A szekszárdi családi és szövetkezeti,. valamint ikerházak építésének egyik akadálya a téglahíány. A városi tanács több alkalommal foglalkozott már a téglahiány okával, a hiány megszüntetésének lehetőségeivel. Miért kevés a tégla? — erre kértünk választ Takács Lászlótól, a Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalat 'igazgatójától. — Áz igényeket nem tudjuk kielégíteni, ismerjük a lakosság panaszát. Sajnos, legalább ■két év keil,., amíg úgy-ahogy .utolérjük' a fokozódó, igénye- ■ket. Tizenöt évvel ezelőtt olyan .koncepciót alakítottak ki, hogy többé nem lesz szükség a hagyományos falazóanyagra, a .kisméretű, a lyukas téglára, a B-sorozatba tartozó blokkokra. Ezért az ipart nem fejlesztették^ nem folytattak kutatást újabb agyaglelőhelyek feltárására. így most nagy összeget .kell kutatásokra fordítanunk, azután, lehet majd csak újabb gyárépítésekről, a íéglaterme- .lés fokozásáról beszélni. Mi a helyzet a Tolna megyei téglagyárakban ? Ä hőgyészi gyárat másfél éve leállították. Akkor ismételten felszólítottak a vállalatot, vizsgálják felül a leállítás okát, az újabb üzembe állítás lehetőségét.1 A gyár agyagkészlete kifogyott." Tizenöt kilométerről kellene a nyersanyagot odaszállítani, de ez annyira megdrágítaná, hogy a lakosság nem vásárolná a készárut. A szakemberek szerint mintegy másfél-kétmillió tégla gyártásához van elegendő agyag. Ezért nem tanácsolják sem a .tsz-nek, sem á , tanácsnak, hogy ismét beindítsa a gyárát. Ä kifogástalan kemencét, a jól felszerelt gyártelepet a tanácsnak más célra kell felhasználnia. A palánki gyárhoz évek óta 5—6 kilométerről szállítják a nyersanyagot. Tavaly a csatári gyár agyagának felső rétegét hordták Palánkra, ezért is olyan rossz minőségű most a tégla. Kutatnak a szekszárdi hegyben, a vállalat megbízásából, különböző intézmények . — milyen eredménnyel, azt még nem lehet tudni. A palánki gyárban egyébként fokozzák majd a termelést. Csatáron ismét fogyóban van az agyag. Kutató fúrásokkal próbálják felderíteni a föld mélyét, kevés sikerrel. Szekszárd környékén, mintegy negyven méter mélységben kitűnő minőségű szürke agyag van, de a nagy mélységből történő bányászás hatalmas összegbe kerülne. A csatári gyárban különböző hőtechnikai berendezések felszerelésével már a következő évben 10—15 százalékkal több téglát tudnak gyártani, mint az idén. Bónyhád térségében a hidasi és a mázai üzem lesz hivatott az igényeket kielégíteni A mázai gyárbap- most szereltek i fel égy nagy teljesítményű szovjet prést, a hidasi üzemet" ,„is. korszerűsítik,.' jövőre a két gyárban' mintegy 15—20.száza-’ lékkai több téglát tudnának gyártani — ha lenne elegendő munkás. Az idén sem tudják például a mázai gyár kapacitását száz százalékosan kihasználni. A téglahiánynak ebben a térségben a munkaerőhiány az oka. Dombóvár térségében a téglaellátás .javulása várható a mágocsi gyár-üzembe állításé-'- tói. Itt jelentős felújítást, kapacitásbővítést végeztek, mert kitűnő minőségű és nagy mennyiségű agyagra találtak. Észak-Tolnában, illetve a fentebb már vázolt belső.Tolnában a közeljövőben -kutató fúrásokat végeznek, hogy megtalálják azt az agyagot, amire érdemes volna egy új gyárat építeni. Úgy tervezik a pécsi vállalatnál, hogy ebben a térségben — valahol Simontornya körül — évi 25—30 millió téglát gyártó korszerű üzemet építenének, még a negyedik ötéves tervben. A vállalat egyébként kéri. a lakosság segítségét bányák feltárásához. Szívesen vesznek bejelentéseket, hol érdemes fúrni, agyag után kutatni. A bejelentőket természetesen jelentős pénzjutalomban részesítik. Kölesd vidéke az új gyár telepítése szempontjából nem jöhet számításba, mert itt nincs munkaerő. A kölesdi üzemet is éppen munkaerőhiány miatt kellett a vállalatnak eladni. A téglahiányt egy új gyár üzembe állítása is enyhíti majd. Addig azonban számolni kell azzal, hogy a tégláért sorba kell állni. A vállalat tervei szerint a negyedik ötéves terv negyedig és ötödik évére már kielégítik az igényeket. Elsősorban annak révén, hogy a bátaszéki vázkerémiai gyárban megkezdik a munkát. Itt événte ötvenmillió kis téglának megfelelő falazóanyágót gyártanak majd. l> t tfafí -rT Egyébként a vállalat bátaszéki gyárának építéséhez már- - j \ i IIi‘I '• *11. \*-y* Mohácsról, és Mágocsról szállítják a téglát — eddig ugyanis a csatári, meg a palánki- gyárból vitték ide is — a sorban állók - elől — az építőanyagot.- Pj — Hogyan lesz egymillióból három , . A.. jelenség nem új, előzményei, ha úgy .. tetszik „hagyományai” vannak. Igaz, már keletkezésük időszakában tudtuk, hogy ezek a hagyományok nem haladók és ápolói is inkább felelősségre vonásra, mint dicséretre, támogatásra érdemesek: A rossz gyakorlat mégis maradt, s bár kevesebben nyúlnak az egykor olyan hatásosnak hitt eszközökhöz, még van aki megkockáztatja a beruházási fegyelem kijátszását. Hagyjuk? Az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács 1971. augusztus 4-i együttes ülésén vizsgálta meg a negyedik ötéves terv első évének eddigi teljesítését, értékelve az eredmé'nyeket és feltárva a népgazdaság problémáit. Itt nyert megállapítást, hogy általában elégedettek lehetünk, mivel a gazdasági növekedés majdnem mindenben eléri a tervezettet, kedvező ütemű a munkatermelékenység növekedése, a fogyasztói piac egyensúlyi hely. zéte is." Néhány területen azonban és elsőként a beruházások ’ területén feszültségek keletkeztek. Mi az oka ezeknek a feszültségeknek? A beruházások növekedésének üteme lényegesen meghaladja a nemzeti jövedelem növekedésének ütemét,, ezenkívül hosszú a beruházások kivitelezési ideje, magas a befejezetlen beruházások állománya.-Az MSZMP KB és a Minisztertanács együttes ülésén hozott határozat teszi indokolttá, hogy helyi intézkedéseket tegyünk a beruházási egyensúly javítása érdekében és a gazdaság ,, minden területén visszaszorítsuk azt a lelménvt, mely a tervszerűség szigorúbb számonkérésének időszakában is megkockáztatja az adott reális lehetőségek figyelmen kívül hagyását, és tegyük hozzá. gyakran helyi érdekeket helyezve országos érdekek elé. Természetesnek könyveljük el. kis egyébi dolgaink intézésében a józSh. meggondolást, és nem akarunk 300 forintot elkölteni, amikor csak 100 forintunk vap. Az, úgy látszik már meghaladja egyesek számára a természetest, hogy nem költhetünk valamire 3 milliót, ha az engedélyezett beruházásra 1 milliónk van. A megye egyik nagyközségében hozzáláttak egy négytantermes iskola építéséhez. Ehhez állt rendelkezésre a fedezet. Pontosabban, állt volna, ha a beruházók nem toldották volna meg a beruházást egy majd félezres konyha építésé, vei, aminek a költségei mesz- sze meghaladják az eredetileg jóváhagyottat... A példa nem egyedülálló. Más-más változatában itt is, ott is jelentkezik. Bölcskén ez év tavaszán úgy kezdtek el építeni egy 4 tantermes iskolát az illetékes szervek által előzőleg jóváhagyott tervdokumentáció alapján, hogy az építéshez szükséges fedezet még a tanács fejlesztési tervében sem szerepelt. Ilyen és ehhez hasonló cifraságú példák egész sorát idézhetnénk, de ennyi is elegendő annak fölismeréséhez, hogy nagyon indokoltak azok az intézkedések, amelyek a gazdálkodás egyensúlyának normalizálását célozzák? Közös érdekünk annak az elvnek az érvényesítése, mely kimondja,- hogy a beruházások elhatározásánál és megvalósításánál a valóságos pénzforrásoké a meghatározó szerep. Továbbá az is, hogy egyetlen tanácsi, vállalati beruházó sem indíthat beruházást a teljes fedezet-biztosítása nélkül, s' nem tekinthetői fedezetnek semminemű ígéret. Vagy tervezett, de még hem biztosított hitel. A veszélyes és drága oktalanságok „divatja” lejárt. A népgazdaság közös gazdasá. gunkat megtestesítő eredményeit nem veszélyeztethetik a realitásokkal számolni nem akarók és nem tudók! • — őa — Harminc új diplomán az esti egyetemen Telephelyek, gyáregységek kapesolata Diplomakiosztó ünnepség volt tegnap délelőtt Szekszár- don, az MSZMP Tolna megyei Bizottsága székházának kistermében. A Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetem 4 éves szakosított oktatásán az idén '30-an — közülük 6-an vörös diplomával, —•„ végeztek. Az elmúlt 4 esztendő során : végzett 110 hallgatóból jelenleg 15-en dolgoznak tanárként az esti - egyetem általános és szakosított tagozatain, többen pgdig a. marxista középiskolá- .ban tanítanak, valamint a pártoktatás különböző területein kamatoztatják tudásukat. , Kalicza Rezső, az esti egyetem igazgatója köszöntötte a volt hallgatókat, röviden szólt az oktatás jelentőségéről, majd kérte; — Segítsék elő igényesebb munkájukkal a párt politikájának következetes megvalósító, 'sat, a X. pártkongresszus, a Központi Bizottság és a megyei, pártbizottság határozatainak végrehajtását, intenzíven kapcsolódjanak be a megye politikái életébe, a megye közvet. len- feladatainak végrehajtásába. Ezt követően Tojnai Ferenc, a megyei pártbizottság titkára, mielőtt kiosztotta a diplomákat, e szavakkal búcsúzott a végzett hallgatóktól: — A diplomaszerzés jelentős állomás, de ezzel csak egy szakasza zárult le a marxizmus—leninizmus tanulmányozásának. De erről a fontos szakaszról csak akkor mondhatjuk el, hogy hasznos és sikeres volt,, ha az .itt tanult kérdésekkel a későbbiekben'is folyamatosan foglalkoznak, s erre alapozzák további .tanulmányaidat. Az MSZMP megyei bizottságának gazdaságpolitikai osztá- . lya vizsgálatot kezdett a telephelyek, gyáregységek és ezek központja közötti kapcsolatról. Tolna megyében a 67 ipari és építőipari egység közül 6 vállalati, tröszti szervezethez tartozik, míg 23 gyáregységként, telephelyként működik. A vizsgálatot, először egy brigád folytatta, majd a tapasztalatok összegezését az osztályon végezték el. Ezután megküldték néhány gyáregységnek az értékelést, a tapasztalatok gyűjteményét,’ s így került sor a vitára. Egy héttel ezelőtt a tröszti szervezetben működő vállalatok — tejipar, gépjavító. Volán, konzervgyár — igazgatói, párttitkárai és szakszervezeti titkárai tanácskoztak a téfnáról. Tegnap a gyáregységi hét tudományos szenzációja A Szovjetunióban szabadalmazták az antihéliumot Moszkva (MTI) Bokor Pál, az MTI tudósítója .jelenti:..' A hét tudományos szenzációja a Szovjetunióban azanti- hélium szabadalmazása. A találmányok és felfedezések ügyeivel foglalkozó szovjet állami bizottság kedden szabadalmazta „korunk e kiemelkedő felfedezését” az antianyag előállítását, amely J. D. Prokoskinnak, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagjának, s az általa irányított tudóskollektívának köszönhető. Az antihéliummagokat a szovjet tudóscsoport a világon elsőként állította elő a 70 milliárd elektronvoltos, szerpuhovi részecskegyorsítón, s ezzel újabb ragyogó „tárgyi bizonyítékot” szolgáltatott az anti- anyagról szóló elmélet bizonyítására. Az „elektronhéj” helyett „pozitronhéj jal” körülvett antirészecskéket a világon először amerikai tudósok mutatták ki 30 milliárd kilovoltos részecskegyorsító berendezésükön. Ezek antideutronok voltak — az antianyag legegyszerűbb formái. Ezen a berendezésen azonban nem sikerült előállítani' a Men- gyelejev-féle periodikus rendszer második elemének a héliumnak az' antianyagát, mert a részecskegyorsító teljesítménye ezt nem tette lehetővé. A lehetőség a szerpuhovi szinkrofazotron üzembe helyezésével jött létre, de a megvalósításig még hosszú utat kellett megtenni. Az világos volt, hogy most már elegendő energia áll rendelkezésre a bonyolultabb antianyag, az antiprotonból és antineutron- ból álló antihélium előállításához. De hogyan ismerték fel az antianyagot? A nagy energiák fizikájának intézetében dolgozó szovjet tudósok a megoldás érdekében mintegy ötven nagy sebességű részecskeszámlálóból álló berendezést szerkesztettek, amely egyetlen gyorsítási ciklusban képes több millió részecskét elemezni. A számlálók a másodperc milliárd része alatt reagálnak.- Ez. a nagy pontos- . ságú elektronikai felszerelés tette lehetővé, hogy Prokoskin és társai több mint 200 milliárd részecske közül kiválaszszák és megbízhatóan regisztráljanak öt antihéliummagot. Ami az antianyagot illeti: az antianyag. és az eredeti anyag kölcsönhatása a szovjet szaksajtó jelzései szerint kolosszális „annihilációs energiát” szabadít fel, amely erősebb a nukleáris és a termonukleáris energiánál is. Ha az embernek ezt az energiát sikerül megzaboláznia, ideális fűtőanyag birtokába jut. a központokkal gek vezetői részére tartottak megbeszélést a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályán. A Bonyhádi Zománcgyár, a Tolnai Selyemgyár, az ORION tamási gyáregysége, az MMG szekszárdi gyára, a bőrdíszmű és a dombóvári kesztyűgyár vezetői, párt- és szak- szervezeti titkárai tanácskoztak a gyáregységek és a központok kapcsolatairól. A két tanácskozás tapasztalatairól Deli Sándor, a gazdaságpolitikai osztály munkatársa a következőket mondotta: „Az a célunk, hogy a vállalati, gazdálkodó szeyvek szervezeti formája lépést tartson a gazdasági fejlődéssel, ne akadályozza a hatékonyabb munkát. A mostani adatgyűjtő, értékelő munka minden bizonnyal hasznos tapasztalatokkal jár. A vizsgálat kiterjed többek között az önállóság kérdésére, a gyártmányfejlesztés területére, és a bérgazdálkodásra is”. A közeljövőben a járási pártbizottságok titkárai, előadói tanácskoznak majd a témáról, és azután készítik el az értékelő jelentést, melyet eljuttatnak az illetékes minisztériumokhoz, a párt Központi Bizottságának gazdaságpolitikai osztályához is. A gyáregységek vezetői közül többen kérték, hogy a Tolna megyei tapasztalatokat juttassák el az anyavállalatok vezérigazgatóságának is.- W-! ,
