Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-05 / 209. szám
✓ Mit mond a psxiehológu« Mi okozza a karambolokat ? Különös vizsgálatot tartottak nemrégiben a KPM közúti és vasúti pályaalkalmassági intézetében. A néphadsereg két fiatalokból álló csoportját vetették alá vizsgálatnak. 77 fő súlyos balesetet okozott gépkocsival, a többi 81 fő ugyancsak hivatásos sorállományú, balesetmentesen vezető gépkocsivezető, mind életkorát, mind kiképzésüket tekintve homogén csoport. A vizsgálatokat az emberi viselkedésre vonatkozó ismeretek teljes figyelembevételével szervezték meg. Orvosi, cselekvéstani, személyiségvizsgálatok, KRESZ teszteredménye kimutatta, hogy érdekes módon mindennapos cselekvéseink, így a gépkocsival való mozgás szorosabb kapcsolatban van az érzelmekkel és ösztönös folyamatokkal, mint az értelemmel, vagy az akarással, Ezt másként úgy is kifejezhetjük, hogy cselekvéseinkben a pszichikum ellenőrző, irányító, szabályozó szerepe csak másodlagosan érvényesül a mozgással szorosabb kapcsolatban lévő érzelmekkel és ösztönös hatásokkal szemben. A pszichológiának igen fontos szerepe volt a vizsgálatokban, hiszen a baleseteket sem testi, sem egészségi állapot, sem a vérellátás vagy az idegállapot zavara nem magyarázta. Miért történtek mégis a balesetek? A gépkocsivezetőknek embertársaikkal szemben közvetlen megnyilvánuló reakciói, szociális alkalmazkodóképességük, védekezésre való hajlamuk vizsgálatánál a mérleg a nem balesetező gépkocsivezetők felé billen. Erősebbek viszont a balesetezőknél az énes törekvések. A munka szeretete, a pozitív családi érzés jelenléte segíti a balesetek elhárításának képességét, míg a munkához való rossz viszony, a túlzott szórakozásvágy, vagy a megalapozatlan túlzott öntudat, az anyagias pénzvágy, illetve a túlzott sikervágy fokozza a gépkocsi- vezetők balesethajlamát. A» antiszociális hajlamúak, az agresszívek, a gúnyos, másokat lebecsülő, lenéző magatartású- ak, szintén többen voltak a súlyos balesetet okozók között. Apró mozaikszemcsék ezek, amelyekből a pszichológus szinte csalhatatlanul össze tudja állítani egy ember jellemét, sőt a gépkocsivezetésre egyébként egészségi állapotát tekintve teljesen alkalmas egyént a közúti forgalomban való részvételre alkalmatlannak nyilváníthatja. Először a Metro dolgozói körében végeztek ilyen jellegű szűrővizsgálatokat. A gépkocsivezetésben sajnos ma még csak egészen súlyos neurotikus esetekben tiltják meg a gépkocsivezetői engedély kiadását. Pedig milyen nagy szükség lenne a forgalomban nap mint nap alattomosan megbújó antiszociális, állandó közlekedési halálveszélyt jelentő, lelkialkatát tekintve a közlekedésre alkalmatlan egyének kiszűrésére. Mikrofonnal a világ körül Huszonhat éve volt a napokban, hogy 1945. augusztus 29-án a Magyarország—Ausztria válogatott labdarúgó-mérkőzésen először állt 90 percig a pálya szélén Szepesi György, az egész világon ismert és népszerű magyar rádió-szpiker. Azóta csaknem minden héten hallhatjuk a hangját, amint egyéni stílusában elénk varázsolja különböző sportágak eseményeit, s szinte pillanatok alatt képes lázba hozni a szurkolók (de még a nem szurkolók! százezreit is. — Ez a harmincadik futball- bajnoki szezon, amelyben megkezdtem közreműködésem — mondta érdeklődésünkre. — Több száz alkalommal álltam a pályák szélén, vagy ritkább esetekben a közvetítőfülkékben, s ha jó számoltam 2500 gólnak voltam hangos-tanúja De bármennyire is szeretem a futballt, soha nem válogattam a sportágak között, legyen az a röplabda vagy tenisz, atlétika vagy vízilabda. Számom» ra mind kedves, s mindegyiken szurkolok a szép, eredményes sportért, a magyar sikerekért. Szepesi eredménylistája minden bizonnyal egyedülálló az egész világon. Bejárta már valamennyi földrészt a fel- szabadulás óta részt vett minNépújság 11 1971. szeptember 5. den olimpián, tíz kivételével valamennyi válogatott labdarúgó-mérkőzést közvetítette, és se szeri se száma a világ- és Európa-bajnoki részvételeinek Mexikóban az olimpián hetedmagával olimpiai diplomát kapott abból az alkalomból, hogy a Lukács László, Askenazy (francia), Markovics (jugoszláv), Carosio (olasz), Degner (svéd) és egy finn kollégájával a legtöbbször tudósított, illetve közvetített az eddigi nyári játékokról. Melyek voltak a legemlékezetesebb eseményei? — Számomra valamennyi érdekes és fontos, de természetes egyikből esetleg kellemes, másikból kellemetlen emlékek maradnak — mondta. így az egyik legszebb és leghallgatottabb közvetítésem az immár legendás hírű londoni 6:3 és a helsinki olimpia 16 aranyérme volt A legszomorúbb a legfájóbb pedig — sajnos ezekből is akadt bőven — berni világ- bajnoki döntő. A 2:3* Szepesi fáradhatatlan. Naptárában például augusztus 7 és 15 között nyolc közvetítés, interjú, riport, összefoglaló szerepelt, s már tervezi újabb 11, könyvének kiadását is. — E* a müncheni olimpiáról szólna — volt a riporter nyilatkozata a riporternek. — Hozzá sok szép eredmény, magyar siker kellene..; Modern haditechnika Sokoldalú helikopter A Mi—2 helikopter sebesiiItszállításra alkalmas belső kiképzése. A Mi—2 helikoptert a közelmúltban elhunyt szovjet Mii repülőgép-főkonstruktőr tervezőcsoportja szerkesztette. A helikopter törzse korszerű ragasztott-hegesztett szerkezet, anyaga duraluminium. A 14,5 méter átmérőjű rotor a felhajtóerő és az előrehaladáshoz szükséges vonóerő létrehozására szolgál. A Mi—2- nek három lapátú teljesen fémből készült rotorja van. Minden egyes lapát belépő élén az elektromos jégtelenítő fűtőelem foglal helyet. Önműködő tűzvédelmi rendszer védi a hajtóművet és a helikopter, más veszélyeztetett részeit. A biztonságos repülést széles választékú fedélzeti műszerpark biztosítja. A helikopternek két, egyenként 400 lóerős gázturbina-hajtóműve van. Az egyik hajtómű leállása esetén a még működő hajtómű teljesítménye automatikusan növekszik és a gép így elérheti a legközelebbi repülőteret. A helikopter karbantartása egyszerű, mivel felszerelését áttekinthetően és könnyen hozzáférhetően helyezték el. A fontosabb áramkörökben fellépő hibák gyors felismerését automatikus jelzőrendszer segíti. A hajtóművek előmelegítése téli időszakban csak —40 C fok alatt szükséges. A helikopter normális időben éjjel és nappal egyaránt használható. A gép 50x50 méteres területen, 10—12 fokos hajlású lejtőn képes a fel- és leszállásra. A felszállás 15 m mp szélsebességig hajtható végbe, a leszállást a szélsebesség nagysága nem befolyásolja. A gép utasszállító változatán a fülkében hét utas foglal helyet, egy pedig a vezető mellett ül. Az ülések kiszerelésével az utastérben 700 kg-ig helyezhető el rakomány, a külső felfüggesztéssel pedig mintegy 800 kg terhet lehet szállítani. A sebesültszállító változaton a helikopterben két oldalt belül egy-egy hordágyat lehet elhelyezni. A Mi—2 helikopter alkalmas kis katonai csoportok szállítására, futárszolgálatra, teherszállításra, személyek és terhek lerakására lebegő helyzetből, tüzérségi megfigyelésekre, különféle felderítési feladatokra. A gépről a földi és a légi célok hagyományos fedélzeti fegyverekkel valamint rakétalövedékekkel küzdhetők le. A helikopter tengeri és hegyi mentőszolgálatra is alkalmas. Vagyonokat adtak vadászó madarakért A vadászati világkiállítás páratlanul gazdag anyaga ráirányítja az érdeklődést Magyar- ország vadászati múltjának néhány érdekes különlegességére. A XVI. században sokan keresték a halászat, a madarászat és a vadászat gyönyörűségét. Az ország java részét a XVI. században még mocsarak borították, a vízi szárnyasok seregeinek hazánk volt igazi otthona, és vad is bőven akadt az országban. Mégis, a zsákmány viszonylag kevés volt, mert akkor még nem igen rendelkeztek használható vadász- fegyverekkel, csak a vadaskertek szűk korlátái közé szorított nagyobb vadakra lehetett az akkori lövő fegyverekkel vadászni. A XVI. századból fennmaradt vadászati jelentések között alig akad olyan, amely a lőfegyverekkel való vadászatról szól, a legtöbb csupán hálóval, tőrrel, sólyommal és kutyával való vadászatot említi. Különösen kedvelt szórakozás volt a solymászat. Már a középkorban ismerték a királyi solymárok fogalmát, örökükbe léptek a madarászok. A madarászok lovon jártak és vadásztak, maga a vadászat sem volt igazában egyéb, mint madarászat. A magyarországi vadászó madarak csakhamar európai hírt szereztek. A külföldi feljegyzések a ráróma- darat „bastard”-nak, vagy kék * lábú sólyomnak és kék lábú ölyvnek nevezik, s úgy írnak róla, mint Magyarországon honos madárról. Néha egy-egy ilyen madárért valóságos vagyont adtak, s hogy a külföldi uralkodók mennyire keresték a vadászó madarakat — főleg a rárókat —, erre nézve számos adat áll rendelkezésre. Takáts Sándor, a kiváló író-történet- tudós, aki különösen sokat foglalkozott Magyarország török hódoltsági korával, „A magyar solymászat” című érdekes tanulmányában többek között arról írt, hogy a magyarországi vadászó madarak híre a XVI. században olasz földre is eljutott, így például Hyppolit egri bíbornok, akinek vadászmadarai híresek voltak, Gonzaga Frigyesnek egyszerre tíz magyar sólymot küldött, a solymászathoz való paripával együtt. De nemcsak Bécsbe, Prágába, Itáliába és Belgiumba szállt a magyarországi sólymok híre, hanem Törökországban is jól ismerték e vadászó madarak kitűnő mivoltát. Számos olyan törökkori levél áll rendelkezésünkre, amelyben sólymokat kérnek. Az erdélyi vajdák, — hogy kedveskedjenek a török szultánnak és basáknak, — ha követeket bocsátottak a portára, sólymokkal, rárókkal, ölyvök- kel indították őket útnak. A betanított madarakkal nyulak- ra, foglyokra, fácánokra, dar- vakra, vadludakra, vadkacsákra és más apróbb víziszárnyasokra' vadásztak. A madará- szásban nemcsak férfiak, hanem nők is részt vettek, mégpedig iramló lovakon. Ha ugyanis a vadászó madaraktól a zsákmányt idejében el nem vették, a madarak menten felfalták, s mivel a sólyomfélék nyílegyenesen röpültek, a vadászoknak ugyancsak szágul- daniok kellett, hogy idejében utolérjék. Izgató, érdekes, sok vidámsággal teli szórakozás volt ez a x'adászat. Bár kisebb mértékben, de azért a XVII. században is folyt még Magyarországon a solymászat, még ebben a században is vettek tőlünk külföldön vadászó madarakat. A XVII. században azonban már meglehetősen jó madarászó-vadászó puskákat is lehetett kapni.