Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-05 / 209. szám
Líbia diktátora és az ő milliói A The Daily Telegraph írja t „Uralkodása azért rendkívül fontos” — írta egy líbiairól egy Észak-Afrikával foglalkozó történész —, „mert a nyílt katonai diktatúra kezdetét jelenti”. Az utalás Septimus Severus császárra vonatkozik, de egy kis képzelőerővel alkalmazni lehet egy másik jelentős líbiaira, Kadhafi ezredesre, a Líbiai Arab Köztársaság diktátorára. Igaz. Kadhafi ezredesnek az a törekvése, hogy mint az egész arab világ elismert vezetője Nasszer örökébe lépjen, eddig még nem valósult meg. A katonai diktatúrát azonban már megteremtette, és ezt a diktatúrát egy olyan tényező támogatja, amelyről Septimus Severus még csak nem is álmodott — a kőolajból származó mesés jövedelem. Kadhafi ezredes, aki 1969 szeptemberében vértelen pucs- csal szerezte meg a hatalmat az idős Idrisz királytól, nemcsak az arab királyi házak — Marokkó, Szaud-Arábia. Jordánia és a Perzsa-öböl államai — engesztelhetetlen ellensége, hanem a leghithűbb muzulmán és a leglángolóbb arab nacionalista. 1500 mér- földnyi távolból lángot okád Izraelre és Husszein királyra egyaránt. Líbia lakosságának száma alig 1 800 000. s többségében írástudatlan. Néhány évvel ezelőtt még Líbia volt a legszegényebb ország a 20. szélességi foktól északra. 1957- beo azonban az ESSO olaj- társaság kőolajra bukkant és 1961-ben már a tengerpartig vezette el a kőolajat. ÉVI 1000 MILIJÓ FONT Amint nyeregbe került, Kadhafi első dolga volt, hogy kiűzze országából az olasz gyarmatosítók utódait, azokét a gyarmatosítókét, akik Líbia szerény infrastruktúráját megteremtették. Rákényszerítette Nagy-Britanniát, hogy ürítsék ki Tobrukot és az El Adem-i légitámaszpontot, és elérte, hogy az amerikaiak kivonuljanak a Tripoli környékén fekvő nagy kiterjedésű Whee- lus légitámaszpontról. Ezután az olajtársaságokat vette tűz alá. A társaságok végül is beleegyeztek. hogy hordónként 40 centtel megemelik a kőolaj árát. A termelés lelassult, a kőolajból származó évi jövedelem azonban még így is megközelíti az 1000 millió font sterlinget. Idrisz királyt, aki idejének nagy részét Cirenaicában töltötte, ma száműzött tanácsadói annak idején arra ösztönözték, hogy kezdje meg az ország infrastruktúrája reformjának programját. Megkezdődött az új, igen szükséges hidak, utak, iskolák, kórházak és öntözőrendszerek építése. bár az is igaz, hogy meglehetősen rendszertelenül. Ha Kadhafi megelégedett volna azzal, hogy átszervezi, kibővíti és megjavítja ezt a programot, gyors eredményeket ért volna el e nagyjából sivatagi birodalom korszerűsítése terén, s közben óriási tartalékokat tudott volna felhalmozni. Nem sokkal a forradalom után kikérte egy nemzetközi gazdasági szakértő tanácsát, akinek kivételesen még humora is volt. „Hívjon be felnőtt líbiait az elnö- irodába és adjon át neki fontot — mondotta a szakértő. — Tegye ugyanezt a következő és a rákövetkező évben. Honfitársai boldogok lesznek, a kecskenyájak megkétszereződnek, az életszínvonal emelkedik és hatalmas ösztönzést kap az ország gazdasági élete. Ugyanakkor a tartalékok is növekedni fognak.” Kadhafi szemmel láthatóan elsápadt. „Ezt nem tehetem” — mormogta. Ehelyett érvénytelennek nyilvánított csaknem minden olyan szerződést, amelyet még a korábbi rendszer kötött, és követelte, hogy a fennmaradókat is olyan feltételek alapján módosítsák, amelyek súlyos veszteséget okoztak a szerződő partnereknek. Büntető cikkelyeket alkalmaztak például olyan esetekben is, amikor például a partner fizetési kötelezettsége éppen a Kadhafi által nemzeti ünnepnek nyilvánított munkaszünet miatt szenvedett késedelmet. A világ legnagyobb előregyártott elemekből készült be- tonhídját például soha nem fizették ki. Ugyanez vonatkozik a benghazi kikötőhídra, amelyet egy görög vezetés alatt álló nemzetközi konzorcium félig felépített, majd inkább vállalta az 500 000 font sterlinges veszteséget, csakhogy lerázhassa lábáról a líbiai sivatag porát. A Líbiában működő külföldi vállalatok egyszerre csak azon vették észre magukat, hogy vezetőik nem kapják meg a kiutazási engedélyt, ha nem mondanak le anyagi követeléseikről. Egy olasz repülőgépgyártó cég mindent maga mögött hagyva felpakolta a gyár személyzetét egy repülőgépre és egy éjszaka otthagyott mindent, anélkül, hogy a számlák rendezését követelte volna. „Líbiát a félbehagyott építkezések jellemzik” — mondotta egy külföldi megfigyelő. Az angol kormánynak is megvolt a maga baja Kadhafival. aki még ma is három kérdésben folytat vitát a Whitehall-lal: Líbia Chieftain tankokat rendelt és az alkudozás során lenyomta az árakat, a tankok közül azonban egyet sem szállítottak le, mert Kadhafi később a megállapodás teljes átszövegezését követelte. 100 millió fontos szerződést kötöttek a BAC vállalattal radarberendezések és rakéták szállítására, ebből mindössze 32 millió fontot fizettek ki, ennek az összegnek nagy részét pedig már elköltötték az előállítási költségekre. Kadhafi felmondta a szerződést és visszakövetelte Líbia pénzét. Kadhafi visszamenőlegesen követelte az évi 3,5 millió font sterlinges brit segély folyósítását, amelyről Idrisz király a kőolajból származó jövedelemre való tekintettel lemondott. Kadhafi ezt az ösz- szeget azon az -alapon követelte, hogy az „bér az EJ Adem-i támaszpontért”. Kadhafi önkényes pénzügyi politikájának eredményeképpen senki sem köt szerződést Líbiával anélkül, hogy ne venné számításba a „líbiai tényezőt”, amelynek alkalmazása a gyakorlatban annyit jelent, hogy a rendesnél háromszor magasabb árakat számítanak. hogy már előre is kárpótolják magukat azért az állandó zaklatásért, amelynek ki vannak téve, illetve azért, ha a partner nem fizet. Ez a módszer, úgy látszik, bevált, és tavaly valamelyest javult a helyzet, de a külföldi vállalatok még mindig kénytelenek fenntartani egy részleget, még mielőtt a munka következő szakasza megkezdődne. Tekintettel erre a csaknem pszichopata szűkmarkúságra, felvetődik a kérdés, mi történik a Líbia kőolaj-jövedelméből származó milliókkal? Elsősorban is korszerű tankokat és repülőgépeket rendelnek, mint például a francia Mirage-ok. A wheelusi légitámaszponton a francia légierő tisztjei oktatják a líbiaiakat a világ egyik legkorszerűbb repülőgépének használatára. A francia tisztek jelentése szerint Líbia képtelen lesz hatékony Mirage vadászegységeket felállítani, hacsak nem alkalmaz külföldi zsoldos pilótákat. §zekszárd felé Megyénk nagy szülötte, Illyés Gyula verséből idézünk: • „Jár szemem a terhes kicsi nőn • s azt gondolom, itt megy a Jövöm.” Az idézet folytatása a vízszintes 3. és függőleges 1. sorokban találhatő. f 4 ' 9 5T"" v ______ 1 2 • ▼ KA 14 • ▼ 15, ♦ 16 ▼ 17 18 • • • T ► ▲ • Y 8 A 19 20 • L • z V 7a 22 23 • 247. 25 : 7A 26 • 7a _ 27 26 ■ K 29 Ja 30 • Ti 7: 32 T •• 33 Tt 35 36. — ▼a 37 • • • 39 7: 40 41 • , 42 Y 43 7á 44 W~ r a 46 ' • 7a 47 * — Y 8 A • • 487. 49 K A 5o 51 w A Y 8- A 52 53 W~ 55' 56 57 1 56 59 TA 60 61 • í 7a 62 63 64 \ + _• • Vízszintes: 1. Római százegy. 3. Az idézet első része. 13. A Tisza mellékfolyója. 14. Folyamodott érte. 15. Az A és E hosszú párjai. 16. Ebbe az Irányba. 17. Tartozik neki. IS. Árpa közepe! 30. Harap (a kutya). 31. Mezőgazdasági munkát végző. 22. Noszty-íiú... Tóth Marival. 24. Fél pere! 25. Történelmi nevezetességű patak Mohács közelében. 26. Lét. 27. Lelket ver beléje. 29. Igekötö. 30. Klasz- szikus köszönés. 32. Szovjet SZSZK. 33. A bútort mintázattal látja el. 34. Szovjet repülőgéptípus betűjele. 35. Csukni. 37. Az, aki a vi: szintes 33-at végzi. 36. üzemi takarékpénztár. 39. Kiönt a medréből. 40. Apró. 41. Hon. 42. Tesz. 43. Földhöz lapulva mozogj! 44 Nincs melege. 43. Újpesti Dózsa. 46. Festményei. 47. Rokon. 40. Borús hangulatú. 49. Hölgyeknek szóló dicséret. 50. Iráni város. 52. Az emberi és az állati testet védi. 54. Könnyezik éne. 66. Diplomáciai autók betűjele. 57. Petőn versetek. (Pál), fid. piőMéző. 62. Sajtjáról híres holland város. Függőleges: 1. Az Idézet második része. 2. Közel-Keleti ország. 3. Ruhát készít. 4. Lám. 5. Ételízesítő. 6. Alkalmi öltözék. 7. Vajon előidéz? «. Forgácsoló szerszám. 9. Ellenértéké. 10. Üres bot! II. BeeeJ Jugoszláv város maevar neve. 12. Naevüzemtleg előállít. 1«. Budapesti pályaudvar. 21. Női becenév. 22. Előtte levő. 23. Női név. 25. Hang hiánya. 26. Feni. 20. El- ♦«**■ Csurgó (épületen). 31. Hordja. 33. Község cukorgyárral. 36. Emelkedő szintű. 37. Német vas. 30. Boglya. 40. Mértani test. 41. Lószerszám. 43. Lányos házban szívesen látott vendég. 44. Vízi emlős. 46. őst magyar (lantszerű) hangszer. 47. Éhes avomor teszi. 49. Bizony népies szóval. 51 Számszerű tény. 53. Krivol. .. 54 Fanyar evtlmölcs. 55. Kel]»més ital. 58. Költői felkiáltás. 59. Állóvíz. 61. volt vietnami államfő. 63 Doktor, 64. Tegnanután. Beküldendő a vízszintes 8. és a függőleges 1. sorok meezeKésr 1"7t. szeroemher 13-án déli 12 éré. le levelezőlapon a meevel művelődési központ SzekszárcJ efmre. A levelezőlapra kérjük ráírni: Reitvény. A helyes megfeltést beküldők között 5 db könyvet sorsolunk ki. A Füles és a Tolna meavel Nén- űiság közös reitvénypályázatának helves megfeitése: (..De ők hitték mindannyian, a potrohos hfrrt. A vfeadrt legények, még a go- nopz irrt.. .'») ;,A furfangos diák Is nagyot hömintve szőtt • Nincs oly vitéz • főidőn, mint Háry bátya volt.” A nyertesek nevét a Füles című hetilap fogja közölni. A khartoumi egyezmény értelmében Líbiának évi 30 mil_ lió font sterlinges segítséget kellene nyújtania Egyiptomnak, hogy így próbálják pótolni a Szuezi-csatorna lezárásából adódó veszteségeket. Korábban Jordániának is nyújtott segélyt, ezt azonban Kadhafi most leállította. Líbia további segélyeket folyósít Csád Köztársaságnak, Nigernek, Mauritániának és legújabban Máltának is, amelyet Kadhafi viszonylag ártalmatlan „szakértők” forrásának tekintett. Az arab országokban azonban meglehetősen hangosan panaszkodnak amiatt, hogy Líbia gyakran ígér nagyobb ösz- szegeket tényleges, vagy megígért szolgálatokért, általában azonban rendkívül vonakodva fizet, főleg ami a megígért teljes összeget illeti. Márpedig a segélylistán szereplő országoknak nyújtandó segély összege lényegében semmi a befolyó olaj-jövedelemhez képest, amelyet Líbia dollárban kap, noha a sterlingövezet tagja. A Leptis Magnában, Sab- rathában és Cirenaicában található nagyszerű római romok rengeteg turistát vonza- nának Líbiába, az árak és a külföldiekkel szemben tanúsított magatartás azonban nem jelent bátorítást ennek az üzletágnak szempontjából. Ugyanakkor az olaszok által telepített gazdaságokat, olajligeteket és szőlőket lassan visszahódítja a sivatag. Annyi azonban igaz, hpgy bár nincs nagy hadserege és nem sok esélye van arra, hogy Mirage gépeivel a magasba emelkedjék, Kadhafinak óriási bankbetétje van. Mindaddig, amíg a kőolajból származó jövedelem ilyen arányban folyik be, nem fogja feladni a reményt az arab vezetők megvásárlására. Persze az is igaz, hogy nem mindig fizet. SZEREK
