Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-14 / 216. szám
,,Minden munkaképes állampolgárnak joga, kötelessége és becsületbeli ügye, hogy képességei szerint dolgozzék.'’ (A Magyar Népköztársaság Alkotmánya 9. § 2. bekezdés). K. mk. Körveszélyes munkakerülés. A káemkások kevesen vannak. Az országban is csupán néhány ezerre tehető azoknak a száma, akik nem tartják kötelességüknek, becsületbeli ügyüknek a munkát. * — Dolgozik^? — Igen. — Megnézhetném a személyazonossági igazolványát? — Maga rendőr? — Nem. —• Akkor mi köze hozzá?! Menjen a fenébe! Hogy semmi közöm a személyazonosságijához, abban igaza van. De, hogy a fiatalember nem dolgozik sehol, az is b’zonyossá vált a válaszából. Ellenkező esetben nem berzenkedett volna a kérésem ellen. * Általában úgy két-három hónapos türelmi időt ad a rendőrség az „embereinek”, a káemkásoknak. Ismerik, állandó jelleggel szemmel tartják őket. A bírságtól, a börtöntől tartanak. Óvatosak. Időnként elhelyezkednek. Hiszen munkahelyre találni Magyarországon manapság igazán könnyű dolog. ' * — Önök jól ismerik a ká- emkásokat — mondom a munkaügyi osztályvezetőnek. — Igen. Hozzánk sokszor jönnek. Háromszor, négyszer is szoktunk hinni ezeknek az embereknek. Segíteniakarásból, jóhiszeműségből, no meg kényszerűségből is. — Kényszerűségből??? _ — Olyan hirtelen fejlődött városunkban az ipar, hogy bizony nagy keresletnek örvend a munkáskéz. Úgy számolunk, hogy még mind’g jobb ha valaki néhány hétig vagy esetleg hónapig dolgozik, még akkor is ha azután elmegy, mintha arra az időre sincs emberünk. — Hát dolgoznak ők, ha munkaviszonyban vannak? — Ha dolgoznak, általános tapasztalatom, hogy nagyon megfogják a munkát. Szinte falat lehet velük döngetni. Mindent megtesznek. Igyekvők. Néhány hét, néhány hónap is eltelik, s semmi probléma velük. Aztán egyszerre csak megbokrosodnak. Eltelik 3—4 nap, felénk se néznek. Most is van ilyen emberünk. Azt is megteszik, hogy dolgoznak becsülettel, aztán egyik percben, asak úgy beállítanak ide az irodába: „Na, kérem a pénzemet, mert már itt sem vagyok !” Akkor aztán nem használ a szép szó, a rábeszélés, az ijesztgetés ... —• Ijesztgetés? — Mondom, hogy szólok a rendőrségnek, hogy megint odébbáll. Azt felelte a közelmúltban Is az egyik rendőrségi felügyelet alatt álló: „csináljon, amit akar! Engem ugyan nem érdekel!” És elment. Valahogy nincs logika a cselekedeteikben. • — A férje dolgozik? — Nem. — Adja az asszony a választ és gyanakodva néz rám. Méreget: vajon ki lehetek, mit akarhatok. — Aztán maga ezt, hogy tűrheti ? — Nem kap munkát. — Ha akarna, kaphatna. Mindenfelé. — Dolgozpm én, megélünk mi abból is. — Mennyit keres? — Nekünk elég. Az asszony, aki évek óta dolgozik becsülettel, keresete 1300 körül van, cigány. A férfi nem. * De miből is élnek a többiek? Alkalmi munkából. Kiraknak, mit kiraknak, gyorsan kidobálnak néhány vagon szenet, cementet, sódert, amit éppen kell, megvan néhány százas. Jut abból mindenkinek, mármint a haveroknak, a cimboráknak. Hol az egyik, hol meg a másik dolgozik. * A szabálysértésekről szóló törvény 91. § 1. bekezdésében a következő olvasható: „Az a munkaképes személy, aki munkakerülő életmódot folytat, feltéve, hogy az eset összes körülményeire (különösen az elkövetés módjára és az elkövető személyi körülményeire) tekintettel a cselekmény kisebb jelentőségű, elzárással vagy ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható” * Részlet a Magyar Népköz- társaság Büntető Törvénykönyvéből: „214. § (1). Az a munkaképes személy, aki munkakerülő életmódot folytat, két évig terjedhető szabadságvesztéssel büntetendő. (2). A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető visszaeső; ebben az esetben mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van.” * De miért is törődünk, törődik az állam, a rendőrség, az ügyészség, a bíróság a munkakerülőkkel? Miért nevezzük „közveszélyesnek” őket? A közbiztonság érdekében. Aki nem dolgozik, az nem kap fizetést. Akinek nincs pénze, az nem tud élelmet, ruhát, egyéb elemi szükségletét kielégítő cikkeket vásárolni. Aki nem tud vásárolni, az szinte kényszerül a javak bűnös megszerzésére; lopásra, csalásra, s egyéb bűncselekményre. * A bírósági úton elítélt köz- veszélyes munkakerülők száma csekély. Huszonöt év alatt mindössze 447 ilyen jellegű ítéletet hoztak Magyarországon. Ebből szabadságvesztésre 435 esetben került sor. Tizenegy esetben javító-nevelő munkára kényszerítették az elítéltet, egy esetben pedig pénzbüntetésre. A pénzbüntetés a gyakoribb. Ezt szabálysértési intézkedés során szabják ki, * Tehát nincsenek sokan a közveszélyes munkakerülők. Ellenük a közbiztonság érdekében kell eljárni. A jelenlegi módszer nem bizonyult a legmegfelelőbbnek. Hiszen gyakori körükben a visszaeső. De mit lehetne tenni? Szakembereknek is gondot és fejtörést okoz a megoldás keresése. Talán munkára nevelő telepekre volna szükség. Minél előbb! MÉRY ÉVA Gastronom! a! hrtek Vadász Gastronómiai Heteket rendez a vadászati világ- kiállítás alkalmával a budapesti Palace Szállóban a Pannónia Vendéglátóipari Vállalat. Az Ízlésesen vadászmódra dekorált étteremben különleges vadételeket szolgálnak fel. Képünkön: vadcsemegék készülnek. (MTI fotó — Balassa Ferenc felVj — KS) Ökörsütés Éjszakai nyitva tartás Milyen idő lesz ? Milyen lesz az időjárás? A szekszárdi szüreti napok előkészülete közepette ez az egyik legnagyobb kérdés. Ahhoz ugyanis, hogy minden rendes kerékvágásban haladjon, feltétlenül kellemes, jó idő kell, Az előkészületek mindenesetre zavartalanul folynak, és e'gy bizonyos: mindent úgy készítenek elő, mintha addigra garantáltan megjavulna az idő, és ha mégsem, a szüreti napok akkor sem maradnak el, legfeljebb némiképp módosul a program. A másik fő kérdés — csakúgy, mint más tömegrendezvények esetében — az. hogy milyen lesz az ellátás: mit és hol lehet enni és inni, hol lehet majd megszállni? Az előkészületeknek ez az egyik . legnagyobb technikai és szervezési gondot jelentő feladata. Ezt könnyű belátni, ha visz- szagondolunk az előző évekre: minden évben valósággal el- özönlötték a várost a látogatók. Tavaly bőven meghaladta a vendégek száma a húszezret. Mivel eddig minden évben többen és többen érkeztek az idén is azzal kell számolnunk, hogy a vendégsereg a tavalyinál is nagyobb lesz. Vagyis a szüreti napokra nagyjából megduplázódik a város lakossága! Ha ehhez hozzávesszük, hogy a szüreti napok vendégei az átlagosnál is igényesebbek az ételre, italra, szállásra, mert hiszen azért utaznak sokszor három-négyszáz kilométert, hogy jól érezzék magukat, nem kétséges, hogy a vendéglátó szerveknek nagy feladatot kell megolda- niok. Mire számíthatnak a vendégek? Ezt a kérdést két illetékesnek is feltettük: a Garay szálloda és étterem üzletigazgatójának és a Tolna megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetőjének. íme a válaszok! Újvári Istvánné, a Garay . szálloda és étterem üzletigazgatója: — Mivel nagy feladattal kell megbirkóznunk, arra törekszünk, hogy aki mozogni tud és számításba jöhet számunkra, munkába álljon. Körülbelül 100 főt tudunk majd mozgósítani. Az előző évekhez hasonlóan kitelepülünk a Garay Gimnázium udvarára, csak több sátorral, nagyobb apparátussal. Tavaly néha tolongás volt a borozónknál, ezért az idén két borozó is lesz. Az előző években jól bevált az ökörsütés. Ezt ez évben is megismételjük. Erre a célra már megvásároltunk a Béri Balogh Ádám Tsz- nél egy ötmázsás ökröt. A sütése a Hortobágyon ellesett módszerekkel szombaton este kezdődik, éjszaka sütjük, és vasárnap reggeltől fogyaszthatja a közönség. Az a tervünk, hogy egy fedett éttermi sátrat is építünk e napokra, hogy a vendégeket rossz idő esetén is kellemesebb körülmények közt fogadhassuk. — Mekkora forgalomra számítanak? — Ha a tavalyit elérjük, akkor már elégedettek leszünk. Tavaly a kitelepült részlegünk körülbelül 80 000 forintot forgalmazott. Dr. Bercsényi Vince, a Tolna megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője: — örvendetesen nagyszámú a jelentkező a mi rendezvényeinkre, szolgáltatásainkra. De ez egyben nagy gond is. Eddig töob mint 180, ebéddel egybekötött szüretelési igényt jelentettek be a partner-utazási irodák — benne egy külföldi csoportot is — és most intézkedünk, hogy mindenkit tudjunk fogadni. Az előző években kialakult ilyen jellegű fogadóképesség ugyanis ennél kisebb. Ezenkívül jóval több mint ezer fő csoportos étkeztetését is meg kell szerveznünk. Rendkívül nagy a szállásigény. Eddig 425 szereplő részére jelentettek' be szállásigényt, de ezen felül jelentkezik 325 szállodai, 109 turistaszálló és 36 fizetővendég-szolgálati férőhelyigény is. A szüreti napokra rendelkezésünkre bocsátják a város diákotthonait, az állami építőipari vállalat munkásszállodáját, Domboriban pedig rendelkezésünkre áll majd több vállalat üdülője, víkendháza, de így is nagyon szorít a cipő... A szőlőhegyekre a mözsi, az őcsé- nyi és a várdombi tsz pincéibe tudunk idegenforgalmi ven. dégeket kalauzolni. A város éttermeinek, presszóinak nyitva tartási idejét módosították: megnyújtották, azok az éjszakai órákban is a vendégek rendelkezésére állnak, ki-ki mulatozhat kivilágos kivirradtig. B. F. BUDAPESTI TERVEZŐ VÁLLALAT SÜRGŐSEN ALKALMAZNA szekszárdi munkahelyre MŰSZAKI RAJZOLÓT és GÉPÍRÓT Jelentkezni lehet Szek- szárd, Rákóczi u. 2. (MÉSZÖV) Tel.: 12—31. (238) Legyen vendégünk a GEMENC SZÁLLÓBAN tartandó Pannónia ebédeken és vacsorákon GYŐZŐDJÖN MEG SZEMÉLYESEN BŐ VÁLASZTÉKUNKRÓL ÉS A SZlVONALAS KISZOLGÁLÁSRÓL. SZERETETTEL VÁRJA A VÁROS LAKOSAINAK LÁTOGATÁSÁT A Szeptember 15. és október 15. kozott Bőséges ebéd ára 18,40 Ft, egy előételes vacsora 22,10 Ft. PA N N O NI A SZÁLLODA ÉS VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT (235)
