Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-14 / 216. szám
n C5 C6 8 C6BoH 6 Q 8 CB 8 Be O M HM CB Pénztárgépek Európa kilenc országának Annak idején figyelemre méltó esemény, visszhangot keltő kezdeményezés volt, hogy az egyik megye tanácsa és népfrontbizottsága kölcsönös együttműködésről szóló megállapodást írt alá. A jó dolgok, bár sajnos nem mindig, köny- nyen követőkre találnak, s így történt ebben az esetben is. Országszerte — ami alól megyénk sem kivétel — a taná- csik és a népfront kapcsolatainak új, tartalmasabb formái jöttek létre, a lakossággal közvetlen és sokrétű kapcsolatot fönntartó tömegmozgalom frissen teremtett lehetőségék és fórumok sorát kínálta egyrészt az állampolgároknak, hogy beleszóljanak szűkebb pátriájuk dolgaiba, másrészt a tanácsoknak, hogy döntéseiket megalapozottabbá, az igényekkel összehangoltabbá tehessék. Három esztendeje írták alá a bevezetőben említett megállapodást, s ma már úgy tűnik, mintha jóval régebben történt volna, hisz’ oly sűrűn sorakoznak az eredmények, a kölcsönösség jegyében született sikerek. Igaz, nem eredendően új dologról van szó, mert hosszú esztendők alatt a népfront és a tanácsok sok mindenben és sok területen együttműködtek, a közös célok elérése érdekében közösen munkálkodtak. A kapcsolatok azonban — legalábbis többségükben — esetlegesék, egy-egy időszakra, mondhatjuk úgy is, kampány- feladatra kiterjedőek voltak csupán, az aktivitást passzivitás követte, tevékenységi területek sikkadtak el, miközben mások a szükségesnél nagyobb figyelmet, törődést élveztek. Sokat nyomott a latban az is, hogy a tanácsok önállósága, döntési jogköre csekély volt, szűk területre terjedt, s így hiába gyűjtötte össze a népfront a lakosság észrevételeit, javaslatait, ha „odafönt” nem úgy határoztak, a javaslatokból semmi nem lett. Az új körülmények, a gazdasági reform következtében megváltozó helyzet, a tanácsi önállóság jelentős növekedésének fölismerését tükrözte a kezdeményezés, s öntötte formába a megállapodás. Ez volt benne az új, a friss szemről, rugalmasságról tanúskodó. Ha korábban arra törekedtek, hogy a célban találkozzanak, akkor most azért munkálkodtak, hogy a találkozó már a cél előtt megtörténjen, s együtt, egymást a maguk sajátos erejével segítve, fussanak be a célba. Kevésbé képletesen: míg azelőtt a már meglévő döntések végrehajtása érdekében mozgósított a népfront — akár apró dolog, járdaépítés, akár nagyobb, országos fásítási mozgalom is volt az —, most már a döntések meghozatalának és megvitatásának is részese kívánt lenni, azaz aktív alkotója annak a folyamatnak, amely az előkészítéstől a teljes megvalósításig terjed. Seregnyi példa bizonyítja, hogy életrevaló, erőket sokszorozó szándék ez. Nemcsak az olyan, egész országot átfogó mozgalmakra gondolunk, mint a falvak utcáinak rendbetétele, virággal való beültetése, vagy mint a honismereti mozgalom, hanem az olyan, látszatra apró esetekre is, amikor egy-egy nagyobb létesítmény tervét, elhelyezését a lakosság megvitatta, amikor a településfejlesztés távlati koncepcióját szakemberek alkotta bizottságok után a lakosság maga is formálta véleményével, javaslataival, nem egyszer bírálatával. S ami nagyon fontos: a népfront teremtette fórumokon elhangzottak nem voltak pusztába kiáltott szavak, hanem — az ésszerű, reális javaslatoknak, bírálatoknak helyt adva — módosítottak a terveken, előterjesztéseken* tehát megalapozottabb, a sokféle körülményt, tényezőt jobban figyelembevevő döntéseket hozhattak az arra illetékes testületek, A szocialista demokratizmus erősítésének eddiginél gazdagabb kibontakoztatásának sokféle útja-módja van, s ez is egyike ezeknek, mégpedig nem a lényegtelenek közül való. A lokálpatriotizmus nemes vonása. a lakóhely fejlesztése, az érte érzett felelősség, s a benne való közreműködés ugyanis elválaszthatatlan a nagy közösség, az ország dolgainak vállalásától, megértésen alapuló cselekvő támogatásától, a szocialista hazafiságtól. Attól tehát, hogy kis és nagy dolgaink minél ritkábban kerüljenek szembe egymással, hogy helyi akarat és központi szándék minél közelebb essék egymáshoz. A mélyebb tartalom alkalmasabb formákat keresett, a sokrétűbb tennivalók jobb együttműködést követeltek. Rálelni e farmákra, az együttműködés ilyesfajta feltételeire tagadhatatlan érdem, ám még nagyobb, hogy az elmúlt években az új formákat új tartalom telítette, s az együttműködés nemcsak szavakban, üléseken, gyűléseken mutatkozott meg, hanem a mindennapokban, a települések fejlődésében, arculatok szebbé válásában, a lakosság jobb életkörülményeiben. Sokféle, s a tanácsoknak nem könnyű teendőket szabó fel- adatcsoportot foglal magába a negyedik ötéves terv, benne az ún. infrastruktúra fejlesztése. Egyetlen tervidőszakban sem fordítottak akkora összeget a lakosság életkörülményeinek javítására, mint amekkorát most a terv előirányoz. A központilag adott pénz társítása a helyi forrásokkal, a kollektív összefogás erejével, ez az, ami megsokszorozza nemcsak a lehetőségeket, hanem az eredményeket is. Ezért, hogy egyre több településen, falvakban és nagyközségekben, városokban ismerik föl a cél előtt való találkozás hasznát, s e fölismerést napról napra cselekedetekre, valamennyiünket szolgáló tettekre váltják. M. O. Olcsóbb A címben szereplő kérdésre határozott igennel válaszolhatunk. Sőt, nemcsak olcsóbb, hanem egészségesebb is ennek a fehérjedűs, a szervezet által könnyen feldolgozható élelmiszernek a fogyasztása. A sajnos elég gyakran akadozó húsellátás is indokolttá teszi, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk erre a kérdésre. Erdélyi György 1964. óta vezeti az Országos Halértékesítő Vállalat szekszárdi fióküzletét. Ennek az egységnek a feladata, hogy Szekszárdot illetve a megyét ellássa friss és fagyasztott áruval. — A vállalat minden évben szerződést köt a haltenyésztő gazdaságokkal és az általa szállított mennyiségből aráKfiszöbön a szüret A pincegazdaságok felkészültek az új termés zavartalan átvételére Több mint 2,6 millió hektoliter tárolótér és 2,2 millió mázsa feldolgozó kapacitás várja az állami pincegazdaságokban az új termést — tájékoztatták az MTI munkatársát a borgazdasági vállalatok trösztjénél, A pincegazdaságok minden előkészületet megtettek a szürettel kapcsolatos feladatok végrehajtására. Kijavították, felújították a préseket, a gépeket, készen állnak a hordók, a hatalmas tartályok. A várható mennyiséghez országosan ugyan bőséges a tároló- kapacitás, de nem mindig ott áll rendelkezésre, ahol a legnagyobb szükség van rá, ezért „átcsoportosították” az óbort. A badacsonyi üzemben például 35 000 hektoliterrel „csapolták” meg az óborkészletet, hogy legyen elegendő helye az újnak. Egerből is mintegy 10 000 hektoliter bort szállítottak át más pincékbe. Az állami pincegazdaságok a szezonban mintegy 700 000 termelővel állnak kapcsolatban, ezért a nagy termelőkkel, a termelőszövetkezetekkel pontos, napra szóló átvételi menetrendet dolgoztak ki. Az üzemek szükség esetén hordóval, szállítóeszközökkel is segítik mezőgazdasági partnereiket, és szőlő-bérfeldolgozást, must- és bor-bértárolást is vállalnak részükre. A termés közepesnek, a tavalyinál valamivel jobbnak ígérkezik, a szőlő minősége azonban jobb. A pezsgő-alapanyagot termesztő etyeki gazdaságban például már most szedtek 16 cukorfokos szőlőt •— tavaly, 13 fokos volt a legjobb. A száraz időjárás — bár közben nem ártott volna a szőlőnek sem egy kis eső — kedvezett a cukrosodáshoz, az érés is előbbre van két-három héttel a szokásosnál. Szórványosan szedik már a szőlőt, s a jelzések szerint szeptember 15—20. között az egri, a gyöngyösi és a badacsonyi borvidéken teljes erővel megkezdődik a szüret. A tröszt üzemei a IV. negyedévben a tavalyinál mintegy 50 000 hektoliterrel több ösz- szesen 1,3 millió hektoliter must és bor zavartalan felvásárlására, átvételére készültek fel (MTI). A budapesti Irodagép- és Finommechanikai Vállalat 94 százalékban exportra készíti ItATUS A—20 típusú pénztárgépeit. Ezeket a gépeket használják valamennyi KGST-or- szágban, de szállítanak Ausztriába és Finnországba is. Hazai alkalmazás során kiderült, hogy ezeknek a gépeknek alkalmazásával gyorsítani lehet a nagy forgalmú pénztárak munkáját. Még az idén tízezer darabot ad át a gyártó vállalat a megrendelőknek. Képünkön: csomagolás előtt kipróbálják a pénztárgépeket. (MTI foto — Jászai Csaba felv. — KS). a ha!, mint a hús ? nyosan kapunk mi is. — mondja az üzletvezető. — Sajpos, néha előfordul, hogy lehalászási és szállítási nehézségek miatt nem lehet az üzletben élő halat kapni, de ilyenkor is rendelkezésre állnak a különböző mélyhűtött tengeri halféleségek. Ezek közül a vásárlók főleg a szálka nélkülieket kedvelik. Meg is mutatja a készletet. A hűtőkamrában ízléses dobozokba csomagolva vár eladásra a tengermelléki országokból importált áru. Nem sokáig szemlélődünk, mert a falra szerelt hőmérő mínusz 12 fokot mutat. Miután becsukódik mögöttünk a kettős ajtó, a hazai tavakból származó hajlat vesszük szemügyre. A csempével kirakott medencékben jókora pontyok úszkálnak. Itt a víz állandó cir- kulálása biztosítja az oxigénellátást. Beszélgetésünket a tenyérnyi irodában folytatjuk. — Nemsokára megkezdődik a halastavak őszi lehalászása. Milyen eredményekre számítanak? — A gazdaságok előrejelzése szerint a tervezettnél kevesebb lesz a hal. Ez részben azzal is magyarázható, hogy egyre több pecsenyekacsát tenyésztenek a tavakon, és ezek a falánk szárnyasok eleszik a halállomány elől a takarmány egy részét. — Miért van az, hogy a szaküzletben többnyire csak pontyot árulnak, hiszen azt még a laikusok tudják, hogy igazi ízletes halászlét csak többfajta halból lehet készíteni. — Nem kifizetődő más fajták például harcsa, csuka, törpeharcsa, kárász tenyésztése, és ezért a gazdaságok nem szívesen foglalkoznak velük. Az említett halaknál a pontyhoz viszonyítva azonos súly eléréséhez 8—10-szer nagyobb ráfordítás szükséges. Időnként azért — főleg a tavak őszi lehalászásakor — ezekből is kapunk korlátozott mennyiséget. Ha a választékot jelentősen nem is növelhetjük, a lehetőségekhez mérten igyekszünk kielégíteni az igényeket. Nemrég vezettük be a szeletelt ponty árusítását. így a mérettől függetlenül kisebb meny- nyiséget is vihetnek a vásárlók. — Az egyre növekvő keresletet ki tudják elégíteni a jelenlegi felszereléssel, technikai berendezésekkel? — A Tolna megyeiek szeretik a halat. Havonta átlag 500—600 mázsát értékesítünk. Egyelőre nincs baj, képesek vagyunk ezt a mennyiséget biztosítani, de azért gondolunk a jövőre is. Már készülnek egy háromvagonos hűtőház tervei. Bár még nem tűzték ki a pontos határidőt, előreláthatólag 3—4 éven belül a Polláck Mihály utcában felépül az új létesítmény. A jelenlegi szaküzlet átalakításával egy bisztrót nyitunk, ahol halból készült ételeket és halkonzervet fogunk árusítani. Az új egység létrehozásával elsősorban nem a közvetlen nyereséget akarjuk emelni, inkább csak vásárlóink kedvében szeretnénk járni, mert inaskoromban én még azt tanultam, hogy nem az a jó kereskedő, aki csak udvariasan kiszolgálja a vevőt, hanem az, aki meg is tartja. — VYCB •
