Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-14 / 216. szám
Barangolás spanyol földön A Falange és as Opus Dei VII. A „Caudillo” Francisco Franco idős korára való tekintettel az elmúlt esztendőkben felvetődött az utódlás problematikája. Miután az ifjú Juan Carlos herceget Franco „leválasztotta” apja túl liberálisnak tartotta politikai vonaláról, az elmúlt év óta ő a hivatalos utód. ő tehát Spanyolország jövendő királya, miután változatlanul érvényben van az a törvény, amely szentesíti Spanyolország monarchista államformáját. Szemmellátható a törekvés, a többi között a spanyol televízió programjaiból is, Juan Carlos népszerűsítése. Nincs olyan nap, hogy a herceg, — oldalán feleségével — ne lenne látható valamilyen eseményen. Már tesz olyan külföldi utazásokat is, amelyeknek az a célja, hogy felvegye a nemzetközi kapcsolatokat. Franco helyett például ő viszonozta Hailé Szelasszié spanyolországi látogatását. Bár az utódlás eldöntött kérdés, Juan Carlos személyének támogatásában nem teljes az egység. Ezt bizonyítják, több más jel mellett, a Carlos személyét elítélő feliratok, amelyeket több helyen látni a madridi házak falán. Az agg diktátor, hírek szerint, még mindig maga dönt a legfontosabb kérdésekben. Mint ahogy azt korábban is tette, úgy most is felhasználja a maga céljai érdekében a személyéhez lojális különböző politikai áramlatokat és árnyalatokat, nem kis rugalmasságot tanúsítva. Franco, a hitleri fasizmus felett aratott győzelem következtében feloszlatta a falan- gista milíciát. Később a Falange politikai végrehajtó szervét, a politikai juntát is. 1956- ban a Falange nevét is megváltoztatta Movimiento Nacio- nal-ra, azaz Nemzeti Mozgalomra. Mindezt azért, hogy leszerelje a Falange hatalmi próbálkozásait. A hadsereg tábornoki karában is csak a monarchista formát maradéktalanul magukévá tevő, konzervatív falangisták maradhattak. Úgy hírlik, hogy a francoista szakszervezetekben, a falangista sajtóban és a tisztikar alacsonyabb régióiban van a konzervatívoktól egy bizonyos mértékig balra álló csoport, amelyet szociális demagógia és utlranacionalizmus jellemez. A Falange mellett, a másik nagyobb hatalmi csoportosulás, az Opus Dei. Ez olyan katolikus világi szervezet, amely a Vatikán engedélyével együttműködhet nem katolikus, sőt nem keresztény szervezetekkel is. Az Opus nem mint szervezet vesz részt a hatalomban, hanem csupán egyes személyek révén. így megtalálhatjuk az Opus Dei képviselőit á A Szekszárdi Vasipari Vállalat RÖVID HATÁRIDŐVEL VÁLLALJA háztartási gépek (mosógép, porszívó, padlókefélö stb.) javítását és villanymotorok tekercselését (156) monarchista mozgalomban, a hadseregben éppúgy, mint az állami és gazdasági életben. Az Opus Dei ismert tagjai például Lopez Rode, a spanyol gazdaságpolitika legfőbb szervezője, valamint Lopez Bravo külügyminiszter. Az Opushoz sorolhatjuk Carrero Blanco admirális elnökhelyettest, valamint a hadsereg vezérkari főnökét, Alegria tábornokot. A szervezet egyébként elfogadja olyanok támogatását is, akik nem tagjai az Opus Deinek, de a rend szabályai szerint élnek. Túl a hatalom felső szféráján megtalálhatók az Opus tagjai a gazdasági életben éppúgy, mint a sajtóban, és egyebütt. Az Opus maga sem teljesen egyszínű. A lényeg azonban az, hogy a két hatalmi csoportosulás, a Falange és az Opus Dei: a hatalmi harc két legfontosabb eleme. Bár a hadsereg és a Guardia Civil feltétlenül elfogadja Juan Carlost, a tábonoki karon belül vannak bizonyos árnyalati differenciák. A legmerevebbek az úgynevezett „kékek”, az Opus Dei ellenfelei. A „kék generálisok” egyik csoportja közel áll a szociál- demagógiával fellépő „baloldali falangistákhoz”, az Opus elleni harcban. A tábornokok harmadik csoportja, az úgynevezett „modemek”. Ezeket bizonyos kapcsolatok fűzik az Opus Dei-hez, az ipari- és banktőkéhez. Franco — a jelek szerint — ezt a szárnyat támogatja, a „kékek”-kel szemben. Az Opus és a hadsereg közötti hatalmi küzdelemnek jó kifejezője volt a Matesa-ügy. Ez olyan korrupciós ügylet, amelyhez hasonló ezelőtt százszámra volt Spanyolországban, de sohasem kerültek nyilvánosságra. A Matessa-ügyet a Falange felhasználta az Opus elleni harcban. A harcból — nyilvánvalóan Franco akaratának megfelelően —, az Opus kerekedett felül. Nem tekinthető véletlennek, hogy Lopez Bravo külügyminisztert, épp akkor, amikor a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy folytatja a. vizsgálatot a Ma- tesa ügyben való esetleges felelőssége ügyében, Franco az egyik legmagasabb spanyol kitüntetéssel tüntette ki. Egyébként nem is olyan régen — Franco személyes megbízásából — Lopez Bravo adott át magas kitüntetéseket magas- rangú katonai személyiségeknek, amelyen a hadügyminiszter csak mint passzív szemlélő volt jelen. Az Opus és a Falange monorchista csoportjai mellett a hatalom oldaláról még egész sor politikai tényező jelentkezik, ezek azonban csak másodlagos szerepet játszanak. A spanyolországi rendszer ma a liberalizálás irányában történő bizonyos lépések időszakát éli. Hogy mi lesz az utódlás idején, azt ma még nehéz lenne megmondani. Egy azonban bizonyos: nemcsak a hatalmon belül vannak különböző elképzelések, vannak a hatalom szféráin kívül is. Gondolunk itt mindenekelőtt az elmúlt években egyre szaporodó munkásmegmozdulásokra, sztrájkokra, a munkásbizottságok tevékenységére, a munkásság harcával szimpatizáló diákságra. Bizonyos, hogy Spanyolország jövőjét illetően komoly mértékben számolni kell az ő véleményükkel, az ő érdekeikkel is. Boros P íla (Vége) NAGY KÁR Travka elkésett a hangversenyről. — Bocsásson meg, mi megy most? — kérdezi súgva a szomszédjától. — A IX. szimfónia. — Úristen, ennyire elkéstem volna? VILLÁMKÉRDÉS — Mit tenne, ha lenne egy milliója? — Semmit. * SEHOGY SEM JO — Két dolgot nem tűrök el otthon. — Mit? — A rendetlenséget és a takarítást. — Egy asszony keres, fián.. Pénzt akar’ — Ki az? \ — Én vagyok!,»* éKallus rajza). A HÉT VICCE A parasztasszony ott áll a konyhában és, mint mindig, ki sem látszik a munkából. ■ Arra megy a tanító, és megkérdezi, otthon van-e a férje? — Itthon van ugyan, tanító úr, de lefeküdt. Nagyon nehéz napunk volt ma. — Mi történt? — Kisfiúnk született. • MEGJEGYZÉSEK ERRÖL-ARRÓL: EGY TÁRSADALMI TÖRVÉNY Csak az nem lép soha más tyúkszemére, aki mozdulatlanul egyhelyben áll. ÖREGSÉG — FIATALSÁG Aki azt állítja: túl öreg ahhoz, hogy valamit megtanuljon, az sohasem volt fiatal. EGY KIS FILOZÓFIA Egy uncia bocsánatkérés ér annyit, mint egy tonna magány. A VILÁG LEGRÉGIBB MONDÁSA: „Amikor én fiatal voltam, ilyesmit nem csináltam!”
